Kelet Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-10 / 8. szám
2013. JANUÁR 10.. CSÜTÖRTÖK mm Nem hűbelebalázs módra ugranak neki a tornának Akkor történjék valami! Noha Madzin István (labdával) góljai mellett hozzáállásával is kiemelkedett, mindazonáltal a Szakoly gyakori meghajlásra kényszerült az ellenfelekkel szemben fotó: km-sport A megyei első osztályt vezető Kemecse és legnagyobb riválisa, a Nagykálló is elkezdte a felkészülést. labdarúgás. Az ünnepeknek vége, kezdődnek a dolgos hétköznapok. No meg az I. Aranyfácán Kupa műfüves felkészülési torna Nyírbátorban, amelynek nem ildomos csak úgy, hűbelebalázs módra nekiugrani. A kemecseiek szombat délelőtt az NB III-as Szatmár Unió FC ellen mutatkoznak be - éppen ezért már szerdán munkába álltak. A megyei első osztályú, nem mellékesen a táblázat tetején feszítő futballcsapat a felkészülés nyitányaként a nyíregyházi Filo csarnokban gyakorolt, míg csütörtökön hazai közegben hangol a folytatásra. Noha nem 'szivárgott ki érdemi információ a keretben történő változásokról, annyi megkockáztatható - hamarosan felbukkanhatnak új szerzemények. A Kemecse legádázabb ellenlábasának számító Nagykálló berkein belül már konkrét információk pattantak ki. Hogya Árpád és Matejkó Teremlabdarúgás A Demecseri Városi Közhasznú Sportegyesület hagyományteremtő jelleggel, tizenhat csapat részvételével kispályás teremlabdarúgó tornát rendez 2013. január 19-20-án a városi sportcsarnokban. Nevezési díj: csapatonként 2 5 000 forint, jelentkezni pedig a 06-30/207-8555-ös, illetve 06-70/946-0648-as telefonszámokon lehet január 16-áig. Roland külföldön dolgozik a továbbiakban, Kurucz Tamás, valamint Karaffa István pedig | munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudja vállalni a megye egyes futballal járó követelményeket. A második helyen táborozó legénységtől ugyancsak távozik a középpályás, Tóth Zoltán, aki vélhetően a Nagyhalász kiszemeltje. Nem teljesen új hír, hogy a román légiósok, Dascal, valamint Zsidó Lóránt sem segíti tavasszal a Borza László irányította gárdát - mindketten már az őszi idény közben búcsúztak. A történtek ismeretében abszolút nem meglepő, hogy a Nagykálló erősítésre kényszerül: meghatározó képességű belső és bal oldali védő, irányító középpályás, valamint csatár igazolása szerepel a kívánságlistán. Egyébiránt a kállóiak még a kemecseieknél is fürgébbnek bizonyultak - mármint, ami az első tréning időpontját illeti. Ők már január 8-án, vagyis kedden szerelést öltöttek annak érdekében, hogy szombaton, a szintén a nyírbátori megmozduláson esedékes Balkánnyal szembeni összecsapáson „ne haljanak meg”. KM-KT Helyesbítés Szerdai számunkban tévesen jelent meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatóság által rendezett női teremlabdarúgó esemény eredménye. A hat együttest felvonultató Újévi Tornát a Nyíregyházi VSC nyerte - veretlenül. <«> http://www.szon.hu Sport. Helyi ás nagyvilági sport. Madalina György tizenöt embert is csak egyszer látott, ezzel együtt a körülmények javulnak Szakolyban. labdarúgás. A mondás szerint elsőkből lesznek az utolsók, és utolsókból lesznek az elsők. Nos, a Szakoly az elmúlt évadban messze állt attól, hogy a tabella tetején feszítsen - a zuhanás mértéke így is mellbevágó. A megyei első osztályú futballcsapat legutóbb a negyedik helyen zárt, az őszi idény közben viszont az utolsó pozícióig süllyedt, ami igazán elszomorító lehet, ott be is betonozta magát. Ami nem történt meg... Boros Gyula érezhetett valamit, a gárdát hosszú ideig masszívan az élmezőnyben tartó szakvezető nyáron nem kért a folytatásból, az őt váltó Mirgai László hét fordulót bírt csupán a kispadon, míg Madalina György a szezon második felében már nem tehetett csodát.- Van abban jó és rossz is, hogy az utolsóként értékelhetek - elmélkedett Madalina György, a Szakoly trénere. - Jó, hogy végigolvashattam minden csapat elemzését, egyben rossz, mert ez azt jelenti, a tabellán már nincs utánunk senki. Nehéz úgy áttekinteni az őszt, hogy csak az utolsó nyolc találkozóról beszélhetek anélkül, hogy ne bántsak meg senkit. Ennek az időszaknak előzményeként volt hét mérkőzés, amit megelőzött egy felkészülés, tehát sértés nélkül megpróbálom... Nem biztos, hogy egy ezer sebből vérző megyei első osztályú csapathoz kell két edző. Az sem biztos, hogy a legújabb divatnak megfelelően kell megjelenni az edzésen... Sőt, stopperóra sem kell. Ami kell, az a játékos. Egy edzőnek, ha elvállalja egy csapat irányítását, első feladata, hogy felmérje a személyi, tárgyi, anyagi lehetőséget, s ami a legfontosabb, neki kell alkalmazkodni az adott helyzethez. Na, ez nem történt meg Szakolyban. Madalina György további részletekkel is szolgált. Nem jött többet...- Mai napig nem tudom pontosan, milyen létszámú volt a keret érkezésemkor. Papíron ugyan huszonegy labdarúgóra számíthattam, de én tizenöt embert is csak egyszer láttam. Jól indult az eleje még úgy is, hogy Balkányban l-o- ra kikaptunk. Utána a Nagyhalász ellen megérdemelten nyertünk, sőt, Mátészalkáról is elhoztunk egy pontot. A szálkái mérkőzésen elkezdődött egy olyan sorozat, amit nem tudom, minek nevezzem. A következő fordulóban, a Nyírkárásszal szemben egy tizenegyes, egy öngól, a Nyírgyulaj ellen idegenben, 2-2-nél, a 87. percben újabb öngól, s természetesen vereség. A legszégyenteljesebb teljesítmény a Rakamaztól elszenvedett vereség. Érdekesség, a meccs előtti utolsó edzésen szinte méterre pontosan megmutattam, ha gólt kapunk, az honnan és hogyan történhet. „Természetesen” hármat kaptunk így... Ez már képességbeli hiányosság. A legjobban a Tiszavasvári ellen játszottunk, ott gólokkal kellett volna nyernünk. A Kemecse az egy más kategória volt. Összességében három öngól, három tizenegyes hátráltatott minket a nyolc mérkőzésen, mégsem ez verte ki a biztosítékot nálam, hanem a rendelkezésre álló játékos létszám. Sokszor szükséges lett volna, hogy valakit levagy becseréljek, de ezt nem tudtam megtenni... Ha valakit lecseréltem, vagy nem volt kezdőjátékos, az nem jött többet. Alig vártam, hogy vége legyen! Egyénileg Géczi Pétert és Madzin Istvánt lehet kiemelni, az ő jó hozzáállásuk az edzésmunkában megmutatkozott. A huszonnegyedik órában Noha az elmúlt évben nem szántottak fel talán egyetlen futballpályát sem a régióban, miként csapatok sem tűntek el a térképről, mindazonáltal Madalina György szerint nem túl rózsás a jelenlegi szituáció.- Olvasva az előttem értékelőket, azt nem írom alá, hogy sok volt a jó csapat és nagy a küzdelem, én Bárdi Attila, a Gyulaháza edzőjével értek egyet. Az amatőr futball a huszonnegyedik órában van, az csak álom, hogy mindenhol műfüves pálya lesz. Az kellene elérni, és ehhez az MLSZ és a megyei igazgatóság segítségére is szükség lenne, hogy mindenhol legalább világítás legyen a pályán. Annál is inkább, mivel kora tavasszal és késő ősszel a legtöbb helyen már nem lehet edzeni. A legnagyobb problémát én mégis az amatőr csapatok utánpótlás-nevelésében látom. Ők tényleg csak vasárnap találkoznak, tisztelet a kevés kivételnek. Az edzői szakma, mint olyan, gyakorlatilag nem is létezik: az egyesületek már nem költenek szakemberekre. Ennyi játékos-edző soha nem volt, mint manapság. Pedig az edzőképzés rendületlenül működik. Mindig tiszteltem, becsültem azokat a személyeket, akik egy forintot is áldoznak a sportra. Csupán azzal nem értek egyet, hogy belenyugszanak a középszerűségbe. Azon a véleményen vagyok, inkább ötször zavarjanak el, de ha ott vagyok, akkor történjék valami! Mindenesetre Szakolyban hosszú időre rendeződni látszanak a körülmények, ha sikerül négy-öt játékost igazolni, jó csapattal kezdhetnénk a tavaszi szezont. km-kt Csupán azzal nem értek egyet, ha belenyugszanak a középszerűségbe. MADALINA GYÖRGY Szakoly! szilánkok A Szakoly megyei I. osztályú csapatának mutatói Az őszi fordulók után: 16. Szakoly 15 2 3 10 18-33 8 Egy büntetőpont levonva. Hazai pályán: 8 2 2 4 14-17 8 Idegenben: 7 1 6 4-16 1 A házi góllövőlista 9 gólos: Madzin 1.3 gólos: Gégény Z. 2 gólos: Bíró Zs. 1 gólos: Kevert K„ Kiss Gy., Turbucz T., Ványi Zs. Húszéves lemaradás miatt kénytelenek idegenekhez nyúlni Kosa István (középen) 44. születésnapjáról természetesen nem feledkeztek meg a demecseri játékosok fotó: tudósítónktól Kosa István: felnőtt NB ll-es csapat nélkül nem lenne junior együttes sem Demecserben. kézilabda. Az őszi idény derekáig ment minden, mint a karikacsapás. A Demecser NB Il-es férfi kézilabdacsapata beágyazódott az élcsoportba: az ötödik fordulóban például feltörölte a padlót a debreceni egyetemistákkal, akikre ezen a szinten kirívóan nagy, tizenhat gólos zakót osztott ki. Az addig „kóserül” muzsikáló Kósa-brigád viszont a következő fellépésen megrogyott Kisvárdán, és bár a folytatásban hazai pályán továbbra is verhetetlennek bizonyult - idegenben nem termett babér számára. Itt fáj, ott fáj...- Az új szezon számomra már a nyár elején elkezdődött - révedt a múltba Kosa István, az őszt hatodik helyen záró, a listavezetőtől mindösz- sze négy ponttal lemaradó Demecser edzője. - Komoly feladatot jelentett az, hogy a csapat kötelékéből távozó játékosok helyére hasonló, vagy lehetőség szerint jobb képességű játékosokat igazoljak. Fáradságos munkám nem volt hiábavaló. Sikerült Bőd Bence személyében egy kiváló képességű beállóst igazolnom Tiszavasváriból, míg a két szélt a Mezőkövesdről érkező Barabás Bencével és a Balmazújvárosból hozzánk került Juhos Richárddal erősítettem meg. A jobbátlövő posztra pedig Csurgóból igazoltam egy balkezes ifjú titánt, Varga Richárdot. A célunk az volt, hogy majd az 1-6. hely egyikén „várhassuk a Jézuskát”... A kitűzött célt - az elvégzett munkának köszönhetően - sikerült teljesítenünk! A felkészülés alatt és a mérkőzéseken a játékosok többségének szorgalmával, munkájával, hozzáállásával elégedett voltam, de akadtak azért néha kivételek! Itt fáj, ott fáj stb... A szakvezető őszinte hangnemet ütött meg értékelésében. Kőkemény munkára ítélve- A bajnokság során teljes mértékben elégedett voltam a lőtt gólok számával, hiszen a mezőnyben mi szereztük a második „legtöbb gólt”. Egyértelmű, hogy ez a helyzetkihasználásunk jelentős javulásának köszönhető. Sajnos a védekezésünk és sokszor a kapusaink teljesítménye is átlagon aluli volt. Elfogadhatatlan, hogy magasan a legtöbb gólt mi kaptuk a bajnokságban. Kőkeményen fogunk dolgozni a hiányosságaink kijavításán. Nagyon sokat fejlődött a junior gárdánk, figyelemre méltó az őszi 4. helyezésük! Hosszú távon tervezek velük, reményeim szerint ők alkotják majd két-három év múlva a felnőtt csapat gerincét. Utánpótlás-nevelésben a többi csapathoz képest közel húsz év a lemaradásunk, hiszen körülbelül ennyi ideig nem volt kézilabdaélet Demecserben. Ebből adódóan - egyelőre - nem tudok olyan helyi tehetségekhez nyúlni, akik eredményesen képesek végigjátszani a bajnokságot. Kénytelen vagyok a felnőtt gárdában „idegeneket” szerepeltetni, akik segítségével el tudjuk érni a biztos bennmaradást. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy felnőtt NB Il-es csapat nélkül nincs junior együttes sem! Érthetetlen, elfogadhatatlan Kosa István természetesen már a folytatásra is gondol.- Az egyik kapusom munkahelyi elfoglaltságai miatt nem áll majd a csapat rendelkezésére. Más játékos egyelőre nem jelezte távozási szándékát, ami még egyáltalán nem jelent garanciát arra nézve, hogy mindenki maradni fog. Számolnunk kell azzal is, hogy a tőlünk sokkal jobb anyagi helyzetben lévő egyesületek „hathaTAO-s” anyagi segítséget beígérve elcsábítják a játékosokat... Mindenesetre egy kapust és egy jobbátlövőt kívánunk igazolni. A munkát január 15-én kezdjük, a hathetesre tervezett időszak közben edzőtáborba sajnos nem tudunk menni, csupán helyben, a sportcsarnokunkban fogunk készülni. Hivatalosak vagyunk egy tornára, és azon kívül legalább négy edzőmérkőzést is szeretnék még játszani. Sajnos kénytelen vagyok kizárólag hazai előkészületi meccset szervezni. Az utazást nem tudjuk bevállalni, mivel még a bajnoki mérkőzésekre való eljutásunk is veszélyben van. Érthetetlen és elfogadhatatlan számomra, hogy a szakszövetségünk a TAO-s pályázatunk keretében 67 638 forintot hagyott jóvá utazási költségre. Megjegyzem, a tavalyi közel 500 000 forint volt. Ám ez egy másik történet, ami véleményem szerint azért megérne egy „misét”... km-kt
