Kelet Magyarország, 2013. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-10 / 8. szám

2013. JANUÁR 10„ CSÜTÖRTÖK KELET Árum q Üzenet Fibiné Oeme Ágnes nyíregyházi olvasónktól: Jobb egyedül menni szorongva és szomorúan, mint másokkal olyan úton, amely méltatlan hozzánk. MÜLLER PÉTER A nap előfizetője Lakó Sándor DOMBRÁD. Több mint 25 éve előfizetője lapunknak a dombrádi Lakó Sándor és csa­ládja. Olvasói hűségüket aján­dékcsomaggal jutalmaztuk. Szerkesztőségünkben járva olvasási szokásáról, munká­járól, hobbijáról faggattuk a családfőt.- Már korán reggel megkap­juk az újságot, kávézás köz­ben szoktuk átnézni a felesé­gemmel. Én a hátsó oldallal kezdem, ő addig az első füzet írásait veszi szemügyre. Nagy kedvence az ízvilág oldal, én a helyi híreket és a rejtvénye­ket böngészem szívesen.- Este még tüzetesebben átnézzük a lapot, s ez igaz a Vasárnapi Keletre is, amely­nek szintén hűséges előfize­tői vagyunk. A hétvégi lap is Bearanyozódott az évek óta tartó versszeretetük Eredmények Szőke József Bence közelmúltban elért sikerei, eredményei: 2012 szeptember: .Az én mesém" meseíró pályázat különdíjasa; a Magyar Népmese Napok mesemondó versenyen 1. helyezett; 2012 október: .Falusi Krónika" - IV. Országos és Határontúli Vers- és Prózamondó Verseny különdíjasa; a Kaleidoszkóp VersFesztivál különdíjasa; a Sóstó-Sóstóhegyi Ciripelő versmondó versenyen 1. helyezett; 2012 november: „Hit, remény, szeretet" versmondó versenyen 2. helyezett, a főiskolán rendezett jótékonysági gálaesten két verssel és egy mesével arat sikert; a Tanítók Egyesülete VI. Országos Versmondó Versenyen 2. helyezett; 2012 december „Regösök húrján” Orszá­gos Vers- és Prózamondó Találkozó arany okleveles előadója; a Zelk Zoltán megyei szavalóversenyen 3. helyezett. cére, aki jelenleg a borbányai Petőfi Sándor általános iskola tanulója. Büszke vagyok rá, hogy tanácsaimmal hozzá­járulhatok a január 16-án 11. születésnapját ünneplő kisfiú sikereihez. Manapság ritka, hogy egy fiatal így rajongjon a szépirodalomért, és a költe­ményeket ragyogó színvona­lon, lámpaláz nélkül legyen képes prezentálni - mesélte az őszülő halántékú, nyíregy­házi „bárd”. km-pi NYÍREGYHÁZA. A Cserhát Mű­vész Kör aranydiplomás dísz­polgára, Pagonyi Szabó János költő, és ifjú, de annál tehet­ségesebb mentoráltja, Szőke József Bence látogatott szer­kesztőségünkbe a közelmúlt­ban, hogy beszámoljanak a kultúraápolás területén elért újabb sikereikről.- Két éve figyeltem fel a ki­váló előadói készséggel meg­áldott, irodalomszerető Ben­Pagonyi Szabó János és Szőke József Bence fotó: palicz István sok színes, tartalmas cikket tartalmaz, amit a családtagok is díjaznak.- Én a helyi önkormányzat­nál dolgozom, a feleségem Kisvárdán, egy nagyvállalat­nál. Két nagy lányunk és egy másféléves fiú unokánk van, ők Nyíregyházán élnek és dolgoznak. Hobbim a főzés, legszívesebben hétvégén hó­dolok neki, amikor az egész család együtt van és minden­ki ehet a fűztőmből. KM Lakóhelyem: On is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik ás böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs 0nline-t (www.szon.hu) is. Megyei hirpor- tálként fontosnak tartjuk, hogy települé­seinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „la­kóhelyem” aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs 0nline-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képe­ket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit", akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. « Énekkart alakítottak a pedagógusok Színvonalas műsorral rukkolt elő a nyíregyházi Göllesz Viktor iskola tanáraiból összeállt énekkar. FOTÓ: MORAUSZKINÉ CSORVÁSI EDINA Létszám- és programgazdag volt a VI. Szilveszteri Mulatság fotó: olvasónktól Parkettakoptató óévbúcsú „Kóstolót” tart az Aranyalma Óvoda Január 15-én, kedden 17.30 órától szülői értekezletet tart a nyírpazonyi Aranyalma Óvoda, ahol bemutatkozik a Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola is. FEKETE ANDREA, KÖNYVTÁROS Bízzuk a nőkre a világ sorsát! Polgármesterekkel készített interjúsorozatot olvashat­tunk az elmúlt évben a Kelet- Magyarországban. Telepü­lésvezetők nyilatkoztak elért eredményeikről, terveikről, a válságból való kiútkeresés­ről. Volt, ahol addig jutottak, hogy a szociális földprogram keretében megtermelik a zöldséget a konyha részére, van, ahol már vágóállatot is tartanak. A következő fokozat, hogy közmunkások takarítják az elhanyagolt árkokat, kanálisokat, aztán az összes kiirtott bozótot a hely­színen ledarálják az erre a célra beszerzett mobilgéppel, és ezzel az aprítékkal fűtik az önkormányzati épülete­ket, jelentősen csökkentve gázszámlát. A legmagasabb fokozat, ahol már elérték a teljes foglalkoztatást. Ilyen például az a nyírségi község, ahol a baromfifeldolgozóval együtt mindenkinek pro­duktív munkája van. Ma­gam is beszámoltam olyan településről, ahol rögtön a rendszerváltás után megala­pították a faluszövetkezetet, amibe négyfajta gyümölcsöt termelve és feldolgozva elér­ték, hogy egyetlen havi mun­kanélküli segélyt se kelljen Telt házzal és vidáman búcsúztatták az óévet, és köszöntötték az új eszten­dőt, akik a VI. Szilveszteri Mulatságon, az Arany János Gimnázium_és Általános Iskola, Diákotthon Szabó Lőrinc Tagintézményének kifizetni. Megjelent a megyei napilapban olyan riport is egy szabolcsi kisvárosról, ahol kitartó munkával és ösz- szefogással olyan csúcstech­nológiájú ipari objektumokat hoztak létre, ahonnan - Ame­rikát is beleértve - a világ számos országába szállítják a csomagológépeket. A repülő­gépalkatrész-gyártás szintén önmagáért beszél. Az egykori téeszt pedig nem szétverték, hanem átalakították, ami mára egy hatalmas mezőgaz­dasági kombináttá fejlődött baromfifeldolgozóval, biogáz tornatermében ünnepeltek a Sóstóhegyi Közművelődési Szintér szervezésében. A rendezvényt a Hang-Szín Tanoda tehetséges énekesei és táncosai nyitották meg, majd közös tánc, vacsora és beszélgetés fokozta a vidám üzemmel stb., gazdasági­lag és szakmailag egyaránt koordinálva a környék mezőgazdaságát. Van ennek az utóbbi három példának még egy közös sajátossága: mindhárom helyen polgár- mester asszony irányítja a települést. Ha ide soroljuk a Merkel asszony vezette sike­res német gazdaságot, amely a hátán viszi az egész Európai Uniót, rájövünk, hogy csak a nőkre kellene bízni a világ sorsát! Mennyivel kevesebb lenne a háború, s ezek szerint jobban értenek a gazdaság­hangulatot. Éjfélkor eljött a várva várt, különleges tűzijáték ideje, amit hajnalig tartó, parkettakoptató tánc- mulatság követett - mesélte dr. Hudákné Fábián Nóra, a szervezők egyike. SIPEKI VIKTÓRIA hoz is! Empátia kell ahhoz, hogy megértsék a lét határán tengődő embereket, akik állandó stresszben élnek a rájuk zúduló „sárgacsekkek” tömegétől. Csak akkor lehet számukra egy jobb világot teremteni, ha ott, helyben munkához és tisztességes jövedelemhez jutnak. Ezen gondolatok jegyében kívánok a Kelet minden olvasójának és a szerkesztőség minden tagjának nemcsak szavak­ban, tényleges sikerekben is gazdag, boldog új évet! TOLDY KÁLMÁN, VÁSÁROSNAMÉNY Hagyományok útján járva Sok hagyományt ápol a fehérgyarmati Tavasz utcai óvoda Kamilla csoportja. Legutóbb Jézus születésének történetét elevenítették fel egy betlehemes játék keretében, így kí­vánva sok boldogságot, erőt és egészséget a szülőknek, nagyszülők­nek. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Föld és emberiség nyíregyháza. Hétfőn 17 órától Áz új világkorszak küszöbén címmel tart előadást Kövesi Péter spirituális író, tanító a Napfény Életmód Egyesület Tanuljunk egészségesnek len­ni! programsorozata keretében a Sóstói út 2-4. alatti oktatási intézményben.'Olyan kérdés­re kaphatunk választ, mint: milyen fordulat előtt áll a Föld és az emberiség, s milyen vál­tozást követel tőlünk a most elkezdődő világkorszak? km A diákság tanította a felnőtteket Nagy lecke, nagy vizsga volt ez diáknak, tanár­nak, szülőnek és min­den érintettnek. nyIrbátor. A nemrégiben le­zajlott diáktüntetések boldog gyermekkorom egyik érdekes epizódját juttatta eszembe. A nyírbátori Báthori úti Álta­lános Iskola udvarán Baracsi Gyula testnevelő tanár tor­naórát tartott. Éppen mellső fekvőtámasz-gyakorlatokat végeztünk, arccal a mai Szent­vér utca felé, amikor egyre erősödő, éktelen dübörgésre lettünk figyelmesek. Minden szem és fül a szűn­ni nem akaró hang irányába szegeződött. Döbbenten és szájtátva figyeltük az eddig soha nem látott dolgokat: a harckocsik, a félelmetes harci eszközöket vontató jármű­vek, a katonák végeláthatat­lan vonulását. Szigorú és tisztelt tanárunk nagy megdöbbenésére győ­zött a gyermeki kíváncsiság. Osztályunk - minden elvárt és megszokott tanórai ren­det, tanári tiltást, félelmet és fegyelmet legyűrve - egyként pattant fel a mellső fekvő­támaszból, rohantunk ki az utcára, majd végig az Édes­anyák útján, rácsodálkozni a bevonuló szovjet hadseregre. Nem törődtünk, nem hallgat­tunk tanárunk féltőn óvó pa­rancsára, szigorú szavára. A történelmi idők 1956 október végét, november elejét írták akkor. Segítők és gáncsoskodók E „nosztalgikus” képsor a napjainkban lezajlott diák- tüntetések kapcsán villant elő, talán nem véletlenül. Nem tudom, milyen megfe­lelni akarásban szenvednek egyes „felnőttek”, közöttük iskolai vezetők, tanárok azt gondolván, hogy most is ne­kik kell „kukorékolni”, ahe­lyett, hogy - ha már az inukba szállt a bátorságuk - inkább szemlesütve hallgatnának! Egyben csodálnák, netán „jó szóval is oktatnák” korunk hőseit, ifjúságunkat, jövőnk letéteményeseit. A két, egymástól távoli ese­mény, nevezetesen az ’56 ok­tóberi tornaóra és a mai diák­lázongások közös jellemzője (nagyon leegyszerűsítve) az engedetlenség, a diákság ak­kor és most is „önállósította” magát. Mi, nyolcadikos kissrácok nem kértünk engedélyt a cse­lekvésre, mint ahogy a mai diákság (kiemelten a középis­kolások) megmozdulásaiban résztvevők sem kértek jóvá­hagyást, hanem - nagyon he­lyesen - tették a dolgukat. Jól felfogott érdekükben, jelenü­kért, még inkább jövőjükért éltek állampolgári jogukkal. Minden bizonnyal sok olyan szülő, tanár, felelősen gondol­kodó felnőtt van, akik a diák­ság ebbéli tevékenységét, ak­tivitását tisztességgel kezelte, és a szó legjobb értelmében segítette az eligazodásukat, nehogy eltévedjenek a köz­élet, a civil mozgalom és az érdekérvényesítés nehéz, ve­szélyes, ingoványos terepén. Most többről, a diák­ság jövőjéről volt szó. DR. BIHARI KÁROLY Más felnőttek - és ez sokkal aggasztóbb - listázásba kezd­tek, tiltó korlátokat állítottak (vagy kíséreltek meg állítani), és még ideológiát sem átallot­ták fűzni hozzá, hogy magya­rázzák, igazolják szánalmas bizonyítványukat. Az érintett diákság ennek el­lenére, vagy talán éppen ezért még inkább tette a dolgát, fel­ismerve, ráérezve, hogy most egy rövid időre a napi tanu­lásnál többről, sokkal többről van szó, a jövőjükről! Sokan „levizsgáztak” Nagy lecke, nagy vizsga volt ez diáknak, tanárnak, szü­lőnek és minden más érin­tettnek, illetékesnek. A „fel­nőttek” közül sokan rosszul vizsgáztak, ha úgy tetszik, megbuktak. Olyan vizsga volt ez, ahol, amiből most inkább a „tekintélyek” száguldoztak a léc alatt, s a „nebulók” szár­nyaltak, csúcsokat döntöttek. Tetszik, nem tetszik, a di­ákság jelesre vizsgázott a közéleti „szárnypróbálgatás” rögös útján, ugyanez a másik oldalról korántsem állítható. DR. BIHARI KÁROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents