Kelet Magyarország, 2012. november (69. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-06 / 259. szám
2012. NOVEMBER 6.. KEDD KELET „Ebben a falig elmentünk” Diákok rótták le kegyeletüket a brutálisan meggyilkolt Szita Bence emlékhelyénél a mernyei iskola aulájában fotó: mti, varga györgy Végleg 1990-ben törölték el BUDAPEST. A magyar jogrendnek is része volt a halálbüntetés. Alkalmazásának lehetőségét 1945 után messze kiterjesztették és politikai, gazdasági, sőt tulajdon elleni bűn- cselekményekre is kiszabták. Különösen sok halálbüntetés született a koncepciós perekben és az 1956-os forradalmat követő megtorlás során.* Az 1961-es büntető törvénykönyvben 28 rendelkezés adott módot a halálbüntetésre. Magyarországon a halál- büntetést 1990-ben törölték el. Az ezt megelőző negyed évszázadban alkalmazása már jelentősen visszaesett. Az 1960-as években éves átlagban nyolc embert végeztek ki, az 1970-es években évi 1-6 embert és átlagban évi három halálbüntetést szabtak ki. A halálbüntetés utolsó magyar- országi évtizedeiben az emberölés minősített eseteire szabták ki és a kiszabott büntetéseket végre is hajtották. Az utolsó kivégzésre 1988 júliusában került sor. Az utolsó kivégzett Vadász Ernő volt, aki egy férfit brutálisan megkínzott és megölt. ÉKN-JLl A Magyarországon kiróható legsúlyosabb büntetés talán a halálbüntetésnél is súlyosabb, véli az államtitkár. BUDAPEST, MISKOLC. - Az Új Btk.-ban a büntetési tételeknél egyféle belső arányossági rendszerben gondolkodtunk. Az emberölés legsúlyosabb, minősített esetei tényleges életfogytiglani szabadság- vesztéssel sújthatok. Abban pedig a hatályos és a nyártól bevezetendő új Btk. között nincs különbség, hogy a 14 év alatti, gyermekkornak sérelmére elkövetett emberölés ilyen minősített esetnek számít. Márpedig az első Or- bán-kormány alatti módosítás óta, amit szintén nagy vita előzött meg, minősített emberölés esetén a bíróság kimondhatja, hogy az elkövető feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyéb esetben a feltételes szabadlábra helyezés legkorábban 30 év múlva jöhet szóba, ami az új Btk. szerint 40 évre módosult. Ez is példa arra, hogy az élet elleni bűncselekmények büntetését illetően a falig elmentünk - mondta dr. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy rengetegen követelik a halál- büntetés visszaállítását a 11 éves kisfiú meggyilkolása miatt a világhálón. Szóba sem jöhet- A halálbüntetés visszaállítása Magyarországon több érvényes nemzetközi egyezmény miatt sem elméletileg, sem gyakorlatilag, szóba sem jöhet: az élettől való megfosztás nem alkotmányos. A 47 tagú Európa Tanácsnak egyedül Belorusszia nem tagja, legfőképp amiatt, mert ott A felbujtó ugyanannyira bűn- - ~ - tethető... DR. RÉPÁSSY RÓBERT ÉÉ J megengedett a halálbüntetés: egyetlen kivételként Európában. S bár az USA egyes államaiban és Ázsiában létezik halálbüntetés, vitatott a visszatartó hatása. Egzakt adatok ugyan nincsenek erre vonatkozóan, de az, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek között magasabb az öngyilkossági kísérletek száma, azt mutatja, hogy ennek elviselése súlyosabb büntetésnek számít, mint maga a halálbüntetés - jelentette ki az államtitkár. A konkrét eset kapcsán felvetettük: eredményezhet-e az elkövetők számára enyhítést egy esetleges elmeorvosszakértői vélemény.- Az emberölésre vonatkozóan majdnem mindig a be- számíthatósági képességet vizsgálják: az elkövető képes volt-e belátni, hogy amit tesz, az gyilkosság. A konkrét esetben az, hogy hosszú ideje készülődtek tettükre az elkövetők, szinte kizárja, hogy ezt ne tudták volna megítélni. Egyébként a kényszergyógykezelésre vonatkozóan is szigorodott a Btk., míg a még hatályos szerint a maximum 10 év, az új Btk. az orvos mérlegelésétől teszi függővé a kényszergyógykezelés hosszát, azaz akár korlátlan idejű is lehet. Dr. Répássy Róberttel azt is tisztáztuk: a bíróságnak az elkövetéskor hatályos törvénykönyv szerint kell eljárnia. Továbbá a gyilkosságra felbujtó ugyanannyira büntethető, mint a tényleges elkövető - sőt, tette olykor még súlyosabb megítélés alá is esik. ÉKN-SZK Arányok Súlyosak között legsúlyosabb Jelenleg Magyarország büntetés-végrehajtási intézeteiben több mint 300 életfogytiglanra ítélt elkövető tölti büntetését; közülük 21 olyan van, akit (erre 1998 óta van lehetőség a Btk. szerint) tényleges életfogytiglanra ítéltek. Van, hogy hóhérért kiáltunk Csupa banális okot mondott Ha könnyen tudunk azonosulni az áldozattal, hamarabb kívánjuk a gyilkosa halálát. Miskolc. A kirívóan aljas gyilkosságokkal kapcsolatban az internetes fórumokon gyakran fellángol a halálbüntetés visszaállításával kapcsolatos vita. Ennek egyik oka, hogy az emberölést alapesetben öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ami annak fényében nem tűnik eltúlzott szankciónak, hogy akár egy komolyabb ősz- szeget elsikkasztóra is kiszabható tíz év börtön. Bár az emberölés minősített eseteiben a büntetés akár életfogytiglan terjedhet, sokak számára ez sem tűnik elegendőnek. Mi Is ölnénk, ha tehetnénk A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél közelebb érezzük magunkhoz az áldozatot - nő vagy gyerek, esetleg idős, elesett vagy ismert ember -, és minél embertelenebb, kegyetlenebb vagy megalázóbb az elkövetés módja, aljasabb az indítóoka, annál valószínűbb, hogy a közvéleményben megfogalmazódik a hazánkban 1990-ben eltörölt halálbüntetés visszaállításának igénye, bár már többször elmondták az éppen hatalmon lévő politikusaink, hogy ezt sem saját törvényeink, se a nemzetközi szerződéseink nem teszik lehetővé. Legutóbb a nevelőanyja és az ő két hajléktalan segítője által agyonvert ll éves kisfiú, Szita Bence ügyében erősödtek fel a halálbüntetés visz- szaállítását követelő hangok, ezt megelőzően pedig a pécsi rendőrségi pszichiáter, Bándi Kata megerőszakolása és meggyilkolása kapcsán emlegették egyre többen, hogy a politikusok tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ilyen aljas bűncseA törvényalkotók is érzik a nyomást, ezért 1999 márciusa óta a bíróságoknak lehetőségük van rá, hogy a különösen irritáló gyilkosságok elkövelekmények elkövetői „meglakoljanak”. Életért életet követelnének Az ásóval és késekkel halálra sebzett, és kétszer is elásott kisfiút és a fiatal pécsi nőt mindenki ismeretlenül is kedvelte és szánta, ám a halálbüntetést követelők csendben maradtak a szintén a napokban történt kecskeméti emberöléssel kapcsolatban, aminek áldozata egy ötödik hónapban járó terhes prostituált volt. Emlékezetes eset az MKB Veszprém kézilabdacsapat játékosa, Marian Cozma ügye, akit a veszprémi Patrióta lokál előtt szúrtak szíven; sokan az enyingi roma elkövetőkre első fokon kiszabott életfogytiglanit sem tartották elegendő büntetésnek. ékn-szp tőit kizárják a feltételes szabadlábra helyezés kedvezményéből, ami azt jelenti, hogy az elítélt élete végéig rács mögött marad. A pszichológus szerint a halálbüntetés visz- szaállítása nem hozna eredményt. MISKOLC. A gyermekgyilkosságok minden esetben hatalmas indulatokat váltanak ki a közvéleményből, de a kaposvári, brutális gyilkosság még a szokásosnál is nagyobb vihart kavart. Az okokat kutattuk Balogh Beáta igazságügyi pszichológus szakértő segítségével. A szakember rámutatott: hosszú ideje foglalkozik hasonló esetekkel, de olyan gyermekgyilkossággal, amelyet jó előre kiterveltek és ennyire megszerveztek, még nem találkozott. Véleménye szerint a közvélemény felháborodása annak is köszönhető, hogy a gyilkossággal gyanúsított élettárs indokként eddig banális okokat mondott, ami az átlagember számára épel- méjűségét kérdőjelezi meg. Az azonban, hogy másik két embert is irányított az elkövetésben, épp a beszámítha- tóságát erősíti. Ezt a kettőt az emberek nem tudják összeegyeztetni. A szakértő szerint teljesen jogos a közvélemény felháborodása. Ebben az esetben a felfokozott érzelmek is közrejátszanak, hiszen sokan saját gyermekükre gondoltak, amikor a szörnyű tettről hallottak. Az érzelmeket fokozza az is, hogy egy védtelen gyermekről van szó, akinek fizikai erejénél fogva esélye sem volt a megmenekülésre. A szakember hangsúlyozta: a nevelőszülőknél nevelkedő gyerekekre jellemző, hogy nagy bizalommal vannak az őt körülvevő felnőttek iránt, hisz számukra ők pótolják a vérszerinti szülők szeretetét, így eszükbe sem jut, hogy őt esetleg bántani akarják. Nem tartaná vissza Az egyik közösségi portálon sokan követelik a halálbüntetés visszaállítását, épp az ilyen kegyetlen gyilkosságok miatt. Balogh Beáta úgy véli, a halálbüntetés nem tartaná vissza az elkövetőket a gyilkosságoktól. Hiszen amikor kitervelik és véghez viszik, meg sem fordül a fejükben, hogy ezért milyen büntetést Megfelelő és következetes bünte- £^\ f• ff! BALOGH BEÁTA HMH kapnak majd. Meggyőződésük, hogy tettük soha nem derül ki. A szakember szerint a megoldás az lenne, ha minden bűncselekményért megfelelő és következetes büntetést kapnának az elkövetők. Most ugyanis gyakran előfordul, hogy figyelmeztetéssel vagy felfüggesztett büntetéssel megússzák a fenyegetést vagy a bántalmazást. Hozzátette: bár az elvesztett családtagot pótolni nem lehet, de az áldozatok hozzátartozóiban él a jó- vátételi igény. Úgy gondolják, nekik az a küldetésük, hogy szeretteik gyilkosa, bántalma- zója megkapja méltó büntetését. Ezt látjuk több esetben, például az ír gyermekgázoló esetében is, amikor az édesapa sok-sok évvel az elkövetés után is harcol a büntetés végrehajtásáért. ékn-he Nyomás a jogalkotókon Halálbüntetések a világban (2011) Az Amnesty International szerint a világ 198 országa közül tavaly „legalább húszban” hajtottak végre halálos ítéletet. Kilencven országban nincs halálbüntetés Irak 68* Szíria * (ismeretlen) Jemenül* Szaúd-Arábia 82+ Szomália 10 Kína többezer ^ (több. mint a világon osaesen) Irán 360+ Szaúd-Arábia82+ Irak 68+ Palesztina 3 Egyiptom 1 + Szudán 7+ Dél-Szudán S Fehéroroszország 2 Észak-Korea 30+ Kína több ezer Banglades 5+ Tajvan 5 Vietnám 5+ Malajzia ♦ (Ismeretlen) Egyesült Államok A3 Jemenéi* Észak-Korea 30+ Szomália 10 végrehajtott halálos ítéletek nem végrehajtott halálos ítéletek + egyes források szerint további kivégzések történtek GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: AMNESTY INTERNATIONAIVMTVA A halálbüntetés napjaink legvitatottabb jogi, etikai, teológiai és társadalmi kérdéseinek egyike. BUDAPEST. A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása jogi eljárás keretében. Az újkorig gyakorlat volt Az őskortól fogva egészen a legújabb korig a legtöbb társadalom jogrendje tartalmazta a halálbüntetést, amelyet jellemzően kultúrától függetlenül az egyik legsúlyosabb büntetésnek tekintettek. Etikai vagy vallási okból az ókortól voltak példák a halálbüntetés eltörlésére, ez a második világháború vége óta globális jelenségnek tekinthető. Jelenleg a világ országai közül 90 egyáltalán nem alkalmaz halálbüntetést, ll csak rendkívüli körülmények fennállása'esetén, és 32 államban a büntetőjog része ugyan, de már legalább 10 éve nem alkalmazták. 64 államban továbbra is gyakorlat. Egyezmények tiltják Bár a nemzetközi jog ma sem tiltja a halálbüntetés alkalmazását, több olyan, elsősorban Európa-központú nemzetközi egyezmény is született, amely tiltja a halálbüntetést, például a „Nemzetközi egyezmény a polgári és politikai jogokról” (International Covenant on Civil and Political Rights), és az „Európai emberi jogi konvenció” (European Convention on Human Rights). Ezek az egyezmények azonban csak a hozzájuk csatlakozott országokra vonatkoznak, ékn-szb
