Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-21 / 222. szám
2012. SZEPTEMBER 21.. PÉNTEK Fókuszban: az új választási törvény 7 „Akinek az ujja világított, az nem szavazhatott...” Or. Szinay Attila: „Az Egyesül Államokban azt is regisztrálják, ki melyik pártnak a szimpatizánsa.” Miskolc. Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Boszniai Szerb Köztársaság és az Egyesült Államok. Dr. Szinay Attila jogász, a választási szakértők egyesületének tagja, az elmúlt közel másfél évtizedben ezeken a helyeken tanulmányozhatta a választás menetét. Amerikában 7 hónapot töltött, hogy az ottani politikai rendszert tanulmányozza, a többi helyen pedig mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (ebesz) választási felügyelője vett részt a helyi választásokon. A párthovatartozást is... „Az Egyesült Államokon belül államonként eltérő a választási nyilvántartás, de sok helyen előre regisztrálniuk kell a választóknak. Van, ahol nemcsak azt kell jelezniük, hogy elmennek-e voksolni, hanem azt is, hogy republikánus, vagy demokrata szavazók. A párthovatartozás regisztrálását egyéb ügyintézés során - például egy jogosítvány-kérelemnél - is elintézik a hivatalokban. Erre azért van szükség, mert a regisztrált pártszavazók döntik el, hogy ki lesz a párt jelöltje, illetve a pártok jobban elérik választóikat” - mesélte. Érdekességként említette Bosznia-Hercegovina és Koszovó választásait, ahol a háború után - 2000-ben - nem volt teljes nyilvántartás a választókról, több adatbázis is megsemmisült. „Bárki bemehetett szavazni, elég volt annyi, hogy azt mondta, a körzetben lakik. Amennyiben ezt nem tudta igazolni, akkor voksa egy külön urnába ment, oda, ahol a vitatott szavazatokat gyűjtötték. Ezekről a szavazatokról Szarajevóban döntötték el, hogy érvényesek vagy sem. De hogy valójában mi történt ezekkel, senki nem tudja” - mondta. Trükkök tárháza De voltak ott egyéb választási trükkök is: azt, hogy valaki többször is leadja a voksát, úgy próbálták megakadályozni, hogy a szavazás után az ujjait bekenték valamilyen vegyszerrel, ami UV-fény alatt világít, a szavazókörökben pedig ezt ellenőrizték. A körzetemben volt egy kozmetikus, aki a munkája során használt vegyszerekkel magyarázta, hogy az UV-fény alatt világított az ujja” - tudtuk meg. ÉM-NSZR Bárki bemehetett szavazni, elég volt annyi, hogy azt mondta, a körzetben lakik. OR. SZINAY ATTILA Az előzetes feliratkozástól a jelöltajánlások gyűjtéséig Részvételi hajlandóság a magyarországi parlamenti választásokon A voksolók aránya (százalék) A szavazók száma (fő) A jogosultak száma (fő) 4911000 5401000 4 536000 5685000 5408000 5172 222 7 542 060 7 837000 8063000 8 061000 7972 000 8 069000 GRAFIKA" ÉKN FORRÁS- WWWVAI AS7TAS HI I Sarkalatos jogszabály lesz a napokban benyújtott új választójogi törvény. Budapest. Egyéni képviselői indítványként nyújtotta be a fideszes Lázár János és Kosa Lajos és a kereszténydemokrata Vejkey Imre az új választási eljárásról szóló törvényt. Lázár János az előzetes feliratkozás miatt az alaptörvény második módosítását is kezdeményezte. „Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti” - ezzel a mondattal módosítaná Lázár János az alaptörvényt, lehetővé téve ezzel az úgynevezett előzetes feliratkozás bevezetését, amelyről a sarkalatos, választási eljárásról szóló törvény rendelkezik majd. Az összesen 128 oldalas törvény- tervezetet az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja után - tervek szerint - novemberben fogadhatja el az Országgyűlés, és február 15- től lép majd hatályba. Névjegyzékbe vétellel A törvénytervezet azt tartalmazza, hogy a Nemzeti Választási Központ a feliratkozás előtti időszak előtti augusztusban (esetünkben legközelebb 2013-ban) levélben tájékoztat a névjegyzékbe vétel módjáról. A választópolgár a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet 2013-tól négyévenként szeptember 1. és április 30. között, vagy ha a következő évben legkésőbb június 30-án tartják az országgyűlési vagy a helyi választásokat, a szavazást megelőző 15. napig nyújthatja be. A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet a lakcím szerinti jegyzőhöz személyesen vagy levélben, a Nemzeti Választási Központhoz pedig az ügyfélkapukon keresztül lehet benyújtani. A külföldön élő, magyar lakcímmel nem rendelkező polgárok a Nemzeti Választási Központnál levélben és az ügyfélkapukon keresztül nyújthatják be a kérelmüket. A 17. életévüket betöltők is kérhetik a felvételüket, tekintettel arra, hogy a szavazáskor már választásra jogosultak lehetnek. A feliratkozással az állampolgár felhatalmazást ad a pártok aktivistáinak, hogy kampánycélú anyagaikkal személyesen, postai úton vagy telefonon felkeressék. Cédula nélküli Jelölés Megszűnik a kopogtatócédula, hivatalos nevén az ajánlószelvény, helyette ajánlóívek lesznek. A választásokon elindulni kívánó jelölteknek a választókerületükben 200 ajánlást kell összegyűjteniük. Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet, és csak az a választó ajánlhat jelöltet, aki a választásra feliratkozott, tehát a szavazóköri névjegyzékben szerepel. Egy választó több jelöltet is ajánlhat, viszont egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, az ajánlás nem vonható vissza. Továbbra sem lehet munkahelyen, tömegközlekedési eszközökön, .hivatali helyiségekben, oktatási és egészségügyi intézményekben ajánlásokat gyűjteni. A Magyarországon lakóhellyel rendelkező, de külföldön tartózkodó polgárok levélben vagy a külképviseleten szavazhatnak. A szavazás ezután a külképviseleteken is a választás napján lesz, az amerikai kontinensen az idő- eltolódás miatt egy nappal korábban. A szavazás napján Magyarországon, de nem a saját lakóhelyén tartózkodó választónak a lakóhelye szerinti választási irodától kell kérnie, hogy törölje őt a helyi névjegyzékből, és vegyék fel a tartózkodási helyének megfelelő névjegyzékébe. Az így szavazó választó az eredeti lakcíme szerinti egyéni jelöltekre voksolhat, nem az aktuális tartózkodási helyén indulókra. ÉM A szavazófülke magányában... A feliratkozásról szóló korábbi viták számos kritikát hoztak felszínre. Budapest. A Nézőpont Intézet kutatása szerint a feliratkozásról szóló korábbi vitákat az új választási eljárási törvényjavaslat figyelembe vette. Áz alaptörvény módosításától függetlenül fontos, hogy az Alkotmánybíróság előzetesen megvizsgálja az új jogszabályt. A parlamenti választásokat megelőző választási feliratkozás ettől függetlenül könnyen hozzáférhető és nyitott lesz, mivel több módon lehet majd feliratkozni és kellően hosszú ideig. Fontos, hogy az állam időben tájékoztatja a választókat a feliratkozás szabályairól. A feliratkozás ugyanakkor nem egy adott párt melletti elköteleződést jelent, hiszen a szavazófülke magányában továbbra is mindenki saját, szabad elhatározása alapján dönthet arról, kit választ. ÉM (b Szavazás... A szavazás anonimitása biztosított. FOTÓ: ÉM-ARCHÍVUM Voksolás: vasárnap A beterjesztett új sarkalatos jogszabály, választási eljárásról szóló törvénytervezet szerint a választást a javaslat alapján 2014-től mindig vasárnap kell megtartani, a voksolás nem eshet munkaszüneti napra, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. A választást a szavazás napja előtt legalább hetven, legfeljebb kilencven nappal kell kitűzni, így meghosz- szabbodhat az eddigi hatvannapos kampányidőszak is. Módosítanák a törvényt... BUDAPEST. A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella közölte, módosító indítványt nyújtanak be a törvényhez, hogy a parlamenti választás után újra megnyíljon a regisztráció lehetősége az önkormányzati és az európai választásokra azoknak, akik az országgyűlésire nem iratkoztak fel. mti Párhuzamos interjú A választási eljárásról szóló törvényről A benyújtott új választási eljárásról szóló törvény legfontosabb pontjairól kérdeztünk szakértőket. Voltak-e az előző választási eljárásról szóló törvényben olyan ellentmondások, problémák, amelyek miatt változtatni kell rajta? Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet vezető elemzője Mindenképpen orvosolni kellett az ajánlószelvények gyűjtéséből keletkező anomáliákat. A rendszer ugyanis a korrupció és a visszaélések „melegágya” volt; emlékezhetünk rá, nem egyszer fordult elő, hogy egy- egy jelöltre még megközelítőleg sem szavaztak annyian, mint amennyi ajánlószelvényt összegyűjtött. A vakok és gyengénlátók önálló választási lehetőségének hiánya szintén komoly probléma a jelenleg még hatályos törvényben, így mindenképpen pozitív fejlemény, hogy az új jogszabály Braille-írásos szavazólapok alkalmazását tenné lehetővé. László Róbert, a Political Capital választási szakértője Persze, rengeteg, a 2009-es választási auditunkban sorra is vettük ezeket. Röviden: választókerületi aránytalanság, külképviseleti szavazás, ajánlószelvények, kampánycsend, adatkezelés, igazolással szavazás. Ezeket mind meg lehetett volna oldani a régi rendszer keretein belül is, de más, politikai okokból teljesen új választási rendszerünk lesz. Az említett anomáliák egy részét, úgy tűnik, meg fogja oldani az új választási eljárási törvény, de messze vagyunk még a folyamat végétől, a kedden benyújtott javaslat még biztosan rengeteg módosításon fog átesni. Sérülhet-e a választópolgárok választáshoz való Joga, ha előzetesen regisztrálniuk kell? Az alaptörvény szerint sérül, hiszen az kimondja, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a különböző választásokon választó és választható legyen. A választójog gyakorlásával kapcsolatban az alkotmány annyi megkötést tartalmaz csupán, hogy a választójog magyarországi lakóhelyhez köthető. Éppen ezért nem véletlen, hogy a választási eljárásról szóló törvény benyújtásával egyidejűleg az alaptörvény módosítására is javaslatot tettek, elejét véve így az előre borítékolható alkotmánybírósági, a kormányra nézve kedvezőtlen eljárásnak. Nehezebb lesz a választójog gyakorlása, mivel eddig semmiféle előzetes erőfeszítést nem kellett tennie a választóknak azért, hogy napján szavazhassanak. Közismert, hogy nagyon nem szeretnek a magyarok hivatalokba járni, egyáltalán ügyeket intézni, és mivel sok kistelepülésen élő választónak még utaznia is kell, hogy ezt megtehesse, biztosan sokan lesznek, akik inkább lemondanak a választás jogáról. A legfőbb gond az, hogy a kormánypártoknak egyetlen komolyan vehető érvvel sem sikerült alátámasztaniuk, hogy miért volna Magyarországnak szüksége erre az új intézményre. Valóban segíti-e az előzetes regisztráció a külföldön élő magyar állampolgárok szavazását? A külföldön élő magyar állampolgároknak eddig is regisztrálniuk kellett ahhoz, hogy követségeken tudjanak szavazni. Kétségtelen tény, hogy a könnyített eljárásban magyar állam- polgárságot szerzők nagy tömege miatt mindenképpen külön szabályokat kellett létrehozni (hiszen ők nem szerepeltek a választói névjegyzékben), azonban ez nem indokolta volna a további, mintegy nyolcmillió állampolgár esetében is a kötelező regisztráció bevezetését. Rólunk, akik Magyarországon élünk, van nyilvántartása a magyar államnak, míg a külhoni magyarokról nincs. Az teljesen logikus, hogy nekik regisztrálniuk kell, e nélkül nem tudnának élni friss választójogukkal. De ez nem magyarázza, hogy határon innen miért kell feliratkozni, amikor a precízen vezetett nyilvántartásokból eddig is naprakész névjegyzékeket állítottak össze. Mi lehet az igazi oka a törvény megváltoztatásának? A kormány egy „világtrenddel” megy szembe. Ahol létezik választási regisztráció, ott is abba az irányba haladnak, hogy minél könnyebben, minél többen tudjanak regisztrálni. A könnyítések jótékony hatást gyakorolnak a részvételi arányokra; ahol az adminisztratív akadályokat csökkentették, ott lényegesen többen mentek el szavazni. Jelenség azonban, hogy Magyarországon a Fidesz-szavazók elszántabbak és fegyelmezettebbek, mint az MSZP vagy az LMP szimpatizánsai, így mozgósításuk egy esetleges választási regisztrációra is könnyebb lehet. A Fidesz, miután kétharmados többségével egymaga megváltoztathatja a teljes választási rendszert, igyekszik saját vélt érdekeinek megfelelően alakítani a választási környezetet. Erről szól, hogy a választókerületeknek nő a súlya, hogy eltörölték a második fordulót, hogy a bonyolult töredékszavazat-elszámolásban a győzteseket is „kompenzálják”, hogy a jelöltállítást egyszerűsítik és hogy bevezetik az előzetes regisztrációt. Ezek mindegyike visszaüthet, ha az ellenzék megerősödik. Két intézkedés van csak, ami a jobboldalt hozza helyzetbe: a külhoni magyarok választójoga és a kerülettérkép átrajzolása.
