Kelet Magyarország, 2012. október (69. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-08 / 236. szám
2012. OKTÓBER 8„ HÉTFŐ KELET Évszázados rekord-aszály után Az elmúlt 5 termelési évből sajnos 4 is kedvezőtlenül érintette Szabolcs megye mező- gazdaságát. nyíregyháza. Az utóbbi napokban lehullott csapadék sem tudja kimosni emlékezetünkből a nyugodt szívvel tragikusnak mondható idei agrárévet. ASzabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelési Igazgatósága a múlt heti megyei közgyűlésre tájékozató anyagot készített a 2012. évi időjárás mezőgazda- sági termelésre gyakorolt kedvezőtlen hatásairól. Wachal Kálmán földművelésügyi igazgatót sok örömre okot nem adó évértékelőre kértük. Sok napsütés, kevés csapadék- A végéhez közeledő idei gazdasági év a téli időszaktól kezdődően igen kedvezőtlenül hatott a megye mezőgazdaságának eredményességére. A téli csapadékhiány, a hótakaró nélküli őszi vetéseket ért mínusz 22-27 Celsius-fokos hideg napok jelentős mértékben megritkították a tőszámot, majd az ezt követő hosszan tartó magas napi átlaghőmérséklet 20-30 százalékos terméskiesést eredményezett a gyengébb minőségű talajainkon. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén márciusban is mindössze 4 mm, augusztusban 6 mm hullott átlagosan, de az egész évet tekintve is csak májusban és júniusban haladta meg a csapadékmennyiség a sokéves szintet. A havi átlaghőmérsékletek viszont Nyíregyháza-Napkor állomáson átlagban 2,2 fokkal haladták meg a sokéves adatokat, a februárt kivéve, amikor 4,2 fokkal volt hidegebb, mint szokott. A napsütéses órák száma augusztus végéig 15 százalékkal volt több a sokéves átlagnál. öt évből négy volt rossz- Az elmúlt 5 termelési évből sajnos 4 év is kedvezőtlenül érintette a megye mezőgazdaságát, elsősorban fagy- és jégkár miatt. Az idei év akár negatív rekorder is lehet, hiszen ekkora aszály százévenként kétszer fordul elő. Gyakorlatilag az aszály majdnem minden növényfajt érintett, de főleg a sekélyen gyökerező, késői be- takarítású kukoricát, melyet a legnagyobb vízigényének időszakában ért a csapadékhiány. A vidékfejlesztési miniszter Magyarország teljes mezőgazdaságilag művelt területét aszálysújtottá nyilvánította, így aki az országos kárenyhítési alapba a hozzájárulási díjat befizette, részesülhet az idén 16,4 milliárd forintnyi kárenyhítési alapból, ameny- nyiben a hozamérték-kiesés 30 százalék felett alakul. Ezen túlmenően a SAPS támogatásban részesülő gazdálkodók még az ősz folyamán előleg formájában megkapják a támogatásuk 50 százalékát, ezzel is enyhítve a termelők nehéz helyzetén. Emelkedtek az árak- A korábbi évek felvásárlási áraihoz képest az árak jelentősen emelkedtek, ami azt jelenheti sok termelő számára, hogy az árbevétel kiesése 30 százalék alatt marad, így a kalászosokat termelő gazdák nem részesülhetnek az országos kárenyhítési alapból. Vélhetően más lesz a helyzet a kukorica esetében, ahol a terméskiesés elérheti helyenként az 50-60 százalékot. Mivel a megye termőterületének csupán egytizede alkalmas kukoricatermesztésre, a mostani aszályhelyzet rámutatott, újra kell értékelni megyénk agrárstruktúráját és a termelési technológiák betartását. Előrejelzések szerint időjárásunk egyre szélsőségesebb lesz, melyhez - segítségül hívva a tudományt - alkalmazkodni kell. Ehhez szükséges a gazdálkodó részéről a szemléletváltás, a kormány részéről ésszerű rendeletek, intézkedések sorozata, mely a gazdálkodást elősegítik - fejezte be Wachal Kálmán. km-gb Az aszály gyakorlatilag minden j A növényfajt érintett. JPÉ WACHAL KÁLMÁN ■ Játszótér-avatás Kőlaposon felszámolták a szeméttelepet, a helyére pedig'játszóteret varázsoltak: a gyerekek pénteken vették birtokba a játékokat. FOTÓ:PUSZTAI SÁNDOR Koncertek, pálinka ünnep, teremcross, síbörze - gazdag a csarnok év végi kínálata. NYÍREGYHÁZA. November 10- én Demjén Ferenc, közismertebb nevén Rózsi koncertezik zenekarával a bujtosi csarnokban, és a 2012-es második félév zenei kínálatban még három koncert szerepel. Október 2i-én a Radar, a Lord, a Kárpátia és az Ossián zenél, október 22-én pedig dj-k keverik a zenét külföldi vendégekkel, fellép Spektre, Guy J és Sinisa Tamamovic. November 25-én a gyermekek kedvence, az Alma együttes koncertezik, december 7-én pedig már ötödik alkalommal indul a Retro Fesztivál a Luca-napi Pálinka Ünneppel együtt. Október ll-12-én a fiatalok és remélhetőleg szüleik népesítik be a csarnokot a Pályaválasztási Kiállításon, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szervez. Október 18-19-én „Kárpátia Portál 2012” címmel Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tart szakmai kiállítást és gazdasági napot. JdLld iá Sport és zene A tervek szerint október 22-én nyit a jégpálya a korcsolyázók és a jégkoron- gozók nagy örömére. November 17-18-án várhatóan ismét lesz teremcross-küzdelem a csarnokban. December 8-9- én kétnapos Nyírsuli nemzetközi kézilabda torna lesz, s közben 8-án este első osztályú kosármeccs is szerepel a programban. Decemberben a Michelin, a Lego, a Dunapack és előzetes jelzések szerint a kórház is a csarnokban ünnepel, s lesz síbörze is. A hagyományos újévi koncerttel pedig már a 2013-as esztendőt kezdi a BuSzaCsa. KM Fellép Demjén és a Tankcsapda ,y érdé. Ön szerint hogy érinti az élelmiszerárakat az idei aszályos időjárás? PORCELÁN ANITA: A ka- MÁRTON ILLÉSNÉ: Egyik SZÉKELY ISTVÁNNÉ: Tü- nyérért biztosan többet nap 1100 forint a hús, dóm, hogy idén mennyit kell majd fizetni. másnap 200-zal több. kellett locsolni. SZABÓ JÓZSEF: A Zöld- KENYERES ANDREA: A KIS VIRÁG: Minden ség, a gyümölcs és a hús cégek nem fogják átvál- élelmiszer többe fog is drágulni fog. lalnl a drágulást. kerülni. Porcelán Anita szerint egyértelmű, emelkedni fognak az élelmiszerárak. - A kenyérért, a péksüteményekért biztosan többet kell majd fizetni, és ahogy szerintem mindenkit, így bennünket is rosszul érint majd. Márton lllésné azt gondolja, minden emelkedni fog. - Az élelmiszerek többe kerülnek majd: egyik nap még 1100 forintot kel fizetni egy kiló húsért, másnap már 2-300 forinttal többet. Székely Istvánná is drágulásra számít. - Nekem is van veteményeskertem, és tudom, hogy az aszály miatt mennyit kellett locsolnom. Kiszámoltam: nem is érte meg. így elgondolkodom azon, jövőre termeljek-e egyáltalán valamit. Szabó József szerint is befolyásolja majd az időjárás az árakat, szerinte a zöldségért, a gyümölcsért és a húsért is többet kell majd fizetni. Kenyeres Andrea azt mondja, erőteljesen befolyásolja majd az árakat az aszály, és mivel a cégek nem fogják átvállalni a drágulást, azt a fogyasztókra hárítják majd. - Ha növekszik a takarmány ára, azzal együtt a húsért is többet kell majd fizetni, és a kenyér ára sem marad változatlan 1 mondta. Kis Virág is áremelkedésre számít. - Mindenféle élelmiszer drágulni fog, a zöldség és a gyümölcs azért lesz a többinél is fájóbb, mert annak az ára folyamatosan emelkedik. km Nézőpont KiSS László Itt hülyék laknak Van egy jópofa felület a neten, ahol világtérképek láthatóak különféle nemzetek szemszögéből feliratozva. Az „itt hülyék laknak” megjelöléstől a „szegény szomszédok” kifejezésig sok minden olvasható, erőteljes humorral megjelenítve azt, mit gondolunk mi, nemzetek egymásról. Van azért igazság is valahol ebben a köznépi címkézésben. Jelesül ott, hogy vannak nemzeti karakterek, össznépi jellemvonások, amelyek letagadhatatlanok. És most nem arra gondolok, hogy egy sivatagi beduin életszemlélete és gondolkodásmódja élesen különbözik egy müncheni könyvelőétől. Nem kell ilyen messzire menni. Most, hogy Európában a gazdasági kényszer vasmarka szorítja ki a levegőt a leggyengébbekből, a különbségek élesen megjelennek. Őszintén: ki foglalkozott azzal addig, hogy hány óra a szieszta Spanyolországban, amíg nem robbant a gazdasági bomba a talpuk alatt, és a repeszek nem érhetnek el minket is? Most más a helyzet: lessük egymást, hogy vajon valóban a másik lustasága, nemtörődömsége, önzősége, „a majd lesz valahogy” szemlélete miatt kell aggódnunk a bankokért, a pénzünk értékéért Európában. A fentebb említettek persze nem közgazdasági kategóriák, és még csak nem is szociológiaiak. De a hírek így csapódnak le bennünk, nem végzünk este a tévé előtt makrogazdasági elemzéseket. De igazak-e vajon ezek az állítások? Hogy kutyából nem lesz szalonna, egy mediterrán vagy keletebbre lakó ember sose fog úgy dolgozni, élni, mint a nyugati? Ennek abszolút ellentmondani látszik az, hogy a dolgos- ságára, rendszeretetére büszke nyugat telis-tele van keletről, délről jött vendégmunkásokkal, akiknek nem annyit, hanem sokkal többet kell teljesíteniük ott, mint helyben lakó társaiknak a megmaradásért, a bérért. De ha egyénenként nem vagyunk „olyanok”, mint állítják rólunk, akkor mégis mi a gond, mitől ütköznek össze ezek a társadalmak a közös gazdaság porondján? A titok nyitja valahol ott lehet, hogy az egyes országok gazdaságait, pénzügyi rendszereit szorosan összekapcsolták, belendült a globalizáció is, és máris egy asztalról étkezünk jó sokan, sokféléiről. De még ez sem lenne akkora gond, ha az állandó növekedés és hatékonyságnövelés utáni hajszában a keleten, délen gyorsan hitelező, befektető nyugati cégek nem feledkeztek volna el arról, hogy a kezdetben zsebre rakható sok előnynek ára is van. Például a teljesen eltérő mentalitású, gondolkodású és működésű társadalmi közeg kockázatai. No meg ugyanúgy kellene viselkedniük, mint otthon. Alig hiszem, hogy ugyanazokat a munkaadói, kereskedői, vagy hitelezői húzásokat otthon, az anyaországban megcsinálnák, mint nálunk, vagy más keleti, déli országokban. Megkérdezhetnénk amikor egy müncheni könyvelő a fejét csóválja, hogy micsoda vircsaft van itt keleten, hogy miért nem csóválta akkor, amikor az extraprofit jött ugyaninnen, többek között azért is, mert itt ugye, mások a körülmények. Jó lenne egyszer látni egy globális elszámolást, hogy vajon a nyugat valójában mennyit fektetett be a keletbe, és mennyit keresett rajta eddig. Miért is van az a gyanúm, hogy ilyet soha nem fogunk látni? laszlo.kiss@inform.hu Jó lenne egyszer látni egy elszámolást: a nyugat valójában mennyit fektetett be a keletbe, és mennyit keresett rajta eddig. Kelet kvíz Területén védelmi feladatokat ellátó földvár - erődítmény - állott a Genőcei mocsár mellett, a Kádszegi Erőd, melyet a török (1585 körül) rombolt le. a)Kisvárda b) Szakoly c) Vállaj d)Benk A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Országos verseny a Zrínyiben Regionális fordulóhoz érkezett az országos integrált természet- tudományos verseny: szombaton tíz csapat mérkőzött a döntőbe jutásért a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. fotó: racskó tibor
