Kelet Magyarország, 2012. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-16 / 243. szám

2012. OKTÓBER 16.. KEDD KELET ÖS5--------------------------------"ZjT Lekti Andrásné, nyíregyházi olvasónktól: *> Ne feledd, hogy az ösztön . szinte mindig rosszra visz! Az a he­lyes, amit a barátaid és a családod mond neked. Ők mindig jobban tudják; még az idegen is, akivel az utcán találkozol, aki semmit nem tud rólad, ő is jobban tudja; csak mondd el neki a helyzetedet, és jobb tanácsot kapsz, mintha leülnél gon­dolkodni. MARGAUX FRAG050 Olvasónk írja Felidézték a bajnoki pillanatokat fotó: olvasónktól Találkozót tartott a bajnokcsapat A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium 1959-ben orszá­gos középiskolai labdarúgó­bajnokságot nyert csapatának tagjai tartottak találkozót a közelmúltban. Az első sorban Pongó Károly, Dorka András és Papp László foglal helyet, mögöttük Balogh Károly, Szabó István, Mándi Tibor, Már János és Hajdú József látható. Az összejövetelen jelen volt Tatos István és Tar János tanár is. BALOGH KÁROLY, NYÍREGYHÁZA Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Ketet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Segítünk Se gép, se tüzelő Nagyon bízom benne, hogy ezúttal akad valaki, aki segí­teni tud rajtunk. Édesanyám­mal élek, mindketten tartós, krónikus betegek vagyunk. Abból a jövedelemből, amit kapunk, nem tudunk kijönni, nem tudunk annyit összespórolni, hogy tüzelőt tudjunk vásárolni. Ha most sem sikerül fát vennünk, ez lesz a harmadik telünk, amit a hideg, fűtetlen lakásban töltünk. Egyetlen szórakozá­som az internet, de sajnos, elromlott a számítógépem, másikat vásárolni pedig nincs lehetőségem. Ha valaki fel tudna ajánlani egyet, illetve segíteni tudna a téli tüzelő­ben, szívből megköszönném. Minden segítséget hálás szívvel veszünk. KISS TAMÁS Élet a Nyírség délkeleti részén Nyolcvan-kilencven éve még az ország egyik gyöngyszeme­ként emlegették a Nyírséget az emberek, a szakirodalom a ligetes tájai miatt. Csodá­latos és vadregényes volt ez a vidék! Halak úszkáltak a vizekben, a zsombékon köl­töttek a madarak, az emberek szebbnél szebb madárdalokra keltek és feküdtek. Egyéb állatokból sem volt hiány: volt itt szarvas, őz, nyúl (amelyek gyakran a szegény emberek serpenyőjében kötöttek ki). Ezt a vidéket egy szél által hordott és formált, Nyírbá­tortól Nyíradony irányába húzódó homokbucka-vonulat osztja Észak- és Dél-Nyírség­re, legmagasabb pontja Nyír­bogát határában található, és egyben az Alföld legmagasabb J pontja: a 183 méter magas Hoportyó. A települések egy-egy magasabban fekvő homokbucka közelségében J alakultak ki, itt épültek meg [ a nyírpilisi, nyírbélteki, nyír­bátori földvárak. Hogy milyen is volt e tájon az emberek élete? Ha szegényen is, de j nyugodt körülmények között éltek, nem kellett félniük az éhségtől, vízhiánytól. A szak­értők szerint a tiszta vízhez való hozzáférés idővel éppen olyan problémát fog okozni, mint napjainkban a kőolaj, sőt, feltételezhetjük, hogy még nagyobb lesz a vízellá­tási gond, mint ahogy azt ma elképzeljük. Ezért sürgető, hogy a szakembereink hazánk I víztartalékát körültekintően mérjék fel, hogy legalább ebben az évszázadban ne legyen gond és baj vele. Ezek a tények egyértelműen arra hívják fel a figyelmet, hogy hazánknak fel kell készülnie a vízhiányra. A Nyírségnek ezen a táján égetően fon­tos a vízhiány pótlása úgy az ember, mint a talaj és a növényzet számára. Az idei csapadékhiány egyértelművé tette minden mezőgazdaság­gal foglalkozó ember számára, hogy a gazdálkodás veszélybe kerülhet. Ma már 6-7 méter mélységű ásott kutakban sem található víz, pedig ez a kerti növények számára is létfontosságú. Van néhány javaslatom a probléma megol­dására: a csatornák tisztítása, víztároló medencék megépí­tése, legalább egy csatorna, amely összeköt a Krasznával, Lakóhelyem Ön is lehet szerkesztő! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy tele­püléseinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olva­sók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. „Be van fejezve a nagy mű, igen...” Kozma Gabriella visszatekintést adott az ünnepségen fotó: km Áprilisban a Szarvas utcai telken még egy öreg polgári ház állt, amelynek falát átszőt­te a borostyán. NYÍREGYHÁZA. Különleges és örömteli nap volt a gyerekek, óvónők, szülők, egyházunk képviselői és valamennyi ér­deklődő számára a Szent Imre Katolikus Óvoda megszületése és megáldása Nyíregyházán, a Szarvas utca 19. szám alatt. Az ünnepség kiváló alkalmat teremtett arra, hogy vissza­tekintsünk arra a 20 hónapra, amely alatt az ötletből valóság lett. A munkálatok látványos része csak idén májusban kez­dődött. Áprilisban a Szarvas utcai telken még egy öreg pol­gári ház állt, amelynek falát átszőtte a borostyán. Megörököltük az épületet Én mint az alkotófolyamat elindítója és örökös résztve­vője sokaknak tartozom kö­szönettel azért, hogy a me­gyeszékhely belvárosában elkészült egyházmegyénk új óvodája. Hálával gondolok nagybátyámra, dr. Váradi Jó­zsefre, egyházmegyénk tavaly elhunyt püspöki helynökére, aki nyíregyházi egyházépítő munkája során 20 éve elősegí­tette a Szent Imre gimnázium újraindulását, majd rátalált erre az épületre, amely végül egyházunk birtokába került. Bosák Nándor püspök azonnal felkarolta és támogatta az óvo­daépítés ötletét. Papp János, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Társ­székesegyház plébánosa sokat fáradozott az önkormányzati és egyházi egyeztetéseken, hogy mihamarabb elindulhas­son és dinamikusan haladjon a kivitelezés. Kulcsár Attila Ybl- díjas építész és tervezőmér­nöke több hónapos munká­val, számos tervmódosítással, szakértők és nem szakértők állandó „zaklatása” mellett el­készítette a végleges terveket, és ellenőrizték az építkezést. A120 nap „csodája” Megyesi Mária, a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általá­nos Iskola, Kollégium és Óvoda igazgatónője tavaly februártól minden emberi és intézmény- vezetői támogatásával bizto­sította az óvodaalapítás minél gyorsabb előrehaladását. Béres Nándor, a Szent Imre gazdasá­gi vezetője a gazdaságossági szempontok szigorú őreként igyekezett minden lehetséges jót belepréselni az adott pénz­ügyi keretbe. Hajas István kivitelező, és valamennyi partner közös ér­deme az óvodai munkálatok 120 napon belüli elvégzése. Minden szakág akkor és ott volt, ahol kellett, és a feszí­tett munkatempóban is képe­sek voltak együttműködni a megrendelővel, az építésszel, a hatósági ellenőrökkel és az intézmény leendő munkatár­saival. Az átadást megelőző 4 hónap szinte minden napján tevékenykedtek óvodánk el­készültén a szakemberek. Elkészült a második otthon Imre Lászlóné Katika, a Szent Imre Katolikus Óvoda vezetője munkatársaival belépésüktől kezdve szíwel-lélekkel, fá­radhatatlanul dolgoztak azon, hogy a gyerekeket szeptember elején ne csak egy új, üres ház fogadja, hanem egy barátsá­gos, berendezett épület. A legnagyobb köszönet a jóistent illeti, hiszen erőben, egészségben, hitben és támo­gatásban részesített minden embert, akik az óvoda létre­hozásában részt vettek. El­mondhatjuk: „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” De óvodánkban csak most kezdődött el az élet, 4 pedagógus és 4 segítő dol­gozik azon, hogy gyermeke­inket nevelve egy barátságos, meghitt, keresztény szellemű, boldog második otthont ala­kítsanak ki. KOZMA GABRIELLA, NYÍREGYHÁZA Hamar kiürült a bogrács, sorba álltak a díjnyertes finomságért FOTÓ: KM AS: ahogy sikerül... A Móricz Zsigmond Ál­talános Iskola Kertvárosi Tagintézményének vidám közössége is benevezett a közelmúltban arra a lecsófőző versenyre, amit a nyíregyházi Esély Cent­rum területén rendeztek a Kertvárosi Piac megnyi­tása alkalmából. Vidám, tartalmas napot töltöttünk együtt, sok ismerőssel ta­lálkoztunk, akik elismerő­en nyilatkoztak lecsónkról, ami az „ AS” nevet kapta az „ahogy sikerül” kezdőbetűi alapján. Olyannyira ízletest és finomat alkotott csapa­tunk Nagy Zsolt főszakács vezetésével, hogy a zsűri (is) nekünk ítélte az első helyezést! BÁKONYINÉ KURUCZ ÉVA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ állami gazdaságok létrehozá­sa, a megtermelt terményeink helyben történő feldolgozása, az állattenyésztés fellendí­tése, piacteremtés (nyitás Ukrajna és Oroszország felé), valamint a leendő járási veze­tők együttműködésének szo­rosabbra fűzése. Hol van már a sárgarigó fészke a bodzafák­ról? Hol van maga a sárgarigó, amely gyerekkorom legszebb madara volt? MUSZTA JÁNOS Vendégsorok Angyal Sándor Határ a csillagos ég Nagyot csettintettem a hír hallatán: az ország nehéz gaz­dasági helyzetére tekintettel kétmilliós havi bérplafont vezetnek be a közszférában. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a költségvetési dolgozók, akik az adókból kapják a fizetésü­ket, érjék be ennyivel. Felhúztam a szemöldökömet, amikor kiderült, hogy ez a szigorítás az állami cégek vezetőire és a politikusokra nem vonatkozik, csak a gürizőkre, mert maga­sabb szinten a felelősség is nagyobb, ugyebár. Igaz persze, hogy nem minden magas polcon lévő vagy bársonyszékben ülő mutatja ezt, de Istenkém, az ujjunk sem egyforma... Az önkormányzati szférában jórészt tartják magukat az új szabályhoz, még a topvezetők bére sem lépheti túl a havi 2 milliót. Csakhogy ezek az emberek sem a falvédőről léptek le, olyan szerződést kötöttek, hogy bizonyos felada­tok elvégzése esetén - ami mellesleg alapvető kötelessé­gük - a havi fizetésükön felül az alapbér akár 80 százalékát is megkaphatják pluszként, prémium gyanánt! A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél - ahol főként vigyázni kellene a közös pénzre - a vezérigaz­gatónak és helyettesének egy évre 10-10 havi, a főigazgatók­nak 8-8,5 havi, az igazgatók­nak 5,5 havi bérüknek meg­felelő prémiumot határoztak meg. Az első két vezető így az évi 24 millión felül akár még további 20 millióért tarthatja a markát, de az „alattvalók” szépszámú tábora sem panaszkodhat. Bizonyára másoknak is eszébe jut, hogy miként herdálták a közpénzt a szocialista érában például a főváros jó néhány cégénél, ami nem sokat változott azóta sem. Meg aztán vannak különösen kegyel­tek, mint az MVM vagy a Szerencsejáték Zrt., ahol termé­szetesnek veszik a számlájukra érkező prémium-milliókat. Amíg a pedagógusoknak életpályamodelljük során forint helyett fityiszt mutatnak, addig némely topvezetők, akiket ők oktattak az iskolában, milliókban dúskálnak, s talán így is elégedetlenek. Kérdezik is sokan, végül hol a határa akkor a kétmilliós fizetéseknek? Úgy tűnik, a határ a csillagos ég. A szigorítás az állami cégek vezetőire és a politikusokra nem vonatkozik, csak a gürizőkre.

Next

/
Thumbnails
Contents