Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-17 / 218. szám
2012. SZEPTEMBER 17.. HÉTFŐ KELET Fórum 5 A száz éves Boriska nénit a napokban köszöntötte családja és Nyírmihálydi vezetése fotó: olvasónktól Dolgosán töltötte a 100 évet Özvegy Szabó Mártonná, Antal Borbála Nyíracsádon született 1912. szeptember 9-én, szegény paraszti családban. Heten voltak testvérek. Az elemi iskolából 2 osztályt végzett el szülőfalujában. Kora gyermekkorától nehéz fizikai, ahogy ő mondja, paraszti munkát végzett, dolgozott cselédként, napszámosként. Boriska néni 1943- január 26-án kötött házasságot Szabó Mártonnal. Történelmi és gazdasági nehézségekben, de annál nagyobb szeretetben, egymás iránti feltétlen ragaszkodásban gyermekvállalási kedv, ezért csökken a népesség is. Akik havonta több milliót keresnek, időnként elvegyülhetnének az egyszerű emberek között buszon, vonaton vagy bárhol. A munkahelyvédelmi akcióterv csak akkor érne valamit, ha nem csak terv maradna. éltek együtt 53 évet, s felnevelték a három gyermeket. Boriska néni férje halála után, 1995-ben költözött be a Nácitagon lévő tanyáról Nyírmihálydiba fiához, Sándorhoz. Az immár íoo esztendős asszony, a „mi mamánk” jellemét nehéz néhány mondatban bemutatni. Édesanyai bölcsessége, példátlan intelligenciája, éleslátása mindig megmutatkozott gyermekei, unokái nevelésében, a róluk való gondoskodásában. Dolgos keze soha nem unatkozott. Életének eddigi 100 évében pedig töretlen, megingathaA megvalósításához erős akarat is kell, de ahhoz előbb ismerni kellene a nagy magyar valóságot. Ha végképp nincs kiút, akkor muszáj külföldön szerencsét próbálni, mint itthon fedél nélkül, pénz nélkül éhen halni. Szomorú, hogy anyaként, nagymamaként így tatlan hite vezette. Nemcsak szavakban, tettekben is bizonyította: számára a legfontosabb mindig a családja, értük való aggódása, szeretete határozza meg a mindennapi életét. Születésnapján családja: 3 gyermeke, 8 unokája, 8 dédunokája, testvérei leszármazottai, szerettei, valamint Nyírmihálydi község polgármestere, képviselői, a helyi háziorvos és a görög katolikus esperes úr köszöntötték őt sok szeretettel. RÁSA SZABÓ MARIANN, UNOKA gondolom én is. Élni szeretne mindenki, nem tengődni pár forintból. Boldognak szeretném látni a gyermekeimet, unokáimat is, de idehaza! Ezért az anyaországnak is tenni kellene, de sürgősen! KENYERES MIKLÓSNÉ, NYÍREGYHÁZA Hiába végeztem el az iskolát... Nem találok munkahelyet, még alkalmi munkát sem, pedig 54 éves fejjel elvégeztem a szociális gondozó és ápoló 2 éves iskolát, szakmunkás bizonyítványt is kaptam. Nem volt könnyű, de sikerült. Szeretném azt csinálni, amihez értek, részt venni az idősek gondozásában, ápolásában, de sehol egy szabad álláshely. Márciustól júliusig társadalmi munkában dolgoztam Mátészalkán az idősek otthonában, de sajnos sincs felvétel. A fiamat taníttatom, aki 20 éves, hogy szakmája legyen és boldogulni tudjon, de ez 22 800 forintból nagyon nehéz, már- már lehetetlen. Akár háznál is vállalnék idősgondozást, ha lenne rá mód és lehetőség. NÉV ÉS ClM a szerkesztőségben Nekem a családom a munkám Ismét egy levél. Már csak legyintek. Ha fel is bontom, egyre az jár az eszemben, hogy tényleg nem tudják még mindig a kormányon belül, hol tartunk, hogyan élünk, mire lenne szükségünk? Már nem vagyok aktív dolgozó, nyugdíjasként az én munkám a családom. Nap mint nap azon fáradozom, hogy a család egyben maradjon. Segítem a fiatalokat, hogy könnyebbnek tűnjön számukra a mindennapos mókuskerék. Na nem pénzzel, arra már rég nem telik. Ha elkeserítő híreket hallok, elszomorko- dom. Például, hogy tavaly kb. 100 ezer fiatal hagyta el az országot, s külföldön próbált szerencsét. Milyen ország az, ahol nem leli helyét az ember? Ahol nincs jövőkép? Nincs Címlaptéma volt az egyik színes újságban, hogy mivel vége van a nyárnak, sokan arra kényszerülnek, hogy megint belevessék magukat a munkakeresésbe. így igaz, legfeljebb a megint szót húznám alá, hiszen nyáron is tíz- és százezrek próbálkoztak, hiába. Ennek a sikertelenségnek nem az volt a fő oka, hogy a cégeknél sokan szabadságra mentek, köztük a személyzetisek is (akiket újabban HR-eseknek hívnak)... Az egyik közeli ismerősöm „háeresként” sem tudott elhelyezkedni, hiába van két diplomája. A fő oka a sok munka- nélküli, akiknek a száma nemhogy csökkenne (a rózsaszín szemüvegen át nézők és a „tűzhöz” közel állók szavai ellenére), hanem napról napra növekszik az újabb elbocsátások, a megszűnő cégek miatt. Én már a nyugdíjasok táborába tartozom, de belegondoltam, vajon hol és hogyan tudnék én elhelyezkedni mondjuk 30 évesen. Nem szabad elkeseredni, a sokszori nekirugaszkodást vegyük gyakorlásnak! - szól az első intelem. Igen, az ismétlés a tudás anyja, csakhogy, ha már a negyvenedik helyről sem válaszolnak, az anyáról csúnyább dolog jut az álláskereső eszébe... Javasolják továbbá, hogy rutinszerzés közben ne restelljük magunkat a valósnál jobb színben feltüntetni, vigyázva, hogy a turpisságig ne merészkedjünk, mert akkor hamarabb lelepleznek bennünket, mint a sánta kutyát. Kozmetikázni egyes tulajdonságainkat ezzel szemben nem bűn, sőt! A nacionálénk ugyanakkor legyen szellős, áttekinthető, sallangoktól mentes, mert a személyzetisnek is pénz az idő. Vigyázzunk a testtartásunkra interjú közben: a karba tett kéz, a keresztbe tett láb zártságot jelez. Ez főként a hölgyeknél fontos, ugyebár: kissé dőljön előre, fejét fordítsa oldalra, mert ez fokozott érdeklődést jelez. Egy jó fénykép is sokat jelent a gyöngybetűs önéletrajz mellett. A sok tipp közül még csak egyet: javasolják, hogy ne játsszunk a hajunkkal, mert ez önbizalomhiányt jelez. Érdekes, eddig én úgy tudtam, hogy a tincseit tekergető hölgy így azt jelzi, hogy többet is hajlandó nyújtani a férfinak... Ha a negyvenedik helyről sem válaszolnak, az anyáról más jut eszünkbe... Üzenet Berti Lukács hűséges olvasónktól: Meg kell tanulnunk, hogy a • kellemetlenségeket is elviseljük. Jó dolog cuclit dugni a kisbaba szájába, hogy ne sírjon. De idővel le kell szoktatni róla. AGATHA CHRISTIE # Találkozás és emlékezés Ötvenöt éves érettségi találkozót tartottak nemrégiben a Zrínyi gimnázium 1957-ben végzett, 4. d osztály tanulói. A 35 jelenlévő virággal, mécsessel emlékezett az elhunyt osztálytársakra és lerótta kegyeletét a szeretett osztályfőnök sírjánál. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Utazás a sámánok lován nyíregyháza. Különleges előadót lát vendégül szeptember 2i-én, pénteken 17 órától (a Hold I. fázisában) a Napfény Életmód Egyesület a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar „A” épületében. A „Tanuljunk egészségesnek lenni” sorozat keretében Paulinyi Tamás, a hazai szellemi élet egyik legsokoldalúbb alakja tart előadást Utazás a sámánok lován címmel. BRADÁCS MÁRIA @ Szép emlékek a közelmúltból A Zemplénben is barangoltak az „Együtt az úton" Közhasznú Egyesület „Aranyalma" Idősek Klubjának tagjai. Az emlékkép ezt a pillanatot őrzi. fotó: aranyalma idősek klubja Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális problémafelvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Postaládánkból Emlékhangverseny a templomban Vendégsorok Angyal Sándor Álláskeresőknek Vántus István nemcsak nyugszik Nyírbogáton, hanem él is a bogátiak figyelmes szeretetében. nyírbogát. Ünnepi emlékhangversennyel adózott a 20 éve elhunyt Vántus István, Erkel-díjas zeneszerző szellemisége, művészete előtt a nyírbátori református templomban nemrégiben, a Vántus István Társaság. Az ünnepségen Csíkos Sándor, színművész Ratkó József és Tóth Árpád egy-egy versét szavalta el. A hangversenyt több, mint 200 jelenlévő a legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig. Elsőként Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész, érdemes művész eljátszotta Vántus immár klasszikussá érett szvitjét. Őt Sin Katalin, gordonkaművész és Kerek Ferenc, Liszt-díjas zongoraJobb, mint kétszázan voltak kíváncsiak az emlékhangversenyre FOTÓ:OLVASÓNKTÓL művész, a SZTE ZMK dékánja követte az Ária a C-dúr prelúdiumra megszólaltatásával, majd Maczák János klarinétművész következett az utolsó Vántus-remekművek egyikével, az Hommage a Mozarttal. A műsor operarészlettel folytatódott. Altorjay Tamás, operaénekes adta elő a Favágó áriáját Klebniczki György zongorakíséretével, Réti Attila, a szegedi színház művésze a Kvá király szerelme című dalt énekelte. Altorjay Tamás: Vántus Kuli című dalának különleges hangulatát jelenítette meg. Az ünnepi est az Aranykoporsó című opera legmo- numentálisabb jelenetével, a Katakomba-képpel ért véget, Réti Attila előadásában. A nagyszerű hangverseny méltó, szentséges befejezése volt e produkció. Értő figyelemmel hallgatták A családtagok (Vántus Istvánné és dr. Vántus Rábán) meghatottan és elragadtatással nyüatkoztak a műsorról, a nyírbátori és nyírbogáti fogadtatásról. Dicsérték a közönség nyitottságát és érdeklődését, amellyel a sokszor talán nehezen megközelíthető kortárs zenét befogadták. Nagyra értékelték Nyírbogát gesztusát, hiszen sok embert elvitt a hangversenyre, s a szíveslátást a program végén. Valamennyien azt érezték, hogy Vántus István nemcsak nyugszik Nyírbogáton, hanem él is a bogátiak figyelmes szeretetében. GULYÁS JÁNOSNÉ, NYÍRBOGÁT
