Kelet Magyarország, 2012. november (69. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-05 / 258. szám
2012. NOVEMBER 5.. HÉTFŐ Sóstó: futni vagy sétálni? Nézőpont Kelet-v@rosvíta Nyíregyháza V@rosvitás levelezőink is megfogalmazták véleményüket a sóstói fejlesztési tervekkel kapcsolatosan. nyíregyháza. Cservenyák Katalin azt írta: „előrebocsátom: tetszenek a sóstói tervek. A pálinkaház gondolata, az állatkerti (inka) attrakció, a fürdőfejlesztéssel kapcsolatos elképzelések. Támogatom mindet, alig várom, hogy elkészüljenek. A rekortán pályával és a térkővel azonban nem tudok megbarátkozni. Szerintem nem illik a tájba a rekortán, mert akármilyen szép, csak műanyag. Attól is tartok, hogy innentől kezdve csak a futásról szól majd a tó, s aki sétálni akar, pláne kisgyerekkel, kénytelen lesz más helyszínt választani. Kell a vagyonvédelem I A futópályának, úgy gondolom, stadionban van a helye, ahol a takarítására, tisztán tartására is oda tudnak figyelni, és a vagyonvédelem is megoldott. A Sóstói tó körül már a szemétszelencék sincsenek biztonságban. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne csináljunk semmit, mert a vandálok úgyis tönkre teszik, de vagyonvédelem (biztonsági kamerák) nélkül elég könnyű megjósolni a rekortán jövőjét. Talán tíz éve sincs, hogy a tópart egy rövid szakaszát rendbe tették, fából készült teraszokat építettek, esőházakat, hidakat és szemétszelencéket telepítettek. Akkor is javasoltam, hogy a vagyonvédelem érdekében tegyenek valamit, Sokan szeretnek a vizen kerekezve felüdülni Sóstón de legyintettek. Most mi van? Az esőházakban már nincs asztal, pad is elvétve, a szemétszelencék a tóban rohadnak, a teraszok eltűnőben. A nádégetéshez legtöbbször az esőházak mozgó elemei szolgálnak gyűjtésként. S ha majd a rekortánon égetik a nádat, mi lesz? Ha majd vicces fiatalok a műanyagot akarják felszabdalni, ki állítja meg őket? Lehet-e használni a rekortánt télen? Hogyan oldják meg a síkmentesítést? Békésen egymás mellett A rekortán mellett érvelők a Margitszigetet hozták példaként, ahol állítólag éjszaka is százak kocognak, sokan emiatt veszik igénybe a környező szállodákat. Ők azt várják, hogy ettől a sóstói vendégforgalom is fellendül. A Margitszigeten még nem kocogtam, így nem vonom kétségbe, hogy ott - alvás helyett - éjszaka is százak futnak a rekortánon. De olyan sok futót, kocogót nem látok Sóstón, a tó körül, hogy amiatt égető szükség lenne egy futópálya kialakítására. Ismerőseim többsége az erdei tornapályán kocog, a Bujtoson, vagy a stadionban. Arról nem szólva, hogy a Margitsziget a mi tavunktól némileg nagyobb, és nem csak a futópályáról szól. Itt viszont érzésem szerint ez lenne az uralkodó attrakció. S akkor melyik nagymama, kisgyerekes anyuka merne gyereket sétáltatni egy futópálya közvetlen közelében? Vagy terelgesse, ne lépjen a rekortánra, a futók nehogy elsodorják? Eddig békésen megvoltunk egymás mellett, mi mind: a kocogok, a biciklisek, a horgászok, a szerelmesen andalgók, az idősek, a fiatalok, a gyerekeket sétáltatok és a kutyákat sétáltatok. Az tény, hogy a jelenlegi kavicsos sétány rettenetesen el van hanyagolva, hiányos, sok helyen nincs is szegélykő, de ez pótolható. A fenntartása is olcsóbb. Mert azért arra is gondolni kell, Visszafejlődik a környezetvédelem? Dr. Simon László azt írta: „A térkő alá valószínűleg betonburkolat kerül, a rekortánszőnyeg műanyagból készül. Mindkettő vízzáró rétegként fog viselkedni, mely nemcsak a víz lefelé szivárgását fogja megakadályozni, hanem a talajvíz felfelé áramlását is, amely párolgással hűti a környezetet. Valóban szembe mennek a városi technokraták a valódi fejlődéssel (nem tanultak környezetvédelmet?), miért pont ilyen, 80 éve természetközeli állapotban lévő környezetet akarnak „végigbetonozni”, mint a Sóstói tó környéke? Pont most - amikor nem lehet már nem észre venni a klímaváltozást, amikor negyven fokos nyarak, meg 3 hónapos aszályos időszakok vannak - kell a mindenhol a vizet tároló és a levegőt párologtatással hűtő talajt városunkban lefedni? Vegyük már észre, hogy ez valójában nem fejlődés, hanem visszafejlődés környezeti fenntarthatóság szempontjából!” - írta levelezőnk. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR hogyha valamit megépítünk, azt takarítani, ápolni is kell.” - írta levelezőnk. Lehet máshol Is futni Babosi Györgynek vannak margitszigeti futó-tapasztalatai: 20-25 alkalommal már futott ott. „Elég sok konfliktus van a Margitszigeten a sétálók és a futók között. A sétálók szeretik a rekortánt (ott pudingnak hívják a futók), mert puha (jobb, mint a térkő), így azon sétálnak, tolják a babakocsit. Az éjszakai futókat fenntartással kezelném, mert egy éve van csak kivilágítva az egész rekortán, de azt is lekapcsolják éjfélkor. Az igazság valahol a kettő között van. Budapesten közel 2 millióan élnek, hatalmas futóélet van, rengeteg verseny. Nyíregyházára ez nem igaz, még kicsiben sem. Futók vannak, de mindenki az erdőben és a stadionban fut. Ha egy szóban kell véleményt mondanom a rekortánról, ami mindenki számára világos, az az, hogy baromság. Ezer érvvel alá lehet támasztani. Sóstó nem egy sportcentrum, ne tereljük egy részre a futókat és a sétálókat. Akik ott laknak és futni szeretnének, javaslom a neten is fentlévő „hivatalos” futókör egy részét. A Barbizonnál van az 5. km felfestve egy fenyőfára, ott is be lehet csatlakozni. Szívesen körbemegyek az érdeklődőkkel, 12 kilométer az egész” - írta Babosi György. km ■ Szépségek vetélkedtek Első szépségversenyét rendezte szombaton a nemrég alakult TopStyle Modellügynökség Nyíregyházán, ahol két kategóriában mérettették meg magukat a lányok. fotó: racskó tibor Az elhurcoltak emlékére rendeznek ünnepséget nyíregyháza. Az elhurcoltak megemlékezés kezdődik hétemléknapja alkalmából a me- főn 15 órától az Északi teme- gyeszékhely önkormányza- tőben található Elhurcoltak tának szervezésében ünnepi emlékhelyénél. km Közmeghallgatás NYÍREGYHÁZA. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata közmeghallgatást tart november 16-án (pénteken) 14-16 óra között Nyíregyházán, az Árpád u. 41. szám alatti Nemzetiségi Házban. Kelet kvíz Első említése a váradi regestrum- ban 1220-ból származik, ekkor a borsovai határ-várispánság kötelékébe tartozott. a) Nyírbéltek c)Laskod b) Ramocsaháza d) Nyírlövő A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. aszlo Az igazi gond az, hogy van ám olyan modell is, és sajnos nem kevés, amikor a kereset messze nem elég a bevásárlós, nyugodtan gazdálkodós életmódhoz. as< Konyhai gazdaságtan Egy gyerekkori jó barátom édesanyja számomra máig is az abszolút Michelin csillagos mesterszakács, mert gyakorlatilag fillérekből főzött ehető, sőt mi több ízletes ebédeket. Hihetetlen művésze volt a tökéletes „recycling- nek”, magyarán felhasználatlan alapanyag nem maradt a konyhában, mindenből lett valami, és nem is rossz. Kincset érne ma a tudása, mert itt nemcsak a receptú- rákról volt szó, hanem teljes technológiai és tervezési láncolatról. Nincs felesleges bevásárlás, nincs pazarlás, a készletek minimalizálva, de közben mindig készül valami jó. Azt gyanítom, hogy azért ezt sokan tudják még ma is. Különben kopogna a szeme rengeteg honfitársunknak, hiszen ha megnézzük, mennyi a jövedelmük, mennyi ebből a kikerülhetetlen rezsi, és mi mibe kerül az élelmiszerboltban, akkor szinte lehetetlennek tűnik a képlet. Érdekes életút vagy életmód választást kényszerít így ki az élet, hiszen csak két irányt lehet tudatosan megcélozni. Megpróbálhatunk elég pénzt keresni ahhoz, hogy legfeljebb hobby szakácsok legyünk, és nyugodtan vásárolhassunk amit szeretnénk, ha megéhezünk. Viszont ekkor tuti, hogy nem marad elég idő a puritán és hagyománytisztelő háztartásra és konyhára, itt bizony lesz pazarlás, kidobálás, túl drágán vett ilyen-olyan eledelek sora minden héten. Vannak persze kivételek is, amikor valaki az első kanyarban maximum ásványvíz felbontására tűnik alkalmasnak, de idővel kiderül róla, hogy professzionális konyhatündér - de ez azért nem tömeges. A másik út, hogy ráállunk a fogyasztással való szem- beevezésre: jön az említett végletekig kifinomított minimálprojekt. Mindent lehetőleg otthon előállítani, beszerezni a házi alapanyagokat, megtanulva újra az ősi recepteket, trükköket és minden vásárlást meggondolni. Ez viszont baromi időigényes, de ez van a pluszmunka, plusz állás, a bizniszelés és kapcsolatépítés helyett. Meglehet egyébként, hogy ez sem eredménytelen gazdaságilag, meglepően kiegyensúlyozott családi háztartásokat láttam már ilyen független, félig-meddig önellátó pályán. Az igazi gond az, hogy van ám olyan modell is, és sajnos nem kevés, amikor a kereset messze nem elég a bevásárlós, nyugodtan gazdálkodós életmódhoz, de mégis annyi időt és energiát vesz el a megszerzése, hogy e mellett igazán hatékonyan konyhatündérkedni lehetetlen. Ez a legrosszabb képlet, amikor valaki rendszeresen túl drágán vásárol, mert nincs más lehetősége, estefelé a szupermarketben, amikor van még egy félórája, hogy valami ennivalót varázsoljon otthonra. Előkerült nemrég anyám gimnáziumi bizonyítványa és láttam benne, hogy a háztartási ismeretek egy echte leánygimiben ugyanolyan fontos tantárgy volt, mint a matematika. Megtanították őket konyhapénzt beosztani, meg arra, milyen féle húsok vannak, és hogyan kell elrakni a befőttet. Jó darabig az elmúlt évtizedekben ez abszolút marhaságnak tűnt, ma már azért egyáltalán nem. Az élelmiszerek drágulása megállíthatatlannak tűnik. Csak a szemét olcsó, de a jövőben már az sem. Meglehet, eljön az idő, amikor a társkereső hirdetésekben - mint a banki hitelnél a THM-et - oda kell írni: már x forintból képes vasárnapi ebédet főzni. kiss.laszlo@inform.hu vtegkérdeztük Önnek ml a legkedvesebb Sóstóhoz kötődő élménye? r /.s* mg ÁGOSTON ZOLTÁN: Klgyalogoltunk agy Skorpió-koncertre. kk! pgw ^áákmL- k .VW k GADNAI GÁBOR: GREXA ZOLTÁN: FeledSzeretek Sóstóra járni hetetlen meccseket sétálni. játszottunk ott. * KARÍN ANDRÁSNÉ: Imádtunk táncolnia teraszon. KARÍN DIÁNA: A ZAKAR ÁKOS: A páromgyerekek rajonganak az mai odajárunk kutyát Átlatparkárt. sétáltatni. Ágoston Zoltánban felidéződ- tek a régi ifiparkos élmények. „Emlékszem, amikor kigyalogoltunk egy Skorpió- vagy egy Piramis-koncertre, aztán több százan bandukoltunk vissza közösen” - említette. Gadnai Gáborék másfél éve költöztek Nyíregyházára: „Szeretek Sóstóra járni, nagyokat sétálunk ott. A Múzeumfaluban már többször is voltunk. Kedveljük a természetet, fontos, hogy egy város rendelkezzen egy ilyen zöldövezettel”. Grexa Zoltánban sportos emlékek kavarognak: „Amikor versenyszerűen sportoltam, nyári kikapcsolódásként rendszeresen kijártunk a tóra strandröplabdázni. Feledhetetlen meccseket játszottunk ott”. Kapin Andrásné szívesen nosztalgiázott: „A fiatalságunkhoz köthető a sóstói terasz, ahová nagy baráti társasággal jártunk, imádtunk táncolni. Örülnénk, ha visz- szaadnák ezt a lehetőséget”. Kapin Diána és családja számára közkedvelt helynek számít Sóstó: „A gyerekek rajonganak az Állatparkért és az élmény- fürdőért. Szép a környezet, jó időben nagyon szeretünk ott sétálni.” Zakar Ákos kifejezetten feltöltődik, ha az üdülőkörnyezetben jár: „A párommal odajárunk kutyát sétáltatni. Teljesen mindegy, hogy fúj a szél vagy süt a nap, a lényeg, hogy ott legyünk”. KM-LTL
