Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám
KELET 2013., FEBRUÁR 9.. SZOMBAT Nem tökéletes, de jó alap Orbán Viktor és Donald Tusk lengyel miniszterelnök (szemben) a kétnapos csúcstalálkozó első napján fotó: mti EU-csúcs: elfogadták a keretköltségvetést a tagállamok. Brüsszel. Megszületett a megállapodás az Európai Unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretéről a tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán - tudatta mikroblogján Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke pénteken délután, nem sokkal fél öt előtt. Az elfogadott dokumentumban az uniós kötelezettségvállalások főösszege nem változott a kora reggeli javaslathoz képest, az továbbra is 960 milliárd euró a 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra. Az uniós állam és kormányfők által megkötött politikai megállapodásról most az Európai Parlamentnek is döntenie kell. A 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés értelmében ugyanis a többéves pénzügyi keret elfogadásához már az EP hozzájárulása is szükséges. Döbbent frakcióvezetők Az Európai Parlament négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetője, a néppárti francia Joseph Daul, az osztrák szocialista Hannes Swoboda, a liberális belga Guy Verhofstadt és a zöldek társelnökei, a német Rebbeca Harms és a francia Daniel Cohn-Bendit közleményében rámutat, hogy a valódi tárgyalások most kezdődnek az Európai Parlamenttel. A közlemény szerint a parlament fő célja a növekedés és a befektetések ösztönzése, amely hozzájárul a válságból való fenntartható kilábaláshoz. „Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgáraink elsődleges érdekeit” - fogalmaznak közleményükben a frakcióvezetők, s leszögezik, hogy ebben a formában az EP nem tudja elfogadni a pénteken született megállapodást. Az EP-frakcióvezetők megdöbbenésüknek adnak hangot, mert szerintük a csúcs részvevői olyan megállapodást fogadtak el, amely strukturális deficithez vezet, ez pedig nem megoldja a problémákat, hanem súlyosbítja őket a kötelezettségvállalások és a kifizetések maximális szintje közötti különbség miatt. A parlamenti frakció- vezetők szilárdan tartják magukat ahhoz, hogy az unió költségvetésének az alapszerződés értelmében egyensúlyban kell lennie. A képviselők négy dologhoz ragaszkodnak: az egyes évek és fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségéhez, a kötelező felülvizsgálathoz a keretköltségvetés félidejéhez közeledve, emellett ahhoz, hogy a tagállamok A tárgyalásokat értékelve Herman Van Rompuy elmondta: leginkább ahhoz az elvhez ragaszkodott, hogy „nem adhatjuk fel az oktatásba, innovációba és növekedésbe történt befektetéseinket”. Az előző hét évekhez képest 2014-20-ban 34 milliárd euróval több forrás jut majd a versenyképesség javítására, illetve munkahely- teremtésre és nettó többletkifizetés lesz az Erasmus és Horizon 2020 programokban - tette hozzá. A költségvetés bruttó nemzeti jövedelmei alapján megállapított tagállami hozzájárulások helyett az EU fokozatosan álljon át stabil saját forrásokra. Negyedikként pedig leszögezik, hogy nem tartanak elfogadhatónak olyan keretköltségvetést, amely a múlt prioritásain alapszik; több jövőszemléletű, a versenyképességet növelő és kutatási beruházást szorgalmaznak. Jövőorientált Az európai vezetők felelősségérzetét jelzi az új hétéves költségvetési keretről elért megállapodás - hangoztatta az Európai Tanács elnöke az Unió állam- és kormányfőinek tárgyalásait követően. mérsékletességére utalva rámutatott, hogy 34 milliárd euróval csökken a költségvetés főösszege, így 960 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást és 908 milliárd eurónyi kifizetést tartalmaz a büdzsé. A térség előtt álló nehézségekkel kapcsolatosan kiemelte: a költségvetés 6 milliárd eurót különít el egy új, a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítását célzó programra, de a szegényebb államok is nagyobb részesedést kapnak a kohéziós forrásokból. Herman Van Rompuy szerint kiegyensúlyozott, növekedésösztönző költségvetésről állapodtak meg, amely „talán nem a legtökéletesebb költségvetés, de mindenki számára tartalmaz jó feltételeket”. Úgy ítélte meg, hogy a büdzsé jövőorientált, mértékletes, és figyelembe veszi az európai gazdasági nehézségeket. Az Európai Tanács elnöke egyben arra utalt, hogy a pénteki felelősségteljes döntés után az Európai Parlamentnek is hasonló felelősségérzetet kell mutatnia, amikor határoz a költségvetésről. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnök úgy értékelte, hogy a megállapodás „nem tökéletes” , de jó alapot jelent az Európai Parlamenttel való tárgyalásra. Mint mondta, „a bizottság jobban örült volna, ha a tárgyalások az eredeti javaslatához jobban hasonlító kimenetelhez vezetnek”, de elismerte, hogy a megállapodás „jó katalizátora lehet a növekedésnek és munkahelyteremtésnek”. Hangsúlyozta: a költségvetésben „jelentősek” a kohéziós támogatásra szánt összegek, és ezek a kifizetések jobban célozzák majd a növekedést és a munkahelyteremtést, mti @ http://www.szon.hu ® ® Beszámolók. További írásaink a hazai közélet 0í?f9Wtörténéseiről. Amire több forrás jut Kilépnek, így megszűnik hétfőn az LMP frakciója MOSZ: kompenzálják az önkormányzati cégeket Budapest. A Párbeszéd Magyarországért (PM) nyolc képviselője - Jávor Benedek, Szabó Tímea, Karácsony Gergely, Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László - kilép az LMP parlamenti frakciójából - tudatták egy pénteki közleményben. A kilépést hivatalosan hétfőn jelentik be Kövér László házelnöknek - nyilatkozta Jávor Benedek, a PM egyik alapítója. A házszabály alapján döntésük azonnal érvénybe lép, ezért az LMP képviselőcsoportja a jövő hét első napján szűnik meg - tette hozzá. Az LMP tudomásul veszi, hogy a nyolc, a pártot elhagyó képviselő kilép a parlamenti csoportból, és ezzel megszüntetik az LMP frakcióját - tudatta ugyancsak közleményben a párt. mti BUDAPEST. A Magyar Ön- kormányzatok Szövetsége (MOSZ) egyetért a rezsicsökkentési szándékkal, ugyanakkor arra kéri a kormányt, hogy kompenzálja azokat az önkormányzati közműcégeket, amelyeknél az működési hiányt okoz. Gémesi György, az önkormányzati érdekképviselet elnöke pénteken közölte: egyetért Kosa Lajosnak, a Megyei Jogú Városok elnökének azon megállapításával, amely szerint a kormány rezsicsökkentési terveinek megvalósításához a döntések előtt elengedhetetlen megvizsgálni és figyelembe venni a már egyébként is különadókkal terhelt (közműadó, hulladék- lerakási adó) önkormányzati közműcégek további terhelhetőségét, valamint az új többletterhek kompenzációs lehetőségeit. mti Vendégjegyzet Dr. Hajnal Megfosztott örökség E sorok írója ügyes marketingfogásnak vélte, amikor másfél évtizede egyik külföldi útja során a gyümölcslé dobozán azt olvasta, hogy a termék kitűnő, a csomagolás miatt pedig ne legyen a vásárlónak lelkiismeret-furdalása, mert a doboz papírja Skandinávia erdejéből való fából készült, amely a világ egyetlen olyan területe, ahol az erdőterület nem csökken, hanem nő. A tudomány képviselői újabban riasztó adatokkal sokkolják a közvéleményt a földi környezet romlásáról. 1970 óta hat Spanyolországnyi erdő tűnt el a föld térképéről. A légkör szén-dioxid-tartalma az ipari forradalom előtti 280 milliomod térfogatrészről 391-re nőtt úgy, hogy az utóbbi években kétszer olyan gyorsan nő a szén-dioxid-koncentrá- ció a légkörben, mint harminc évvel korábban. A szemét és a hulladék elhelyezése a világ egyik legnagyobb problémájává nőtte ki magát. Hovatovább a tengeri halak fogyasztását is ajánlatos mérsékelni az óceánok rohamos elszennyeződése miatt. Gleccserek olvadnak el, tavak száradnak ki, fogy az édesvízkészlet, védett fajok kipusztulásával szembesülünk. Az emberiség jó úton van, hogy veszélybe sodorja életét. A ma élő nemzedék az emberiség történetének legnagyobb kihívásával szembesül. A nagy kérdés az, hogy van-e joga a most élőknek megfosztani örökségüktől (az élhető környezettől) az utánunk következő generációkat. Miért nem lehet belátni, hogy a véges Földön nem lehetséges végtelen gazdasági fejlődés? Mi lesz a Föld légkörével, ha a gyorsan fejlődő Kína és India gépkocsisűrűsége a jelenlegi többszörösére növekszik? (Kína mai gépkocsisűrűsége az Egyesült Államok 1930- as évekbeli szintjének felel meg). Peking pedig már ma is a világ egyik legszmogosabb városa. Vannak, akik úgy vélik, „homokot kell szórni” a gazdasági fejlődés motorjába, hogy lassuljon a növekedés. Ők örülnek a válságnak, mert a stagnáló fogyasztás miatt a környezet kevésbé romlik.. Egyre nő azok tábora, akik a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot előtérbe helyező, és a gazdasági növekedést ennek alárendelő fejlesztési modellt preferálják. E problémák megvitatására, a jövőbeni folyamatok feltárására Láng István vezetésével megalakult a tíz főből álló Túlélés Szellemi Kör. E csoport szerint a természetben jelenleg zajló változások rövid távon megállíthatat- lanok, de káros hatásuk mérsékelhető. A Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent összegzésük szerint „a természeti rendszerek összeomlását világszerte a társadalmi rendszer működésének súlyos rendellenességei jelzik és kísérik: köztük az éhínség, a tömeges migráció, a társadalmi szolidaritás hanyatlása és az erőszak terjedése”. Hazánk társadalmi veszélyei közül a gazdaság világpiactól való példátlan függőségét emelik ki, különösen a nem megújuló energiaforrások tekintetében, majd a tömeges szegénységet, a falusi munka- és életlehetőségek romlását, a legszegényebb rétegek, különösen a cigányok kilátástalan helyzetét, a kölcsönös bizalom és segítőkészség hanyatlását. A pazarlás mérséklésével, a jelentős vagyoni és jövedelmi különbségek csökkentésével rövid távon is eredményeket lehetne elérni. Az eszközök birtoklása helyett meg kellene elégednünk az általuk nyújtott szolgáltatások igénybevételével. A foglalkoztatásban radikális javulást kell elérni, hogy a megélhetés mindenki számára biztosított legyen. Fontos a közösségépítés, hogy a regionális, szakmai, munkahelyi, kulturális közösségek maguk dönthessenek sorsukról. Az élhető környezetért gondolkodásunk teljes átalakítására van szükség. A gazdasági és politikai siker mutatójának se a termelés szakadatlan növelését tekintsük, hanem a túlfogyasztók fogyasztásának mérséklésével segítsük az utánunk következő generációk életfeltételeinek megtartását. Vannak, akik úgy vélik, hogy „homokot kell szórni" a gazdasági fejlődés motorjába, hogy lassuljon a növekedés. „Nem visz előbbre a nacionalista kártya” Devizaárfolyam (2013.02.08.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 292,49-1,62 USA dollár 217,98 + 1,13 Svájci frank 237,76-1,14 Angol font 343,08 +3,21 Román lej 66,53-0,25 Ukrán hrivnya 26,88 +0,21 Horvát kuna 38,60-0,21 Lengyel zloty 70,20-0,02 C gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Kolozsvár, Nem viszi előbbre Románia ügyeit a nacionalista kártya kijátszása - jelentette ki egy pénteki kolozsvári sajtó- tájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Kelemen Hunor természetesnek ítélte, hogy a közösségek használják szimbólumaikat. Szerinte ez nem ellenkezik az érvényes törvényekkel, és egyáltalán nem árt a román polgároknak vagy a román államnak. Hozzátette, Romániában eddig nem keltett megütközést, hogy a Kolozs megyei tordai városházán, vagy a moldvai Neamt várán helyi jelképeket megjelenítő zászlók lobognak. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, mesterségesen duzzasztották fel a székelyzászlós konfliktust, pedig sem Magyarországnak, sem Romániának nem érdeke a feszültségek kiélezése. mti *> A Holdra készül „Marsi körülmények" között, a marokkói sivatagban tesztelik a Holdra készülő Puli holdjárót, fotó: mti, illyés t. A Túlélés Szellemi Kör tagjai szorgalmazzák, hogy demográfiai válságunk leküzdése érdekében adjunk lehetőséget mértéktartó arányban a keletről betelepülni szándékozó, dolgozni is hajlandó fiatal munkavállalóknak. A természeti erőforrások kizsákmányolásának egyik legjobb mutatója az ökológiai lábnyom, ami azt fejezi ki, hogy egy országban mennyi az egy főre jutó önmaga fenntartásához szükséges földterület. A világ átlagában ez napjainkban 2,2 hektár, de a Földön egy emberre csak 1,8 hektár terület jut. Magyarország ökológiai lábnyoma 3,7 hektár, az Egyesült Államoké 9,6, Kanadáé 8,6, Svédországé 8,0, Finnországé 7,0 hektár. E fejlett országok lakói 4-6-szor több természeti erőforrást használnak fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnének. Magyarul: ha mindenki úgy élne, ahogy ők élnek ma, öt Földre lenne szükség. A szerző' a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora
