Kelet Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-30 / 25. szám
2013. JANUÁR 30., SZERDA REUT IISZbUL 3 munkavédelem 7--------------------------— Jegyzet Paulovitsf ^ ^ , Ágoston Tanulságok „Boldog ember az, aki örömmel indul munkába, s még boldogabb az, aki örömmel indul haza is onnan!” Jól lehet, az idézett mondat a családbarát munkahelyek kapcsán került papírra, azonban ide helyettesíthetjük a munkahelyi baleseteket is. Mert valóban boldog ember az, aki munkába menet és munkából jövet vigyáz magára és munkatársaira. Sajnos nem mindig történik így. Ezt bizonyítják azok a munkahelyi balesetek, amelyeket a közelmúltban tapasztalhattunk. Ezek a munkavédelmi kérdéseket felvető balesetek többnyire egy tőről fakadnak nemcsak a figyelmetlenséggel, hanem a fegyelmezetlenséggel is. Mivel mással magyaráznánk azt, amikor „játszásiból” a munkahelyi szünetben nyíllal lövöldöznek a dolgozók egymásra. Vagy azt, amikor a fűnyíró forgórészét anélkül, hogy megvárnák annak leállását, kézzel igyekeznek megállítani. De az sem írható a figyelmetlenség, inkább a felelőtlenség rovására, amikor - ki tudja miért -1200 fokos hőmérsékleten próbál elvenni puszta kézzel egy munkadarabot a dolgozó. Mindezek kiragadott példák a sok közül, szemléltetve azt, hogy hiába vannak a munkavédelmi előírások, hiába figyelmeztet számos baleset arra, hogy ezeknek az előírásoknak a betartása a testi épséget óvja... Ha a mindennapi munka során szükséges rossznak tekintjük az életet védő előírásokat. A munkahelyi balesetek többségükben fegyelmezetlenségből, az előírások betartásának mellőzéséből fakadnak. Meg abból, hogy az ellenőrzés is sokszor elmarad. És abból, hogy fölösleges szlogennek tekintjük azt, hogy „Boldog ember, aki örömmel indul munkába, és még boldogabb az, aki örömmel indul haza is onnan...” agoston.paulovics@infornüni ■waws. ■ ma * ■ i Védekezni a védőkesztyű ellen (is) A steril helyiségekbe csak megfelelő védőruhában lehet belépni fotó: ékn Az egészségügyben nemcsak a dolgozók, hanem a betegek és a látogatók biztonsága is ugyanolyan fontos. Debrecen. A kórházról mindenki tudja, hogy veszélyes üzem, éppen ezért a munka- védelemre is speciális szabályok vonatkoznak. Egy kórházban a munkavédelemnek együtt kell fejlődni a gyógyászattal, hiszen ha nem ismerjük a gyógyítási folyamatot, akkor annak veszélyeit sem tudjuk kiküszöbölni. E speciális tudnivalók megismeréséhez nyújt segítséget az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség adatbázisa. Esés, vágás, szúrás Az unióban a munkavállalóknak mintegy tíz százaléka dolgozik az egészségügyi ágazatban, jelentős részük kórAz Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség adatai szerint az egészségügyben nem ritka, hogy a kuncsaftok részéről testi-lelki fenyegetés éri a dolgozót, miként arra is van példa, hogy kolléga zaklat házban. Ebből is látszik, hogy az egészségügy az egyik legnagyobb foglalkoztatási ágazat, amelybe különböző szakmák és munkakörök széles skálája tartozik. A munkaerő (például szexuálisan) a munkahelyen kollégát. További stressz tényező lehet a fájdalommal és a haldokló emberekkel való szembesülés. Ezek olyan pszichoszociális problémák, amelyeken szakember bevonásával lehet segíteni. 77 százaléka nő. Európai adatok szerint a munkával összefüggő balesetek előfordulása az egészségügyben harmadával magasabb az uniós átlagnál, és itt fordulnak elő második legnagyobb gyakorisággal (az építőipar után) a váz- és izomrendszeri problémák. Az egészségügyben dolgozókra ugyanúgy veszélyt jelentenek a biológiai anyagok (vírusok, például HÍV és hepatitis B, vagy a szennyezett vér), és a vegyi anyagok (fertőtlenítők, érzéstelenítő gázok és antibiotikumok), mint a rossz munka- és testhelyzet, vagy éppen a radiológiai veszélyek. És akkor még nem is szóltunk az olyan stresszt okozó tényezőkről, mint a személyzetet érő esetleges atrocitás, vagy a munkabalesetek széles tárháza; esések, vágások, tűszúrások... Ha van alternatíva... A tű okozta sérülések minimalizálhatók, ha kiküszöbölik a tűk használatát minden olyan területen, ahol biztonságos és hatékony alternatíva áll rendelkezésre. Ahol ez nem lehetséges, ott célszerű biztonsági elemekkel ellátott eszközöket használni. Törekedni kell a tűsérülés veszélyével járó eljárások tökéletesítésére, például lehetőség szerint kerülni kell a tűk újbóli lezárását. (Van már olyan hazai fejlesztésű biztonsági fecskendő, amelynél kizárt, hogy a használata után az orvos, az ápoló vagy akár a beteg véletlenül megszúrja magát.) Alapvetés, mégis jegyezzük meg, hogy a személyzetet oktatni kell a tű biztonságos használatára, valamint a használt tűk tárolásának a szabályaira. Az egészségügyi dolgozókat fenyegetheti latex allergia kialakulása az általuk használt védőkesztyűk miatt. Ezért érdemes olyan kesztyűt használni, aminek alacsony a kivonható latex fehérje tartalma, illetve korlátozni a latex kesztyű viselését a fertőzési kockázatot jelentő területekre. Amikor lehet, használjanak a dolgozók pormentes kesztyűt. A folyamatos éjszakai műszak is számos egészségi probléma forrása lehet. Ezért célszerű úgy szervezni a műszakokat, hogy azok előrefelé változzanak, azaz nappali, esti és éjszakai. Mindeközben elegendő időt kell biztosítani arra, hogy a dolgozó kipihenhesse magát az éjszakai műszak után. Persze, az elegendő pihenőidő garantálása a műszak alatt is elvárható (lenne). ékn Fizikai, egyben lelki terror Veszélyek ülő munkahelyen Milyen szervi bántal- makat okozhat nekünk az ember és a gép kapcsolata? nyíregyháza. Szervezetünk a mozgáshiány következtében alul van terhelve, ami legalább Nemzeli Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült olyan káros, mint a túlterhelés. Az izmok elgyengülnek, az ízületek elmerevednek és különböző rövidülések is kialakulhatnak. Nagyon fontos, hogy az irodai székeknek legyen támlájuk, ami lehetőleg minél nagyobb felületen támassza meg a hátat. Az íróasztal magassága sem mindegy. A túl alacsony asztalra a dolgozó ráhajol és ezzel fokozottan terheli a gerincét. A folyamatos ülés következtében a csontokat nem éri megfelelő mechanikai terhelés ez pedig növeli a csont- ritkulás kialakulásának esélyét. A kevés mozgás akadályozza a normális vérkeringést, így az erek nap mint nap túlterhelődnek. Ez pedig visszerességhez vezet. Az izommunka hatására viszont élénkül a keringés, javul az anyagcsere és mindez serkentőleg hat a csontképződésre. Ezért a mozgásszegény életmódnál nagyon fontos a mozgás. Nyújtózkodtunk! Ha két-három óránként nem nyújtózunk ki, akkor a szervezetünk úgy érzékeli, hogy nincs szüksége hosszú izmokra, így az izomrostokat elkezdi megrövidíteni. Amikor nyújtózkodunk a szervezet érzi a lazítás és a feszítés közti különbséget, a helyes testtartást és a légzést. Ne feledjük a test és a lélek szoros összhangját. A testi funkciók, a kondíció befolyásolja a szellemi és lelki fittséget. A szellem pedig ugyanúgy visz- szahat a testre. ékn Helytelen testtartások és következmények Tarkófájás Hátfájás Gerincbántalmak Derékfájás Látásromlás Összenyomott gyomor Térdfájás Nyaki fájdalom Merev, latapadt izmok Hátfájás Gerincbántalmak Derékfájás GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: WWW.FITNESSKARTYA.hu Balesetek figyelmetlenség, fegyelmezetlenség miatt Elek József egy munkavédelmi zajskálával fotó: kozma István A munkahelyi balesetek elkerülhetők, ha a munkavállalók betartják a munkavédelmi követelményeket. Miskolc. A munkavállalók fegyelmezetlensége elég sok gondot okoz a munkáltatóknak és a felügyelőségnek is. A következőkben néhány olyan munkahelyi balesetről lesz szó, amelyeket a munkavédelmi követelmények betartásával megelőzhetők lettek volna. Erről beszélt nekünk Elek József, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelőség igazgató-helyettese. „Elsőként szeretném megemlíteni azt a balesetet, amikor a kft. alkalmazásában álló munkavállaló egy bontás alatt álló épületen dolgozott. A feladat a talaj szint fölött néhány méterrel a villamos kábelek bontása és elszállítása volt. Ezen a szinten több födémáttörés volt és senki nem volt biztosítva a leesés ellen. S az a munkavállaló, aki a kábelköteg lebontását végezte, munkavédelmi eszközt nem használt. Volt ugyan egy azonosítás nélküli zuhanásgátló, de ez egy másik kft. tulajdonát képezte, tehát nem volt olyan szerkezet, ahová a hevedert rögzíthette volna. Sőt, rögzítőkötél sem volt. A munkás, miután a köteget tartó dobozt sarokcsiszolóval elvágta, az a dobozból kicsúszott, és a munkavállaló vállát megütötte, s a dolgozó az ütés következtében a födémáttörésbe esve az alatta lévő mintegy öt méter mélységbe zuhant, és ott halálos sérülést szenvedett.” Amputálni kellett „Egy telephelyen, a kovácsoló üzemben a sajtológépbe nyúlt az egyik dolgozó. A baleset után nem emlékezett, hogy miért nyúlt a gépbe. Vélhetően egy rugós alátétet akart a sajtolóból kivenni az 1250 Celsius fokos gépből. A munkavállaló olyan súlyos balesetet szenvedett, hogy jobb kezét amputálni kellett. Sajnos itt is fegyelmezetlenül viselkedett a dolgozó, hiszen a sajtológépbe nem nyúlhatott volna bele. Ezt egyébként a munkavédelmi előírások is szigorúan tiltották. A fegyelmezetlensége azonban sokba került... De az is fegyelmezetlenséggel függ össze, amikor az egyik üzemben a csomagolás szünetében két dolgozó íjazott az üzem közepén. Az arra lévő harmadik személy figyelmeztette őket, hogy hagyják abba a „játszadozást”, de akkor már elszállt a nyílvessző, és így nem a megcélzott papírtömegre szállt, hanem a dolgozó felső combját találta el, egy centi széles mély sebet ejtve áthatolt a combon. Ez a munkahelyi baleset is fegyelmezetlenségre vezethető vissza, és súlyosabb kimenetelű is lehetett volna.” Sikerült visszavarrni Ezután arról beszélt a munkaügyi felügyelet helyettes vezetője, amikor a kikapcsolt fűnyírógép kését kezével akarta megállítani a munka- vállaló, és az ujját levágta. Sikerült visszavarrni és végül is megmentették a kezét. Tehát ez a baleset viszonylag szerencsés körülmények között végződött. Azonban itt is levonható az a tanulság, hogy kézzel nem lehet megállítani még egy fűnyírógépet sem. Néhány baleset a sok közül. Különféle helyeken, különféle módon történtek ezek a munkahelyi balesetek. Egy azonban kísértetiesen ismétlődött, az pedig a fegyelmezetlenség, a munkavédelmi előírások betartásának hiánya, és tegyük hozzá, ezeknek az előírásoknak az ellenőrzése. Ki tudja, hány balesetet lehetne megelőzni akkor, ha a dolgozók fegyelmezetten végeznék mindennapi munkájukat, a munkáltatók pedig szigorúan ellenőriznék az előírások betartását. Hiszen az imént felsorolt munkahelyi balesetek szinte kivétel nélkül a fegyelem hiánya miatt következtek be. ékn-pá
