Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-13 / 37. szám

2013. FEBRUÁR 13-SZERDA KELET Üzenet Valkó Tamás, hűséges olvasónktól: Mindenkinek van szíve. Minden­kinek. Összetörve, darabokban, gyógyulófélben, épen, de van. Néha mocskos leplekkel fedve, tökéletes sze­repek alá gyűrve kínlódnak, rettegnek, félnek, és őrülten vágyjak a szeretetet, de ott vannak. Néha talán láthatod is. ORAVECZ NÓRA Postánkból Sok kicsivel többre mennénk... Érdeklődve olvastam a KM keddi lapszámában megjelent „Egyre kevesebb felajánlás érkezik” című cikket. Való­ban, az adózóknak mindössze a fele rendelkezik az egy szá­zalékáról, a többiek valamiért nem tartják fontosnak, hogy ilyen módon támogassák a civileket, ugyanakkor egyre erőteljesebb verseny zajlik a forrásokért. Vannak, akik százezreket, sőt, milliókat költenek az „egyszázalékos” hirdetésekre, döntően az adóbevallások időszakában, mások ugyanakkor nem tud­nak erre áldozni, így szinte láthatatlanok maradnak a po­tenciális támogatók előtt. Mi, a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete (VÁGÓÉ) állami és önkormányzati tá­mogatások nélkül, jószerivel pályázati forrásokból finan­szírozzuk a működésünket. Civil szervezetünk a jelenlegi és volt állami gondozott, illetve a hátrányos helyzetű, többségében roma fiatalok boldogulását, integrációját hivatott segíteni. Mint egy falat kenyér, úgy kellenének az adó 1 százalékok, csakhogy Galyas József fotó: vágóé azok, akikkel kapcsolatot tartunk, még, illetve már nem adóznak. A tiszadobi IKSZT házban működő Vadrózsa Tanodában tanórán kívüli fejlesztő foglalkozásokat tartunk, bel- és külföldi tapasztalatcserékre visz- szük a fiatalokat, ahol uniós ismereteket, idegen nyelvet tanulnak, új kultúrákkal ismerkednek meg. A nyíregy­házi és a tiszalöki börtönben személyiségfejlesztéssel és képzéssel segítjük a szabadu­lás előtt állók reintegrációját. Ezek a programok legalább olyan hasznosak, mint ami­lyen költségesek. Sok kicsi l százalékkal bizony, sokra, még többre mennénk! GALYAS JÓZSEF ELNÖK, VÁGÓÉ Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesz­tőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális problémafelvetésekkel, információk­kal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Cukorbetegek találkozója Szatmárnémetiben A Cukorbetegek Nyíregyházi Egyesülete két éve partner- kapcsolati megállapodást írt alá a Szatmárnémeti Cukor­betegek Egyesületével. A lehetőségekhez mérten azóta is ápoljuk a kapcsolatunkat. Tavaly a szatmárnémetiek vettek részt a Diabétesz világnapi rendezvényünkön Nyíregyházán, amit tartalmas tapasztalatcsere követett. Idén januárban Szatmárné­metibe kapott meghívást az egyesületünk egy betegta­lálkozóra. A rendezvény az elnök asszony köszöntőjével kezdődött, majd dr. Bzduch Márta főorvosnő, a Szatmár­németi Cukorbeteg Gondozó vezetője tartott előadást a cukorbetegségről. Román és magyar nyelven hallhat­tunk tartalmas, színvonalas, mégis közérthető előadást a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének lehetősége­iről, a kialakulás kockázati tényezőiről. Örömmel vála­szoltam, amikor a jelenlévők kérdéseket tettek fel nekem a nyíregyházi egyesületünk működéséről és a cukor­betegként eltöltött 50 éves tapasztalataimról. A zárszó előtt közös programok meg­valósításáról beszélgettünk. Többek között felvetődött egy Nyíregyházán megtar­tandó szakmai konferencia megszervezése, melyet egy hosszabb sétával kötnénk össze az egészség megőrzése és városunk megismertetése céljából. Az ötlet futótűz­ként terjedt és egybehangzó helyeslésre talált. RUBÓCZKY JÁNOS ELNÖK, CUKOR­BETEGEK NYÍREGYHÁZI egyesülete Vendégségben Szatmárnémetiben fotó: olvasónktól „Isten hozott nálam, öcsém, ez a való világ!" fotó: olvasónktól A valóság szüli a rapdalokat Megváltoztak a jogszabályok A Pszichotikusok Egyesületé­ben (Nyíregyháza, Sóstói út 62.) dr. Pollák Csaba pszi­chiáter főorvos tart előadást február 14-én, csütörtökön 14 órától a gondnokság alá helyezés jogszabályi változá­sairól. GACSÁLYI SZILVIA Kutyavilág a Pannónia utcában Nagyon szeretem a kutyákat, és tisztelem az állatvédel­mi törvényt, de szeretném megkérdezni: a törvény által védett kutyáktól ki véd meg minket, embereket? Nem tu­dom, máshol mi a jellemző, de nálunk, Nyirszőlősben, a Pannónia utcában több nem gazdátlan kutya csavarog. Legutóbb egy ilyen „páros” tett nálunk látogatást. Nagy a területünk, nem tudjuk mindenhol betonalapú, épített kerítéssel körbevenni, van, ahol csak drótháló van. Ezeket a nagytestű ebeket azonban ez egyáltalán nem akadályozta abban, hogy a drótot lenyomva, szétfeszít­ve „betörjenek” hozzánk, és csak úgy, „kutyafuttában” megöljék két értékes dísz- baromfinkat. A kárunk több ezer forint. Természetesen próbáltuk felkutatni a kutyák gazdáit, de ez lehetetlen­nek bizonyult. Ami velünk történt, nem egyedi eset, többeknél okoztak már több ezer és tízezer forintos kárt a szabadjára engedett ebek, s mindez hidegen hagyja a gazdákat. Az sem érdekli őket, hogy ezek a kutyák ártatlan járókelőket, köztük | gyerekeket veszélyeztet­nek, ijesztgetnek! Nekünk is vannak kiskorú gyerekeink, akik sok időt töltenek az udvaron. Eddig úgy hittük, biztonságban vannak, mivel úgy, ahogy, de teljesen körbe Vannak figurák a magyar közéletben, művészet­ben, akiket senkinek sem kell bemutatni. Döglégy Zoli egészen biztos, hogy közéjük tartozik. Dobos, énekes, celeb, keményle­gény. Ez mind ő. Én hosszú évek óta nyomon követem a zenei pályáját, munkás­ságát, rajongója vagyok a gengszterrap királyának és vagyunk kerítve. Ezek után már félünk, féltjük őket. Meg kell várnunk, hogy vala­melyik gyermeknek életre szóló testi vagy lelki sérülést okozzanak a kutyák, vagy esetleg azonnal lehet tenni valamit ez ügyben? Végül is ki a fontosabb, a kutyák vagy a gyerekek? KLEPÁCSNÉ, NYÍREGYHÁZA Az utolsó vacsora Máig nem tudok napirend­re térni a tévében látottak felett: Szegeden „művészi” alkotásokból nyílt kiállítás, amelynek egyik darabja az a Ganxsta Zolee és a Kartel nevű gengszter hip-hop együttesnek, amelynek a szókimondó rapper alapí­tója és frontembere. Sokan megbélyegzik őket, mert a banda elhíresült szókimon­dó, vulgáris szövegeiről, a lényeg azonban a dalok üzenetében, stílusában van! Ahogy mondták: a kegyet­len valóságot rappelik el utolsó vacsorát ábrázolta. A közismert festmény pillana­tát a „művész” úgy jelenítette meg, hogy a kiállítóterem közepén elhelyezett egy hosz- szú asztalt, rajta 12 tányérral, melyek mindegyikén emberi ürülék volt „művészileg” megformálva. Megszólalásig hasonlított a tartalom ere­detére, középen pedig Jézus kezét láthattuk könyökig és véresen! Úgy vélem, ez a keresztény világ megcsúfo­lása, több mint egymilliárd ember lelkivilágának meg- | sértése, kigúnyolása! Hogyan voltak képesek helyet adni a szervezők ennek az „alkotás­dalaikban a tivornyába hajló bulikról, a sport szeretetéről, a világ hibáiról, a lázadásról. Öröm volt személyesen talál­kozni, kezet fogni, beszél­getni és fotózkodni Döglégy Zolival és zenésztársaival, akik nemrégiben Nyíregyhá­za egyik népszerű szórako­zóhelyén pezsdítették fel az éjszakai életet. KONDÁS CSABA, NYÍREGYHÁZA nak”, s hogyan minősítheti művészinek a kiállítás veze­tője ezt a produktumot? Én ezzel a „művésszel” bizony megkóstoltatnám a produk­ciója valódi tartalmát! Akkor megtudná, mit jelent megsér­teni, megalázni egymilliárd embert! Szerencséje van, hogy nem az iszlám hitűeket bántotta meg, mert akkor ta­lán már nem élne! Jómagam nem vagyok bigott, vallásos ember, de tiszteletben tartom mindenki hitét, meggyőződé­sét. Véleménye mindenkinek lehet, de egy ilyen „műalko­tásnak” sehol sincs helye! DARVAS IVÁN, CSARODA Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefon­számmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. m Mesés farsangi mulatságot rendeztek Mesehősök szállták meg a mandabokori óvodát. A farsangi 'mulatságon jól szórakoztak a hercegnők, pókemberek, oroszlá­nok, zorrók, tündérek és kalózok. fotó: vassné hármán gyöngyi A kötelesség előbbre való, mint az élet! A termények, árucik­kek kintről befelé, a fiatalok bentről kifelé vándorolnak. Mi lesz így a magyar röggel? nyíregyháza. Nem hittem a szememnek, amikor betértem kedvelt boltomba vásárolni, és megláttam a zöldségeket. Nem az ár döbbentett meg, j hanem az, hogy a krump­lit Franciaországból hozták. Onnan bizony, nem Rókabo­korból, Nagycserkeszről vagy Ajakról, egyenesen Francia- országból! Tovább nézelődtem, a vö­röshagyma Németországból, a lilahagyma Hollandiából, a sárgarépa Belgiumból, a tar­kabab pedig Argentínából ke­rült hozzánk! „Te tetted ezt, király!” Mármint az unió és a kiskirá­lyok. így lehet alattomosan tönkretenni a magyar gaz­dákat, aminek persze követ­kezménye lesz: azt eszed, amit adnak, és annyit eszel, amennyit akarnak, ha nem ínyedre való, nem baj, majd megszokod! Bénultan álltam a gondo­lák előtt. Hirtelen felvillant az agyamban egy ötvenvala- hány éve látott indiai film, a „420-as urak”, amelyben az ágrólszakadt főszereplő arról énekel, hogy minden ruhada­rabja más-más országból való, csak a szíve indiai. Jogok és kötelességek Nézem a híradót, amiben a magyar fiatalok ezrei a röghöz kötés ellen tiltakoznak. Ami­kor mi voltunk egyetemisták, nekünk voltak jogaink? - fut át az agyamon. Gondolko­dom, nem jut eszembe, csak egy: a munkához való jog. A kötelességünket tudtuk: ta­nultunk kegyetlenül, hiszen 712 jelentkezőből csak 16 főt vettek fel! „A kötelesség előbbre való, mint az élet” - szólt a Fiumei Tengerészeti Akadémia jel­mondata. Érdemes elgondol­kodni ezen! Ma ugyanis olyan óriási joghalmazzal rendelke­zünk, hogy alig tudjuk megta­lálni benne azt a fránya köte­lességet: a család fontosságát, így lehet alattomosan tönkretenni a magyar gazdákat! NÁDASYCSABA ami az élet alapja, a gyerekek kötelességét szüleikkel, ha­zájukkal szemben. A magyar rög adott valamennyi diáknak mindennapi kenyeret, iható vizet, édes gyümölcsöt 18-22 évig, nem igaz? A magyar röghöz kötődik hazaszerető szíve annak a csodálatos szívsebész pro­fesszornak is, aki többéves külföldi tapasztalatait itt­hon, Debrecenben alkal­mazza, aki több ezer ember életét mentette már meg. Hosszasan sorolhatnánk a jó példákat. Sokan talán megkövült, fosszilis ősmaradványnak tartanak a nézeteim miatt', de ez engem nem bánt. Lassan a jó Isten engem is röghöz köt. Az áldott magyar röghöz! NÁDASY CSABA NYUGALMAZOTT TANÁR, NYÍREGYHÁZA

Next

/
Thumbnails
Contents