Kelet Magyarország, 2012. szeptember (69. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-11 / 213. szám

2012. SZEPTEMBER n.. KEDD Legkevesebb 25 milliárd dollár az okozott kár FRANKFURT. Huszonöt és hat- vanmilliárd dollár között le­het a 2001. szeptember ll-i merényletek által közvetle­nül okozott kár, a terrorfe­nyegetettség pedig hosszabb távon olyan hatást fejt ki a gazdaságra, mint egy extra adó - mutatta ki a terror gaz­daságtanát vizsgáló kutatá­sában Tilman Brück, a berlini Német Gazdaságkutató Inté­zet (DIW) munkatársa. A terrortámadásban 3019 ember meghalt, a New York-i Világkereskedelmi Központ felhőkarcolói összeomlottak, hamuvá lett négy utasszállí­tó repülőgép és megrongáló­dott a Pentagon. A mentési munkálatok és a romok elta­karítása nagyjából 11 milliárd dollárt emésztett fel. A becs­lések erősen szóródnak a vég­összegről, konzervatív szá­mítások 25 milliárd dollárról szólnak, de vannak, akik 60 milliárdra teszik a közvetlen kár összegét. mti Biztosítások és kárköltségek WASHINGTON. A terrortáma­dások nyomán a biztosítókra rakódott teher - nem végle­ges számítások szerint - 50 és 80 milliárd dollár között lehet. Ennek nagy részét a viszontbiztosítók állták, köztük számos nagy európai cég, 9/11 gazdasági hatása így messze túlnyúlik a határo­kon. Egyik következménye pedig az, hogy drasztikusan, 50-100 százalékkal emelked­tek a légitársaságok biztosí­tási költségei, és a nagyobb hajókra és épületekre kötött biztosítások díjai is. mti „Jönnek az új fenyegetések...” A világot bejárt képek egyike: repülőgépes támadás a World Trade Center ellen fotó: internet Tizenegy évvel ezelőtt a világról alkotott képünk változott meg, állítja a szakember. BUDAPEST. „2001-ben úgy tűnt, hogy az amerikai terrortáma­dások alapvetően változtatják meg a vüágot” - fogalmazott Csiki Tamás, a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont mun­katársa, amikor azt kérdeztük tőle, mit jelentett a világnak 11 évvel ezelőtt szeptember ll-e. így folytatta: valójában azon­ban a világról alkotott képünk változott meg: rádöbbentünk, hogy még a legerősebb or­szágok is sebezhetőek, senki nem él „abszolút biztonság­ban”, mint ahogy korábban, és 2001-et követően sem létezett abszolút biztonság, minden fenyegetéstől mentes állapot. A szélsőséges iszlamista terro­rizmus üyen látványos megje­lenése azt az érzetet keltette, hogy bárhol, bármikor terror- támadásokkal szembesülhe­tünk - ez azonban nincs így. Helyére került Nem „globális terrorizmus­ról”, azaz mindenhol felélén­külő terrorcselekményekről, hanem egyes terrorszerveze­tek globálisan megjelenő ké­pességeiről kell beszélnünk, ami ellen egyébként az elmúlt évtized nemzetközi terroriz­mus-ellenes fellépése jelentős eredményeket ért el. Elég, ha az al-Kaida meggyengítésére, jelentős vezetőinek kiiktatá­sára gondolunk - hívta fel a figyelmet a szakember. Kiemelte: a 2001-et követő évek eseményei - az afga­nisztáni, majd az iraki há­ború - kapcsán az Egyesült Államok és szövetségesei, de akár a NATO és az Európai Unió is, bizonyos értelem­ben „túlreagálták” a nemzet­közi terrorizmus jelentette veszélyt. Az évek múlásával azonban ez a kérdés is a „he­lyére került” a nagyhatalmak és nemzetközi szervezetek biztonságpolitikai napirend­jén. Fontos eredmény volt a terrorszervezetek elleni összehangolt nemzetközi fellépés, amelyet gyakor­latilag minden fontos sze­replő, még Oroszország és Kína is támogatott. Ennek eredményeképpen az elmúlt években számos - a katonai mellett rendvédelmi, titkos- szolgálati, gazdasági, jogi, politika - eszközzel gyengí­tették a terrorista hálózato­kat, azok utánpótlását, hogy a legfejlettebb társadalmak sebezhetőségét csökkent­sék. Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a világ mintegy 10-12 országára korlátozódik az összes globálisan elköve­tett terrorcselekmény mint­egy 90 százaléka, ezek az országok pedig a klasszikus „konfliktusövezetek” - Kö­zel-Kelet, Dél-Ázsia és Afrika - országai, míg a „nyugati” országokban a terrorcselek­mények száma igen alacsony, amiből csak olyan „megrázó és látványos”, úgynevezett stratégiai terrorcselekmé­nyek emelkednek ki, mint a 20ll-es norvégiai támadás. Ezek azonban a kivételt je­lentik és nem a szabályt - je­lezte Csiki Tamás. Hová lett a biztonság? „Biztonságosabb lett-e az­óta a világ?” - kérdeztük. A szakember szerint a bizton­ság - amit a fenyegetettség hiányaként határozhatunk meg - relatív fogalom. Mivel valamilyen fenyegetés mér­téke attól is függ, mi hogyan értékeljük, milyen nagyság- rendűnek érezzük, akár egy konkrét fenyegetés megíté­lése is eltérő lehet különböző kérdésekben. „Éppen ezért a kérdést in­kább úgy tenném fej: kiszá­míthatóbbá vált-e a világ, gyorsabban, hatékonyabban tudunk-e reagálni a megje­lenő fenyegetésekre? Erre egyébként nem tudok pozitív választ adni: világunk rend­kívül dinamikusan és gyor­san változik. Néhány év alatt jelenhetnek meg új fenyege­tések, mint például az egy évtizede szinte még nem is ismert kiberbiztonsági prob­lémák, információtechnoló­giai sebezhetőség, miközben számos hagyományos bizton­sági problémára nem talál­tunk megoldást” - emelte ki a szakember. ékn-he Néhány év alatt jelen­hetnek meg teljesen új fe­nyegetések. CSÍKI TAMÁS Két kérdés, két válasz Ma mi jelenti a legnagyobb veszélyt a világra bizton­ságpolitikai szempontból? A nemzetközi biztonságpolitikai kérdések közé napjainkban a tömegpusztító fegyverek és az ezek előállításához, illetve célba juttatásához szükséges technológiák ellenőrizetlen terjedése (úgynevezett proliferációja), a gyenge, működés- képtelen államok, és az egyenlőtlen társadalmi és gazdasági fejlődésből, az ellátási problémákból adódó konfliktusok problémáját sorolnám. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy a globális gazdasági válságból eredő és súlyosbodó prob­lémák, amelyek társadalmi, politikai és biztonsági téren is konfliktusokat eredményezhetnek, a mindennapokban talán már ma is jobban, közvetlenebb formában érzékelhetőek. Megtörténhet-e még egyszer szeptember 11 -e? Egy valamit tanultunk a történelem tanulságaiból: kizárni semmit nem lehet. Azt azonban hangsúlyoz­nunk kell, hogy az ilyen nagyságrendű támadások kivételesek, sőt a körülmények kivételes összejátszá­sának eredményeképpen következhetnek be. Sajnos a szélsőséges mozgalmak erősödésének lehetünk szemtanúi a világon sokfelé, olykor Európában is, így - mint azt a 2004-es madridi és a 2005-ös londoni, vagy az említett 2011-es oslói (utoyai) merényletek is jelezték - kizárni semmit nem lehet, viszont az ilyen nagyságrendű támadások rendkívül ritkák - válaszolta lapunknak Csiki Tamás. Perük a kát légitársaságot Tizenegy év után is polgári bíróság elé kell állnia az American Airlines-nak és az United Airlinesnek. Washington. Egy szövetségi bíró döntése értelmében a két légitársaság képviselői­nek bíróság elé kell állniuk a New York-i World Trade Center elleni 2001. szeptem­ber ll-i terrortámadások mi­att - értesült az ATW. A ké­relmet a World Trade Center Properties (WTCP) és leány- vállalatai nyújtották be a két légitársaság ellen. A WTCP 99 évre lízingelte a World Trade Center épületeit New York és New Yersey Kikötői Hatóságaitól. A lízingszerző­dés csupán három hónappal a terrortámadás előtt szüle­tett meg. Hanyagság miatt történt Az eset után a WTCP beperel­te a két légitársaságot azzal az indokkal, hogy „a légitársa­ságok hanyagsága miatt kerül­hettek a terroristák a repülő­gépek fedélzetére, téríthették el azokat és irányíthatták a gépeket az Ikertornyokba”. A WTCP négymilliárd dollárt kapott a biztosítótársaságtól, ugyanakkor további 2,8 milli­árd dollár kártérítést vár a két légitársaságtól. A légitársaságok álláspontja szerint ugyanakkor a WTCP által a biztosítótól kapott kár­térítés fedezi a károkat. A bíró azonban elutasította érvelé­süket, mondván: ki kell vizs­gálni az ügyet. mti A légiközlekedésben is minden megváltozott WASHINGTON. Az Al-Kaida terrorcselekménye után a légiközlekedésben azonnal szigorítottak a biztonsági el­lenőrzéseken. Korábban az Egyesült Államok belföldi légi járataira jóformán úgy szállha­tott fel az utas, mint manapság egy vonatra vagy távolsági au­tóbuszra. A repterek biztonsá­gi kapuinál immár több mint tíz éve hatalmas ládákban gyűjtik össze az utasok köröm- reszelőit, bicskáit, dugóhúzóit, dobálják halomba a véletlenül a kézipoggyászban felejtett drága parfümöket és másféle testápolási cikkeket. Egy kis üveg víz, amely ko­rábban senkit nem érdekelt, azóta a tiltott tárgyak listáján szerepel. ém Szakértők véleménye Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő: „A világ a 2001. szeptember ll-i ame­rikai terrortámadás óta összességében sokkalta biztonságosabb lett. A terror- támadás lényegében egy önpusztító lépés volt az Al-Kaida terrorszervezet részéről, mert az Amerikai Egyesült Államok ezután kezdte meg a szervezet teljes felszámolását, persze több-keve­sebb sikerrel. A szeptember 11 -ei táma­dás gyakorlatilag menlevelet adott az USA-nak, és ezzel új fejezet kezdődött a terror elleni harcban. A támadás nélkül nem lett volna sikeres a terror elleni fellépés, és anélkül nem tudtak volna létrehozni egy terrorellenes rendszert." VIGYÁZZUNK IfCI CT A GYEREKEKRE! Tálas Péter biztonságpolití9kai szakértő: „2001. szeptember 11. óta az ameri­kai, a madridi és a londoni merényle­tek óta pedig az európai politikusok is arról igyekeznek meggyőzni a nyugati társadalmakat, hogy a terrorizmus visszaszorításának igénye szükségsze­rűvé teszi a szabadságjogok átmeneti vagy tartós korlátozását. Mivel az átlagpolgár az Atlanti-óceán mindkét partján felettébb keveset tud a terro­rizmusról - úgy tűnik -, ezt hajlamos is elhinni.” Megerősítették a védelmet a nyíregyházi gyár körül Hiába próbálta elér­ni New York állam kormányzóját a polgár- mester... nyíregyháza. „Tragédiának tartom, hogy ilyen előfor­dulhatott. Képtelenség, ami történt” - nyilatkozta az első hírek hallatán dr. Simon Mik­lós, a Parlament Honvédelmi Bizottságának akkori elnöke. Mint hozzátette: „Országun­kat szerencsére nem érintik az események, ilyen értesülé­sem ez ideig nincs. Hazánkra ez a támadás csak akkor lenne befolyással, ha a honvédelem bármilyen tekintetben szóba kerülne. Remélem, erre nem kerül sor...” Felfoghatatlan, ami történt „Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban történt tragikus események után Magyaror­szágon valamennyi amerikai érdekeltségű intézmény és objektum védelmét megerő­sítették” - reagált Mészáros Gyula, az amerikai érdekelt­ségű Flextronics kelet-ma­gyarországi igazgatója. Tizen­egy évvel ezelőtt lapunknak A terrortá­madás után azonnal megkerestek bennünket. MÉSZÁROSGYULA A Flextronics nyíregyházi gyára azonnal megerősített rendőri védelmet kapott FOTÓ: ÉKN-ARCHÍVUM elmondta: „Az esemény után a rendőrségtől azonnal megkerestek bennünket, s jelezték: megerősített védel­met nyújtanak. Ez központi intézkedésre történt, tehát a kormány határozata alapján kaptunk segítséget, amely kiegészítette a Flextronics ál­landó biztonsági szolgálatát.” Többször járt New Yorkban, •jól ismerte a várost és szemé­lyes jó barátjának tudhatta Georg Patakit, New York ál­lam kormányzóját Petróczki Ferenc, aki Nyírbátor polgár­mestere volt 2001-ben. Tizen­egy éve, szeptember ll-én ag­godalommal telve nyilatkozta lapunknak: „Amióta csak a híreket meghallottam, és a televízióban látom a képeket, folyamatosan próbálom hívni New York állam kormányzó­ságát és elérni Georg Patakit. (...) Felfoghatatlan számomra és egyben megmagyarázha­tatlan, ami történt. Borzasz­tóan félek,, hogy csak az első lépés történt meg, s a folya­mat dominóként söpör majd végiga világon.” ékn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents