Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-11 / 35. szám
2013. FEBRUÁR 11.. HÉTFŐ Háttér Tervezgetik a költségvetést Nyírteleken az állam átvette a pedagógusokat, de az iskolát továbbra is az önkormányzat működteti FOTÓ: M. MAGYAR LÁSZLÓ Az önkormányzatok még számolgatnak, hiszen minden kiadás mögött ott kell lennie a forrásnak is. nyírtelek, nyírbéltek. Hozzászokhattak már az elmúlt huszonhárom évben a polgármesteri hivatalok, hogy az első másfél-két hónap az adott év költségvetésének tervezésével telik el. Összeállításunkban két polgármestert kérdeztünk meg arról, hol tartanak a költségvetés készítésében. Változások az idén- Készül nálunk is a költség- vetés, de a jelen helyzetben helyesebb a tervezgetés kifejezés, hiszen még nagyon képlékeny minden - mondta el érdeklődésünkre Magyar László, Nyírtelek polgármestere. - A feladatalapú finanszírozásra való áttérés sok újszerű dolgot jelent az önkormányzatoknak, a változásokkal most ismerkednek a pénzügyi szakemberek is. Nem lett nehezebb a költségvetés elkészítése, hiszen az alapadatokat megkaptuk a kincstártól, illetve az állam a kötelező feladatokhoz rendeli a támogatást, a gond inkább az, hogy az önkormányzat mozgástere a saját bevétel erejéig terjed. A kötelező feladatok között szerepel többek között a polgármesteri hivatal működtetése és a település üzemeltetése.- A közoktatás államosításáAz önkormányzat mozgástere a saját bevétel erejéig terjed. Jte*' MAGYAR LÁSZLÓ val az állam átvette a pedagógusokat, de az iskolát továbbra is az önkormányzat működteti. A két helyen működő iskolánk fenntartása több mint 50 millió forintba kerül. Ez a pénz egyelőre most még hiányzik. Saját bevételből próbáljuk meg előteremteni, valamint szeretnénk majd pályázni az országos költségvetési tartalékban elkülönített forintokra is - folytatta a város vezetője. Nem lehet forráshiány- Az óvoda és a bölcsőde központi finanszírozása lényegesen javult, ennek ellenére még saját forrást is kell hozzátennünk. Az ingyenes és a kedvezményes étkezéshez is több támogatást adott az állam a tavalyi évhez képest, de még ezekhez is kell tennünk pénzt. A helyzetünket az nehezíti, hogy a gépjárműadó 60 százaléka, az iparűzési adó egynegyede, valamint a teljes szja elkerül az önkormányzattól. A törvény nem engedi meg a forráshiányt, nem lehet mínuszos a költségvetés, minden kiadás mögött ott kell lennie a forrásnak is. így tehát még mi is számolgatunk, tervezgetünk, hogy február 15-éig első körben benyújthassuk a költségvetést. Keresik a pluszbevételeket- A hét elejére áll össze a végleges költségvetésünk, még dolgozunk rajta, hogy február 15-ére elkészüljön - tájékoztatott Csik Mihály. Nyírbéltek polgármester azt mondta, nem egyszerű a feladat, hiszen a' kiadási és bevételi oldalnak egyensúlyban kell lennie, működési hiányt az önkormányzatok nem tervezhetnek. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a feladatalapú finanszírozás nem teljes körű, így a helyhatóságoknak önerőből kell pótolniuk a költségeket. Csik Mihály példaként az óvodát említette, amit Ömböllyel közösen tartanak fenn, s már látszik: 5 millió forinttal kell kiegészíteni a normatívát. Szintén nem könnyíti meg a saját bevételek tervezését, hogy a gépjárműadónak csak 40 százaléka marad a településen, míg az iparűzési adó csaknem felét már eleve beszámítják az állami támogatásba.- Keressük, hogy miként tehetnénk szert pluszbevételre, de nem vagyunk vállalkozók - jegyezte meg a település első embere. Elsősorban földbérletben gondolkodnak, fejlesztésre, vagy az ahhoz szükséges önerő biztosítására akkor lehet forrással számolni, ha a tulajdonukban lévő nadrágszíj parcellákat értékesíteni tudják, ám kérdéses, hogy a résztulajdonos megveszi vagy sem.- Nagyon lecsökkentve a kiadásokat indulunk neki. a 2013-as évnek, mert az megtörténhet, hogy a bevételek nem úgy alakulnak, vagy nem olyan ütemezésben, ahogy terveztük, a számlák pedig időben érkeznek, s azokat ki kell fizetnünk - magyarázta Csik Mihály, és hozzátette: ha kell, még jobban „megszorítják” magukat. km-mml, bm „Fecskelakás” zenetanároknak Pénteken a sajtó képviselői is megtekinthették a két lakást FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Öt évig lakhatnak úgy, hogy egy számlára havonta fizetnek be megtakarítást. újfehértó. Szeretné megtartani a fiatal diplomásokat Újfehértó, ezért egy érdekes megoldást alkalmaztak. A régi óvoda épületét pályázati pénzből felújították, s két lakást alakítottak ki benne. A lakásokat két zenetanár kapja, akik öt évig élhetnek ott úgy, hogy csupán a rezsiköltséget fizetik. Mint Nagy Sándor polgár- mester lapunknak elmondta, a város sikeresen pályázott a „Tudásoddal segítsd a vidéket!” szlogenű kiírásra. Ennek keretében a Böszörményi út 13. szám alatti épületet felújították. A munkálatokra 7 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre, valamint az önkormányzat további 5,57 millió forinttal egészítette ki a felhasználható pénzt. A régi óvoda burkolatait kicserélték, a válaszfalakat részben elbontották és újakat építettek. Nyílászárókat cseréltek, rámpával és akadály- mentesítéssel tették komfortosabbá, átalakították a fűtési rendszert (megújuló energiaforrásúvá), kicserélték a víz- és csatornahálózatot. Az így létrehozott két szolgálati lakásban két 35 évnél fiatalabb diplomás munka- vállaló fog lakni. A lakhatásuknak az a feltétele, hogy havonta 10 ezer forintot számlán gyűjtenek az önálló lakás megteremtése érdekében. A tanárok fúvósokat, illetve zongorázni tanuló növendékeket oktatnak. Remélhetőleg a tanítványok pár éven belül nemcsak Újfehértó, hanem az egész megye kulturális életét gazdagítják majd. szon-ps Nézőpont Kiss László A kert számolva jó Jóapám mesélte: annak idején, a második világháború után annyira zavaros volt a föld- és teleknyilvántartás, hogy valamit csinálni kellett. A legegyszerűbb ötlet az volt, hogy mindenkit kiállítottak szó szerint a földje végébe, és ott felvették a helyszínen az adatokat. A kisbíró kidobolta, az emberek mentek, és kész-passz. Most el kellett telnie úgy majd’ hetven évnek, hogy újra kidobolták, mindenkinek be kell jelentenie a földjét, de a legkisebb zsebkendőnyi területet is, jelesül, ki a föld használója: ugyanaz, aki a tulajdonos, vagy más. Rendesen szitkozódtak a honpolgárok, a zavaros kommunikáción meg azon dühöngve, hogy fizetni is kell - igaz, ez utóbbit visszaszívták időközben. Most már csak a kitöltés és a bejelentés procedúrája marad - igaz, az se egyszerű. Különösen azok voltak idegesek, akik csak egy zárt kertecskével büszkélkedhetnek, mert elképzelni nem tudták, mi a jelentősége annak, hogy a földhivatalokban fellelhető adatokon túlmenően kiderüljön: a zártkerti párszáz négyzetméterén nem ő, hanem valaki más mint földhasználó kapálja a veteményest. Különben is, ennek az egész zártkerti világnak amúgy is ezer baja van. Hol vannak már azok a szép idők, amikor kis hazánk egyetlen hatalmas hétvégi telekbirodalom volt? Mindenkinek kellett egy zsebkendőnyi parcella, rajta egy bódéval, és lehetett kijárni földet túrni. Egyszerre virágzott ez ki a lakótelepek térhódításával, hiszen valahova jó volt kiszabadulni az ötven négyzetméterből. És tény, a normális gyümölcs és zöldség is hiánycikk volt - bár, aki belevágott, megtapasztalta, hogy nem is olyan egyszerű azt előállítani. Na, akinek meg ment, annak több lett, mint kellene, így elrendelték, hogy a zöldségboltok vegyék meg a kiskerti terményeket. Volt egy kollegám, aki vett egy láda zöldértes almát, és egy óra múlva visszament, hogy beadná, mint saját terményt. Elzavarták, mondván: ezt az ütődött, foltos, éretlen árut már hogyan vennék be? A fénykornak a szocializmussal együtt vége lett. Elmúlt a zsigulis, lakótelepes, betongarázsos korszakkal együtt. A vég ott kezdődött igazán, amikor kezdték feltörni sorra a kis házakat, elhordani a termést, no meg felnőtt egy második, harmadik nemzedék, és ők már nem szeretnek kapálni, szatyorban cipelni a répát, kisgatyában állni este a szőlősor végén, és csapdosni a szúnyogokat a lábuk szárán. Gyerekként szenvedő alanya voltam a kiskerti fénykornak, és nehezen tudtuk megértetni apánkkal, hogy ugyebár ez az ő hobbija lenne, és nem pedig a család egészére kiszabott kényszermunka. Érezhető volt, hogy ez nemzedéki kérdés valójában, itt a világok ütköztek meg a kapálni vagy nem kapálni ürügyén. Futás közben sok elhagyott kiskertet láttam. Látszott a hajdani gondosság, a sziszifuszi munka nyoma, de az is, hogy jó ideje már nincs gyomlálás látástól vakulásig. Valami elmúlt, múlik folyamatosan, és nem marad fenn, csak a régi töredéke. Viszont prímán össze lesz írva most már. Sokkal nyugodtab- ban alszom így, mert rendnek lennie kell! ias2i0.kiss@inform.hu Kelet kvíz 1896-ban, a településhez tartozó Harangláb-dűlőben egy honfoglalás-kori sírban találták meg az első tarsolylemezt. a) Tímár b) Barabás c) Tiszabezdéd d) Tiszanagyfalu A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. A vég ott kezdődött igazán, amikor kezdték feltörni sorra a kis házakat, elhordani a termést... Megkérdeztük Ön mit fejlesztene a településén? JÁSZKOVICS TAMÁS: Minden leveleid egyet akar. MORVÁI KLAUDIA Bár szerintem szép, lehet fejleszteni. HARSÁNYIBÉLÁNÉ: Munkahelyek kellenek még. KECSMÁR KRISZTINA: BERÉNYI DALMA: KÉZ- IMRE VIRÁG: Pengőbbé Minden úton legyen zel fogható Jelel vannak lehetne tenni a közösségi aszfalt I a fejlődésnek. életet. Jászkovics Tamás Leveleken él. Úgy véli, hogy az elmúlt időszakban sokat fejlődött a község. - Kerékpárral már biztonságosabb közlekedni, mint korábban. Minden leveleki azt szeretné, ha a 41-es kereszteződésénél történne valami előrelépés. Morvái Klaudia Hajdúnánáson lakik. Ott, ahová sokan járnak pihenni, feltöltődni Szabolcsból. - A strandfürdőt szépen felújították, és bár most is szép, szerintem még lehet tovább fejleszteni. Az ibrányi Harsányi Béláné örül annak, hogy van hol dolgoznia. - Úgy gondolom, most nem az a fontos, hogy a település fejlődjön, hanem hogy az embereknek legyen munkájuk, ezért minél több munkahelyet kell teremteni. Földije, Kecsmár Krisztina a közlekedés feltételrendszerén javítana. - Ez a havas hétvége is bizonyította, hogy jó volna, ha minden út aszfaltozott lenne. A szentesi Berényi Dalmával is a szabolcsi megyeszékhelyen futottunk össze. - Én a Horváth Mihály Gimnáziumba jártam, amely lehetne jobb állapotban is. Imre Virág Tiszateleket virágoztatná fel. - A művelődési házat még jobban kihasználnám, mert nagyobb közösségi életre, több fellépésre, előadásra van igény, és a bezárt Tisza-parti panziót is fel lehetne újítani a turistáknak. km-ltl ■> Kóstoló a kertvárosi piacon Szombaton lapcsánkával várták mindazokat, akik felkeresték Nyíregyházán a kertvárosi piacot. fotó: racskó Tibor
