Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-12 / 214. szám
KELET 2012. SZEPTEMBER 12- SZERDA ___________________________________________ aszály 5 Nem tudhatjuk biztosan, hogy mennyi csapadék lesz jövőre Országos átlagban nem ígérkezik kiugróan sok csapadék a következő hónapokban sem. budapjíst. „Egyszer minden aszályos időszaknak vége szakad. így volt ez a múltban is és így van a jelenben is” - válaszolta kérdésünkre Pártái Lucia, az Európai Meteorológiai Szolgálat meteorológus kérdésünkre, miszerint mikorra várható a csapadékosabbra fordulása. A szakember azonban nem bocsátkozott jóslásokba arról, hogy milyen időjárása lehet a következő heteknek, hónapoknak. Mondván, Magyarországra vetítve különösen kicsi a két hétnél távolabbi, főleg a több hónapos prognózis beválásának valószínűsége. Hazánk földrajzi fekvéséből adódóan gyakran ütköző helye a nyugatról érkező óceáni, a délről jövő mediterrán és a keKicsi a két hétnél távolabbi prognózis beválási esélye. PÁRTÁI LUCIA létről - főleg télen - ránk törő kontinentális hatásoknak. Havi átlagra vonatkozik A helyzetet tovább bonyolítja Magyarország medence fekvése, amely csapadékszegénységet feltételez, ám nem egyszer előfordul, hogy helyileg egy nap alatt akár egy havi csapadékmennyiség is lezúdulhat. Pártái Lucia elmondta még, hogy a hosszú távú előrejelzések csupán havi csapadék- és hőmérséklet átlagra vonatkoznak. Az átlag pedig komoly szélsőségeket fedhet el. Azt Varga László, az Országos Meteorológiai SzolgáAz biztos, most szomjaznak a termőföldek Hosszútávú időjárás előrejelzés Magyarországra lat meteorológusa is megerősítette, hogy a hosszú távú előrejelzések beválási valószínűsége igen csekély. Elmondta, hogy U átlagos B várható csapadék átlagos csapadék szeptember október november december január 20-55 február intézete is részt vesz ezeknek a prognózisoknak a nemzetközi fejlesztésében, tökéletesítésében, ezért rendelkezésükre áll a legfrissebb, egyébként havonként kiadott féléves előrejelzés Magyarországra. Eszerint országos átlagban csökken a szárazság mértéke, ám a szeptembertől márciusig tartó időszak egyik hónapja sem ígérkezik bőcsapadékúnak. A szeptember, és az október inkább átlag FOTÓ: KOZMA ISTVÁN alatti, míg a további hónapok csupán átlag körüli mennyiségű csapadékot hozhatnak. Ezzel együtt a szárazság mértékét a hőmérséklet is befolyásolja. A szeptember az átlagnál melegebbnek, az október, november és a január a sok évi átlagtól leheletnyivel hűvösebbnek, hidegebbnek valószínűsíthető. Hozzátette ő is, hogy az átlagok nagy szélsőségeket takarhatnak. ÉKN-KZS Az átlag elfedi a tényeket 15-45 mm GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Előfordult olyan eset - 2003 január és február -, amikor az ország keleti része közel fél méteres hó alatt volt és gyakran volt mínusz 20 fok alatti fagy, míg a Dunántúl nyugati részén szinte tavasz volt. Ez országos átlagban a havi középértéknél éppen csak hidegebb időt jelentett. 1996. október 18-án Püspökladányban és környékén néhány óra alatt másfél havi mennyiségnek megfelelő eső esett. Ez az országos átlagot tekintve semmilyen módon nem jelentkezett. Jegyzet Szalóczi Katalin Szép új nap Semmi nem ér fel a természettel: kertészkedés, bámészkodás a baromfiudvarban, a nyúlketrecek körül. Vagy egy kis séta az erdőben, az erdőszéli gyümölcsösben. Idén mindebbe szomorúság vegyült. Először a fű sárgult el, annak a locsolásáról mondtunk le először, előbb a zöldség, a paradicsom javára - ha már költöttünk rá, s benne a munka, teremjen valameny- nyit. Amióta a felfogott esővíz is elfogyott, csak a rózsákra, s a növénykülönlegességre áldozzuk a drága ivóvizet. A szomorú nyír hegyén a barkák még megjelentek, a lomb már csak az alsóbb ágkörökön tudott kifejlődni. Az ajándékba kapott csinos kis bokor még küzd az életéért, de az egyik fenyő megadta magát. A kirándulás sem szívvidító. Az elhagyott, gondozatlan gyümölcsösben az almafának, amely lepergett terméséből tavaly két ládát is megszedtünk, lombja is alig, nem még termése. A szőlőtőkék közül a kapálatlan járt jobban: a dudva valamit visszatartott a nedvességből. Annyi zöld sincs, hogy téphetnénk egy kis csemegét a nyulaknak. Az üyentájt színesedő hegyoldalon most barnás foltok, a fenyvesben hiába szimatolunk a gyantaillat után. Csak a rádióbemondó derűs reggelente: „Szép napra számíthatunk: sem felhőtől, sem esőtől nem kell tartani.” szaioai@inform.hu Vigyázz rám is! VIGYÁZZUNK |f Cl CT AGYEREKEKREI AEKJCLK Tartós aszaly, magas árak Az agrárkamara titkára szerint tartós aszályra kell berendezkedni. Miskolc. Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: ha az aszály miatt kevesebb a termés, akkor a piaci szabályok szerint várhatóan emelkedni fog az élelmiszerek ára. De mennyire lehet tartós az aszály? Éne a kérdésre is kerestük a választ Szabadfalvi Lászlónál, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara titkáránál. Készülni kell a jövőre „A hosszú távú meteorológiai előrejelzések egyértelműen azt mutatják, hogy várható egyfajta általános felmelegedés a kontinentális éghajlaton - mondta Szabadfalvi László. Tulajdonképpen az aszály miatt a hús- árak is emel- m* kedni fognak. 11b . SZABADFALVI LÁSZLÓ dflRjl- Ez egyebek mellett azzal is jár, hogy egyre melegebb nyarak várhatók egyre kevesebb csapadékkal, erre a gazdáknak készülni kell. Az idei aszályt már megelőzte a tavaly őszi is, így egyre inkább erre kell berendezkednünk. Az a mostani baj, hogy a nyári aszály a jövő évi termésre is kihatással lesz, hiszen már lassanként vetni kellene az őszi búzát, de ilyen száraz földön még a talajelőkészítési munkákat sem lehet elvégezni. Szabadfalvi László elmondta, az idei rosszabb termés- eredmények természetesen kihatással lesznek az élelmiszerárakra... „Nem csupán a kenyérárakra gondolok, hiszen ha azt vesszük, hogy egy kiló kenyérhez nagyjából egy kiló búza kell, ami 40-50 forint, j akkor látható, hogy nem az alapanyag miatt magas az ár. De miután takarmányból is kevesebb van és lesz, annak az ára is emelkedni fog, emiatt az állattartók is kénytelenek lesznek emelni az áraikat, így tulajdonképpen az aszály miatt a húsárak is emelkedni fognak. A tendencia arra mutat, hogy ez a folyamat a következő években tartós lesz - tette hozzá a megyei agrárkamara titkára. ÉM-BG Nemzeti vízgazdálkodási stratégia az öntözéshez Uniós támogatást is be akarnak vetni az aszályos időszakok átvészeléséhez. Szerencs. A kormányzat úgy véli, hogy az ár- és belvízi megelőzéshez, védekezéshez hasonlóan az öntözés is közfeladat, állami feladat. Ezért a stratégia centralizálni, állami kézbe kívánja venni - a költséghatékonyság és a gazdálkodók támogatása miatt is - az öntözést, miként az ár- szabályozást is. Jelen pillanatban 6-7 különböző, törvényes módon történik az öntözésre használt víz árának meghatározása. A vízitársulások helyett az állam lesz a vízgazdálkodás felelőse. A szakkormányzat szerint a fenntartható vízgazdálkodás, a hatékony és takarékos öntözőrendszerek elterjesztése, a vízmegtartást segítő talaj- művelési módszerek, a szárazságtűrő növények mind szélesebb körű beillesztése a termelési szerkezetbe a legfontosabb teendő. ékn GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: UN-NABITAT, MTI Globális felmelegedés a világon Hőmérsékletváltozás a világon 1900 és 2100 között legjobb esetben Nagyon sok helyen lett Ilyen a kukoricatermés fotó: kozma istván Jövő tavasszal azért még jól jöhet az idei őszi eső Az idei termést már betakarították, a csapadék a jövő évi hozamra lehet jó hatással. ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG.Egy újabb kánikulai és minimális csapadékot hozó aszályos időszak után a meteorológusok szerint e hét második felétől várhatóan újra csapadékosra fordul az időjárás. Már elvitte a termést Azonban „ez az eső, ami most jön, az idei aszály hatásait már nem csillapítja - mondta munkatársunknak ifjabb Hagyaczki József gazdálkodó. - A búzát, kukoricát, sok helyen a napraforgót is betakarították már, ezek terméshozamát már nem befolyásolja a csapadékosabb ősz.” Úgy tűnik, a mezőgazdászoknak és a mezőgazdaságot irányítóknak is megoldást kell találni az időjárásunk megváltozásából adódó módosuló gazdálkodási körülményekre. Hektikus körülmények Hagyaczki József sorolja az eddigieket: „Tavaly a száraz időjárás miatt a repce senkinek sem sikerült, a vetőmagok jelentős része ki sem csírázott, és az idei kicsi búzatermés is az aszálynak tudható be...” Mivel az idén már elvetették a repcét, Hagyaczki József szerint ennek jót tehet az eső, mert ha időben ki tud hajtani, elég erős lehet a növény ahhoz, hogy képes legyen túlélni a telet. Az őszi búzát október elején kezdik vetni, az ehhez szükséges talaj-előkészítő munkálatokat is megkönnyítheti a csapadék, a gépek köny- nyebben dolgoznak a nedves, mint a csontszáraz földben, és ha lesz elég eső, a jövő évi búzatermés is jobb minőségű lehet az ideinél. ém-szp
