Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-16 / 40. szám

2013. FEBRUÁR 16., SZOMBAT KELET FOTÓ: MTI, KOVÁCS TAMÁS tározat megszületését, az ösz- szes megyei levéltárat is integ­ráló Magyar Nemzeti Levéltár létrehozását és finanszírozás­nak növelését, a Magyar Mű­velődési Intézet átalakítását, valamint az artmozik helyze­tének megoldását. Folytatja a munkát Halász János elmondta, hogy Magyarország megújulásakor nagyon fontos szerepe van a kulturális intézményrendszer megújulásának. A területen elindult munkát folytatni akarja, együttműködve Balog Zoltánnal, államtitkár kollé­gáival és más tárcákkal, vala­mint az intézményesült civil szervezetekkel. mti ® http://www.szon.hu S Beszámolók. További írásaink a hazai közélet történéseiről. H Átalakították az Emmit A kultúráért felelős új államtitkár Halász János lesz, a miniszté­rium eddigi parlamenti államtitkára. lovasberény. Távozik poszt­járól a hónap végén L. Simon László kultúráért felelős ál­lamtitkár, utóda Halász Já­nos, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) eddigi parlamenti államtitkára lesz - jelentette be Balog Zoltán pénteken Lovasberényben. Az Emmi átalakításáról tartott tájékoztatón a tárcavezető el­mondta: az együttműködés terén L. Simon László és köz­te mutatkozó véleménykü­lönbség vezetett az államtit­kár leváltásához. A miniszter azonban hangsúlyozta: nagy­ra értékeli L. Simon László személyét és munkáját is, ezért arra kérte a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjét, va­lamint a miniszterelnököt: támogassák, hogy a távozó ál­lamtitkár vissza tudjon térni az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának élére. L. Simon László utóda már­cius l-jétől Halász János, az Emmi jelenlegi parlamenti További változások Kovács Zoltán lesz a felzárkózási ügyekért felelős államtitkár. Balog Zoltán miniszter szerint szükség volt a szakterület megerősítésére, amelyre alkalmasnak tartja Kovács Zoltánt, aki eddig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolato­kért felelős államtitkára volt. Klinghammer István lesz a felsőok­tatásért felelős államtitkár. Balog Zol­L. Simon László (balra), Balog Zoltán és Halász János Lovasberényben államtitkára lesz, aki „már bizonyított”, az első Orbán- kormány idején például az akkori kulturális tárca állam­titkáraként - jegyezte meg a miniszter. „Nem szakmai okokból” L. Simon László köszönetét mondott azért, hogy nyolc hónapig irányíthatta az ál­lamtitkárságot, noha elismer­te, kinevezésekor nem ennyi időre készült. „Nem a Magyar tán közölte: elődje, Hoffmann Rózsa a jövőben a köznevelés ügyéért felel, és a Nemzeti alaptanterv, valamint a pe- dagógus-életpályamodell elindítása lesz munkájának a középpontjában. Doncsev András lesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, a tárcavezető Halász János helyére kérte fel őt Balog Zoltán miniszter. Művészeti Akadémia volt a köztünk meglévő vélemény- különbség oka” - hangsúlyoz­ta, hozzátéve: „nem szakmai okokból távozom, miniszter úr és köztem habitusbeli kü­lönbség van”. A Nemzeti Kulturális Alap alelnöki tisztségét továbbra is ellátó kultúrpolitikus ki­emelte, hogy továbbra is a kormánykoalíció sikeréért fog munkálkodni azzal a Halász Jánossal is, akivel csaknem egy évtizede dolgozik együtt. Az államtitkárság élén elért legfontosabb eredmények kö­zül L. Simon László kiemelte többek között az új közgyűj­teményi törvény elfogadását, a vidéki kulturális intézmény- rendszer sikeres átalakítását, az uniós forrásokból megva­lósuló múzeumi beruházá­sokat, a városligeti múzeumi negyedről szóló kormányha­Orbán Viktor nem tud kormányátalakításról BUDAPEST. Indokoltnak tart­ja Orbán Viktor miniszterel­nök, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatás­sal. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, Balog Zoltán, az eröforrástárca ve­zetője kereste meg őt azzal, hogy változásokat szeretne a minisztériumában, de nem annyira személyekről van szó, hanem inkább munka- szervezésről. Azzal kapcsolatban, hogy Hoffmann Rózsa közneve­lésért felelős államtitkárként folytatja munkáját, míg a fel­sőoktatásért Klinghammer Diákok tüntettek teg­nap az egyetemi keret­számok ellen. BUDAPEST. A Hallgatói Háló­zatból (HaHa) kinőtt, önma­gát Egyetemfoglalóknak ne­vező mozgalom tagjai addig tüntetnek, amíg az nem vezet István felel majd államtitkár­ként, Orbán Viktor kifejtette: jelenleg is zajlik a közoktatás, valamint a szakképzés át­szervezése, és folynak a tár­gyalások a felsőoktatás átala­kításáról is, egy ember pedig ennyi munkát nem tud ellát­ni, ezért indokolt volt Balog Zoltán javaslata, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással. A miniszterelnök hozzátet­te azt is, kormányátalakításról nem tud. „Kormányátalakí­tásnak azt nevezzük, amikor a miniszterek csereberéje zajlik, és ilyen tervem nincs” - mondta. mti eredményre - mondta Kiss Nándor, a mozgalom egyik tagja pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. Közlése szerint azt szeret­nék, hogy a felsőoktatás mi­nőségi maradjon, abban részt vehessenek azok is, akiknek nem olyan jó az anyagi hely­# Székely zászlót Tűztek ki a parlamentre a házelnök elrendelésére: most zajlik a Kárpát-me­dencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris munkaülése. fotó: mti zetük ahhoz, hogy tandíjat fizessenek. Szerinte a forrás- kivonásokkal a szegényeknek kevesebb esélyük lesz bejutni a felsőoktatásba, ezért tovább folytatják tiltakozásaikat. Szilveszter Klára, a Közép­iskolai Hálózat tagja elmond­ta, hogy péntek délután bu­dapesti tiltakozó akciójukon „eltemetik a közoktatást”. A mintegy száz résztvevő gyertyákkal vonult péntek dél­után. Az indulás előtt kiállítot­tak egy olyan transzparenst, amelyen a 20ii-es felvételi ke­retszámok szerepeltek. A Középiskolai Hálózat (KiHa) és a kormány oktatást érintő intézkedései ellen Sze­geden is tiltakoztak tegnap: oktatói és hallgatói szerveze­tek képviselői pénteken este jelképesen eltemették a köz­oktatást Szegeden. mti „Magyarország az IMF nélkül is megáll a lábán” Budapest. A miniszterelnök szerint a napokban lezajlott dollárkötvény-kibocsátással eldőlt, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nélkül is képes megállni a saját lábán. Orbán Viktor ezt pénteken mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorá­ban, jelezve, hogy a kötvény- kibocsátás eredménye sze­rinte azt is bizonyítja: óriási bizalom van a magyar gazda­ság iránt, amelyet kiszámít­hatónak látnak a befektetők, hiszen öt és tíz évre vették meg a papírokat. „Az az állampapír, amit hatszorosan jegyeznek túl, az semmiképpen nem minősül bóvlinak, mert bóvliért nem szoktak az emberek sorba áll­ni” - mondta. Az IMF-tárgyalással kapcso­latban egyébként úgy fogal­mazott: „mi szívesen megál­lapodtunk volna, ha tudtunk volna, de ez idáig nem tud­tunk”. MTI Devizaárfolyam (2013.02.15.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 292,13-0,26 USA dollár 219,20-0,28 Svájci frank 237,72 +0,41 Angol font 339,34-0,07 Román lej 66,52-0,15 Ukrán hrivnya 26,98 +0,03 Horvát kuna 38,52-0,02 Lengyel zloty 69,80-0,34 C gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A résztvevők jelképes koporsót vittek a vállukon fotó: mti „Temették” a közoktatást Vendégjegyzet Giczey Pét» Aktív állampolgár Közgazdászok az utóbbi időben gyakran emlegetik, ha­zánknak kevésbé gazdasági, inkább társadalmi problémái vannak, ami akadályozza a gazdasági fejlődést, a foglal­koztatás bővülését. Ezeket kellene orvosolni a válságból történő kilábalás érdekében. Magam is egyetértek ezzel: bajaink orvoslására sokkal több beruházásra lenne szükség a humánerőforrásba, az emberekbe, a helyi közösségekbe, a társadalomba. Társadalmi bajaink okozói közül most csupán egyet veszek górcső alá, ami központi szerepet játszik, mégpedig a társadalmi, állampolgári aktivitást. Ugyanis a gazdasági fejlődést leginkább az állampolgárok inaktivitása gátolja, és ez nemcsak a szűkén vett gazdasági szférában értendő, hanem a közügyekben, a személyes és közösségi kapcsolatainkban, társadalmi szervezeteinkkel, intézményeinkkel kapcso­latban egyaránt. Mindez kihat az emberek gazdasági aktivitására. ... szükség van beru­házásra a társada­lomba, olyan beru­házásokra, melyek a cselekvő állampol­gárság technikáit te­szik elsajátíthatóvá. Évszázados probléma ez valójában, hiszen társadalmi fejlődésünk során a való­di állampolgári lét - hogy beleszóljunk, alakítsuk közügyeinket helyi és össz­társadalmi szinten - megélé­sére és gyakorlására generációknak igen kevés lehetősége nyílott. Akár a huszadik századot, ha nézzük, az emberek életét felülről irányították, király-császár, kormányzó vagy pártfőtitkár képében. Az állampolgár alattvaló volt, a fent meghozott döntések lenti végrehajtója, és nem is vártak el tőle mást. Valójában a rendszerváltás óta nyílt lehetősé­günk, hogy teljes állampolgári életet élhessünk, de ezzel a lehetőséggel csák korlátozottan tudtunk élni, hiszen nem ehhez voltunk szokva. Nem épültek ki azok a készségek, nem gyakorolhattuk be aZokaf á technikákat korábban, egyénileg és társadalmilag, melyek szükségesek az aktív állampolgári léthez. Több mint húsz éve immár gyako­rolhatjuk, de tudnunk kell, mindezek társadalmi szinten lassan tanulhatók, sok idő kell beépülésükhöz. Természe­tesen lehet ezt gyorsítani, ehhez van szükség beruházásra a társadalomba, olyan beruházásokra, melyek a cselekvő állampolgárság technikáit teszik elsajátíthatóvá, a köz­ügyekbe beleszólást és a közösségi, állampolgári részvételt ösztönzik, bátorítják. A napokban hoztuk nyilvánosságra a szakmai műhelye­ink által készített Közbizalom 2012 elnevezésű országos kutatásunk - ezeket a felméréseket évente készítjük 2005 óta - eredményeit. Ebből most az állampolgári aktivitásra vonatkozó megállapításainkból idézek néhány részle­tet. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett mennyire tud valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntések­re, a tavalyihoz képest erősödést látunk. Bár általánosan véve még mindig pesszimisták a megkérdezettek, tehát a saját befolyás esélyét inkább negatívan értékelők vannak többségben, megállapíthatjuk, hogy a korábbi időszakhoz képest pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A következő kérdésünk arra irányult, tett-e ilyen lépéseket az elmúlt tizenkét hónapban? A válaszokból az derült ki, továbbra is a helyi önkormányzatok tájékoztató csatornáit használják a legtöbben. Különösen igaz ez a középkorú és az idősebb lakosság körében. Legnagyobb arányú növekedés az (in­ternetes) petíciókat aláírók arányában történt, ezt követi az akciókra felhívó cikkek, videók megosztása, majd a nyilvános gyűléseken részt vevőké. Az idősebbek főként tradicionális lépéseket: a döntéshozás résztvevőinek felkeresését és a helyi tájékoztatási eszközök rendszeres használatát, a fórumokon-gyűléseken való megjelenést preferálják. A fiatalok a direktebb protest: a tüntetés, a tiltakozó megmozdulás, a petíció aláírása és az internetes akciók aktív alkalmazói. Az Internet használata a közpo­litikái aktivitásokban évről évre határozottan emelkedik. Összességében azt látjuk, ha lassan is, ha kicsit is, de nőtt az állampolgárok aktivitása. Mi a helyzet szűkebb pátriánkban? Ugyan nem tör­tént megyei vagy városokra bontás a kutatásban, de azt látom, és talán a Kedves Olvasó is megerősíti tapaszta­latai alapján, mifelénk is érzékelhető az aktivitás enyhe növekedése. Egyre többen, állampolgárok, szólalnak meg közügyekben, kezdeményeznek olyan gondolkodást, mely a döntések befolyásolására, kontrolljára, sőt, állampolgári cselekvésre, a közügyekben való részvételre irányul. Ezek elsősorban a lakókörnyezet problémáinak orvoslására, a város közügyeinek figyelemmel kísérésére és abban - kisebb részben ugyan - akár javaslattételre és cselekvésre fókuszálnak. Kis lépések ezek, de nagyon fontosak, ettől leszünk aktív állampolgárok. A jelek biztatóak, csak így tovább. Tehát, szóljunk bele, vegyünk részt közügyeink alakításában! Cikkünk szerzője közösségfejlesztő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents