Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-08 / 33. szám

2013. FEBRUÁR 8., PÉNTEK KELET larliis / zm. - ' v4 m* im si».. ? § m Tegyen javaslatot Ön is a hungarikumok listájára! Várjuk olvasóink javas­latát szőkébb pátriá­jukból a Hungarikumok Gyűjteményébe. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Egy nagyon is komoly játékra invi­táljuk olvasóinkat. Gyűjtsük össze együtt, hogy megyénk­ből, avagy szűkebb pátriánk­ból melyek azok a társadalmi, természeti, vagy épített, közö­sen alkotott értékek, amelyek érdemesek arra, hogy bele­kerüljenek a Hungarikumok Gyűjteményébe. Négy értékünk már van A tavaly elfogadott és június­ban hatályba lépett Hunga- rikum-törvény szerint bár­mely természetes személy, jogi személy, szervezet, cso­port kezdeményezheti vala­mely nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi, vagy megyei értéktárba. A javas­latokat a Magyar Értéktár­ban összesítik és rendszerezi majd a Hungarikum Bizott­ság. Az ebből az értéktárból kiválasztott, hungarikummá minősített értékek lehetnek tagjai a Hungarikumok Gyűj­teménynek. Térségünkből a bizottság által nemrég elfogadott első tizenkettes lista tagja lett a Mezőkövesd környéki matyó népművészet, a hortobágyi puszta, az aggteleki barlang- rendszer, illetve a tokaji tör­ténelmi borvidék. Vártuk Javaslatalkati Keressünk együtt további olyan értékeket, amelyek méltóképpen képviselnék megyénket a Hungarikumok Gyűjteményében! Várjuk ma­gánszemélyek, egyesületek, szervezetek, csoportok javas­latát egy rövid magyarázattal, „kortesbeszéddel” együtt, amelyben leírják nekünk, mi­ért is tartják különleges érték­nek az adott dolgot. A javaslatokat elektroni­kus levélben várjuk a kelet@ inform.hu elektronikus pos­tacímre. A tárgy mezőbe ír­ják azt, hogy „hungarikum”. Lehetőség szerint mellékel­jenek fényképfelvételt is a javaslathoz. A javaslatokat február 17-ig várjuk. Menet közben lapunkban és hírpor­tálunkon, a www.szon.hu-n rendszeresen beszámolunk a javaslatokról. A határidő letelte után a www.szon.hu-n szavazásra bocsátjuk valamennyi hun- garikum-ajánlást, majd a leg­népszerűbbnek bizonyulókat eljuttatjuk az értéktár kezelő­jéhez, illetve felterjesztjük a Hungarikum Bizottsághoz. ÉKN A Hungarikum Bizottság tagjai dr. Fazekas Sándor (elnök) vidékfej­lesztési miniszter ________________ dr. Flcsor Mihály, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhe­lyettese ________________ ' dr. Kiss Eliza, a közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium delegáltja, borjogász, eredetvédelmi szakértő Farkasnédr. Gas paries Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára ____________ L Simon László, az Emberi Erőforrá­sok Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára ______________ dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesz­tési Minisztérium élelmiszerlánc-fel­ügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára ___________________ Csizmadia Norbert, a Nemzetgazda­sági Minisztérium tervezéskoordináci­óért felelős államtitkára __________ Csomorné dr. Orbán Krisztina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezető tanácsosa Paládi-Kovács Attila, a Magyar Tudományos Akadémia nyelv-és irodalomtudományok osztályának elnöke__________________ Zelnik József, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, etnográfus, író Márton István, a Magyar Állandó Értekezlet delegáltja, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületé­nek igazgatója, Székelytermék elbíráló bizottságának elnöke ____________ dr. Brenzovlcs László, a Magyar Állandó Értekezlet alelnöke, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség delegáltja _____________________ Jakab Sándor, a Magyar Állandó Értekezlet elnöke, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége delegáltja _____________________ Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke ______________________ Dr. Simicskó István, az Emberi Erő­források Minisztériuma sportért felelős államtitkára Az első tizenkettő... A Hungarikum Bizottság 2013. január 31 -én a MTA Bolyai termében dön­tött arról a 12 dologról, amely külön elbírálás nélkül, a törvény erejénél fogva hungarikumnak minősül.- A táncház módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje ____________________________________________- Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás ______________________- Solymászat, mint élő emberi örökség______________ _________■- A matyó népművészet - egy hagyományos közösség hímzéskultúrája _____- Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út ________- Hollókő ófalu és környezete _______________________________- Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai__________________- Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete _____- Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta __________________________- Pécs ókeresztény temetője ________________________________- Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj______________________________- A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj Északkelet-Magyarországról a Hortobágyi Nemzeti Park, azaz a magyar puszta, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj és az Aggteleki-karszt barlangjai automatikusan rajta vannak az első hungarikum-listán fotók: ékn-archívum BBBBBBHBBTIIIlllTCHTffífliTlfffT Egyedi is, különleges is és magyar csúcsteljesítmény Évtizedes vitát zárt le a tavaly június­ban hatályba lépett Hungarikum-törvény. Budapest, A tavaly június­tól hatályos, a magyar nem­zeti értékekről és a hunga- rikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény elfogadása év­tizedes igényt elégít ki csak magával a definícióval, mert hosszú esztendők óta vita folyt a hazai szakmai berkek­ben arról, hogy voltaképp mi is tekinthető annak. Váza a rendszernek Szakágazatonként, tudo­mányáganként eltérő vé­lemények, publikációk lát­tak napvilágot az elmúlt évtizedekben arról, hogy mi is tekinthető igazán hungarikumnak, az állás­pontok közt esetenként je­lentős különbségek mutat­koztak. Az új törvény szerint a hungarikum olyan kieme­lésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellem­ző tulajdonságával, egyedi­ségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. További meghatározások Mindenki lehet kezdeményező Bármely természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség­gel nem rendelkező szervezet, és csoportosulás kezdemé­nyezheti valamely nemzeti érték felvételét az egyik érték­tárba, a hozzá megküldött lis­tákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi majd a Hungarikum Bizottság. Az eb­ből az értéktárból kiválasztott, hungarikummáminősítettérté- kek kerülnek a Hungarikumok Gyűjteményébe. is szerepelnek a törvényben, ezek szerint a hungarikum lehet a belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményként szá­mon tartott érték, vagy védett természeti érték, vagy ame­lyet egyedi értékelés ered­ményeként a Hungarikum Bizottság annak minősít. A jogalkotó egyébként meg­próbált rendet tenni olyan fogalmak között is, mint a nemzeti érték, a nemzetközi elismerésben részesített nem­zeti érték, vagy a közösségi ol­talom alatt álló nemzeti érték - a gyakorlati tapasztalatokra azonban még értelemszerűen hosszabb időt kell várni. A magyar nemzeti érté­kekről és a hungarikumokról szóló törvény lényegében ke­rettörvény, amely a vázát adja majd annak szabályozási rend­szernek, amelyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása, azok felkutatása, dokumentá­lása, rendszerezése, népsze­rűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megis­mertetése és ápolása. Nemzeti értékpiramis A nemzeti értékek azonosí­tása az úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik, ez lényegében egy többlépcsős rendszer, és a tágabb fogalom, a nemzeti érték felől közelít a hungarikumok felé. Utóbbi­akat a Hungarikum Bizottság választja ki, ide egy-egy tagot delegált a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmu­sért, a fejlesztéspolitikáért fe­lelős miniszter. Szintén egy- egy tagot delegált a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet három tagot, az Or­szággyűlés pedig két tagot. (A bizottság teljes listáját keretes írásunkban olvashatják.) Település, megye, ágazat A nemzeti értékpiramis első lépcsőfokát a települési ön- kormányzatok adják, amelyek fakultatív feladatként megala­kíthatják az úgynevezett tele­pülési értéktár bizottságaikat. Ezek a bizottságok elkészítik a településen fellelhető nem­zeti értékek adatainak gyűj­teményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megkülde­nek a megyei értéktár bizott­ságoknak, illetve amennyi­ben nem működik az adott megyében megyei értéktár bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak. A települési önkormányzat a települési értéktárral kap­csolatos feladatok ellátá­sával megbízhat az illeté- kességiterületénműködő intézményt, szervezetet, vagy azok csoport­ját, itt lényegében a múzeumokról beszélünk. A má­sodik lépcsőfokot a megyei önkor­mányzatok jelen­tik, melyek fa- k u 11 a t í v feladat­ként lét­rehoz­hatják a megyei értéktár bizottsága­ikat. Ezek a bizottságok rendszerezik a települési értéktárak adatait, továbbá saját gyűjtőmunkát is végez­nek. Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bi­zottságnak küldik meg. To­vábbá: az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek is rendszerezik saját nemzeti ér­tékeiket (ágazati értéktár), és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak. A jogalkotó sze­rint ily módon lesz lefedett és áttekinthető a rendszer. A törvény arról is rendelke­zik, hogy a nemzeti értékek részét képezik és ezért a Ma­gyar Értéktárba integrálandók az egyes hatáskörrel rendel­kező állami szervek nyilván­tartásában szereplő, európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti értékek, valamint a nemzetközi elismerésben ré­szesített nemzeti értékek. Va­lamely érték nemzeti értékké, vagy hungarikummá minősí­tése nem érinti az ezen érték egyéb jogszabályok alapján fennálló védettségét - mond­ja ki a jogszabály. ékn-szb A matyó népművészet is hungarikum lett fotó: ékn Részletek a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényből adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei II. rész A nemzeti értékek azonosítása és rendszerezése 2. A nemzeti értékek azonosítása 2. t A nemzeti értékek megóvandó értékek, azok azonosí­tásában, rendszerezésében, adataik nyilvántartásba vételé­ben és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a hatáskörrel rendelkező állami szervek, és az általuk felkért szakmai testületek, intézmények, kutatóhelyek, civil szervezetek, egyházak, valamint a külhoni természetes és jogi szemé­lyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, közösségek működhetnek közre. 3. Települési, valamint tájegységi értéktár 3. i (1) A települési önkormányzat települési értéktárat hozhat létre. (2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizott­ságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek értéktárba. 4. Megyei értéktár 4. t (1) A megyei önkormányzat megyei értéktárat hozhat létre. (2) A megyei önkormányzat Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, gondoskodik a még nem azonosí­tott, de a megye területén fellelhető nemzeti értékek azonosításáról, létrehozza a megyei értéktárat és megküldi azt a Hungarikum Bizottságnak. (3) A megyei önkormányzat a megyei értékek azonosításá­val, a megyei értéktár létrehozatalával, valamint adatainak a Magyar Értéktárba történő megküldésével megbízhat a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormány­zati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit. Ili. rész A hungarikumok 8. A hungarikumok kiválasztása 12. # (1) A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet: a) a Hungarikum Bizottság tagja, b) a Települési Értéktár Bizottságok, vagy a feladataik ellátásával e törvény alapján megbízott intézmények, szervezetek vagy azok szervezeti egységei, vagy a település- fejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezet, c) a Megyei Értéktár Bizottságok, vagy a feladataik ellátá­sával e törvény alapján megbízott intézmények, szerveze­tek vagy azok szervezeti egységei, e) a hatáskörrel rendelkező miniszterek, valamint f) a Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értéket gondozó, vagy ilyen terméket előállító magánszemélyek vagy vállalkozások. (2) Közösségi oltalom alatt álló vagy nemzetközi elisme­résben részesített nemzeti értékek külön elbírálás nélkül, e törvény erejénél fogva hungarikumoknak minősülnek. (3) A (2) bekezdés rendelkezése a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/A. í (10) bekezdése alapján átmeneti nemzeti oltalom alatt álló elnevezések esetében is alkalmazandó. Amennyiben az Európai Bizottság a kérelmet elutasítja, az a hungarikummá minősülés tényét nem érinti. 13. # (1) A hungarikumok adatainak nyilvántartása a Hungarikumok Gyűjteményében történik. (2) A Hungarikumok Gyűjteményében a hungarikumokkal kapcsolatosan nyilván kell tartani különösen a hungarikum megnevezését, fellelhetőségét, rövid, lényegre törő bemuta­tását, különleges, egyedi jellemzőit, amely kiemeli a nemzeti értékek köréből, az esetlegesen más területeken megjelenő változatait, valamint a fellelhető bibliográfiai jegyzéket. 9. A Hungarikum Bizottság 14. #(1)AHB tagjainak a kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonal, a széles körű tapasztalatok, valamint a nemzeti értékek által érintett legtöbb tudományterület képviselve legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents