Kelet Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-24 / 20. szám
2013. JANUÁR 24. CSÜTÖRTÖK KELET üt •: : Üzenet Dudás Gáborné, nyíregyházi olvasónktól: Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi. SARTRE A nap előfizetője Kovács József né géberíén. Az Ezüstfény Nyugdíjas Klub tagja Kovács József- né, aki 30 évig ápolónőként dolgozott a györteleki szociális otthonban. Gyönyörű, nemzeti színű, magyaros ruhájukban fellépnek az ország minden részén népdalaikkal, táncaikkal. Mindenhol megcsodálják őket. A közelmúltban Budapesten tapssal köszönték meg a szereplésüket.- Több évtizede fizetek elő a Keletre, mellyel nagyon elé- gedet vagyok. Nem tudok nélküle megíenni. Amikor meghalt a férjem, úgy gondoltam, lemondom, de nem tudtam megtenni. Reggel már 6 órakor a postaládámban van az újság. Először az első oldalt olvasom el, majd hátulról folytatom a Képes krónikával, horoszkóppal. Általában bejön, amit jósolnak. Amikor valami rosz- szat jelez, felhívom a családtagjaimat, hogy vigyázzanak. Megnézem a gyászjelentéseket. Mindig figyelem a kertészkedésről szóló írásokat, valamint az ízvilág receptjeit, már sokat összegyűjtöttem belőle. Ha családtagjaimról jelenik meg írás, azt kivágom és elteszem. Büszke vagyok gyermekeimre, unokáimra. Három fiút neveltem fel. Van öt unokám, akik sportolnak, amikor meglátogatnak, nekik a sporttal kezdődik az újság.- Még soha nem nyertem semmit, boldog vagyok, hogy ma én lettem A nap előfizetője. Az ajándékcsomagot köszönöm, továbbra is maradjon a Kelet-Magyarország ilyen korrekt, objektív, tájékoztató lap, ehhez kívánok minden jót az újságot előállító kollektívának! - mondta Kovács Józsefné. KM <& Sportvetélkedő az óvodában Január 15-én sportvetélkedőt tartottak a Gyermekek Háza Déli Óvodában az iskolába készülő gyermekek részvételével. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Olvasónk írja Mint a mesében Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy roma fiatalember, Oláh Gergőnek hívták. Gergő, hogy családjának jobb legyen, jelentkezett az X-Faktorba, és meg is nyerte azt. Mert nagyot álmodni, s az álma valóra vált. Megmutatta, hogy szorgalommal, kitartással a kisember is feljuthat a csúcsra. Gergőt származása és szegénysége miatt bizonyára sokan lenézték, most viszont barátkozni akarnak vele. Mindenki büszke lehet rá, hogy olyan fiataljaink vannak, mint Oláh Gergő! MOLNÁR ÁGNES, NYÍRLÖVŐ Lakóhelyem Ön is lehet szerkesztő! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem” aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit". <§' Megemlékeztek a magyar kultúra napjáról A Nyírség Könyvtár Alapítvány, az Arany János Gimnázium és Általános Iskola diákjai Rinyuné Varga Judit vezetésével megemlékeztek a magyar kultúra napjáról. fotó: olvasónktól *■ Együtt alkot nyugdíjas és diák fotó: a szerző Közös kézműves foglalkozások Döntésre várva Több alkalommal jelent már meg a Keletben hadiárvák azon kérése vagy kérdése, hogy mikor rendeződik végre érdemlegesen a kárpótlásuk. Ez idáig nem történt semmi. Volt már rendszerváltás, kormányok jönnek-mennek, de a hadiárvák ügye nem rendeződik. Utolsó kiáltás ez! Van remény még a napról napra élők szívében, hogy talán a parlamentben lesz olyan személy, aki ebben az ügyben tesz is már valamit. Hetven év telt el azóta, hogy apáink meghaltak az értelmetlen háborúban. Én 1 éves voltam, amikor az édesapám elhunyt. A Vöröskereszt értesítése szerint 1943. január 15-én a Don menti harcokban vesztette el 32 évesen a legdrágábbat, az életét. Arra szeretném kérni a törvényhozókat, hogy végre hozzanak már döntést a hadiárvák ügyében, az elkövetett megkülönböztetést végre változtassák meg! Legyen a törvény egyértelmű, és a háborúban, a harcmezőn eltűntek is számítsanak elhunyt személyeknek. Merthogy az az eddigi kárpótlási törvények szerint ez nem számít annak. Két alkalommal adtam be kárpótlási igényt mint hadiárva, de mindig elutasítottak, mivel nem fogságban vagy munkaszolgálatosként halt meg édesapám, hanem a csatatéren. Tisztelettel kérem a képviselőket, szűnjön meg ez a megkülönböztetés, mert aki meghalt, bárhol történt is, mind életvesztés. NAGY GÉZA, VAJA A Sóstó-sóstóhegyi Nyugdíjasok Társadalmi Szervezete rendkívül szoros kapcsolatot ápol a Szabó Lőrinc Tagintézmény kisdiákjaival és a Sóstóhegyi Közművelődési Színtérrel, hogy különböző programokkal színesítsék a hétköznapoCserben hagyták Az újságban megjelent cikkre szeretnék reagálni, mely a II. Magyar Hadsereg helyzetét vázolta. Érintett vagyok, mert az édesapám is ott halt hősi halált. Három gyermek maradt árván, keserű életünk volt. Anyám írt segítségért az akkori hadügyminiszternek, válasza az volt, hogy akik a szovjetek ellen harcoltak, megérdemlik a sorsukat. Ezért kát. Nagy örömöt szereznek a gyerekeknek az ünnepekhez kötött közös kézműves foglalkozások, ahol együtt formáltak már gyertyákat, adventi koszorút, csuhé-, sustyavirágot, különböző dekorációkat, legutóbb karácsonykor. Január 31-én ezt a cikket megalázónak tartom, ezzel megalázták a II. Magyar Hadsereg becsületét! Amit a kutatóközpont igazgatója állít, szemen szedett hazugság. A tények: a II. Magyar Hadsereget nyári öltözetben és hiányos fegyverzettel vitték ki a frontra azzal, hogy a németek ezt pótolják. Ez elmaradt, hiány volt az élelem- és a lőszerutánpótlásban, így harcoltak -30, -40 fokos hidegben, emberfeletti újra összeülnek, s most télűző farsangi álarcokat, maszkokat fognak készíteni, és farsangi díszítést falra, ablakokra, amelyet már mindenki nagyon vár - tájékoztatott Szepesi Emil, a nyugdíjas klub elnöke. SIPEKI VIKTÓRIA módon. A németek cserben hagyták az első vonalban lévő magyarokat. A visszavonuló sebesülteket szállító járműveket megállították, lerakatták róla a sebesülteket, a kocsit elvitték, a sebesültek ott pusztultak el. Ezeket és az ehhez hasonló helyzeteket, amelyek igazán megtörténtek, kérném megírni! Az, hogy mindent megkaptak a katonák, félrevezetés. KOÓS MIKLÓS, NYÍREGYHÁZA Postánkból Rokonokat keres Rokonságunk egy része 1947-ben a szlovákiai Lévára költözött. A Dombrádon született Sipeki József és a borbányai Szuhánszki Ilona lánya, Sipeki Ilona a szülei halála után talált egy fényképet, amelyre az van írva: „apám rokonai”. Közösen keressük a rokonokat, de eddig még nem sikerült. Kérem, aki segíteni akar, felismeri a képen látható személyeket, hívjon fel a 42/411-217-es telefonszámon! HENZSELPÁLNÉ Az egykori család FOTÓ: ARCHIV Tiszteit olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyaror- szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott leveleket közöljük. Én nem adom fel olyan könnyen! Mindnyájunk kötelessége vigyázni anyanyelvűnk tisztaságára, helyes használatára! nyíregyháza. 190 évvel ezelőtt (1923. január 22-én) éppen megyénk egy kis falujában, Szatmárcsekén fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz - A magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely azóta nemzetünk imájává magasztosult. 1989. január 22-étől minden évben ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Édes magyar anyanyelvűnk A magyar kultúra az egyik, de a legáltalánosabb közvetítője, hordozója, szerves része, „alfája és ómegája” az édes magyar anyanyelvűnk. Anyanyelvűnket óvnunk kell minden torzítástól, helytelen használattól. Én magam is már több alkalommal kifejtettem véleményemet a nyelvi igénytelenség, sivárság bosszantó megjelenése ellen. írok egy pár példát édes anyanyelvűnk helytelen használatáról. Televíziós, rádióriport műsoraiban a kérdésekre adott válasz szinte minden esetben „hát”-tal kezdődik, különösen a gyerekeknél, de sajnos, nagyon sok esetben a felnőtteknél is, vagy az „izé” szót használják minduntalan a válaszadás gondolkodása idején. Nagyon csúffá teszi ez a beszédünket! Még általános iskolás koromban, az irodalmi dolgozat javításakor a padtársam füzetébe a tanár úr piros tintával a következő szöveget írta, mivel diáktársam egymás utáni mondataiba, állandóan a „hogy” szót írta: „Édes fiam, ne hogyozz annyit, mert a végén még behogyozol.” Hatott ez a szellemes bejegyzés, mert ezek után már senki nem használta fölöslegesen a hogy szót. A magyar nyelv helyes használatánál alapvető követelmény az egyértelmű, szavatos, pontos kifejezés, minden pongyolaságot kerülni érdemes, ezt például hangsúlyozni kell, s nem kihangsúlyozni. A „fog” szavunkkal is sok a probléma, mert nagyon sokszor fölöslegesen használjuk, „így fogok kelleni én is, mint munkaerő?” - teszi fel a kérdést egy munkát kereső hölgy. Ha így teszi fel a kérdést, nem valószínű, de ha azt írja: „Kel- lek-e én is mint munkaerő?”, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy alkalmazni fogják. Sajnos, egy magas beosztású, egyetemet végzett köztisztviselő a következőképpen panaszkodik: „Félő, hogy a testület nem fog tudni megküzdeni ezzel a felgyülemlett, irdatlan feladattal, de az előttünk álló feladatainkat el kell tudni végezni.” Vétkesek közt cinkos, aki néma Egy főtitkári beszédből idézek: „Akkor megyünk jó fele, ha a munka meg van fizetve tisztességesen.” Szerintem meg akkor, ha a munkát megfizetjük. „A mai nap folyamán a hulladékgyűjtő el lesz helyezve” - nyilatkozta az illetékes, Folytatom a küzdelmet édes anyanyelvűnk védelmében! PETRASKÓ ZOLTÁN mennyivel helyesebb, ha azt mondja: „A hulladékgyűjtőt még ma kihelyezzük.” Egy kereskedő mondja: „Nagyon elszálltak az árak mindenhol, és ez is nagyon vissza tudja fogni az emberek vásárlási szándékát.” Én meg azon kesergek, miért nem lehet így fogalmazni: „A magas ár csökkenti a vásárlási kedvet.” Folytathatnám százegyig a felsorolást. Annak ellenére, hogy többen azt mondják, felesleges hadakozni a magyartalan, helytelen nyelvhasználat ellen, mert úgy sem változik semmi. Mi dolgunk a világon? Én nem adom fel, továbbra is felhivom a figyelmet a magyar nyelv helyes használatára, mert „vétkesek közt cinkos, aki néma...” - írta Babits Mihály. Én nem óhajtok a vétkesek közé tartozni. „Én nem fogom be pörös számat, a tudásnak teszek panaszt!” (József Attila) Vörösmarty biztató szavait idézve: „Mi dolgunk a világon? Küzdeni erők szerint a legnemesebbekért, előttünk egy ország sorsa áll”. PETRASKÓ ZOLTÁN r A
