Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-20 / 297. szám

2012. DECEMBER 20.. CSÜTÖRTÖK KELET Jegyzet Bednárfk Mónika A létkérdés Az elvi rendcsinálásáról, az alkotmányos kultúra hanyat­lásáról, az egyszínű alkot­mánybíró-jelölés helytelensé­géről és a Alkotmánybíróság (Ab) létének jogosultságáról beszélt a napokban Sólyom László, az Ab első elnöke, volt köztársasági elnök. Metsző kritikája amennyire fontos, annyira elkésett. Alkotmánybírói idősza­kában került sor a rendszer- váltás számos törvényének alkotmányossági kontrolljára, amelyek meghatározták jogrendszerünket, megszilár­dították a jogbiztonság elvét és megerősítették az alkot­mányos alapjogokat. Köztár­sasági elnökként nem tudott minden helyzetben pártatlan maradni, s nem szólt olyan ügyekben, amelyekben fontos lett volna, hogy megfontolt­ságával, az ország egységének letéteményeseként csillapít­sa a kedélyeket, és megálljt parancsoljon az árokásóknak. Nem volt „aláíró” ember sem, több törvényt küldött vissza az Ab-nek előzetes norma- kontrolira, vagy megfontolás­ra az Országgyűlésnek. Nem maradhatott - talán éppen ezért - az elnöki székben. Az Ab tekintélyét ütlegel­te és koptatta a politika. Az a kérdés, hogy a volt elnök aggodalma képes-e az „egyszí- nűség ellenére” is ellenállásra késztetni a testületet. Ha az Ab szemet huny a választási regisztráció felett, Sólyom szerint nincs értelme a létezésüknek. Elnök úr, talán sokkal hamarabb kellett volna a létkérdést firtatni! monlka.bednarik@lnfomn.hu Lezárta azORFK a nyomozást BUDAPEST. A rendőrség lezárta a Fenyő János médiavállalkozó 14 évvel ezelőtti meggyilkolása ügyében indított nyomozást. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság szerdán a rendőrség honlapján azt írta: a Készenlé­ti Rendőrség Nemzeti Nyomo­zó Iroda Nyomozó Főosztálya befejezte az F. János sérelmére 1998. február ll-én Budapes­ten, előre kitervelten elköve­tett emberölés megalapozott gyanúja miatt indított nyo­mozást. Az ügyben az iratis­mertetést a Nemzeti Nyomozó Iroda megkezdi - tették hozzá. Fenyő János médiavállalkozót 1998. február 11-én a II. kerüle­ti Margit utcában, a Margit kör­út sarkán a piros lámpánál álló autójában, fejbe lőtték. mti Devizaárfolyam (2012.12.19.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 287,50-0,62 USA dollár 216,65-2,02 Svájci frank 237,87-0,62 Angol font 353,05-1,70 Román lej 64,22-0,20 Ukrán hrivnya 26,74-0,26 Horvát kuna 38,16-0,06 Lengyel zloty 70,59 +0,15 & gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Egyes termékek betiltását javasolják BRÜSSZEL. Az Európai Bizott­ság javaslatot tett szerdán a dohánytermékekről szóló uniós irányelv módosításá­ra, és ennek keretében egyes dohánytermékek betiltá­sát indítványozza, valamint szorgalmazza, hogy nagyobb méretű képek formájában helyezzenek el egészségügyi figyelmeztetetést a cigarettás dobozokon. Az új irányelv be­tiltaná a „jellegzetes ízesítésű cigarettákat”. mti A TÁRKI Társadalomkuta­tási Intézet pártpreferen­cia-kutatása szerint ismét emelkedett a bizonytalan választók aránya. Jelenleg a választók fele nem tudja vagy nem árulja el, melyik pártra szavazna. A TÁRKI közleményében azt írta: a teljes népesség körében a novemberi 47 százalékról 50 százalékra nőtt a bizonyta­lanok aránya. mti Markó Béla fotó: internet Megalakult az új RMDSZ-frakció Romániában BUKAREST. Markó Bélát, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnö­két választotta frakcióvezető­jévé az RMDSZ szerdán meg­alakult új szenátusi frakciója. Az RMDSZ-nek kilenc szenáto­ra van a román parlament 176 tagú felsőházában. A szenátusi csoport Verestóy Attilát jelölte a háznagyi tisztségére. A szak- bizottságok közül valószínűleg az emberi jogi bizottságot fogja az RMDSZ vezetni. MTI Eltörölték a keretszámokat „Magyarország köz­pénzből nem jóléti államok értelmiségeit akarja képezni.” Budapest. A felsőfokú okta­tásban az állam által finan­szírozott felvehető hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - jelentette be Giró- Szász András kormányszóvivő szerdán Budapesten, közölve: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. AitóI is döntött a kabi­net: jövőre legalább 24 milli­árd forinttal több jut a felsőok­tatásra. Nem lehet kevesebb Giró-Szász András elmondta: a kormány szerdán meghatá­rozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára, hogy a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél. Ez alsó határ, ennél csak több lehet a felsőoktatásba belépő hallga­tók száma - jelezte, hozzátéve: a keretszámok eltörlésével a felsőoktatási intézményekbe bejutás egyetlen feltétele az adott pontszám elérése lesz. A pontszámokat a jogszabály alapján december 31-ig kellene megállapítani, ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma vállalta, hogy karácsonyig nyilvánosságra hozzák. Arról, hogy addig már csak két mun­kanap van, azt mondta: egy kormány nem munkanapokban gondolkodik, öt nap áll rendel­kezésre ennek kialakítására. A kormányszóvivő megerősítet­te, az állam mindenkinek, aki eléri a minőségi küszöböt, el­végzi meghatározott időn belül a felsőoktatási tanulmányait, diplomát szerez, és Magyaror­szágon kíván elhelyezkedni, kifizeti a tanulmányai költsé­gét. Emlékeztetett arra, hogy a kabinet felállított három de­legációt, amelyek az oktatási intézmények adósságrendezé­sével, az uniós önrész átválla­lásával, és az állam és a magán­szféra részvételével kialakított PPP-konstrukció megoldásával foglalkoznak. Az első két tétel­re egyaránt 10-10 milliárd forin­tot különítenek el, a harmadik tételről nem mondott számot, arra hivatkozva, hogy jelenleg megállapodás előtt áll az állam. Ha a jövő évi költségvetési sor mellé e három intézkedés számait hozzáadják, amely mintegy 50 milliárdot tesz ki, és kalkulálnak a felülről nyi­tott új felvételi rendszerrel, akkor legalább 24 milliárd fo­rinttal több pénz jut 2013-ban a felsőoktatásra, mint előző évben. Jelentős többletforrá­sok várhatók a pedagógus- és sportösztöndíjak rendszerén keresztül is - fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva azt mond­Pozitívumként értékelte a leg­alább 55 ezres államilag finan­szírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydönté­seket, és azokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciájának elnö­ke. Nagy Dávid, akit a kormány döntéseiről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere személyesen tájékoztatott, azt mondta: a szerdai kormány ta, hogy a kormány határozott álláspontja, hogy a diplomák minőségén és a lemorzsolódá­sok arányán egyaránt javítani kell. Magyarország közpénz­ből nem jóléti államok orvosait és értelmiségeit akarja képezni - jelentette ki. mti határozatok alkalmasak arra, hogy folytassák a tárgyaláso­kat. Megjegyezte: ugyanakkor az 55 ezer helyről nem tudni, hogyan oszlik el, és kitért arra is, hogy a jogász- és a közgaz­dászképzésben továbbra sem lenne államilag finanszírozott hely. A HÖOK elnöke elmond­ta: kölcsönösen kifejezték szándékukat a tárgyalások folytatására, de jelezte, hogy az elképzeléseket szeretnék előzetesen írásban látni. Alapot ad a tárgyaláshoz > Gimnazista tüntetés az oktatási átalakítás ellen BUDAPEST. Az Árpád Gim­názium diákjai részt vettek a Csend hangja elnevezésű akción Budapesten 2012. de­cember 19-én. Hétfőn az Em­beri Erőforrások Minisztériu­ma Szalay utcai épülete előtt tartott tüntetésen Ábrahám Máté, a Diákellenállás a Felső- oktatásért nevű középiskolás szervezet vezetője arra kérte a résztvevőket, hogy ország­szerte iskolájuk előtt néma csendben sorakozzanak fel az oktatás tervezett átalakítása ellen tiltakozva. mti Gimnazisták demonstráltak FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS Orbán: béremeléssel fog indulni a következő év BUDAPEST. A miniszterelnök szerint joggal állítható, hogy 2013 egy jól kezdődő év lesz, hiszen január 1-jével a bérek nőnek, a rezsiköltségek vi­szont csökkennek. Orbán Viktor ezt szerdán mondta a Parlamentben, a minimál­bér és a garantált bérmini­mum jövő évi összegéről szóló megállapodás aláírási ünnepségén, jelezve, hogy a minimálbér-emelésre „különösen érzékeny” ága­zatok esetében a kormány költségvetési támogatást biztosít az első félévben je­lentkező bérköltség- és járu­léknövekedés ellentételezé­sére. Hozzátette, a kabinet összekapcsolja a minimál­bér-emelésről szóló megál­lapodást a rezsiköltség-csök­kentéssel, amit így együtt egyedülálló európai teljesít­ménynek tart. Mindez per­sze nem jelenti azt, hogy az embereket „fel fogja vetni a pénz”, de az kijelenthető: Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy megvédje az embereket az európai vál­ság elszegényítő hatásától - mondta a miniszterelnök. A minimálbér emeléséről szó­ló megállapodás mögött az a közmegegyezés húzódik - folytatta -, amely szerint Magyarország jövője csak munkára építhető. Emellett termelési központtá is kell válnia az országnak, amihez rugalmas, szorgalmas, kép­zett és tanulékony magyar munkaerőre van szükség - fűzte hozzá. A minimálbér-megállapí­tás jogának kérdésére kitérve emlékeztetett, a kabinet ígé­retet tett arra, hogy nem akar­ja elvenni a bérmeghatározás jogát az érdekképviseletek­től, de szükség volt egy végső biztosítékra - a kormányzati minimálbér-megállapítás jo­gára - arra az esetre, ha nem jönne létre megegyezés a fe­lek között. MTI Határidőre nem valósítható meg a törvényi előírás BUDAPEST. A tervezett március 31-i határidőig megvalósít­hatatlan a kereskedők olyan pénztárgéppel való ellátása, amely online kapcsolatban áll az adóhatósággal - közölte az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ). A közle­mény szerint jelenleg ilyen pénztárgép ugyanis nem kap­ható a piacon. A tervezés, tesz­telés és gyártás minimálisan 8-10 hónapot igényel. MTI LMP: fél siker csak a bejelentés BUDAPEST. Az LMP fél sikernek tartja a felsőoktatás átalakítá­sáról szóló szerdai kormány­zati bejelentést. Osztolykán Ágnes sikerként könyvelte el, hogy legalább 55 ezer diák részesül jövőre állami fi­nanszírozásban, de kérdé­sesnek nevezte, hogy erre honnan lesznek költségvetési források. A képviselő arra is kitért, hogy a diákok hat követelé­séből csak egy, a keretszá­mokra vonatkozó teljesült, ezért a hallgatóknak „tovább kell menniük ezen az úton”, folytatniuk kell a tárgyaláso­kat, és hallatniuk kell a hang­jukat. MTI MSZP: megijedt a kormány Budapest. Kunhalmi Ágnes MSZP-s oktatáspolitikus sze­rint a kormány megijedt a hallgatói tiltakozásoktól, és az új bejelentéssel az eddig okozott károkat próbálja mér­sékelni, de egyelőre csak az ígéretek látszanak. A politikus szerdai buda­pesti sajtótájékoztatóján ugyanakkor helyeselte, hogy a kormány „az MSZP javasla­tát meghallgatva” megszün­teti a részösztöndíjas képzési formát. Hozzátette: a 2010-es kormányváltáskor még 55 500 volt az ingyenes alapképzés­be felvehetők száma, míg jö­vőre az osztatlan, az alap- és a mesterképzésben összesen tanulhatnak majd ennyien állami támogatással. Kunhal­mi Ágnes bírálta, hogy meg­maradnak a hallgatói szerző­dések. MTI Lapszemle A Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatcsökkentése kapcsán a magyar gazdasággal kapcsolatos aggályokról közöl írást a Financial Times. Kester Eddy budapesti tudósító a brit politi­kai-gazdasági napilap online változa­tának felzárkózó piacokkal foglalkozó blogrovatában (beyondbrics) azt írta: a kamatcsökkentés nyomán az elemzők „kórusban" adtak hangot aggodalmaiknak azzal kapcsolatban, hogy az MNB esetleg túl messze megy a monetáris enyhítéssel. A probléma, „mint mindig”, most is az, hogy az adósságok terhelte Magyarország jelenleg a globális - és elsősorban az európai - hangulat javulásának hullámát lovagolja meg, anélkül, hogy bármilyen fenntartható reformot végrehajtana a gazdaság strukturális problémáinak kezelésére. A kormány a hétvégén „minden hátraarcok legnagyobbikát” hajtotta végre az oktatásügyben, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a széleskörű, jóllehet békés diáktüntetések nyomán hirtelen felhagyott a felsőoktatási tandíj bevezetésének tervével. Továbbra sem világos azonban, hogy miből fogják finanszírozni a felsőoktatást. © http://www.szon.hu ® Beszámolók. További írásaink a hazai közélet történéseiről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents