Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-27 / 301. szám
2012. DECEMBER 27„ CSÜTÖRTÖK irCÍET Kelti mmm ibmu klímavátozás, aszály 5 Mezőgazdasági vízfelhasználás Magyarországon 2000-2010 Öntözésre felhasznált víz mennyisége, millió m3 215,8 189,2 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: KSH. MTI Hosszú hó'hullámok jönnek Fel kell készülnünk: egyre melegebb és egyre hosszabb hőséghullámok várhatók. Budapest. Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok. Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a legutóbbi például a negyedik hőhullám volt az idén. Szeptember első fele az előrejelzések szerint a sokévi átlagnál ugyan kissé melegebb lesz, de tartós hőségre már nem kell számítani. Télen is hőség lehet Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa kifejtette: a hőhullámos napok éves száma a referencia- időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. „Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak - a természetes változékonyság - továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad” - emelte ki. Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak. MTI Állami öntözési hivatal a tartós szárazság ellen A vízstratégia újabb állomása az öntözési hivatal létrehozása. BUDAPEST. A reménybeli öntözési hivatal az összes járásban képviseltetné magát, és végezné az „aszállyal szembeni küzdelmet”. Ez - Illés Zoltán államtitkár szerint - körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne. Úgy tudjuk, hogy az intézmény létrehozása az elkövetkező kormányülések témája lesz, és ha zöld utat kap, már a jövő év elejétől létrejöhet. Illés Zoltán azzal magyarázta a hivatal létrejöttét, hogy eddig az öntözés nem volt állami feladat, a vízügyi társulások végezték ezt a munkát. Az utóbbi években azonban a működésük rengeteg visz- miatt vízmegtartó szerepe is szásságot vetett fel, ezért a jelentős. ÉM kormány hamarosan dönt megszűnésükről, és a vízügyi igazgatóságok, illetve az öntözési hivatal vennék át a feladataikat. A feladatok költsége körülbelül 4-5 milliárd forint, amelyet az állam állna. Haltenyésztés, rizstermesztés Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elmondta: „a szaktárca célja megtöbbszörözni a magyarországi öntözött mezőgazdasági területeket, és ösztönözni a halastavi gazdálkodást, valamint a rizstermesztést. Utóbbi előnye a miniszter szerint, hogy közepes, vagy gyengébb minőségű talajokon is gazdaságosan termelhető. Emellett termesztésének sajátos technológiája A megoldást a locsolás elterjesztése jelentheti Bevezetik az egynyári öntözést, így a kisgazdaságok egyszerűsített engedélyezéssel juthatnak öntözővízhez. Budapest. Magyarország vízben gazdag ország, de az egyre szélsőségesebbé váló időjárás nagy károkat okoz, és a termelés kockázatát is növeli. Évről-évre egyre kevesebb csapadék esik, és az is intenzívebben érkezik. Mára a takarmánytermelés is veszélybe került - olvasható a kormány honlapján a tervezethet fűzött magyarázatban. Egyszerűbb lesz További egyszerűsítés, hogy az egynyári öntözési engedély kiadásához mindössze egy egyszerűsített talajvédelmi tervre és egy vízvizsgálatra van szükség, amelyek legfeljebb tízezer forintba kerülnek. Ebből az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély díja ötezer forint. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak olyan helyen lehet öntözőtelepet kialakítani, ahol erre igazolhatóan legalább öt évig szükség van. A módosítás célja, hogy kis területen, ideiglenes szivaty- tyúállásokkal, maximum egy öntözési idényre, egyszerűbb eljárással lehessen öntözési engedélyt kérni. Gyorskapcsolású vezetékkel Az egynyári öntözés meghatározása így szól: egy öntözési idényben, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyú- állással maximum hektáronként 1200 köbméter öntözővíz kijuttatása, legfeljebb 100 hektárnyi nagyságú területre. Ezt azok a gazdák tudják alkalmazni, akik gyorskapcsolású vezetékekkel, vagy szórófejekkel meg tudják oldani az öntözést. így nincs szükség vízépítési munkára, tehát vízjogi létesítési engedély helyett elegendő csak üzemeltetési engedélyt igényelniük. mti Szélsőséges időre készülnek Budapest. Térségi akciótervet készít az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) nyolc másik országgal, azok .társintézményeivel közösen a Duna makrorégióban. A 2014 végéig tartó, kétmillió eurós programot a megváltozott éghajlat, a szélsőséges időjárás okozta károk megelőzése érdekében indították. Bakondi György főigazgató arról beszélt, hogy az éghajlati változásokban egyre inkább jellemzőek az időjárási szélsőségek, ezek között a jelentős mennyiségű csapadék, a villámárvizek, a hirtelen szárazságok, az aszályok, télen a nagy hóviharok, a viharos erejű szelek vagy jégesők, amelyek rendkívüli károkat okoznak. mti Százmilliárdokra rúg az ez évi aszálykár A 400 milliárd forintot is meghaladja idén az aszály okozta mező- gazdasági kár. Budapest. „Az biztos, hogy több mint 400 milliárd forint kár érte idén a magyar mező- gazdaságot a szárazság miatt - összegezte Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. A szakember szerint például a kukoricából a korábban országosan várt mennyiség felét lehetett betakarítani, ami önmagában 200 milliárd forint bevételkiesést jelenthetett a gazdálkodóknak. Amiből kevesebb lett Az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. Őszi búzából például mintegy 500 ezer tonnával, az összes többi növényből - árpából, zabból - pedig további mintegy 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba az idén. Ez értékben további mintegy 40-50 milliárd forintos kárt jelent. Tóth István külön megemlítette a repcét, amelynek mintegy 100 ezer hektárral, mintegy 200 ezer tonnával csökkent a termés mennyisége az aszály miatt. Ez mintegy 24 milliárd forinttal növeli az idei aszály okozta károkat. A tejtermelő gazdálkodók - összességében - 60-80 milliárd forintos kárt könyvelnek el, többek között a termeEgyre gyakoribb kép: porzik a föld... léscsökkenés, az állatok elhullása, a termékenység visszaesése miatt. Az állattartók helyzetét tovább rontja a takarmányárak 30-40 százalékos emelkedése, illetve az, hogy az állati termékek árai nem követték a takarmányozási költségek emelkedését. Érezhető volt a GDP-ben Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrár- gazdaságért felelős helyettes Nem várható árrobbanás A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felmérésére alapozva úgy véli, hogy a következő fél évben árrobbanás nem, inkább egy 10 százalék körüli, akár több lépcsőben megvalósuló, élelmiszer-áremelkedés várható Magyarországon. A szaktárca közölte: a jövő év márciusáig a fehér kenyér fogyasztói ára a szakemberek szerint előreláthatólag legfeljebb 15 százalékkal emelkedik; a tej fogyasztói árának emelkedését a szakértők 5-7 százalék között valószínűsítik. FOTÓ: ÉM-ARCHÍVUM államtitkára szerint az idei első félévben - elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt - a mezőgazdaság részesedése csupán 3,5 százalék volt a GDP-ből, szemben az előző év 4,6 százalékos arányával. A magyar mezőgazdaság 2011-ben 2169 milliárd forint értékben állított elő árut. A mezőgazdasági termelői árak 2012 első kilenc hónapjában 10,9 százalékkal emelkedtek, a felhasznált anyagok költsége átlagosan 5,6 százalékkal növekedett. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormányzat igyekszik kezelni a mind gyakoribbá váló természeti kockázatokat. A bejelentések alapján idén több mint egymillió hektárt sújtott valamilyen természeti kár, jobbára aszály. Az optimális kockázatkezelési rendszer kialakítása több évet vesz igénybe, a munka azonban elkezdődött. ém-szb Maga a föld szívja le a vízkészletet Sokkal gyorsabban használja a mezőgazdaság a világ vízkészletét, mintsem újra tudna töltődni. MONTREAL, UTRECHT. Kimerülhetnek a felszín alatti vízkészletek, mert gyorsabban használja fel őket a világ mezőgazdasága, mintsem újra tudnának töltődni. Kiegyensúlyozottabb használattal elég lenne az édesvíz a gyors ütemben bővülő emberiségnek. Modellezték a helyzetet A világ minden részéből származó vízfelhasználási adatokat hasonlították ösz- sze a montreali McGill Egyetem és a hollandiai Utrechti Egyetem munkatársai a felszín alatti vízkészletek számítógépes modelljeivel. Számításaik alapján körülbelül három és félszer kisebbek a felszín alatti vízkészletek azoknál a földterületeknél, amelyeket táplál. A kutatók szerint főként Ázsiában él az a mintegy Globális felmelegedés a világon Hőmérsékletváltozás a világon 1900 és 2100 között legrosszabb esetben 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: UN-NABITAT. MTI Az elemzők szerint a föld alatti vízkészletek 80 százalékát fenntartható módon kezelik világszerte, ám néhány 1,7 milliárd ember, ahol fenyegetésnek vannak kitéve a föld alatti víztárolók és a rájuk épülő ökoszisztéma. kulcsfontosságú területen súlyosan túlhasználják őket. Ezek közé a területek közé tartozik Mexikó, az Egyesült Államokban a kaliforniai Central Valley és a High Plains fennsík, Szaúd-Arábia, Irán, India északi része és Kína egyes északi területei. Elegendő lehet „Az eredmények kijózanítóak, azt mutatják, hogy az ember túlhasználja a vízkészleteket Ázsia és Észak-Amerika számos területén” - mondta Tom Gleeson, a kutatás vezetője. A világ nem fagyott állapotban levő édesvizének 99 százaléka a földfelszín alatt helyezkedik el. Gleeson szerint a készlettel megfelelően gazdálkodva ez a hatalmas vízmennyiség elegendő lehet a világ növekvő népessége számára. ém-szb Aszályt okozna a beavatkozás is Kutatók vizsgálták, hogyan változna az éghajlat, ha műszaki megoldásokkal csökkentenénk a beérkező napfény mennyiségét - írta a Die Welt című német lap internetes kiadása. Ezt például a földkörüli pályára állított hatalmas tükrökkel vagy a légkörbe fújt lebegő anyagokkal lehetne elérni. Az eredmények alapján, bár a hőmérséklet újra normál értékeket érne el, a csapadékmennyiség jelentősen csökkenne. Ezáltal Európában és Észak-Ame- rikában 15 százalékkal szárazabb lenne az éghajlat, mint az ember által előidézett klímaváltozás előtt. Sőt, az Amazonas-vidéken 20 százalékkal kevesebb eső hullana - számoltak be a kutatók az Earth System Dynamics című szaklapban.
