Kelet Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-19 / 16. szám
2013. JANUÁR 19.. SZOMBAT KELET Állampolgári esküt tettek Brüsszelben BRÜSSZEL. Áder János köz- társasági elnök és felesége, Herczegh Anita a Dascalu- család tagjaival beszélgetnek a belgiumi magyar nagykövetségen Brüsszelben, ahol huszonhatan tettek ünnepélyes állampolgársági esküt pénteken. Az elnök arra is kitért, az eskütevők között olyan is van, akit évtizedeken át üldöztek szülőföldjén, mert ősei nevét viselte. mti A brutto átlagkeresetek 4,6 százalékkal haladták meg a múlt év első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakit - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkereset 221177 forint volt. A brüsszeli ünnepségen FOTÓ: MTI, KOVÁCS TAMÁS MSZP: romlik az életszínvonal BUDAPEST. A rossz gazdasági mutatókra, a recesszióra, a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenésére, az infláció növekedésére és a romló életszínvonalra hívta fel a figyelmet az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának alelnöke pénteken. Katona Tamás arról is beszélt, súlyos következményei lesznek annak, ha „Fidesz-katona” kerül a jegybank élére. mti Kerekasztalt szeretne az LMP BUDAPEST. Korrupcióellenes kerékasztalra hívja az LMP a kormány képviselőjét, a számvevőszék elnökét, a parlamenti frakcióvezetőket, a korrupcióval foglalkozó kutatóintézetek és civil szervezetek képviselőit. Az LMP kormányzati ciklusokon átívelő, megegyezésen alapuló antikorrupciós cselekvési terv megalkotását akarja elérni - közölte Schiffer András frakcióvezető és Karácsony Gergely frakcióvezetőhelyettes. MTI G> http://www.szon.hu Beszámolók. További írásaink a hazai közélet {történéseiről. Devizaárfolyam (2013.01.18.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 292,79 +0,56 USA dollár 219,29 +0,34 Svájci frank 234,48-0,60 Angol font 349,48-1,21 Román lej 67,49 +0,06 Ukrán hrivnya 26,99 +0,04 Horvát kuna 38,71 +0,06 Lengyel zloty 70,91-0,06 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB „Az aratásról szól” Orbán Viktor a rádióstúdióban fotó: mti. kovács attila A nagy átalakítások eredményének begyűjtéséről szól ez az év - mondta Orbán Viktor egy rádióinterjúban. Budapest. 2013-ban Magyar- ország emelkedni kezd, az idei év már „nem a vetésről, hanem az aratásról” szól - jelentette ki Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. 2013 a szakaszhatár 2013-ban néhány fontos kérdést - például a földtörvényt és az „alkotmány-egybeszö- vegezési” feladatokat - leszámítva nagy átalakítási törvényeket nem szándékozik megvitatni a kormánytöbbség, mert az ország túléléséhez, jövőbeni versenyképességének megteremtéséhez szükséges nagy változásokat elfogadta a parlament - mondta a kormányfő. Hozzátette: az idei év szakaszhatár abban az értelemben, hogy már „nem a vetésről, hanem az aratásról”, vagyis a nagy átalakítások eredményének a begyűjtéséről szól majd. Rezsicsökkentés, minimálbér- és nyugdíjemelés, csekély mértékben, de javuló foglalkoztatási mutatók, munkahelyvédelmi akcióterv, az önkormányzatok adósságkonszolidációja - sorolta „az országgal közösen elvégzett” két év munkájának eredményét. Az idei év gazdasági kérdései között megemlítette a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtását, az esetleges második, a víz- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedő rezsicsökkentést, a foglalkoztatás növelését, a nyugdíjak további emelését, valamint a bérből és fizetésből élőknek szóló, új akciótervet az év közepén. 2013-ban a tények világossá teszik, hogy Magyarország emelkedni kezd, és „az elmúlt két és fél évben összegyűjtött erőnket a mindennapi élet könnyítése, Magyarország emelkedése érdekében tudjuk majd használni” - összegezte véleményét Orbán Viktor. Nem az erő hangján Az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések sorsáról szólva az interjúban Orbán Viktor kitért az előzetes választási regisztráció kérdésére is, amelyről - mint mondta - a józan ész, és nem pedig az erő hangja alapján döntött a Fidesz. Szavai szerint az Ab alaptörvény-ellenességet kimondó döntése után „olyan hőfokú lett a vita, akkora volt a tűz”, hogy azt eloltani a választásokig már nem lehetett volna, ezért jobb volt „befagyasztani az egészet”. Jelezte ugyanakkor, hogy a Fideszben „körülbelül kettő perc alatt döntés született” az ügyben. Nem szabad ugyanis úgy „ráfutni” a választásra- folytatta -, hogy vita van a voksolás szabályairól, noha , szerinte szükség lett volna végigvinni az eredeti elképzeléseket, előzetes feliratkozás hiányában ugyanis a külföldön dolgozó magyarok többsége nem tud szavazni, de az most, bár „erőnk van hozzá”, nem | lett volna ésszerű megoldás. „Offshore-spekuláns” Az új jegybankelnök személyét firtató kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: „offshore-spekuláns” még egyszer nem lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Semmilyen döntés nem született ebben a kérdésben- közölte arra a felvetésre, miszerint lehetséges-e, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter váltsa Simor Andrást márciusban a központi bank élén. Hozzátette, minden döntésnél azt nézi, mi teszi könnyebbé, egyszerűbbé, biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá az ország életét. mti Oktatás: minőségi és versenyképes Közbekiabálással zavarták meg a szakminiszter és az államtitkár beszédét a köznevelési konferencián. BUDAPEST. Balog Zoltán embe- rierőforrás-miniszter szerint a köznevelés és a felsőoktatás változásainak célja, hogy minőségi és versenyképes oktatást alakítsanak ki. Nagyobb esélyek A tárcavezető a II. Nemzeti Köznevelési Konferencián, pénteken azt mondta, fontos, hogy erről a célról széleskörű legyen az egyetértés, mert így nagyobb az esélye a konszenzus megtalálásának az eszközöket illetően. Az eszközökről kell és érdemes is vitatkozni, de fontos, hogy a célokban egyetértés legyen - hangoztatta. Úgy fogalmazott, a köz- és a felsőoktatás az elmúlt években olyan helyzetbe került, hogy a többség úgy gondolta, „ez így nem mehet tovább”. Magyarországot csaknem minden területen „fojtogatja” az adósság, ez a probléma sújtja a családokat, az önkormányzatokat, az államot és az intézményeket is. Az önkormányzati adósságok jelentős része az intézmények, például az iskolák működtetésre ment, ami a helyzet tarthatatlanságát jelzi - vélekedett. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az eseményen kiemelte, az átalakítás célja, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, az igazságosság és az egyenlőség alapján, a gazdaságosság figyelembe vételével működjön. Komoly célnak nevezte még a nemzeti középosztály megerősítését, valamint azt, hogy az oktatás hozzájáruljon ahhoz, hogy a társadalom az alaptörvényben rögzített értékek alapján megújuljon, felemelkedjen. A miniszter és az államtitkár beszédét a Hallgatói Hálózathoz tartozó fiatalok közbekiabálása zavarta meg, a konferencia pedagógusokból álló hallgatósága azonban ellenérzését fejezte ki a rendezvény megzavarása miatt, mti Hoffmann Rózsa fotó: mti d Vendégkommentár Dr. Csermely Tibor Büszkén a magyar kultúra napján 1823-ban, 190 évvel ezelőtt, január 22-én született meg a Szatmár megyei Csekén Kölcsey Ferencnek azóta nemzeti imánkká magasztosult verse: Himnusz, a magyar nép zivataros századaiból. A reformkori eszmék sodrásából fogant, ünnepélyes hangvételű óda első szavai könyörögnek: Isten, áldd meg a magyart! Olyan mélyre süllyedtünk, hogy rajtunk már csak a kegyelem segít. A romantikus, múltat idéző sorok alighogy felcsillantják a dicső korok és elődök ragyogó hősiességét, máris a bűneink miatt ránk szakadt büntetések sötét képeit sorjázzák - hiszen nemcsak a múltat, a jövőnket is megbűnhődtük már - hirdeti a költő ihletett szavakkal. Ilyenkor szerte az országban, falvakban, városokban, iskolákban és intézményekben, kisebb-nagyobb közösségekben emlékeznek a szatmárcsekei tépelődő és szomor- kodó, de reményét és bizakodását soha el nem veszítő költőre. Az ünnep születésnapi kezdeményezése 1989-re, a rendszerváltoztatás hajnalára datálható. Szatmárcsekén a költő síremlékének megkoszorúzásakor vetődött fel a gondolat, hogy a Himnusz születésnapja legyen a Magyar Kultúra napja. Az ünnepi percek alkalmat adnak arra, hogy kimondjuk: a magyar kultúra az európai kultúra része. Első királyunknak, Szent Istvánnak zseniális előrelátása indította el népünket azon az úton, amely a keresztény civilizációhoz kötötte jövendő sorsunkat. Ma, amikor e szót halljuk vagy kimondjuk: kultúra, gazdag sokszínűségben jelenik megjelentéstartalma: benne feszül az évszázadok felhalmozott eredménye. Meg kellett tanulnunk - s napjainkban újra ezt kell tennünk - a korszerű termelési kultúrát, el kellett sajátítanunk - a máig ható - viselkedés és magatartás kultúránkat, az egymás elfogadásának és megbecsülésének lelkületét és gesztusait. Végig kellett járni a technikai és szellemi fejlődés útjait, hogy ma műveltnek, kulturáltnak mondhassuk magunkat, de ami ennél is fontosabb, hogy mások is annak tartsanak bennünket. Meg kellett szólalnia az irodalom szavának csakúgy, mint az ének és a zene hangjainak, formálni kellett a valóságot képen, szoborban, fel kellett építeni a házat, templomot, iskolát, műhelyt, színházat, hogy élni, imádkozni, tanulni, dolgozni és megrendülni tudjunk. Minderre szükségünk volt, hogy kialakítsuk általánosan emberi és sajátosan magyar kultúránkat. Van mire emlékeznünk, és a jogos büszkeség öröme tölt el, mert ismerjük, tudjuk eredményeinket. Mindnyájunkon múlik, hogy kulturált módon legyünk jelen az Európa-házban. Értékeink tudatában, de hibáink és bűneink el nem felejthető ismeretében, nagylelkűnek, alkalmazkodóképesnek kell lennünk, úgy, hogy a jövőnkért érzett felelősségünk birtokában tudjunk szólni emberi módon egymáshoz. Kérdéseink, kételyeink így is sorakoznak. Íróink, művészeink, tanáraink, papjaink fel tudják-e mutatni nemcsak a múlt értékeit, hanem a jövő ígéretét is? Napjainkban felismerjük-e nem egyszer „elbitangolt hitünket”, meg- őrizzük-e sokszor elveszített reményeinket, és megújult erővel gyakoroljuk-e jócskán megcsappant szeretetünket? A magyar kultúra napján joggal érezzük át egyszerre az öröm és az elégedetlenség érzését: Mennyire jutottunk, de mennyire juthattunk volna? A kultúra soha nem volt ingyenes ajándék, ma is pénzbe, sok pénzbe kerül. Csak sajnálni tudjuk, hogy a társadalmi elosztás során napjainkban egyre kevesebbel kell beérniük azoknak, akik művelői és élvezői. De mennyi mindenhez a kevés pénz is elég, csak emberségből, tiszta szándékból, jóakaratból, felelősségérzetből kell több. Az ünnep mindig a számvetésnek és a jövő kovácsolásának alkalma. Senki nem ment fel bennünket, hogy ezt ma meg ne tegyük! A szerző magyar-történelem szakos tanár, főiskolai oktató Az ünnepi percek alkalmat adnak arra, hogy kimondjuk: a magyar kultúra az európai kultúra része. Székely zászlók per alatt KOLOZSVÁR. A székelyföldi Kovászna megye önkormányzatának elnöke, Tamás Sándor arra kérte a Sepsiszent- györgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések polgármestereit, hogy valamennyi településen tűzzék ki a polgármesteri hivatal homlokzatára a székely zászlót. Elmondta: e gesztussal a polgármesterek szolidaritást vállalhatnak azokkal az elöljárókkal, akik ellen a megye prefektusa pert indított a zászló kitűzése miatt. km
