Kelet Magyarország, 2012. augusztus (69. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-06 / 183. szám
2012. AUGUSZTUS 6.. HÉTFŐ KELET Az életet adó dohány lett kukoricát, kalászt és gyümölcsöt is termelünk. A tavalyi évet nyereséggel zártuk, de az osztalékot, mint minden évben, most is visszaforgattuk. Ez nem munka, ez egy létforma - mondja János, akivel a polgármester is egyetért, sőt azt is elárulja, a magánélet és a munka közti mérlegnyelv egyértelműen az utóbbi felé leng ki. - Huszonegy éve indultunk és ellentétben sok társulással, mi valahogy rájöttünk, ha összefogunk, tovább élünk. Most dolgoznak a legtöbben Az mindig is csak egy álom volt, hogy ide külföldi befektető érkezzen, így mindent alárendeltünk annak, hogy önállóan alakítsunk ki jövőképet magunknak. Persze rengeteget köszönhetünk a ULT-nek is, szakmai irányítás terén, szükség szerint előfinanszíroz, sőt különböző fejlesztési tanácsokat is ad - magyarázza Révész Dezső.- Most, a betakarítás idején dolgoznak a legtöbben, az itt megtermelt dohány szárítás után a fermentálóba kerül. A felvásárlási szezont augusztus második felében a szolnoki dohányfermentáló indítja, a nyíregyházi dohánygyár pedig szeptember elején kezdi majd meg az átvételt - sorolja a fázisokat Balogh László, a Nyidoter Kft. igazgatója, km-ss Nagyüzemben szortírozzák a dohányt tornyi levél eljutott a szárítóig, az idei termés nagyon szépnek ígérkezik. Virgina és Burley, ők ketten viszik a pálmát.- Az igazi teljesítmény az, hogy miután hajnaltól délutánig valaki szétdolgozta magát a termőn, hazamegy és csaFOTÓ: SOMLÓ SAMU ládanyaként működik tovább - avat be minket Bocz János, a száz százalékban önkormányzati kézben lévő, helyieket foglalkoztató cég, a Novor Kft. ügyvezető igazgatója. - Négy- százötven hektárnyi területen gazdálkodunk, a dohány melNem könnyű kenyér a dohánytermesztőké, de a szár könnyebben törik meg, mint az ember. nyírtét. A hazai dohányföldek nyolcvan százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik és mivel a betakarítás java részét kézzel végzik, sokan ebből az ágazatból élnek.- Itt Téten minden tizedik embernek a mezőgazdaság ad munkát, így július közepétől október első hetéig, aki akar, tud dolgozni. Márpedig itt élni akarnak az emberek - mondja Révész Dezső, a település polgármestere. Dohány, kukorica, búza és gyümölcs a palettán- Nem könnyű kenyér ez, de mindenki szívesen csinálja - folytatja Nyírtét első embere, akivel először a dohányföldön találkoztunk. Száll a por, csattog a metszőolló, száznegyven ember hajnaltól töri a dohányt. A munkások keze ragad a dohányzsírtól, az izzadtságra tapadt homok pedig sárrá változik a bőrön. Megérkezésünkkor már jó pár trakA falu tíz százaléka a mező-gazdaságból él. RÉVÉSZ DEZSŐ Hamarosan Vidoroghatunk NYÍREGYHÁZA. A Vidámság és Derű Országos Seregszemléjére idén augusztus 24. és szeptember l-je között kerül sor a Móricz Zsigmond Színházban. A versenyprogramba az elmúlt évadban bemutatott vígjátékokból válogatott nyolc nagyszínpadi és nyolc kamaraprodukció kapott meghívást. A nagyszínpadon a kecskeméti Katona József, a fővárosi Madách, a tatabányai Jászai Mari Színház, a budapesti Pintér Béla és Társulata, az Orlai Produkciós Iroda, a Radnóti Színház, valamint a Vígszínház produkciói láthatók majd. A Krúdy Kamarában a Sanyi és Aranka Színház, a Gólem Színház, a Pinceszínház, a Budaörsi Játékszín, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, továbbá a MaNNa és az Orlai Produkciós Iroda közös előadását, a HOPPart Társulat és a Kőszegi Várszínház közös produkcióját, valamint a Orlai Produkciós Iroda darabjait tekintheti meg a nagyérdemű közönség. KM Megkérdeztük Ön követi az olimpiai eseményeket? nak természetesen szurkolok. Remélem a vízilabdások aranyat nyernek majd - mondja. Az apagyi Nagy Rita hellyel- közzel figyeli ’a történéseket. - Csak azokat a viadalokat nézem, amik érdekelnek, mint például a torna, az úszás vagy a vívás - sorolja. Vékony Sándor is csak néha kapcsolódik be a közvetítésekbe. - Ha otthon vagyok és elcsípem, megnézem, hogy szerepelnek a magyarok Londonban. Általánosságban nem a kedvenceim a sportműsorok, de az ilyen nagyobb horderejű versenyeket szívesen nézem - mondja. Rakovlcs Béla pedig így fogalmaz: - A kajakosok remélem aranyosak lesznek... km-ss B' ' BODROGI BETTINA: Egy- PAPP LAJOS: Amikor általán nem figyelem az Időm engedi, nézem a olimpiát. közvetítéseket. BALOGH MÁTÉ: Csak néha nézem az olimpiát. NAGY RITA: A torna, az úszás vagy a vívás érdekel. VÉKONY SÁNDOR: A nagyobb sportműsorokat nézem csak. * lm RAKOVICS BÉLA: A vlzllabdásokban még bízok. Bodrogi Bettina nem követi az eseményeket. - Régebben versenyszerűen úsztam, de most egyáltalán nem követem figyelemmel a londoni ötkarikás játékokat - osztja meg velünk. A nyíregyházi Papp Lajos már másként viszonyul az olimpiához. - Amikor időm engedi, megnézem a versenyeket. Nem hiszem, hogy a csapatsportágakban érmet fogunk már szerezni, inkább az egyéni sportolókban bízom - utal vízilabdázóink sokakban csalódást keltett formájára. Balogh Máté Gávavencsellőn lakik, jelenleg épp unokatestvérénél, Nyíregyházán nyaral. - Néha szoktam csak nézni az olimpiát, de a magyar csapatA kőlaposi siker története Szabó István már a gyerekein látja lelki szeme előtt fotó: a szerző Megtörtént a csoda, kőlaposon focipálya díszeleg az egykori hulladéklerakó helyén. NYÍREGYHÁZA. A kőlaposi játszótér története évtizedes, pedig még csak pénteken került az oly régóta áhított focikapu a földbe.- Ez kérem igazi sikertörténet - lelkendezik Szabó István, aki több mint tíz éve harcol többek közt azért, hogy Kőlaposon legyen egy hely, ahol a gyerekek játszhatnak. Már csak a füvesítés hiányzik- Mindenkivel beszéltem, mindenkit győzködtem, most pedig mindenkinek nagyon szépen köszönöm. Szinte hihetetlen, hogy ennyi év után idáig eljutottunk. Megmondom őszintén, amikor tavaly októberben elhordták az évek óta itt éktelenkedő betonoszlopokat, már éreztem, hogy sikerülni •fog és hogy pontot tehetünk az ügy végére. A nagy lendület aztán alábbhagyott, de végül csak kimondhatjuk, hogy Kőlaposnak is van saját játszótere. Igaz még kisebb munkálatok hátravannak, de áll két kapu, van két új padunk és egy kis szemetes is helyet kapott. A füvesítés hiányzik, de arra is hamarosan sor kerül - mondja Szabó úr, aki azt is elárulja, mostanában egy picit még jobban odateszik magukat a helyiek. - Ez egy jólelkű, békés közösség, ahol mindenki teszi a dolgát, nap mint nap. A fellendülés mindenkit picit még jobban arra ösztönöz, hogy rendezettebb legyen a kertje, csinosabb a portája - meséli, miközben lelki szemeivel már a grun- don focizó srácokat nézi. ss Nézőpont Kiss László Hány arany? Az újkori olimpiák kitalálója, elindítója ma a zseniális show producer címet biztos kiérdemelné, mert az olimpiai játékokban minden benne van, ami ehhez szükségeltetik. Dráma és szórakozás, indulatok és érzelmek, hiúság és nemzeti önérzet, izgalom és emelkedettség és látvány, látvány, látvány. Sehol nem volt akkoriban a televízió, de mégis az egész olimpiát, mintha képernyőre találták volna ki. Az alapkérdés persze, mint minden kissé ingadozó nemzeti öntudattal rendelkező kis nemzet számára, hogy milyen eredményt tudunk felmutatni. Hány arany? Mázsás, tonnás súllyal nyomnak minket a múlt bravúrjai. Nehéz megfelelni az elődeink állította mércéknek, mert hát közben a sport jellege is megváltozott. Fogalmazhatok úgy is, hogy sokkal több pénz kell hozzá. De ez nem jelenti azt, hogy akár egész elképesztő körülmények közül kiemelkedve nem születhet olimpiai bajnok. Dehogynem. Csak az olyan lesz, mint Koplárovics gólja, azaz az ismétlésre azért kicsi az esély. Felmerül ilyenkor az is, hogy egy ilyen kis és nem gazdag nemzetnek mennyit érdemes arra elköltenie, hogy olimpiai aranyak csillogjanak négyévenként a nemzet vitrinjében. Erre nehéz egyszerű választ adni, mert abban is van igazság, hogy nem szabad ezt pusztán forintokkal mérni. Sokat jelent az országnak a nemzetközi porondon meg nekünk magyaroknak lélekben, ha nyerő szériát tudunk felmutatni. És ez nehezen forintosítható kategória. És hát gyanítom, az ösz- szes erre fordított pénz eltörpül amellett, amikor valaki egy csúcsminisztériumban kicsit „eltervezi” a büdzsét, néhány tized- vagy századponttal. Mi magyarok soha nem fogunk úgy tekinteni az olimpiára, mint egy játékra, ami nemes, nagyszerű, de hát mégis egy játék. Ennél sokkal több ez nekünk, egy kicsit erőfelmérő is négyévenként, hogy minden gondunk ellenére tartunk-e még ott, mint az előzőnél. Még az is, akit különösebben nem érdekel a sport, azt azért számon tartja, hogy hány arany is született. Van is ebben valami nagyon sajátos szimbolika, mert rengeteg értékes teljesítmény születik a második, harmadik helyeken, és ennyi nemzet közül egy sportágban mondjuk ötödiknek lenni is óriási dolog. De azért az olimpiai arany az más. Az elsőségnek más az íze, a varázsa. Gondoljunk csak bele, milyen büszkék vagyunk azokra a magyar feltalálókra, akiknek elsőként jutott eszükbe a világon valami korszakalkotó. Lehet persze számítgatni, hogy a nemzet méretéhez képest most x darab feltaláló vagy olimpikon sok vagy kevés, ebben előre megyünk vagy visszafelé, de ez valójában nem nagyon számít. Amikor Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott, senki nem számolta, hogy vajh az irodalmi Nobel-díj statisztikáiban hol a helyezésünk, csak élveztük a dicsőség ízét. Most csak ez lehet az iránymutatónk. Mindegy, mennyi aranyunk lesz, mennyi csalódás és mennyi váratlan vagy várt öröm, aranyat nyerni olimpián mindig óriási dolog. Hacsak egyetlenegyet nyernénk akkor is az lenne, mert egyvalamiben mi voltunk a világon a legjobbak. laszlo.klss@inform.hu Kelet kvíz Melyik névből származik Ibrány város neve? a) Ibrahim b) Ibrahány c) Ibéria d) Ibrahima A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Mindegy, menynyi aranyunk lesz, mennyi csalódás és mennyi váratlan vagy várt öröm, aranyat nyerni olimpián mindig óriási dolog. ■> Kánikula volt és lesz Hétvégén zsúfolásig megteltek megyénk strandjai. Képünk Tiszalökön készült. fotó: racskó tibor
