Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-15 / 293. szám

KELET 2012. DECEMBER 15., SZOMBAT Az elnök gratulál fotú: mti Akinevezett bírákat alázatra intette az elnök Budapest. Darák Péter, a Kú­ria elnöke gratulál Szilágyiné Karsai Andrea bírósági vezető kinevezéséhez a szeptember óta kinevezett bírósági veze­tők, bírák és fogalmazók ki­nevezési okiratainak átadása alkalmából. A Kúria elnöke szakmai alázatra intette a 128 újdonsült bírót és 84 bírósági fogalmazót, és bíztatta őket, legyenek bátrak a problémák megfogalmazásával. MTI Az ipari termelés 1,7 száza­lékkal csökkent októberben az egy évvel korábbihoz és 3,8 százalékkal az előző hó­naphoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A vissza­esést elsősorban a híradás- technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökke­nése okozta - áll a KSH jelen­tésében. Magyaror­szágon rend van, biztonság van, ám ezért a rendért folyamatosan többet kell tenni. KONTRÁT KÁROLY ÁLLAMTITKÁR Levelező hallgatók Tiltakozó diákok fogadták Hoffmann Rózsát Kecskeméten fotó: mti Elutasítják a csökkentést Budapest. Az MSZP minden tagja válaszolni fog a Hallga­tói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciájának (HÖOK) képviselőknek küldött levelé­re. Válaszukban elutasítják majd a hallgatói keretszámok drasztikus csökkentését - je­lentette be pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Kunhalmi Ágnes. MTI Ombudsman: gondolják újra! Budapest. Elfogadhatatlan­nak tartja az ombudsman a nagy értékű gyógyszeres ke­zelések számának drasztikus csökkentését célzó jogsza­bály-módosítás tervezetét, mert az szerinte a kiszolgálta­tott helyzetben lévő betegek élethez és emberi méltóság­hoz való jogával, valamint az egyenlő bánásmód követel­ményével kapcsolatban sú­lyos alkotmányos aggályokat vet fel. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közle­ménye szerint Szabó Máté a szakminisztérium államtit­kárának jelezte, a szabályo­zástervezetet haladéktalanul újra kell gondolni. MTI Devizaárfolyam (2012.12.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 283,79 +0,39 USA dollár 216,90-0,03 Svájci frank 234,79 +0,50 Angol font 349,84 +0,06 Román lej 63,43 +0,57 Ukrán hrivnya 26,76-0,04 Horvát kuna 37,73 +0,02 Lengyel zloty 69,36 +0,11 Sj gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Balog Zoltán szerint még módosulhatnak majd a felsőoktatási keretszámok. Budapest. A szakminiszter er­ről péntek reggel a TV2 Mok­ka című műsorában beszélt, de konkrét szakokat vagy szá­mokat nem mondott. Nem fejezik be A tárcavezető közölte, már meghozták azokat a megala­pozó döntéseket, amelyek rendezhetik a helyzetet, de nem „egyik napról a másikra” fogják a kérdést megoldani. Arra a kérdésre válaszolva, módosulhatnak-e a keretszá­mok, azt mondta: „igen, mó­dosulhatnak”. A miniszter a műsorban kifejtette: minden második ember, aki elkezdi az egyetemet, nem fejezi be felső- oktatási tanulmányait, a diplo­mát szerzők közül sokan nem a szakmájukban helyezkednek el. Balog Zoltán közölte, meg kell nézni, mely képzésekre, diplomákra van szükség, eze­ket erősíteni kell, a többinél pedig el kell dönteni, hogy in­vesztálnak-e bele. Hozzátette: az orvosképzésen még vitat­koznak, a pedagógusoknak sokat segítene az állam, míg a jogász- és közgazdászképzést kevésbé támogatnák. Igen? Nem? Mint ismert: a kabinet, de­cember 5-i ülésén már döntött a felsőoktatási reformról, a kormányszóvivő szerint a ke­retszámokról is. A napvilágot látott hírek szerint jelentősen csökkenne a nem fizetős he­lyek száma a felsőoktatásban, ami miatt országszerte tiltako­Q http://www.szon.hu S Beszámolók. További írásaink a hazai közélet történéseiről. zó akciók kezdődtek. A Hallga­tói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) levél­ben fordul a kormány tagjaihoz és az országgyűlési képviselők­höz választ várva arra, hogy egyetértenek-e az államilag támogatott keretszámok csök­kentésével. A hallgatói szerve­zet elnöke jövő szerdán - a kor­mányülés kezdetekor - békés ülősztrájkba kezd a Parlament­nél. Nagy Dávid, a szervezet elnöke pénteki közleményben azt írta, kérdésükre egyszerű választ várnak: igen vagy nem. Hozzátette: a megkérdezettek és a választ is adók névsorát, valamint a kérdésre adott vála­szukat nyilvánosságra hozzák, még a soron következő ország- gyűlési választások előtt. Sokanvannak Egy nappal korábban egy kecs­keméti fórumon megszólalt Hoffmann Rózsa szakállam­titkár is. Szerinte az előzetes konzultációk során minden szereplő egyetértett abban, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer tarthatatlan; a rekto­roktól a hallgatókig egyetértés volt a diagnózisban, a kiút ke­resésben azonban már nincs egység. Hangsúlyozta, a felső- oktatásban több mint kétszáz képzési helyen nyolcezer féle szakos képzés folyik. Az el­múlt évtizedben megnégysze­reződött a hallgatók száma, egy hallgató átlagosan 7-8 évig jár főiskolára vagy egyetemre, a mostam diákvezetők 7-12 éve főiskolások vagy egyete­misták, és ez a rendszer nem tartható tovább. mti „Mindenki jól jár” A jövő héten alkotják meg végleges formájában a felső- oktatással kapcsolatos kor­mányrendeletet - közölte Orbán Viktor pénteken Brüsz- szelben. A miniszterelnök újságírói kérdésre azt vála­szolta, hogy „ezzel az átala­kítással mindenki jól jár, csak még idő kell ahhoz, hogy ezt mindenki világosan lássa”. » Egyenruhák az őrségnek Készülnek a 2013. január 1-jén megalakuló Országgyűlési Őrség egyenruhái egy komlói üzemben. fotó: mti, kálmándy Ferenc A kormányfő szerint a magyar érdek érvényesült Szombattól látható a térkép BUDAPEST. Elkészült és szom­battól a rendőrség honlapján (police.hu) mindenki szá­mára hozzáférhető az ország bűnügyi térképe - jelentette be a rendőrség pénteken, mti Új vezetőt kap az államkincstár Budapest. Kandrács Csaba lesz december 15-től a Magyar Államkincstár új elnöke - kö­zölte a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel. MTI BRÜSSZEL. Sikerült érvényesí­teni a magyar nemzeti érde­keket a tervezett bankunióval kapcsolatban az EU-országok állam-, illetve kormányfői­nek brüsszeli tanácskozásán - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsta­lálkozó pénteki befejezése után tartott sajtótájékozta­tóján. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs döntés- kényszerben, hiszen bármi­kor kialakíthatja álláspontját arról, kíván-e csatlakozni az előirányzott bankfelügyeleti rendszerhez. A kormányfő közölte: az egyeztetések során a hár­mas magyar célkitűzés az volt - és ezt sikerült is elérni -, hogy a bankunió ne járjon versenyhátránnyal Magyar­országra nézve, hogy a nem euróövezeti uniós országok esetleges csatlakozása önkén­tes legyen, ha pedig az érin­tett ország csatlakozik, akkor az ne váljon másodrendű taggá a bankunióban, a jogok és a kötelezettségek álljanak egyensúlyban. mti Orbán Viktor Brüsszelben fotó: mti Vendégjegyzet Dr. Hajnal Népesedésünk jövője új jelenségek tükrében Közismert, hogy hazánk termékenysége a legalacso­nyabbak közé tartozik Európában, sőt, az egész világon (az EU-27 országok között csak Lettországé rosszabb). A 2009-2011 közötti három évben 10 százalékot meghaladó termékenységcsökkenés következett be, melyen belül a 2010 májusa és 2011 áprilisa közötti visszaesés a megelőző 12 hónaphoz képest olyan mértékű volt, amire nem volt példa az utóbbi ötven évben. A születések számának visszaesése számos okkal kap­csolatba hozható, melyek közül a házásságkötések számá­nak gyors csökkenése a legfontosabb magyarázó tényező. Míg az 1960-as években még csaknem minden nő életében legalább egyszer házasságra lépett, napjaink házasodási szokásait tartósnak feltételezve (a KSH Népességtudomá­nyi Kutatóintézet Demográfiai Portré 2012 kötetében publi­kált tanulmány szerint) a nőknek 61 százaléka hajadonként fogja leélni az életét. A házasságra lépő nők sem sietik el az anyakönyvvezető előtti megjelenést, mivel ott 2010-ben a 30 évesnél időseb­bek aránya már 52 százalék volt. A házasságkötés nélküli együttélések a fiatalok köré­ben mára olyan mértékben terjedtek el, hogy már-már az számít deviánsnak, aki nem ilyen párkapcsolatban él. Megszűnőben van az a korábbi gyakorlat, ha „úton van a baba”, akkor a párok házasságot kötnek. Az 1990- es években a menyasszonyok negyede várandósán állt az anyakönyvvezető elé, ami napjainkra a felére csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a gyermek szempontjai másodlagossá váltak. Az individuali­záció térnyerése és a tradicionális értékek visszaszorulása megállíthatatlannak tűnik. A kétgyermekes családmodell 15-20 éve megszűnt, az­óta egyre inkább az egykék országává válunk. Az élettársi kapcsolatok jóval bomlékonyabbak, mint a házasságok. A kapcsolat kezdetétől számított öt éven belül minden harmadik élettársi kapcsolat felbomlik, miközben az öt éven belül válással végződő házasságok aránya nem éri el a 10 százalékot. A házasságok is ingatagok, számítá­sok szerint a 2010-ben megkötött házasságok 46 százaléka a bírósági tárgyalóteremben ér majd véget. A házasfelek ma elsősorban érzelmi igényeik kielégítését várják párjuk­tól, s amennyiben ezzel elégedetlenek, kilépnek a házas­ságból. A kétgyermekes családmodell 15-20 éve megszűnt, azóta egyre inkább az egykék országává válunk. A jövőben a kétgyermekes anyák arányának további csökkenésére számíthatunk, de nőni fog azok száma, akiknek két gyer­meke nem egy apától származik. A termékenységcsökkenés másik lényeges oka (a piac- gazdaság okozta bizonytalanságokon túl) a nők felsőfokú tanulmányainak meghosszabbodása. A gyermekvállalási életkor (most kb. 30 év) már tovább alig növelhető, mert ennek határt szab a csökkenő női fogamzóképesség. Egy francia demográfus számításai szerint egy 30 éves nőnek 75 százalékos a valószínűsége, hogy természetes körülmé­nyek között egy év alatt teherbe esik, 35 éves korban ez az arány már csak 66 százalék, 40 éves korban pedig 44. Az említett tanulmánykötet szerint a felsőfokú tanulmá­nyoknak köszönhetően 2010 volt az első év hazánkban, amikor a gyermeket vállaló nők között a diplomával ren­delkezők voltak a legtöbben (34 százalék), megelőzve az érettségizetteket (32 százalék) és az általános és szakmun­kásképzőt végzetteket (32 százalék). Töretlenül emelkedik a házasságon kívül születettek aránya (42 százalék). Új fej­lemény, hogy a házasságon belüli gyermekvállalás magas aránya napjainkra a jobb gazdasági helyzetben lévő kistér­ségek, területek „kiváltsága” lett. A budai kerületekben a Budaörsi és a Pilisvörösvári Kistérségben, illetve a nyugati határszélen 25 százalék alatti arány figyelhető meg. A 175 hazai kistérség közül 2010-ben 64 olyan volt, ahol a gyermekek többsége házasságon kívül született. Mindezen gondok közül is messze kiemelkedik a gyermektelenek nö­vekvő aránya. Számítások szerint pl. az 1980-ban született nők 28 százalékának nem lesz gyereke (2010-ig 48 százalé­kuk még nem szült). A fiatalabb évjáratoknál még ennél is rosszabb arányok valószínűsíthetők. A romák jelentős termékenységcsökkenésük ellenére még ma is mintegy 2,5-szer termékenyebbek, mint a nem romák. Becslések szerint 2009-ben a Szikszói, az Edelényi és a Bodrogközi Kistérségben a 7-14 éves korosztályban már többségbe kerültek a romák. Az országban 21 olyan kistérség van (főleg Északkelet-Magyarországon), ahol a megszületett gyermekek legalább egyharmada cigány. Mindezekből következik, hogy 20-30 éven belül kialakul­nak majd hazánkban olyan nagyobb területi egységek, amelyekben a lakosság többsége roma származású lesz. (A szerző a Debreceni Egyetem professzora, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja)

Next

/
Thumbnails
Contents