Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-01 / 205. szám

2012. SZEPTEMBER 1.. SZOMBAT KElET VIDOR fesztivál 5 Bovaryné esete az internettel Házhoz viszik majd a díjakat nyíregyháza. Idén először nem gálaesten adják át az el­ismeréseket - rendhagyó mó­don „házhoz viszik” a díjakat, azaz a nyertes produkciók első „otthoni” előadásán, a saját közönségük előtt vehetik át a fesztiválon nyert trófeájukat. A zsűri tagjai: Makk Károly film­rendező, dr. Riczuné dr. Kosa Hajnalka ügyész, Takácsné Varga Ágnes restaurátor, Zentai Tünde tanár, Ferkó Krisztián villamosmérnök, Inzsöl János kormánytisztviselő. km nyíregyháza. „Ez igen! Ez a darab a mai emberről szólt!” - lelkendezett egy középkorú hölgy a Krúdy Színpadról ki­felé jövet. Igaza volt. A Daniel Glattauer osztrák író 2006- ban készült, s azóta harminc •nyelvre lefordított Gyógyír északi szélre című „email-re- gényéből” készült keserédes komédia Göttinger Pál mérték­tartó rendezésében hatásosan beszélt az interneten született kapcsolatok lehetetlen, mégis nagyon valós lehetőségeiről. Soha nem találkoznak Glattauer hősei középkorúak: Emmi kétgyermekes anya, Leo éppen szerelmi kapcsola­tából kilábaló nyelvpszicholó­gus. Véletlenül akadnak össze a neten, s elkezdődik közöttük a vég nélküli e-mailezés. A le­velek áradatában megszüle­tik közöttük - pusztán írásaik nyomán - a szerelem. Mindig találkozni akarnak és sosem teszik meg. Olyan ez, mint a Egy pajzán (szép)história SZAMOSBECS, ROZSÁLY. Ma 11 órától a szamosbecsi szabadidő központban, délután 15 órá­tól pedig a rozsályi szabadtéri színpadon láthatja a közönség a Nyíregyházi Főiskola színhá­zi műhelyének előadását. Az Aucassin és Nicolette egy ófrancia (pajzán) (szép) história. Szerelmi történet ez a javából, a Rómeó és Júlia édestestvére. Van benne se­regek csatája, zord atyai ha­rag, romantikus várbörtön, árbocot roppantó tengeri vi­har és csöndes egymásra ta­lálás ásóval, kapával, s nagy­haranggal. Szereplők: Fekete Adrienn, Gávai Anita, Gnandt- Németh Renáta, Kiss Mihály, Moravszki Ákos, Moravszki Gyula, Palicz Eszter Alma, Petrovics Bence és Sokoray Katalin. A darabot Tóth Ár­pád műfordítása alapján írta és rendezte Karádi Zsolt. Vigyázz rám is! telefonszex, csak szex és tele­fon nélkül - írja egyszer Emmi. Akarják is egymást meg nem is. Vágynak a személyes meg­ismerkedésre, mégis retteg­nek tőle - főleg Leo. S mikor már eljutnak oda, hogy nem tudnak a másik (szavai) nélkül élni, akkor a férfi véget vet a kapcsolatnak. És soha nem ta­lálkoznak. Csókalkak nélkül A melodramatikus beütésű történetet Glattauer megóvja attól, hogy szentimentaliz- musba fulladjon, noha közel jár hozzá. Az író rájátszik a Bovaryné-ra: Flaubert hősnője (miként Glattaueré is) Emma, Madame Bovary második sze­retője pedig, aki nem képes sikkasztani, így nemet mond szerelmének, Léonnak. A tizenkilencedik századi Emma és Léon esete ismét­lődik az internet világában. (A mű az irodalomtörténettel való felületi kapcsolaton túl alkotáslélektani-nyelvfilozófi- ai kérdéseket is föltesz: „írjon nekem, Emmi. Az irás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel” - fogalmaz egy he­lyütt Leo...) Fullajtár Andrea sokszínű színészi munkával, odaadó játékkal jelenítette meg a családját szerető asszonyt fotó: a szerző Az Orlai Produkciós Iroda darabjában Fullajtár Andrea sokszínű színészi munkával, odaadó játékkal jelenítette meg a férjét és családját maxi­málisan szerető asszonyt, aki éjjelente e-maileket ir sosem látott szerelmének. A Gyógyír északi szélre egyértelműen az ő drámája: Glattauer Emmi nézőpontjá­ból láttatja a „beteges” kap­csolatot. Leo-t, a tudományos karriert befutó, szerelemre vá­gyó, ám visszahúzódó, félénk nyelvész figuráját Őze Áron igyekezett élettel megtölteni: bevallottan szerelmes lett a nőbe, de nem merte vállalni sem őt, sem önmagát, sem az esetleges csalódás kockázatát. Az író (és a rendező) az örök férfi-nő kapcsolatot vizsgál­ta. És ugyanúgy nem találta a megoldást, mint Flaubert... KARÁDI ZSOLT Versek történetekbe lopva Jordán Tamás estjén Kosztolányi, Ady, József Attila, Karinthy és Ba­bits lépnek ki a kapun. nyíregyháza. Ma este vé­get ér a fesztivál, így aki csak teheti, használja ki az utolsó alkalmakat! A Krúdy Kamarában 18 és 22 órától Jordán Ta­más stand up-estjét láthatják az ér­deklődők. A színész-ren- dező-szín- házigazgató estje azért jött létre, mert mint mondja: „Nagyon sok remek történetem van. A szín­házról, az életemből, saját magamról - erős öniróniá­val, könnyed és sikeres elbe­szélő technikával. Másrészt a „stand up” műfaj nagyon divatos. Imádja a közönség. Elhatároztam, hogy én is csinálok egy speciá­lis stand up-ot, amely­nek az a lényege, hogy a remek történeteim közé becsempé­szek verseket is. Hiszen a vers is közlés, sok esetben törté­net is, meg­próbálom ezeket úgy belop- ni, hogy egy-egy vers jelenléte magá­tól értetődő legyen.” Vicc, adoma, história Az est hasonlatos a trójai fa­lóhoz. A nézők bevonszolják a tetszetős falovat (ezek a történetek) és akkor a faló ha­sán kinyílik egy kapu és kilép rajta Kosztolányi, Ady, József Attila, Babits, Karinthy. Ők történeteket mesélnek. Nem is akárhogyan. „Vicc, adoma, groteszkbe hajló história és Karinthy, Kosztolányi, Radnóti, Jó­zsef Attila, Ady, Babits egy­beolvad. Döbbenetes tömör bölcsesség jól érzi magát a bő lére eresztett sztorizás közben. Könnyed történetek túlmutatnak ön- magukon” - írja az estről a Nép­szava. KM Lavírozása tragédia és a komédia között nyíregyháza. Az idei fesztivál utolsó nagyszínpadi előadása a Vígszínház Monokli című játéka, melyben láthatjuk Ha­lász Juditot, Venczel Verát, Tahi Tóth Lászlót, Kern And­rást, Lukács Sándort, Harká­nyi Endrét, Rajhona Ádámot, a rendező Fesztbaum Béla. „Molnár Ferenc csodálatos stílusérzékkel lavíroz a tragé­dia és a komédia között, érzé­keny humorral, tele iróniával és a figurái iránti szeretetteljes éllel fogalmazza meg a nagy dolgokat a kisember szemszö­géből”- írta az előadásról a www.70ra7.hu. A www.kulter. I hu így értékelt: „A szórako­zást társadalomkritikával és az emberi gyarlóságok számba vételével vegyítő előadás az évad egyik figyelemre méltó bemutatója.” Mai program Móricz Zsigmond Színház 18 és 22 óra: Krúdy Kamara: Széllel szembe, Weöres Sándor színház, Szombathely, Jordán Tamás estje 19 óra: Nagyszínpad: Monokli, a Vígszínház előadása Jagyzat Száraz Ancsa Á Gyógyír Szembejött egy napraforgó és megölelt. És még javában integetett utánam, amikor virágnak öltözött tündérek érkeztek, de közben már azt láttam, hogy a bohóc bőrönd­jét ellopja egy élelmes kisfiú. Kivette a trombitát és fújni kezdte, a gitárt pedig odaadta a nővérének, aki szintén rázendített. Az alkalmi zene­kar játszott és a bohóc sem szomorkodott: munka híján legalább körülnézhetett. Volt mit néznie, sőt inkább az volt a gondja, hogy annyi minden történt egy időben, hogy választania kellett. Meg is állapította, hogy Kossuth Lajosnak van a legjobb dolga: jó magasan áll, egyszerre láthatta és hallhatta a koncer­teket, a pantomimeseket, a bűvészeket, igaz táncra pat­tanni nemigen tudott és nem énekelhette együtt Berecz Andrással, hogy „Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő”. A VIDOR gyógyír - és nem­csak északi szélre. Akárhány év is telik el, nem veszít vará­zsából: jókedvű emberekkel tölti meg a várost, ahol egy hétig mindenki szeret min­denkit. Mi pedig magunkkal visszük a pillanatait, s eltesz- szük rosszabb időkre. Azokra, amikor már nagyon várjuk a következőt. Két sors, két színész, két lehetetlen emberi dráma. Két óra kacagás és két óra szomorúság. Két óra az életünkből. Több mint 40 ezer embert rajzolt már le Fejérvári Zsolt, aki a fesztiválon 5. éve növe­li ezt a számot. NYÍREGYHÁZA. Nincs VIDOR ka- rikatúristák és portrérajzolók nélkül! Sorban állnak a fesz- tiválozók, hogy modellt ül­hessenek, Fejérvári Zsolttal is csak többszöri nekifutás után tudtunk beszélgetni. Festé­szetből szerzett diplomát, de ez háttérbe szorult a rajzolás mögött. - Ez utóbbi biztosít eg­zisztenciát, ezzel tudok utazni, emberekkel találkozni, míg a festészet magányos tevékeny­ség, amitől hajlamosabb lesz az ember a depresszióra. Én Akkor kezd­tem dolgozni, amikor sok turistát le lehetett rajzolni. FEJÉRVÁRI ZSOLT már 23 éve rajzolásból élek: karikatúrákból, portré- és kép­regényrajzolásból. Mindez a szórakoztatás és a vendéglátás része, míg a festészet egy nagy hullámvasút. Nálam mindez családi indíttatásra kezdődött: a dédnagyapám és a nagyapám is rajztanár, illetve építész volt, én pedig egy kegyelmi pilla­natban, a rendszerváltás után kezdtem el dolgozni - akkor, amikor nagyon sok turistát lehetett lerajzolni. Ekkor ta­nultam meg igazán a szakmát, hiszen míg a művészképzés­ben van idő arra, hogy akár több napig is rajzoljunk, itt erre percek állnak a rendelke­zésünkre. Nem tudnám kihagyni Fejérvári Zsolt Európa szá­mos országában dolgozik és egyedüli magyarként eljutott a Royal Caribbien óceánjáró hajóra, ahol főleg amerikai turistákat rajzolt. Arra a kér­désre, hogy mit nehezebb Fejérvárl Zsolt munka közben rajzolni: portrét vagy karika­túrát, azt mondja, utóbbit. - A portré a valóság lemásolása, a karikatúra ennek egy saját látószögemből megrajzolt ver­ziója. Jó karikatúrát csak erős karakterekről lehet készíteni, rajzolás közben pedig beszél­getek a modellemmel, hiszen fontosak a mimikák. - Meg­tudtuk, hogy az egyik kedvenc modellje egy 92 éves háborús veterán, aki, miközben rajzol­FOTÓ: SOMLÓ SAMU ta, arról beszélt, hogyan vívott kézitusát japán katonákkal a Csendes-óceáni csatákban, majd miután elkészült a rajz, táncolni ment a harminc évvel fiatalabb barátnőjével. A VIDOR-ról azt mondja, a szíve csücske. - Ötödik éve vagyok itt, imádom. Hangu­latos a város, szeretnek ben­nünket az emberek és mindig jó az idő, úgyhogy már nem tudnám kihagyni. KM Lakatos Gréta <9 Tánclépésben A Szabad egy táncra? - kérdésre ezen a héten mindig igen volt a felelet. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR „A VIDOR fesztivál a szívem csücske” VIGYÁZZUNK AGYEREKEKREI KELET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents