Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-17 / 294. szám
2012. DECEMBER 17.. HÉTFŐ KELET / ■MMV i i a——— Magyarország lettünk, és sok más is változott.. Dolgozni csak gondosan... Nem lehet „értelmetlen indokkal” elbocsátani dolgozókat fotó: ékn-archívum Hazánk neve Magyarország - olvasható az új alaptörvényben, amely 2012. január elsején lépett életbe. BUDAPEST. Az alaptörvény és a több mint harminc új sarkalatos törvény az önkormányzatiságtól kezdve a bírósági rendszeren át az Alkotmány- bíróság és az egyházak működését is több ponton megváltoztatta. Állami tulajdonban... Magyar Köztársaságról Magyarországra változott az ország hivatalos elnevezése január l-jén. A kormány már minden egyes törvényt egyenként módosított, és átírta bennük a Magyar Köztársaság kifejezést. A hatóságok a már legyártott hatósági bizonyítványokat és igazolványokat (például az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a jogosítványokat) előreláthatóan még egy évig felhasználják, és ezután adják ki az új okmányokat, igazolványokat. A kiadott személyazonosító okmányok cseréjére és visszavonására nem lesz szükség. Az ország neve mellett azonban még sok minden más is megváltozott. Január elsejétől a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük j a kórházak és a szakrendelők kerültek állami tulajdonba. A 19 megyében összesen 131 szociális, gyermek-, illetve ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményt vett át az állam, a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátásával és a nagyjából 180 milliárd forintos adósságállományával együtt. A megyék intézményfenntartó szerepe tehát teljesen megszűnt, területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el. Hivatali átalakulás Az összes önkormányzati iskolát 2013-tól veszi át az állam, és szintén csak 2013-tól lép hatályba az a rendelkezés, hogy a kétezer alatti lakosságszámú településeken nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal. Ez nagyjából négyszáz települést érint majd. ékn Július első'napján lépett életbe az új Munka törvénykönyve. Már tapasztalhattuk az új szabályokat. BUDAPEST. Az emberek döntő többségét érintő munkával kapcsolatos jogszabályok alapvetően rugalmasabbá váltak, de ez azzal is jár, hogy a munkavállalóknak jobban kell figyelniük, mint eddig, ha nem akarnak hátrányba kerülni. Például több pénzt elvehet a munkaadó, ha a dolgozó tönkretesz egy gépet, nem lehet majd „játszani” az orvosi igazolással, nem éri meg elhallgatni a terhességet, ugyanakkor bizonyos szempontból kedvező változások jönnek a szabadságolásban. Nehezebb lesz trükkőzni Július 1-jétől nehezebbé vált például a felmondással való trükközés is. Korábban az volt a szabály, hogy a kirúgási döntésről védett időszakban, például betegszabadság alatt, még csak értesíteni sem lehetett a dolgozót. Ezért könnyű volt időt nyerni vagy akár a felmondás jogosságát megkérdőjelezni egy apró trükkel, hogy a kirúgott dolgozó visszamenőleg, az előző nappal kiíratta magát az orvosával. így a felmondás közlése jogtalanná vált. Kirúgni a védett időszakban ezután sem lehet, a felmondás viszont közölhető. Hasonlóképpen a terhesség is védett időszaknak minősül, viszont a munkavállaló nőknek korábban nem volt kötelező bejelenteniük a munkaadónál, hogy várandósak lettek. Aki maga szeretne elmenni a cégtől, annak új szabályok szerint kell kiszámítania, mennyi ideje lesz új állást találni. Afelmondásiidőugyanis fix 30 nap, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, függetlenül attól, hogy menynyi ideje volt a cégnél. Eddig a munkaviszony hosszától függően plusznapok jártak. Ezek a plusznapok megmaradnak Az új törvénykönyv jóval kisebb szerepet szán a kollektív megállapodásoknak, így a kollektív szerződésektől is elvon eszközöket. Eddig hiába fordult elő, hogy valaki gyakran késett el a munkából, a büntetését csak a kollektív szerződésben meghatározott mértékben lehetett kiszabni, ezek voltak az ágyakkor, ha a munkaadó kezdeményezi a felmondást. A bíró gyakorlat dönti el Fel kell készülni a munkavállalóknak arra is, hogy nem kell kirívó hibát elkövetni azonnali hatályú felmondáshoz, akkor is elveszíthető a végkielégítés, ha a munkaadó megindokolja, hogy a dolgozó magatartásával vagy a képességeivel volt baj. Azt, hogy mi számít elfogadható nevezett hátrányos jogkövetkezmények. Az új szabályok alapján kollektív szerződés hiányában ez az egyedi munkaszerződésekben is kiköthető azzal a feltétellel, hogy a büntetés mértéke nem lehet több egyhavi alapbérnél. A munkavállaló a döntés ellen 30 napon belül bírósághoz fordulhat. magatartásnak és szükséges képességnek, a bírói gyakorlat fogja meghatározni. Ez bizonytalanságot szülhet a dolgozóban, de ez azért nem válhat kiskapuvá a cégek számára, hogy értelmetlen indokokkal bocsássanak el dolgozókat. Az új szabályok sem változtatnak tehát azon, hogy csak valós, világos és okszerű felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt a munkáltató - csak épp a végkielégítést könnyebben megúszhatja. Változik a munkaszerződések egyik alapeleme is. Eddig a szerződések három kötelező eleme közé számított a munkavégzés helye, vagyis kötelező volt megadni, hol kell végezni a munkát. Ez az új szabályok szerint már nem lesz kötelező, vagyis ha kimarad a szerződésből, akkor az a hely lesz a munkavégzés helye, ahol a dolgozó szokásosan a munkáját végzi. A változó munkavégzési hely mint korábbi kategória megszűnik. ÉKN Kicserélték a „cégtáblát” fotó: internet Egyedi szerződéssel lehet Új feladatmegosztás alakult ki a köznevelésben Az intezmenyrendszer irányítása és a fenntartás az állam feladata. Budapest. Az Nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondta a nemzeti köznevelés biztosításának állami felelősségét, illetve azt, hogy az állami feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás jelentősen megújuló formájában él tovább. A fenntartói jogok és kötelességek e megoszlását határozza meg a köznevelésre érvényes állami feladatok ellátásáról, finanszírozásáról és az állami köznevelési feladatok ellátását szolgáló vagyonnal kapcsolatos kérdésekről szóló 2004/2012. Kormányhatározat, amely kimondja, hogy a nemzeti köznevelési rendszer szakmai irányítása és valameny- nyi, a nemzeti közneveléssel, annak részeként a nevelésoktatással közvetlenül ösz- szefüggő irányítási jogkör az oktatásért felelős minisztert és a központi államigazgatást illeti. Létrejött a KIK Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, amelybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők fölötti munkáltatói jogok gyakorlása és a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstárral közösen. Az állami köznevelési intézményfenntartás megtestesítője egy, az oktatásért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A KIK 2012. szeptember l-jén kezdte meg működését Budapesten, területi szervei a tankerületek és a megye székhelyén működő megyeközponti tankerület. Ez utóbbiak 2013. január 1-jétől ellátják az általános és alapfokú művészeti iskolákon, gimnáziumokon kívül a szakképző iskolákra, kollégiumokra, pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltatói intézményekre vonatkozó a fenntartói feladatokat is. ÉKN Kialakult az új bírói hivatal Budapest. A bírósági rendszer is átalakult. Januártól elvált egymástól a Kúria és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A bírósági rendszer négyszintű maradt, ugyanakkor a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok hélyett törvényszékek és 2013-tól járásbíróságok lesznek. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra. ÉKN Minden zart helyen tilos lett a dohányzás Több jogszabályváltozás is súlyosan érintette 2012-ben a dohányzókat. Budapest. A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását tavaly áprilisban szavazta meg az Országgyűlés. Ennek értelmében 2012. január elseje óta a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken -, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. Szabad levegőn, öt méterre Fontos változás, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely ezután a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a dohányzókocsik. Dohányzó- helyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Bírság a szabályszegőknek A dohányzással kapcsolatos bírságolás három hónap türelmi idő után 2012. áprilisában kezdődött. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhattak szabályszegés esetén. ékn GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: EUROSTAT. MTI A kormányhivatal utalja a szociális ellátásokat Februártól lép életbe a szociális támogatások folyósításának új rendszere. BUDAPEST. A szociális támogatásokat 2013 februárjától a fővárosi és megyei kormány- hivatalok folyósítják a települési jegyzők, illetve a városi gyámhivatalok helyett, illetve a házipénztári kifizetést felváltja a postai kézbesítés vagy a bankszámlára utalás. A változás az alanyi jogú és a fokozott ápolási szükségletre tekintettel megállapított ápolási díjat, az időskorúak járadékát, a hajléktalanok részére kifizetett időskorúak járadékát, az otthonteremté- ’ si támogatást és a gyermektartásdíjak megelőlegezését érinti. Az érintettek februártól postai kézbesítéssel vagy banki átutalással kapják meg a támogatásokat, nem kell személyesen bemenniük a polgármesteri hivatalba. A települési jegyzők a napokban értesítik a változásokról a 65 ezer érintettet, akiknek december 31-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy a két lehetőség közül melyiket választják az ellátásuk kifizetésére. Januárban a települési önkormányzatok az eddig megszokott rendben folyósítják majd a támogatásokat. A járási hivataloknál A jegyzőktől az újonnan felálló járási hivatalokhoz kerül számos szociális és gyermek- védelmi feladat, valamint a járási hivatalok szakigazgatási szerveiként fognak tovább működni a gyámhivatalok is. A járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok ki- rendeltségeiként látják majd el a megyei szintnél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat. mti
