Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-27 / 227. szám

2012. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK KELET Megszűnhet a mérgezés forrása Kármentesítés másfél milliárdért területen kell a k art sal*» ne* »SuT** NYÍREGYHÁZ A- (Í*.­' Hifi., KüíüvvietvwWhm m w fltaÁitoriÁ. fi? wfr-itaw ÍSmH ItattMfeíft ikurtkv fträft&li - $fcWiM&> nuxuv^wi - Yé$*zu- el ,i ka.i­M $&mf4 $&&&­ü>*v!> # fabbm fögqjai a* # **IK«W ft? (SMÉMNMpMr iWjfWÄ- AwSW fi MÉM»*« WfcjgiKk»« itt# frrf .* úíl'fi 1'ftinas, A:KH#K>**>k.-l ie!\ m iWttftéft, HMMIVMlvJ MM* «(«Mr ^ j Gitctet iüötv4 a ffliffÁfyrt r :tft! # 5Ä8WWWÜfc­ií^WWWiilW fi MW*ü¥ *%) j*&? .(/ OillV-'l ' ■■ • •'­Im&l Az ^avtwéprew * itoseAnc :i«ílU#Wpö!!ftktík i^áö'y.Áa­oakfxamyiAi.. 4* mH **■ HfiCi» ««ff) - j|(Y­3ij;vgy tíyHUigv «U wflutf ,<&3gi 3ÄÜ fi ö,. ff** 4$#fc .«SS* 4 W­fcwatyte* «*«, ftOílMWiwyMrt VffWU* /Mwttf* 4 k*r«o Mktt Tant* v*Vf(Autu* fűt. íi#Nl tawö»-,.. « ♦*z.#4t*#ii •• -teyf** “ tew & íy&W l'tfftáfe- A ÍAWA- RÁérí rsz M» 4 í^y*. jMMiMfc jcfifi? j t )(.«)<1< j>* >>ví\H ;n- t<w írt *t # $ fi# ^MtHHHiiáSfStítUKát fi ujftí) y&nna mmun lew irt» HWVpMTJK# 4 MM}* M«*»Us«W( ««ráta«* <uU* ütbp&óm, ;ie 4 fe£ft|g$K^ ^4/6*^j§y.i^ ftiH lAtiB? twft# Kíujátitást jiffAin^nycitck- A «ftci ijjáetoMftatf rtéffi ÍO^Kfeai: *4, e/«)t IfáqBnttW Mr«» tem it äp*4)prm*i**i 4 ft foftfafo kw.** w 1* M, iáÉK a ráfért mtttomt, h ts&tmm 1‘ t.of tiH.L‘5 tttlttíhiihé' ■■..• \ rbZíi'iVuuv i --: U: 1 • eífY*e 3©i$, » io, Hat méternyi hulladék *htu/z. Mry twnéi k*>maJh>­Az egykori hulladéktároló sorsa már 2010-ben is téma volt Valaha tó volt a szemét- lerakó, a tervek szerint pedig erdő lesz. Ha lesz. NYÍREGYHÁZA. Szentesi Péter, a Felső-tisza-vidéki Környezet­védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igaz­gatója avat be az aktuális tör­ténésekbe: - A dolgok jelen­legi állása szerint hatóságilag rendben van az ügy. Évekkel ezelőtt kiadtunk egy kötele­zést a műszaki beavatkozásra a nyíregyházi önkormányzat­nak, ami gyakorlatilag a kár- mentesítésre vonatkozik. A műszaki beavatkozás módsze­rének kidolgozója az Elgoscar 2000 Kft., ők egy úgy nevezett fitoremediációs eljárást java­soltak. Növényekkel tisztítanak Ennek az a lényege, hogy a veszélyes hulladékot a meder egy részéből kitermelik és át­deponálják a másik részre. Ezt aztán termőtalajjal borítják be, majd olyan növényzettel látják el, (lágyszárú növények, cserjék és fák) amik gyökér­zeteiken keresztül felszívják a hulladékokból a talajba tá­vozott mérgező anyagokat és azokat saját sejtszerkezetükbe építik. A viz megtisztítása úgy történik, hogy termelőkutakat fúrnak ebbe a felhalmozott hulladékdombba, amiken ke­resztül kiszívják a szennyezett vizet. Azt megtisztítják, majd jelentős részét visszalocsol­ják. Ez részben a növényeket táplálja, másrészt pedig a talajban maradt szennyező­anyagokat oldja - mondta. Kérdésünkre, hogy nem lenne e egyszerűbb az egész gödröt kikaparni és úgy meg­tisztítani, ezt a választ kapjuk - Dehogynem, csak a ki­ásott, veszélyes hulladéknak minősülő talajt nem tudnánk hová rakni. A szállítási költ­ségek és a kijelölt lerakókban való tárolás dija iszonyatos költségeket generálna és sokkal nagyobb környezeti kockázattal is járna. Tisztább és olcsóbb is ez a megoldás, ráadásul a kármentesítése­ket mindig a legjobb helyben végezni. Persze mindez nem fog egy év alatt végbemenni. Folyamatosan ellenőrizzük a területet, évente háromszor- négyszer talaj- illetve vízmin­tát gyűjtünk. Jelenleg talán hét-nyolc alkotó tekintetében sokszorosan meghaladja az egészségügyi határértéket a szennyezettség mértéke. A szerves anyagok nagy része időközben lebomlott, a külön­böző tényfeltárási dokumen­tációkban említett nikkel, ar­zén, bőr, alumínium azonban még mindig jelen van - nyilat­kozta. Igaz Géza, a terület résztu­lajdonosának állásfoglalása:- Megdöbbenten olvastam a Környezetvédelmi Felügye­lőség igazgatójának a nyilat­kozatát, hogy a területről a hulladékot nem szállítják el, és helyben alkalmazható tech­nológiával engedélyezik a kár- mentesítést. Elképesztő látvány lesz Még megdöbbentőbb, hogy a közel 26 hektár hulladéktelep­ből 5 hektáron mégis kiássák a hulladékot, amit áthalmoz­nak a maradék 21 hektár te­rületre, ezzel a szennyezőtest közel 1,5 m-rel megemelke­dik. Elképesztő látvány lesz a jövőben, mint egy piramis fog a Csárda utcai lakosok ingatlanjai fölé emelkedni. Érthetetlen, hogy mennyi­re nem veszik figyelembe a helyben lakók érdekeit. Nem elég, hogy 50 évig szenvedték a hulladéktelep közelségéből fakadó hátrányt, most egy­fajta végítélettel továbbra is büntetik az ott élőket, hogy örökre szembesülniük kelljen a felhalmozott szemét látvá­nyával, és a továbbiakban is fennálló veszélyével. Az önkormányzat, valamint a környezetvédelmi hivatal eddigi szokásaihoz híven, egyfajta váll-vetett cinkosság­gal, fittyet hány a telep felszá­molásával kapcsolatos törvé­nyeknek, jogszabályoknak, megyei bírósági, legfelsőbb bí­rósági ítéleteknek, ügyészségi iránymutatásoknak. A kör­nyezetvédelmi hatóság a 2178- 16/2006. számú határozatával a szeméttelep felszámolására kötelezte az önkormányza­tot. Ez azt jelenti - az akkor érvényben lévő hulladéklera­kókkal kapcsolatos rendelet előírásainak megfelelően - a területen lévő hulladéktöme­get ki kellett volna emelni, és megsemmisítésre elszállítani. Ugyanis a jogszabály szerint, ahol a hulladék érintkezik a felszín alatti vízzel, ott csakis kizárólag a felszámolás tech­nológia alkalmazására kerül­het sor. Ha szennyezés maradna fenn, úgy a felszámolás része­ként kármentesítést kellene engedélyezniük. KM-ss Megoldás a köz érdekében Nagyobb alapterületen folyik ezután a gyártás fotó: sipeki Péter Egy új gyártócsarnokot adtak át Nyíregyházán Rendes Sándor a nyír­egyházi önkormányzat sajtószóvivője is vála­szolt lapunk kérdéseire. NYÍREGYHÁZA, - A borbányai kármentesítési projekt az első körös bírálat során támogatott minősítést kapott, jelenleg a projektelemek részletes ki­dolgozása folyik. Amennyi­ben a második körben is nyer a pályázat, úgy több, mint 1,5 milliárd forintból 100%-os tá­mogatási intenzitással, önkor­mányzati önerő nélkül a 2015- ös év végéig történhet meg a terület kármentesítése. Korábban nem sikerült A volt szemétlerakó tulajdon­jogának megszerzése valóban nehézségekbe ütközött, e nél­kül azonban a pályázat be­nyújtása sem volt lehetséges. Emlékeztetni szeretném az olvasókat arra, hogy ez a prob­léma több évtizedes múltra tekint vissza, amellyel az elő­ző önkormányzatoknak nem sikerült megküzdeniük, nem is beszélve arról, hogy ez a ren­geteg szemét mikor, hogyan és milyen módon került egykor a területre. Közel a tízszeresét kérték A terület egyik résztulajdo­nosával már korábban is volt hasonló vitája az önkormány­zatnak (Keleti elkerülő út), ak­kor is és most is a jogszerű és a nyíregyháziak érdekét szol­gáló megoldást kerestük. A tu­lajdonosok által követelt árat, amely a későbbi kisajátítás során megállapított ár közel tízszerese volt, nyilvánvalóan nem fogadhatta el az önkor­mányzat, ezért indított kisa­játítási eljárást a terület meg­szerzésére. Az önkormányzat az eljárás során - a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kor­mányhivatal 641-53/2011/Ha. számú 2011. szeptember 20. napján kelt határozata alapján - megszerezte az ingatlanokat. A kisajátítási hatóság a nyír­egyházi 01684/1 hrsz-ú 870 m2 nagyságú ingatlan forgalmi ér­tékét 91.350,-Ft-ban állapította meg, míg a 01684/9 hrsz-ú 21 ha. 2687 m2 nagyságú ingatlan értékét 65.932.970,-Ft-ban. A földhivatal az önkormány­zat tulajdonjogát 2011. októ­ber 07. napjával jegyezte be a közhiteles ingatlan-nyilván­tartásba. Az ingatlant az ön- kormányzat 2011. október 13. napján vette birtokba. Ez a jogi lehetőség korábban is rendel­kezésére állt volna az előző ön- kormányzatnak, érthetetlen, hogy miért nem éltek vele. Az Ny. Bővítés Kft. és a Thermál-Ép Kft. a kisajátítási hatóság határozatát a Nyíregy­házi Törvényszék előtt meg­támadta, vitatta a kisajátítás jogalapját, valamint az összeg- szerűséget (azaz a kártalanítás összegét). A bíróság azonban 3.K.22.263/2OH/18. sz. közben­ső ítéletével megállapította, hogy a kisajátítás jogszerűen történt. A volt résztulajdonos önkor­mányzatra vonatkozó állításait nem kívánjuk kommentálni, az abban foglaltakat határozottan visszautasítjuk. km-ss nyíregyháza. A Regionális Fejlesztési Ügynökség közre­működésével, 188 millió fo­rintból épült meg az új, 1200 négyzetméteres üzemcsar­nok, melyet szerda délelőtt adtak át Nyíregyházán. - A 2003 óta működő vállalko­zás, a Magyar Acélművek Kft. éves árbevétele 1 milliárd fo­rint körül alakul - tudtuk meg Orha Józsefné cégvezetőtől.- Két fővel indult a vállalko­zás, a férjem és én voltunk a cég alapítói. Ma már harmin­cán dolgoznak a cégnél. Ed­dig egy 700 négyzetméteres üzemben gyártottuk a termé­keinket tíz munkavállalóval, most további tizenkét ember­nek adunk munkát. Az átadón részt vett dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere is, aki el­mondta: örül, ha olyan vál­lalkozásokat lát, akik a válság ellenére új munkahelyeket teremtenek. km-tg Nézőpont Ladányi Csont és bőr lesz a két húsgyárból? Egyem a húsát! - ad hangot a gyomorba taszító vágyának a nénike üres cekkerrel a kezé­ben a hentes pult előtt, aztán sóvárogva arrébb csoszog. Venné és enné, ha lenne mi­ből. Ehetetlen helyzet. A kormány nem ismer lehetetlent. Ahol tud, segít. Ám a szakállamtitkár kijelen­tette: bármennyire is sze­retnék, egyszerűen tehetet­lenek, sem a kapuvári, sem pedig a gyulai húsüzembe nem fecskendeznek állami tőkeinjekciót. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztéri­um parlamenti államtitkára szerint sok elhibázott szakmai döntés eredményezte a kritikus pénzügyi pozíciót, az ominózus cégek felélték a fejlesztésre kapott hiteleket. Közel nyolcszáz munkavállaló számára húsbavágó ügy az egymástól földrajzilag távol, ám sorsközösségben megle­hetősen közel lévő komple­xum léte. Állami segítség- nyújtás híján csont és bőr lesz mindkét húskombinát, melyek jövőjét meghatározza a kényszerhelyzetben megírt vészforgatókönyv. Hiába kiemelt stratégiai jelentősé­gű vállalatok, jelen esetben maximum abban bízhatnak, hogy csődeljárás esetén foko­zott védelmet kapnak. De mi­vel nem kapták meg a várt lét, a puszta létükért küzdenek. A Húsipari Dolgozók Szak- szervezete három hónapja írt levelet a miniszterelnöknek a zsírosabb falatok remé­nyében, azonban éhkoppon maradtak. Ezért is üdvözítő tény, hogy hamarosan beindul egy új húskombinát Csengerben: 6000 sertést tenyésztenek, ez a mai világban igencsak megbecsülendő vállalkozás. Mesébe illő történet, ha a kurta farkú malac túr, pedig ez a rideg magyar valóság. lada@lnform.hu Kelet kvíz A Mohos-tó a település határában található. a) Magosliget b) Gelénes c) Kállósemjén d) Nyírtét A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Neked melyik a kedvenc meséd? BÁNI NÓRA: Egy ideje PÓLYÁK ALÍZ: Nagy RETTEGI VIKTÓRIA: már Harry Potter rajon- kedvenceim a Disney- Teknős Tóni történetét gó vagyok. mesék. anya olvasta fel nekem. GALLASZ ANETT: Ha SZUROMI EDINA: Szere- BALOG VANESSZA: mesefilm, akkor a tem a Pál utcai fiúkat és Inkább tévézek, Csipke­ravasz kis róka, Vukl a Dlsney-meséket. rózslka a kedvencemI Báni Nóra 5. osztályos a Bem József iskolában. - Xmikor még kisebb voltam, a hercegnős történeteket szerettem, mint például a Hamupipőke és a Hó­fehérke, később Harry Potter rajongó lettem, kívülről fújom mind a hét részt! - mesélte. Potyák Aliz így válaszolt: - Az én nagy kedvenceim a Disney- mesék, főleg A csipet csapat. A történetek izgalmasak és vic­cesek, a szereplők aranyosak. Sok meséskönyvem is van ott­hon. Rettegi Viktória elmondta: - A „lapozós” mesék közül a Teknős Tóni volt a kedvencem, anya sokszor felolvasta ne­kem. A Hófehérkét és a hét tör­pét DVD-n láttam, és nagyon megszerettem. Gallasz Anett szintén mesekedvelő lány. - Mesefilmben Vük történetét szoktam gyakran megnézni, most már tudom, miért mond­ják, hogy „ravasz, mint a róka”! Könyvben is van kedvencem. Egy olyan mese, amiből már rajzfilmet és „igazi” filmet is kiadtak, de én ragaszkodom a könyvhöz: a 101 kiskutya. Szuromi Edina kedvenc törté­nete egy kötelező olvasmány, Molnár Ferenc ifjúsági regé­nye, a Pál utcai fiúk. - Tévében a Disney-meséket szeretem. Balog Vanessza főképp tévében néz meséket. - A Magyar nép­mesék és a Hupikék törpikék sorozat is tetszik, a legnagyobb kedvenc azonban a Csipkeró­zsika - mondta. km-pi ■ Vita az erdőért A Sóstói-erdő múltja, jelen és jövője volt a téma a szerdai fóru­mon. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents