Kelet Magyarország, 2012. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-29 / 253. szám

2012. OKTÓBER 29.. HÉTFŐ KELET A városvédőknek tetszenek Egy kellemes, sóstói séta közben jól esik egy kávé, egy üdítő fotó: mán László A pályázati elemek hoz­zájárulnak majd Sóstó fejlődéséhez - mondja az elnök. NYÍREGYHÁZA. Mint ahogy ar­ról beszámoltunk, több mint kétmilliárd forintot költenek a jövőben Sóstógyógyfürdő fejlesztésére. A fenntartható, komplex szolgáltatásfejlesztés és funk- dóbővitő pályázati beruházás keretében többek között meg­újul a tó körüli sétány, gazda­godik a fürdő gyógyászati pa­lettája és új attrakció születik a Nyíregyházi Állatparkban. Az uniós és hazai forrásból, mintegy 2,1 milliárd forintból megvalósuló projektnek hét eleme van. Javítják a komfortérzetet A napokban v@rosvitás leve­lezőink véleményét közöltük, ezúttal a Nyíregyházi Város­védő Egyesület és az érin­tett horgászegyesület elnöke mondja el, mit gondolnak a tervekről.- Több fórumon és egyesü­leti napon is beszéltünk már az elképzelésekről és a tagok jól fogadták azokat - mond­A projekt elemei azokat a részeket fejlesztik, melyeket régóta szor­galmaztunk. BÉKÉSI ELEMÉR ta lapunknak Békési Elem­ér, a Városvédő Egyesület elnöke. - A pályázat elemei jók, és továbbfejleszthetők, ha elkészülnek, nem akadá­lyozzák majd a későbbiekben megvalósuló elképzeléseket. Mindenképpen javítják majd a Sóstón élők és az odaérkezők komfortérzetét, s növelik az idegenforgalmat. A részlet- kérdésekben voltak viták, de ez természetes, hiszen olyan terv nincs, ami mindenkinek tetszene - mondta az elnök, s hozzátette: az egyik vitás pont a rekortán építése volt. Pozitív vélemények- Ha a rekortán elkészül, kellemes környezetben fut­hatnak a sportolni vágyók, és az ízületeiket is kímélik, ellentétben a salakpályával, szerintünk ez Sóstó egyik kü­lönlegessége lehet. Örülünk annak, hogy a projekt elemei éppen azokat a részeket fej­lesztik, melyeket mi is régóta szorgalmaztunk: az Állatpar­kot, a Múzeumfalut, Sóstó központi terét és az élmény­fürdőt. Felmerültek új javas­latok is: az egyik ilyen az volt, hogy legyen zöldség- és gyü­mölcspiac, aminek különösen az idegenforgalmi szezonban lenne nagy jelentősége. Ismét felmerült, hogy nagy szükség lenne egy szállodára, többen Dr. Isaák László, a Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdői Horgász- egyesület elnöke azt mondta, a sóstói fejlesztési irányairól folyamatos kaptak és kapnak tájékoztatást, a szóban forgó pályázat részleteit is ismerik.- A Blaha Lujza sétányon eddig is nagy volt a forgalom: a biciklisek és a gyalogosok pedig a pályázatban szereplő pálinkaház jogosultsága, il­letve helye kapcsán tettek fel kérdéseket.- Összességében tehát pozi­tív volt a vélemény a fejlesztési elemekről: úgy gondoljuk, ezek nagyban hozzájárulnak majd Sóstó fejlődéséhez, vonzóak a turisták, és a nyíregyháziak számára egyaránt - foglalta össze az egyesület véleményét Békési Elemér. KM-SZA korábban is szerették ezt a vá­rosrészt és minden bizonnyal a tervek megvalósulása után ez még inkább így lesz. Ám ez bennünket, horgászokat nem fog zavarni, és annak is örülünk, hogy nagyobb hely jut majd a sétálóknak, sporto­lóknak - mondta az egyesület elnöke. A horgászokat nem zavarja „Kötelező” a reménykedés A felmeres szerint az autósok valamivel több mint fele díjemelést vár. NYÍREGYHÁZA. Noha van az embereknek nagyobb gond­juk is annál, hogy a kötelező felelősségbiztosítás tarifavál­tozásait latolgassa, árulkodó hangulati tény: a kőtelező, hu internetes szakportálnak a kötelező kampány küszö­bén immár hagyományosan elvégzett idei felmérése sze­rint az autósok 53 százaléka díjemelést, 29 százaléka vál­tozatlan díjakat vár a hama­rosan meghirdetendő jövő évi kötelező-tarifákban. Kedvezményes kínálat A piaci szereplők szinte egyhangúlag arra számítanak, hogy az idei kam­pányban a korábbinál is nagyobb lesz a kedvezményesen kínált kiegészítő termékek kínálata. Ennek megfelelően a felmérés az idén rákérdezett arra is, hogy az autósok milyen kiegészítő biztosítá­sok után érdeklődnének leginkább. Két év alatt 62-ről 80 száza­lékra emelkedett azok aránya is, akik már ötezer forint alatt hajlandóak lennének vállal­ni a biztosításváltási utána­járást. Jelentős spórolásra ugyanakkor leginkább azok­nak maradt lehetősége, akik az elmúlt években nem vál­tottak, így aktuális díjuk még jóval a 20 ezer forint alá került tavaly év végi átlagos díjszint felett van. Az olcsóság nem minden Veres János kálmánházi olva­sónk is kíváncsian várja a tari­fák megjelenését:- Nem mindegy, hogy meny­nyit lehet spórolni. Viszont az olcsóság önmagában nem győz meg, ígérem, körülte­kintő leszek - mondta a fia­talember. - Sokat elmond a hazai háztartások jelenlegi helyzetéről, hogy idén már a megkérdezettek 80 száza­léka lenne hajlandó váltani havi szinten 400 forintot el nem érő összeg megspórolása miatt is - értékelte a mintegy tízezer aktív internethasználó válaszaiból leszűrt adatokat Baksa Melinda, a kotelezo.hu vezetője. Csökkenhet a váltók száma- Kérdés, hogy ezek az autó­sok mind találnak-e majd ked­vezőbb ajánlatot, mint meg­lévő szerződésük. További díjcsökkenést idén már csak a megkérdezettek 18 százalé­ka vár. így végül az sem lenne meglepő, ha az idei kampány­ban sem nőne, hanem a tava­lyi tendenciát követve tovább csökkenne a váltók száma. A váltási hajlandóságot gyengítheti az is, hogy az idei évben meglepően sokan, nyolc autósból egy élt át vala­milyen problémát a kötelező biztosítás legutóbbi átköté­sekor. Ők főleg két negatív élményt emeltek ki: 42 száza­lékuk arra panaszkodik, hogy nem a megfelelő bónusz- málusz kategóriába sorolta be őket a biztosító. km-ltl Csepin Péter (balra) és Bakó Sán­dor pénteken, Tuzsér határában FOTÓ: MTI/BALÁZS ATTILA Megérkeztek a huszárok TUZSÉR. Hazaérkeztek a ha­gyományőrző huszárok az Északi portya elnevezésű útjukról. A Svédországban állatkínzással vádolt bakonyi huszárok a svédországi kény­szerpihenő miatt a korábban tervezett 8-10 ezer kilométer helyett csak 6500 kilométert tettek meg lóháton Várpalo­táig. MTI Megkérdeztük Önt, hogy érintette az óraátállítás? FÁBIÁN HAJNALKA: Ha mindez hétkSznap történik... KOCSIS LÁSZLÓ: Jól főtt a plusz egy óra. MUNKÁCSI ENIKŐ: Aki éjszakás, többet dolgozik. PALCSÁK SÁNDOR: Gyerekkoromban így szoktam meg. POPOVICS VIKTÓRIA: A barátnőmék Is mag- emlegetlk. RÁCZ PATRIK: Kicsit lahetatt lustál­kodni. A főiskolás Fábián Hajnalkát különösebben nem érintette a vasárnapi óraátállítás: „Ha mindez hétköznap történik, és többet alhatok egy órát, biz­tosan jobban esett volna ne­kem. így viszont semmi extra nem történt”. Kocsis László pozitívan élte meg a ritka je­lenséget. „Komolyan mon­dom, hogy bár korán keltem, jól jött a plusz egy órás időtar­tam. A tavaszi óraátállítás egy kicsit kellemetlenebben esik, de azzal is megbarátkozom”. A nagyváradi Munkácsi Enikő sajátságos megvilágítással ér­velt: „Recepciós vagyok. Aki éjszakás, egy órán át többet dolgozik, de azt nem fizeti ki neki senki. Szerencsére en­gem ez most nem érintett”. Palcsák Sándor nosztalgiázott egy kicsit: „Már gyerekko­romban így szoktam meg, ez a hagyomány, így szoktam meg. Az én koromban semmi különöset nem veszek észre egy ilyen napon”. Popovics Viktória bevallotta, hogy elfe­lejtette, minek is van a nap­ja...: „A barátnőmék is kisiet­tek a buszhoz, ott döbbentek rá, hogy egy órával később jön. Tanulságos volt minden­kinek”. Rácz Patrik elárulta: „Kedvező, hogy később kel­lett kelni. Kicsit lehetett lus­tálkodni, kipihentebb voltam, ezzel együtt az órám, ugyan­úgy felkeltett korábban”. KM-LTL Nézőpont Kiss László Mire jó betűs? Praktikus nép lettünk mostanság. Ismerőseimtől hallom, hogy sokan az elmúlt hétvégén ellátogattak a temetőkbe, vagy e hét elején esténként megteszik majd, és azután csütörtöktől - a mindenszentek valódi piros betűs ünne­pétől - príma hosszú hétvége következik, amit jól ki lehet használni. Dehogy akarok én követ dobni arra, aki ezt teszi. Hiszen nem történik más, mint az ünnep „civil értelmezé­se”, és ennek nagy hagyománya van nálunk. A dolog talán onnan is gyökerezik - a modernizáció hatásai mellett -, ami­kor egyszer csak lettek olyan ünnepeink, amikről nekünk megmondták, hogy ünnep, beírták a naptárba, szabadnapot kaptunk. Április 4., november 7. Még március 15. is belemo­sódott egy kicsit a Forradalmi Ifjúsági Napok nagy ötletébe, karöltve a Tanácsköztársaság március 2l-ei ünnepnapjával. Most nem mennék bele az elmúlt rendszer alázásába vagy történelmi fejtegetések­be, elég legyen annyi, azért olyan nagyon nem sikerült a magyarokat meggyőzni arról, hogy ezeket az ünnepeket úgy belülről, spontán, lelkileg és családilag is átéljék, magu­kévá tegyék. Viszont voltak ezek az ün­nepek mint szabadnapok, és ha jól találkoztak a hétvégék­kel, akkor egész szép szabad­idősáv alakult ki. Mondhatnám, hogy ebben a praktikus ünnepszemléletben volt valamiféle fityisz a hatalom felé, de csak részben. Maga a hatalom is kezdett egyre érdeke­sebben viselkedni. Az ünnepségek szép lassan átcsúsztak az ünnepnapok előtti munkanapra - tudjuk le előre - csak az állami, vagy kiemelt megemlékezések résztvevői voltak kénytelenek koszorúzni, vonulni, amikor a többi magyar halandó a kiskertjeit kapálta. Vannak persze kikezdhetetlen és abszolút politikaálló ün­nepeink. Ki karácsonyozna, mondjuk két nappal hamarabb, vagy szilveszter este is furcsán festene 29-én, de locsolkod- ni is izgalmas kezdeményezés lenne egy-két nappal húsvét előtt. Nem beszélve egy augusztus 21-ei tűzijátékról. Igaz, azért anno ezeket is megpróbálták erodálni egy kissé, példá­ul jól emlékszem, hogy erősen terjesztett nézet volt, hogy a karácsonyfát nem a Jézuska, hanem a Télapó hozza, aki nem a Mikulás, hanem annak orosz verziója. Nyilván nem csak politikáról van itt szó, hanem arról is, hogy a szabadidő, szabadnap egyenlő lett a fogyasztással: hiszen mehetünk vásárolni, welínessezni, éttermekbe. Erre pedig ráugrott a kereskedelem, a biznisz, és észre sem vesszük, mennyi csábítás veszi körül azt az időszakot, amikor tudható, nem kell a munkahelyi gályákon az evezőt húznunk, hanem a zsebünkben cincogó forintokból költ- hetünk is. Akár irigyelhetjük is azokat a nemzeteket, akik ugyanazon ünnepeket ülik évszázadok óta. Érdekes lehet egy olyan világban - társadalomban - élni, ahol nem írták át a történelmet, és nem rajzolták át a jelképeket pár évtize­denként. Szerintem meg sem tudnánk szokni eleinte, vagy lehet, hogy unnánk. Mindenesetre várni kell egy pár ember­öltőt, lehetőleg változatlan ünnepkörrel, és akkor megnéz­ni, mi is van Magyarországon. Hátha akkor majd már nem fordul elő, hogy az utcán járó fiatalok a tévékamerának azt mondják: ’56-ban a törökök szállták meg Magyarországot. kiss.laszlo@inform.hu Mondhatnám, hogy ebben a praktikus ünnepszemléletben volt valamiféle fi­tyisz a hatalom felé, de csak részben. Kelet kvíz Melyik az az Ecsedi-láp mellé települt falu, amely átélte a kuruc szabad­ságharc eseményeit? a) Nyírkáta b) Nyírcsaholy c) Nyírparasznya d) Fábiánháza A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el » Csatára emlékeztek A nyírteleki Hősi temetőben ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek szombaton a Királyteleki csata II. világháborús hőseire. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents