Kelet Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-11 / 9. szám

2013. JANUÁR 11., PÉNTEK 6 Fókuszban: Lesz-e aszály 2013-ban? KELET Ilyen időjárást tartogat számunkra 2013* Január Három intézet is jelzi, hogy az átlagosnál kissé csapadékosabb januárban biza­kodhatunk, míg másik három intézet átlag körüli csapadékot vár, tehát inkább egy csapadékosabb hónapra számíthatunk. Természetesen az, hogy csapadé­kosabb, nem jelent feltétlenül nagy havazásokat, csak egy kicsit több csapa­dékot. A január egyébként egyike legszárazabb hónapjainknak. Hőmérséklet tekintetében már nagyobbak az eltérések, de többségében vannak az átlagosnál melegebb januári időjárást előrejelző modellek. _________________________ Február Csapadék tekintetében az átlagos irányban mozdul el az időjárás, sőt a hazai meteorológiai szolgálat már egyenesen szárazabb hónapot vár. Hőmérséklet tekintetében tovább folytatódik a melegedő tendencia, azaz tovább erősödnek az átlagosnál melegebb hónapot jósló modellek. Egyedül az olasz intézet veti fel egy hidegebb hónap lehetőségét. Ez az enyhe tél mindenesetre a fűtési költsége­inket csökkentheti, még ha a tél szerelmeseinek nem is feltétlenül jó hír. _______ Március A csapadék tekintetében egyértelmű fordulat következik be, az időjárás szára­zabbá válik. A brit és a japán intézet is átlagosnál szárazabb időjárással számol, a csapadékosabb hónap lehetősége egyik intézetnél sem tűnik fel. Szokás szerint tehát csapadékhiánnyal indulhat a tavasz. Hőmérséklet tekintetében marad a meleg forgatókönyv, egyedül az amerikai meteorológiai szolgálat számol egy kissé hűvösebb tavaszkezdettel. _______________________________________ Április • Sajnos továbbra is az átlagos, vagy annál kissé szárazabb forgatókönyv valószí­nűsíthető a szezonális modellek alapján, a hőmérsékletet tekintve egy átlagos, esetleg egy annál kissé melegebb hónap lehetősége körvonalazódik. __________ Május Ebben a hónapban is a megszokottnál kissé melegebb és szárazabb időjárás tűnik valószínűnek, de az eddig ellátó modellek száma csökken, így az előrejelzés megbízhatósága is alacsony. ♦Forrás: http://esotanc.hu Az idén is aszály fenyeget? Aszály kislexikon O Meteorológiai aszály: csapa­dékhiány a hosszúidejű átlaghoz viszonyítva. Azzal az időtartammal (hónap, év) lehet jellemezni, amelyik alatt a tényleges csapadékbevitel egy adott helyen tartósan elmarad a klimatikusan elvárhatótól. © Hidrológiai aszály: a felszíni és felszín alatti víz hiányára utal, a vízfolyások hozamának, a hómennyiségnek, és a tavak, tározók, valamint felszín alatti vízadók szintjé­nek szempontjából. Mezőgazdasági aszály: elégtelen talajnedvesség egy adott termény igényeihez képest, egy adott időben. Megnyilvánulása a terményhozam csökkenése, a növény átlagoshoz képest elmaradó vízellátása miatt. © Társadalmi-gazdasági aszály: amikor a fizikai vízhiány hatással van az egészségre, jólétre, életminőségre, illetve amikor veszélybe kerül egy gazdasági termék előállításához szükséges vízellátás. A csökkenő vízellátás mérhető hatása a társadalomra, pl. termelés-kiesés, a vízi úton történő szállítás korlátozása, az ivóvíz ellátás korlátozása. A tavalyihoz hasonló száraz időjárást prog­nosztizálnak a nem­zetközi meteorológiai előrejelzők. Budapest. Külföldi meteoro­lógiai intézetek és nemzetközi szervezetek előrejelzései sze­rint az átlagosnál melegebb időjárás várható 2013-ban, és tavasztól ismét csapadék- hiány jelentkezhet a Kárpát­medencében. Összesen hét nemzetközi és külföldi mete­orológiai szolgálat szezonális előrejelzéseit vetette össze az Esőtánc meteorológiai portál, hogy kiderüljön, milyen lesz az elkövetkező hat hónap idő­járásának jellege. Fokozatosan erősödik Januártól, egészen a nyár kez­detéig az átlagosnál melegebb időjárásra kell számítani, a modellek többsége átlagos­nak megfelelő, illetve annál kissé melegebb időjárást vár. Csapadék tekintetében a téli hónapok még átlag körü­li, esetleg annál kissé több csapadékot adhatnak, ám a hónapok előrehaladtával fo­lyamatosan erősödik a száraz­ság, és míg a tavasz eleje csak az átlagosnál kissé kevesebb csapadékot hozhat, addig a tavasz végén és a nyár elején tovább erősödhet a csapadék- hiány. A modellekben a téli hónapokra vonatkozóan erő­sebb a bizonytalanság, a ta­vaszra egyre határozottabban jelzik az aszályra vonatkozó tendenciákat. Tehát ha lesz is csapadék- hiány, talán kevéssé lesz mar­káns, mint az elmúlt években, és ha nem is túl kedvező, de elviselhető lesz 2013 időjárása a mezőgazdaság számára. Ér­demes azonban tudni, hogy a szezonális előrejelzések meg­bízhatósága igen alacsony, így gazdasági döntéseket nem szabad alapozni rájuk, azon­ban érdemes szem előtt tarta­ni, ha érdeklődünk a hosszú távú időjárás iránt. Némi reménysugár Az elmúlt évek aszályait a szezonális modellek igen jól jelezték előre, ám ez adhat némi reménysugarat is a me­zőgazdaság számára, hiszen a korábbi években a mosta­ninál erősebb aszállyal szá­moltak. A most előre jelzett csapadékhiány az elmúlt két évhez viszonyítva gyengébb­nek ígérkezik. ékn-szb Az előrejelzések értelmezése- A szezonális előrejelzések eltérnek a napi előrejelzésektől és valószínűségekről beszélnek, azaz, hogy egy átlagosnál melegebb, vagy hidegebb időszaknak milyen a valószínű­sége. Másik jellegzetesség, hogy nem konkrét értékeket jelez előre, hanem az átlagtól való eltérést, tehát hogy melegebb, vagy hidegebb, illetve csapadékosabb vagy szárazabb időszakra számíthatunk. A szezonális előrejelzé­sek megbízhatósága a rövidtávú időjárás előrejelzésekhez képest alacsony, de például a modellek jól jelezték előre a 2011 -es év aszályos őszét, és a 2012-es év nyári aszályát.- A hosszútávú vagy szezonális előrejelzés alapvetően eltér a rövid távú időjárás-előrejelzéstől. Alapja, hogy olyan jelenségekből indul ki, amelyek nagyban befolyásolják az időjárást, de lassabban változnak, mint a többi időjárási elem, és éppen ezért változásuk hosszú időtávra is megbíz­hatóan előreielezhető. _____________________________- A szezonális előrejelzéseknél a legnagyobb jelentő­sége a tengerfelszín hőmérsékletének van, amely igen lassan változik és akár 6 hónapra is előrejelezhető. A tengerfelszín hőmérséklete és a szezonális időjárás között a trópusokon a legerősebb az összefüggés, de ha gyengébben is, de egész Földünkre érvényes ez az összefüggés. Hasonlóan fontos a hótakaróval fedett területek nagysága is. A vízhiány reális veszély lehet BUDAPEST. A vízhiány és aszály egyre nagyobb kihívást jelent nagyon sok ország kor­mánya számára világszerte, így Európában és Magyaror­szágon is. Az éghajlatváltozás következtében a szélsőséges helyzetek (így aszály, árvíz, belvíz) előfordulásának gya­korisága növekszik, ami a problémák súlyosságát fokoz­za. A legutóbbi időszakban világosan felismerhető, hogy a természetes és a szociális környezetben végbemenő változások ritmusa egyre gyorsabb, ugyanakkor a válto­zások hatásai egyre növekvő mértékben válnak szélesebb körűvé, összetetté és állandó­vá. Mindezek a folyamatok a korábbi időszakokhoz képest egyre közvetlenebbül befo­lyásolják a mindennapi és a jövőbeli emberi életet. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy az aszály hatásai nem csak a mezőgazdaságot és a növénytermesztést érintik, hanem egyidejűleg minden élő szervezetet, beleértve a növények és az állatok do- mesztikált és vad fajait, de magát az embert is. ÉKN-SZB A várható időjárás 2013-ban CSAPADÉK Intézet január február március április május június JAMSTEC HCR IBI NWS NASA Metoffice IRI­HŐMÉRSÉKLET Intézet m január február március április május június JAMSTEC "HCR 1 " IBI £ f­____________ NWS !_ NASA Metoffice -« IRI 1 Jelmagyarázat Intézet H sokkal melegebb / szárazabb JAMSTEC melegebb / szárazabb HCR kissé melegebb/szárazabb IBI átlagos NWS kissé hidegebb/csapadékosabb NASA j hidegebb/csapadékosabb Metoffice I sokkal hidegebb / csapadékosabb |R| Japan Agency for Marine-Earth Science and Te Hydrometeorogical Centre of Russia (Oi Instituto di Biometeorologla (Olaszország) National Weather Service (USA)-; National Aeronautics and Space Administrate UK National Weather Service (Nagy-Britannia) International Research Institute for Climate am (nemzetközi) GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: ESOTANC.HU Öntözési Hivatal lehet a megoldás A felszíni vizeket nem­csak elvezetni, szükség esetére megtartani is tudni kell. Budapest. Kormányzati kon­cepcióváltás kell a víz meg­tartása érdekében - hangzott el Illés Zoltán, a Vidékfejlesz­tési Minisztérium környezet-, ügyért felelős államtitkára és Dunkel Zoltán, az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke tavaly őszi közös sajtótájékoztatóján. Illés Zoltán elmondta: eddig a felszíni vizeket elvezették, ezután pedig - ha van csapa­dék - meg kell tartani azokat. Könnyen elárasztható terüle­tekből, lapályokból azonban ma már csak nagyon kevés van, ezért szükséges víztá­rozókat is építeni. Körülbelül 100-150 záportározót és 8-12 nagyméretű víztározót kell építeni az országban az aszály enyhítésére, a beruházásokat pedig össze kell fűzni a vidék általános fejlesztésével. A kormány vízstratégiá­jának újabb állomása az ön­tözési hivatal létrehozása, amely az összes járásban kép­viseltetné magát, és végezné az aszállyal szembeni küzdel­met. Ez körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne. Az államtit­kár rámutatott, eddig az ön­tözés nem volt állami feladat, a vízügyi társulások végezték ezt a munkát. Az utóbbi évek­ben azonban a működésük rengeteg visszásságot vetett fel, ezért a kormány megszűn­tetheti őket, és a vízügyi igaz­gatóságok, illetve az öntözési hivatal vennék át a társulások feladatait. A feladatok költsé­ge körülbelül 4-5 milliárd fo­rint, amelyet az állam állna. Hozzá kell szoknunk Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat el­nöke azt mondta: 1901 óta a tavalyi volt a legszárazabb év. Az adatok alapján arra le­het következtetni, hogy nem egyszeri anomáliáról, hanem hosszú távú „eltolódásról” van szó, mintha „megválto­zott volna a légköri cirkuláci­ós rendszer”. MTI Együtt kompenzálnák a klímaváltozás hatásait Magyar, ukrán és szlo­vák szakemberek kere­sik az extrém időjárás hatásainak ellenszerét. MISKOLC. Az északkelet-ma­gyarországi térség egyik leg­égetőbb környezetvédelmi problémája a klímaváltozás, amellyel környezeti, bizton­sági, társadalmi és gazdasági kihívások párosulnak. Ki­mutatható, hogy az emberi tevékenységek nagyban hoz­zájárulnak a klímaváltozás­hoz, amelynek következmé­nyében veszélybe kerül az emberi élet, lakóterületek, ivóvíz készlet, táplálék ellá­tás, szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Mindennapi vészhelyzetek Az utóbbi évek során a tudó­sok és szakemberek egyaránt foglalkoztak a klímaváltozás problémájával regionális és nemzeti szinten, illetve pub­likálták állásfoglalásaikat és forgatókönyveiket, amelyek­kel politikusok és a társada­lom figyelmét kívánták felkel­teni. Magyarország 2007-ben megalkotta a saját Nemzeti Klímaváltozási Stratégiáját, amelynek tervei a 2008-2025- ös periódusra érvényesek, ugyanakkor maga a régió nem rendelkezik a klímavál­tozás hatásait célzó regionális akciótervvel. A tavaly ősszel megkez­dődött Huskroua elne­vezésű, határon átnyúló együttműködési program keretein belül a Loc-Clim- Act projektben dolgozó ma­gyar, ukrán és szlovák szak­emberek a megnövekedett gyakoriságú és intenzitású extrém időjárási tényezők, mint a heves esőzések, tar­tós aszályok, hőhullámok, szélviharok és mindennapi Az árvíz változatlanul fenyegető tényező a régióban fotó: ékn veszélyhelyzetek kezelését célozza meg az érintett ré­giókban, elsősorban Kelet- Szlovákiában, az ukrajnai Kárpátalján, Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. Civil képzés Is lesz A projekt egyik legnagyobb eredménye egy képzési program a kiválasztott és vezető helyi közigazgatási szereplők számára, de civil szervezetek, középiskolai ta­nárok és újságírók egyaránt a célcsoport tagjai, a szélesebb körű társadalmi szemlélet- formálásban betöltött szere­pükből kifolyólag. További várható output egy gyakor­lati kézikönyv, valamint egy tájékoztató kiadvány az érin­tettek számára. ékn-szb

Next

/
Thumbnails
Contents