Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-10 / 288. szám

2012. DECEMBER 10., HÉTFŐ KELET Lehalászás - édesvízi előnyben illusztráció: galambos Béla Édesvízi halgazdálkodás a támogatási javaslatban Megállnak a saját lábukon BUDAPEST. A tengerek kifosz­tása helyett a fenntartható hazai halgazdálkodást tá­mogató aláírásokat adott át a Greenpeace képviselője a Vidékfejlesztési Minisztéri­um előtt Bognár Lajosnak, az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkárának. A nemzetközi környezetvé­dő szervezet elképzelését a fenntartható haltermelés és a part menti halászat fejleszté­sét a szaktárca is támogatja az Unió illetékes bizottságában - tudatta a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium Sajtóirodája. Magyarország mellett A tengeri halászat korlátozá­sa mellett a Közös Halászati Politika fontos eleme az EU haltermelésének növelése, fejlesztése. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyetért azzal a törekvéssel, hogy a tengeri halászflották támogatását és támogatási mechanizmusait gyökeresen át kell alakítani, és az így felszabaduló pénz­ügyi kereteket inkább a fenn­tartható haltermelés és a part menti halászat fejlesztésére kellene fordítani. A követke­ző uniós tanácsi egyeztetésen Magyarország emellett fog szólni, támogatva ezzel a Kö­zös Halászati Politika reform- folyamatát. Az édesvízi halgazdálkodás fejlesztése segítheti az ipar­szerű halászat visszaszorítá­sát. A magyar EU-elnökség idején Fazekas Sándor vi­dékfejlesztési miniszter több európai miniszterrel közösen javasolta, hogy a Közös Ag­rárpolitika a jövőben jelen­tősen támogassa az édesvízi halgazdálkodást. Magyarország kiváló adott­ságokkal bír az édesvízi hal­termelés területén. A jelenlegi haltermelési infrastruktúra jobb kihasználásával és új be­ruházásokkal Magyarország a jelenlegi 22 ezer tonnás hal­termelését mintegy 10 ezer tonnával növelhetné 2020-ra. A fejlesztéshez szükséges a tervezett uniós reformok be­vezetésére és a nemzeti szabá­lyozás felülvizsgálatára. oh Az idén 50 éves a MTESZ Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szervezete. NYÍREGYHÁZA. Sorsfordulót hozott 1962 az addigra már egymás után megalakult, ám nem kis nehézségek között tevékenykedő megyei mű­szaki tudományos egyesüle­tek életében. Azon a bizonyos műszaki bálon a nyíregyházi dohány- fermentáló éttermében fo­galmazódott meg a sürgető igény: az erőket egyesíteni kell. Pár hónapos előkészí­tő munka után 1962. július 4-én megalakult a MTESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Szervezete, melynek első tisztségviselői - Kuhár András elnök, Kollonay Béla társel­nök - között ott volt Scholtz Béla megyei titkár is, aki a nagy idők tanújaként idézte fel a megyei szervezet máig sikeres, 50 éves történetét. A közjó szolgálatában A fél évszázados múltra em­lékezett a MTESZ megyei szervezete a napokban tar­tott jubileumi emlékülésén a nyíregyházi Tudomány és Technika Házban. Az ünne­pi rendezvényen, amelyet a megyei elnök, Gubik László Akkreditált w felnőttképzési intézményként ve­szünk részt a projektek­ben. LOSONCZ! LÁSZLÓ köszöntött, a házigazdákon és a meghívott vendégeken kívül részt vett, s felszólalt a MTESZ országos elnöke is. Veress Gábor professzor, a szerinte torz irányba fordult világunkról szólva többek között megjegyezte: - A lelki- ismeretes emberek szemében nem jó cél a profit maxima­lizálása, a kamatok uralma mindenek felett. Szerencsére vannak olyan közösségek, amelyek a közjót kívánják szolgálni - utalt a Műszaki és Természettudományi Egye­sületekre is, egyszersmind üdvözölve a jubiláns megyei szövetség tagságát. A MTESZ elnöke hozzátet­te: miként az elmúlt 50 év alatt töretlenül, jelenleg is példamutató munka folyik a MTESZ itteni szervezetében, ahol komoly képzési tevé­kenység is zajlik, s aktív ha­táron átívelő kapcsolatokat is kialakítottak. Élenjárónak számítanak- Már lassan öt éve, hogy önálló gazdálkodás kereté­ben igyekszünk bizonyítani életképességünket, ráadá­sul élenjárónak számítunk a hasonló cipőben járó más megyei testvérszervezetek között. Több sikeres pályázatunk volt, amelyek segítségével afféle képzési központként is működünk, jelentősen hozzá­járulva ezzel a szervezetünk működési forrásaihoz - kom­mentálta érdeklődésünkre az országos elnök méltató szavait Losonczi László, a MTESZ Szabolcs-Szatmár­Bereg Megyei Szervezetének ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az elmúlt 50 év bizonyságot ad arról, hogy ér­demes és fenn kell tartani, ter­mészetesen alkalmazkodva a mindenkori körülmények­hez, a tudományos-társadal­mi tevékenységet, egyesületi munkát, amellyel a műszaki haladás, a régiónkban élők boldogulását, azáltal a ma­gyar társadalom érdekeit tud­juk elősegíteni. Az emlékülésen kitünte­tések átadására is sor került. Örökös tiszteletbeli elnöki cí­met kapott Scholtz Béla (ÉTÉ) és dr. Török István (SZVT). A 2012-es évben hárman része­sültek Kabay János Díjban: dr. Kerekes Imre (ÉTÉ), László András (SZVT) és Scholtz Béla (ÉTÉ). KM-GB Burgonyatermesztők veszélyben! Zárlati baktériummal fertőzött lengyel étke­zési burgonyát talált a hatóság. NYÍREGYHÁZA. Eredménnyel jártak a megyénk szakhatósá­ga által az elmúlt időszakban folytatott áruburgonya ellen­őrzések. Lengyelországból szárma­zó tételekből szúrópróba­szerűen vett minták közül az egyikben burgonyabak­tériumos gyűrűs rothadása (Clavibacter michiganensis spp. sepedonicus) kórokozó által fertőzött gumókat re­gisztrált a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhiva­tal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága (NTI), amely továbbiakban is fokozott fel­derítést végez. Külön irányelv szabályozza A hazánkban először 2004- ben azonosított, de akkor a fertőzött holland szaporító­anyaggal beültetett terület beteg növényállományának megsemmisítésével sikere­sen lokalizált kórokozó ve­szélyességével arányos ható­sági előírásokról Sípos Tibor, a megyei NTI igazgatója la­punknak elmondta:- A betegség veszélyessé­gét mutatja, hogy külön EU-s védekezési irányelv érvényes behurcolásának és terjedé­Fémzárolt vető- gumót kell használni. SIPOS TIBOR bekerülnek eddig még fertő­zésmentes területekre, ahol alacsony termésátlagot pro­dukálnak. Ráadásul még a fertőzött tábla több kilométeres biz­tonsági sávjában is több évre terjedő termesztési tilalmat vonhatnak maguk után a burgonyát és a baktérium más gazdanövényeit (paradi­csom, paprika, dohány stb.)., termesztő vétlen gazdáknak is. Csak az ellenőrzött gumót!- Ültetési célra tehát csak növény-egészségügyileg el­lenőrzött, az OMMI által mi­nősített, és fémzárolt - sor­számozott címkével ellátott- Elit vagy I. fokú, fajtaazo­nos vetőgumót használjunk. Tartsuk be a négy éves vetés­váltást - hívja fel megyénk burgonyatermesztőinek a figyelmét Sipos Tibor, újra figyelmeztetve: az import ét­kezési burgonya ültetési célra történő felhasználása szigo­rúan tilos! KM-GB Nem vállalnak felelősséget- Kedvezőtlen tapasztalata­ink azt mutatják, hogy jelen­leg igen nagy az ellenőrizet­len, út menti, nagybani piaci, szállító járműről történő zug­árusításból származó olcsó vető(méretű)gumó felhasz­nálása. Ez a tevékenység tör­vénysértő és rendkívül kocká­A burgonya gyűrűs rothadásának kórképe - minden érintett termelő ellenőrizze a vetőgumót! Az agrártermelők évente közvetlenül találkozhatnak a vetőburgonya előállítóival, érdemes rájuk hallgatni illusztráció: a szerző sének megakadályozására. E károsító jellemzően látens életmódja miatt áruburgonya csak azokból az unión kívüli európai országból hozható be, amelyeket az EU Bizott­ság mentesnek ismer el ettől a kórokozótól.- Egyéb burgonya betegsé­gekhez hasonlóan, a bakté­riumos gyűrűs rothadásnak is a vetőgumó a legfőbb ter­jesztője, ezért nagyon fontos, hogy ültetéshez ellenőrzött, fémzárolt vetőgumót hasz­náljunk. zatos. Ezek a vetőburgonyák nemcsak azért olcsóbbak, mert megspórolták az ellen­őrzésük, minősítésük költsé­gét, hanem azért is, mert mi­nőségük gyenge és senki nem vállal értük felelősséget. Az ilyen ellenőrizetlen sza­porítóanyaggal a károsítok Erre méltán lehet mindenki büszke fotó: dr. szendrei László Kapitális agancs: világ- ranglistás lett a bika! NYÍREGYHÁZA. Megtörtént Bu­dapesten az idei vadászati év legnagyobb gúthi dámtrófeá- jának másodfokú bírálata. Az 5,42 kilogramm súlyú trófeát 225,8 IP pontra értékelte a szakmai bizottság, ez néhány tized ponttal magasabb az elsőfokú megyei bírálat ered­ményénél. Tavasszal nemzetközi gré­mium is megvizsgálja majd a kapitális agancsot. A bikát október 7-én egy amerikai vendégvadász ejtette el, a kí­sérő Pósán Zoltán hivatásos vadász volt. Magyarországon ez a harmadik legnagyobb bika, amelyet valaha terítékre hoztak. A NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében folyó vadgaz­dálkodási munka eredmé­nyességét jelzi, hogy a „kép­zeletbeli” hazai dobogón csak innen származó trófeás vad van. A mostani eredmény a Nem­zetközi Vadvédelmi Tanács világranglistájának ötödik helyére elegendő. A lista élén egy 2002-ben elejtett gúthi bika áll 237,63 ponttal. Ezt egy 1991-ben ugyanitt terítékre hozott, 233,11 pontra értékelt vad, és két Csehországból származó bika követi. A gúthi az egyetlen vadász- terület a világon, amely már kétszer érdemelte ki a Nem­zetközi Vadvédelmi Tanács Edmond Blanc Díját. km

Next

/
Thumbnails
Contents