Kelet Magyarország, 2012. október (69. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-17 / 244. szám
2012. OKTÓBER 17.. SZERDA KELET Üzenet Sziklai Sándorné, nyíregyházi olvasónktól: Ha valamit nem szeretsz, . w változtass rajta! Ha változtatni nem tudsz, változtass azon, ahogy gondolkodsz róla! Csak ne panaszkodj! MAYA ANGELOU Postánkból A szülői néptáncosok ropják a csárdást fotó: olvasónktól Feladatoka tarisznyából A nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskola folytatva hagyományait, az idén is megrendezte „Családi Nap” rendezvényét. Most a szüret témáját választották a rendezvény témájául. Gyerekek, szülők, tanárok együtt munkálkodtak a nap sikerén. Az „Egyszeri Szegénylegény” tarisznyájából kerültek elő a megoldandó feladatok, egyebek között: madárijesztő öltöztetés, szőlőtőke díszítés, őszi terméskiállítás, aprómag válogatás ugyanúgy előkerült, mint az osztályok népijáték-bemutatója. Volt táncház, tombola. A feladatok jó megoldóit érdekes ajándékokkal jutalmazta a zsűri. Közösségalkotásunk szép napja volt ez a hétfői mulatság Nagyszekeresen. PÁLUR ENDRE IGAZGATÓ Leveleinkből Együtt a rokonság FOTÓ:OLVASÓNKTÓL Báli ruha úrihölgyeknek Nemrég mi is megünnepelhettük a családban egy nagyon kedves rokonunk, Győrffy Istvánná Erzsiké néni 90. születésnapját. Erzsiké néni édesanyja korán meghalt, így ácsmester édesapja egyedül nevelt fel hét lány- és két fiúgyermeket. A két fiútestvérét fiatalon elhurcolták „málenykij robotra”, ahol mindketten odamaradtak. A lánytestvérek mindegyike varrónő lett. Erzsiké néni nagyon sokat tud mesélni, hogy Nyíregyháza hány jómódú úrihölgyének varrt báli ruhát szinte próba nélkül, vagy éppen a bokortanyák világába pár napra kiköltözve - zöldségekért és baromfiért cserébe - egy egész paraszti nagycsaládnak éves ruhatárát varrta meg. Kétszer volt férjnél, de gyermeke nem született. Egyedül él, jó erőben és egészségben. Rokonsága és baráti köre napi szinten látogatja és segíti őt. Nagyon modern felfogású, bölcs gondolatai és sok-sok élettapasztalata által mindent megoszthatunk vele, hasznos tanácsokkal lát el bennünket, és rengeteg szeretetet kapunk tőle. Igen kifinomult az ízlése, ma is sokat ad magára és az öltözködésére. Kedvenc dalát, a „Szeressük egymást gyere- kek”-et énekelve köszöntöttük őt a jeles eseményen. VERBÉNYI ISTVÁN Olvasónk úja Tisztelet a kornak! Már hagyománnyá vált, hogy évente egy alkalommal összejövünk, hogy egy ünnepi műsor keretében a gergelyiugornyai általános iskolában kifejezzük hálánkat, tiszteletünket, megbecsülésünket és szeretetünket azok iránt, akik hosszú, munkában eltöltött évek után köztünk töltik a megérdemelt nyugdíjas éveiket. Ünnepségünket Filep Sándor polgármester köszöntője nyitotta meg, melyet tanulóink verses, zenés, táncos összeállítása követett. A helyi nyugdíjas klub versekkel köszönte meg a gyereke szívhez szóló műsorát, majd Nyíri János tiszteletes köszöntette az egybegyűlteket. Az iskola dolgozói pogácsával és teával kedveskedtek a vendégeknek. GARAMVÖLGYI-KISS BERNADETT A tanulók köszöntötték a nyugdíjasokat FOTÓ: A SZERZŐ A háziállatokat meg Is lehetett simogatni fotó: a szerző Kedvenceik hangján szóltak Segítünk Nem csak a mi hibánkból Végső elkeseredésemben írom a levelem. Sajnos, nem csak a mi hibánkból, de nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Nem tudjuk kifizetni az albérletünket, gyógyszereinket sincs miből kiváltani. Éhezünk! Unokámmal és a lányommal élek, én rokkantnyugdíjas vagyok. A legbiztosabb lehetőség egy munkahely lenne a lányom számára. Kérem, segítsenek! Telefonszámunk: 06-20/974-1663. Sokkoló, de igaz! A magyar büszke ember! Csak akkor kér segítséget, ha másként nem tudja orvosolni problémáját. Megdöbbenve olvassuk mindennap az újságban a segítségre szoruló emberek segélykiáltásait. Visz- szasüllyedünk a régmúltba? Amikor nehéz volt eltartani a családot? Most a XXI. században élünk! Több százezren vagyunk már, és hányán leszünk még olyan helyzetben, hogy nem tudunk elegendő ételt az asztalra tenni a családunknak? Kinek a szégyene ez? Van, aki felvállalja a felelősséget? Az illetékesek vajon olvassák a megrendítő cikkeket, és elgondolkoznak-e a segítségen? Nem hiszem! Csak a szegény segít a másik szegénynek, addig, míg tud! Ha az egyiknek van egy darab kenyere, kettétöri, és a felét a másiknak adja. Ők igazán átérzik egymás nehézségeit! Azok, akik tudnának segíteni, mert van mit a tejbe aprítaniuk, nem hallják meg az alsóbb rétegek segélykiáltásait! Tisztelet a kivételnek! Kérem, segítsenek! Igaz az a közmondás, hogy „minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Ezt ők 100%-ig Rendkívül izgalmas rendezvényen vehettünk részt a hagyományőrző Állatsimogató Nap keretében Sóstóhegyen, ahol a állatok világnapja alkalmából a hozott házi kedvencek bemutatását követően hang- és mozgásutánzó vetélkedő, állatdalos verseny, üvegfestéssel fóliára varázsolt be is tartják! Szégyen! Nekünk, szegényeknek csak munka és kenyér kell ahhoz, hogy emberhez méltóan és boldogan tudjunk élni! JUHÁSZNÉ, TISZALŰK Ötvenegy gyermek anyukája Nemrégiben rendezték meg - immár 10. alkalommal - a Csengeri kistérség területén nevelkedő, állami gondozásban lévő gyermekek számára a Gyermek és Ifjúsági Családnapot. Sokan azt gondolják, hogy ezek a gyerekek és nevelőcsaládjuk rengeteg támogatásban részéállatkák kiállítása várta az érdeklődőket. Csodálatos rajzokkal neveztek a gyerekek a rajzversenyre is, melynek eredményhirdetésére is sor került. A sóstóhegyi Állatorvosi Rendelő munkatársa, dr. Fölkér Krisztina válaszolt a gyerekek kérdéseire, valamint Szalai Rita, a Nyíregyházi Állatpark sülnek. Ez nem így van! De gondoljon bárki bármit, van egy nap, ami csak rólunk szól. Ezt a csodálatos és felejthetetlen napot Gaál Sándorné, Violának köszönhetjük. Ő az egyedüli nevelőszülő tanácsadó, aki családja segítségével évről évre megrendezi az eseményt. Hetekig dolgozik rajta, teremt elő mindent, anyagi támogatás nélkül. Az 51 gyermek és családja együtt süt, főz, játszik. Van itt ugrálóvár, csúszda, tűzoltó és rendőrségi bemutató, játékos vetélkedők és személyre szóló ajándékok a gyermekeknek. Ilyenkor találkozunk mi, nevelőszülők is egymással, állatgondozója is érdekes információkat osztott meg velünk. Az otthonról érkező állatok között volt degu, gyík, kutyusok, nyulak, galamb, cicák, teknős is, melyekről nemcsak meséltek a gyerekek, de a bátraknak meg is lehetett őket simogatni. SIPEKI VIKTÓRIA hiszen ebben a rohanó világban máskor erre nincs idő. Jól érezzük magunkat, hisz minden csak rólunk szól, nevelőszülőkről és gyermekeinkről. Ilyenkor mindenki egyenlő, nincs előítélet és rosszindulatú megjegyzés, mint a civil életben. Higgyék el nekem, hogy nevelőszülőnek lenni az egyik legnehezebb feladat. Ezúton szeretném megköszönni magam és a nevelőszülők nevében Violának és családjának ezt a csodálatos napot és a segítséget. Munkájához kívánok további sok sikert és kitartást! GAÁL IBOLYA, NEVELŐSZÜLŐ, PÁTYOD Postaládánkból Missziós út az egészséges életért Hodászon szűrővizsgálatot szerveztek október 12-én Sinkó Páricsi Babett református lelkipásztor közreműködésével a budapesti Bethesda gyermekkorházának önkéntes orvosaival, melynek keretében a lakosság körében ingyenes vérnyomásmérést, vércukorszint-mérést, EKG vizsgálatot végeztek. A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága támogatásával, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkorházának együttműködésével valósult meg. A program lebonyolítását a Református Missziói Központ végezte. A szűrővizsgálatokon a lakosok nagy számban vettek részt, melyben a szakorvosoktól felvilágosítást kaptak egészségi állapotukról. A program célja nem csak az egészségügyi vizsgálatok elvégzése volt, hanem egy jobb és egészségtudatosabb életre való nevelés is. KUJBUS CSABÁNÉ jn r% A szűrővizsgálatra sokan eljöttek FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyaror- szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalon csak a névvel és címmel érkező leveleket közöljük. Megismersz? Na, ki vagyok szerinted? Jó volt kicsit legalább lélekben fiatalnak érezni magunkat. KOCSORD. Negyvennyolc év! Ennyi idő után találkoztunk először mi, akik a kocsordi Általános Iskolában végeztünk 1964-ben. Az idő múlását, az elmúlt évek nyomát mi sem bizonyíthatta jobban, mint az olyan sokszor elhangzott kérdések: megismersz? Na, ki vagyok szerinted? Gyertyát gyújtottunk Meghatódva álltunk egymással szemben, és bizony egy ideig inkább a csend volt jellemző találkozónkra, de utána oldódott a hangulat. Tanáraink közül már csak 4-en tudtak eljönni erre a szép eseményre. Annak idején 53-an jártunk egy osztályba, de most sajnos, mindössze 32 lett a jelenlévők létszáma. Volt, ki betegség miatt maradt távol, míg 13-an már soha többé nem lehetnek majd velünk. Rájuk és eltávozott tanárainkra egyperces néma felállással és meggyújtott gyertyákkal emlékeztünk. Szomorú búcsú Elsőnek osztályfőnöki órát tartottunk, ahol mindenki elmondhatta pár percben élete eddigi történetét. Jó érzés volt ismét látni egymást, vidám hangulatban feleleveníteni a régi szép időket, a diákcsínyeket. Összejövetelünk helyszíne a kocsordi nyugdíjas klub volt, amit a „helyi” öregdiákok csodálatosan feldíszítettek, mire megérkeztünk. Sőt, a vacsorát, a hidegtálakat, a finom töltött káposztát is ők készítették, csak úgy, mint a sok finom süteményt. Ezúttal is szeretném megköszönni nekik - a többi távolról érkezett osztálytársam nevében is - azt a szeretetteljes fogadtatást, vendéglátást, amely- lyel még emlékezetesebbé, még szebbé tették ezt a délutánt. Nagyon jól éreztük magukat, ám az idő gyorsan eltelt, és bizony mennünk kellett. Szomorúan vettünk búcsút egymástól, és megbeszéltük a legközelebbi találkozónkat is, amely az 50 éves lesz. Tettük mindezt a viszontlátás reményében, további jó egészséget, nyugodt napokat kívánva egymásnak. Jó volt, szép volt, csak sajnos, rövid volt ez a pár óra együttlét eny- nyi év után. Találkozunk 2 év múlva... TAKÁCS CSABA Harmincketten eljöttek a találkozóra FOTÓ: A SZERZŐ
