Kelet Magyarország, 2012. augusztus (69. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-04 / 182. szám
2012. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET Védettséget kaphatna két állomás is Budapest. A győri és a hatvani vasútállomással együtt 51 épületet javasol műemléki védelem alá helyezni egy új rendelet, amelynek tervezetét az Emberi Erőforrások Minisztériuma jegyzi a kormány honlapján. A vidéki építmények közül kiemelendő a felsőszölnöki vízimalom és olajprés, a kőszegi vár bejáratánál található, 1932-ben A hatvani vasútállomás fotó: internet épült Hősök tornya. MTI sávú internet-előfizetést tartottak nyilván Magyarországon, 11 ezerrel többet, mint májusban - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentéséből. A szélessávú internet-hozzáférésben a teljes piacot tekintve a Magyar Telekom a piacvezető, részesedése 34,8 százalék, második a UPC (21,7) a harmadik a sorban a Digi (13,2). Lapszemle Magyar Nemzet: ___ Az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hozott Jozef Hamala a Fenyő János médiavállalkozó elleni merénylet harmadik érintettje - tudta meg a Magyar Nemzet. A médiavállalkozó meggyilkolásával Jozef Rohácot gyanúsítják, de a támadásban a nyomozók szerint szerepe lehetett Hamalának és a szintén Magyarországon előzetesben lévő Ladislav T.-nek is. A három szlovák állampolgárságú férfi közül Rohácot és Hamalát az Aranykéz utcai pokolgépes támadással is összefüggésbe hozta a rendőrség, amely szerint a merénylet felbujtója a nemrég őrizetbe vett P. Tamás volt. Figyelemre méltó, hogy a P. Tamás és négy társa előzetes letartóztatásáról döntő bírósági határozat ügyiratszáma megegyezik a Fenyő-ügy iratszámával - emeli ki a napilap. Magyarverés Nagyváradon Bukarest. Nagyváradon két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek - írta a nagyváradi Erdon.ro hírportál. Az incidens csütörtökre virradóra történt, amikor a két bántalmazott három román nemzetiségű társával együtt kosárlabdázott a várad-rogériuszi református templom mögötti sportpályán. Éjfél körül felbukkant egy tizenkét fős társaság - írta a portál. Később, amikor a társaság leghangosabb tagja meghallotta a két magyar fiatalt anyanyelvükön beszélni, visszafordult, és kötekedni kezdett velük - állítják a bántalmazottak. A két bántalmazott fiatal négy napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett a törvényszéki orvostani jelentés szerint. mti Balog Zoltán: vissza kell utasítani az embereket megalázó gonoszságot. Budapest. Vissza kell utasítani mindazt a gonoszságot, amely embereket vagy ember- csoportokat méltóságukban megaláz - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a humánum napja alkalmából tartott pénteki megemlékezésen, a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Bűnavádis A humánum napját 2001 óta minden évben Raoul Wallenberg embermentő svéd diplomata augusztus 4-i születésnapjához kapcsolódóan tartják Magyarországon. A Raoul Wallenberg 100. születésnapja alkalmából tartott rendezvényen a miniszter úgy fogalmazott: szégyenletes bűn az antiszemitizmus, elfogadhatatlan bűn a cigányság megbélyegzése, de legalább akkora bűn rasszizmussal vádolni azokat, akik valójában nem azok. Politikai haszon- szerzésből történik az, amikor a politikai ellenfelek egymás fejéhez vágják a rasszista vádakat, ez pedig az áldozatok Az embermentők a gyűlölet tobzódása idején sem rettentek meg. SZITA SZABOLCS kárára van - tette hozzá. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a következő nemzedékek megtanulják: „mi soha nem leszünk szövetségesei ilyen gondolatoknak”. Ugyancsak lényegesnek mondta, hogy a zsidó szervezetekkel egyeztetni kell arról, hogyan lehet „méltányosan és tisztességesen” tanítani a holokauszt történetét. Rámutatott: a nemzeti alaptantervbe először került bele a cigányság története. Határozat az emlékközpontról Felhívta a figyelmet arra is Balog Zoltán, hogy az első Orbán-kormány idején, 2002- ben határozatot hoztak a Holokauszt Emlékközpont alapításáról, és amikor 2004- ben az megnyílt, a Fidesz képviselői is jelen voltak, noha akkor nem ők voltak hatalmon. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója arról szólt, hogy az embermentők „a gyűlölet tobzódása idején sem inogtak meg”, sok leleménnyel segítették „a halálra hajszolt zsidó polgárokat”. Tetteikkel a magyarság méltóságát őrizték, a nemzet becsületét védték - állapította meg. „Szívünk meleg üzenete” Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi az áldozatok bemutatásáról szóló zsidó hagyomány tanítását idézve úgy fogalmazott: „egykoron minden áldozat bemutatása megszűnik, ám a hála áldozata örökké megmarad, amelyet szívünk meleg üzenetével mutatunk be azok előtt, akik (...) elkövették a nagy művet, hogy ki-ki segítse az ő felebarátját”. mti Kórházigazgatók lettek A magyar egészségügy arcai - mondta róluk a szaktárca vezetője. Budapest. Hivatalosan is megkapták kinevezési okiratukat az egészségügyi rendszer átalakulása során elsőként, újonnan megválasztott kórházigazgatók pénteken Budapesten. Balog Zoltán miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületében tartott ünnepségen azt mondta: a most kinevezett vezetők nemcsak az átalakulás, hanem egyúttal a magyar egészségügy „arcai” is lettek. Nevesszenei A tárcavezető közölte, hogy a vezetői megbízások során a fiatalítás is szempont volt, ugyanakkor kiemelte: továbbra is szükség van azokra, akik mostanáig a magyar egészségügy nehéz helyzetében is helytálltak. Ezért a kormány olyan megoldást fog kialakítani a nyugdíjak ügyében, hogy ez a tudás és tapasztalat ne vesszen el a magyar gyógyítás ügye számára - tette hozzá a miniszter. Hatvankettő felett: nem Március végén 35 kórházigazgatói posztot hirdettek meg, de 12 pályázat eredménytelenül zárult, így augusztus elsejével 23 kórház élére neveztek ki újonnan főigazgatót. Több, 62 éven felüli pályázó nem nyerte el a posztot. mti Devizaárfolyam (2012.08.03.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 278,70-1,95 USA dollár 228,18-0,53 Svájci frank 232,01-1,42 Angol font 354,64-0,68 Román lej 60,03-0,86 Ukrán hrivnya 28,13-0,06 Horvát kuna 37,03-0,26 Lengyel zloty 68,02-0,34 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Egy ember, 350 céggel Adóval sokkolt dohányipar Budapest. A kormány által júliusban bejelentett tervezett jövedékiadó-emelés sokkolja a magyar dohánypiac szereplőit - ezt a véleményt eltérő hangsúllyal, de minden dohánygyártó megfogalmazta Magyarországon, derült ki az MTI körképéből. így az a vélemény is, mely szerint a drasztikus mértékű adóemelés súlyos piaci zavarokhoz vezethet. MTI Csaknem 900 ezer cég- tulajdonos van Magyar- országon. BUDAPEST. Magyarországon mintegy 888 ezer ember tulajdonos valamilyen vállalkozásban; ami a jelenleg működő 565 ezer céget figyelembe véve különösen magas számnak tekinthető- derül ki a kockázatkezeléssel és üzleti információs szolgáltatássokkal foglalkozó Bisnode csoporthoz tartozó PartnerControl céginformációs szolgáltató elemzéséből. Kiterjedt Az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint egy magánszemély átlagosan 1,32 céghez kapcsolódik tulajdonosi vagy vezetői kapcsolattal, így egy kiterjedt „érdekeltségi gráfról beszélhetünk”. A legtöbb cégérdekeltsége a tatabányai Erdélyi Józsefnek van, áld jelenleg több mint 350 céghez kapcsolható - írja a Bisnode a Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint. mti Vendégjegyzet Dr. Nyakas Miklós Nemzeti önképünkről a rövid XX. században Amikor Bocskai István politikai végrendeletében arra intette a magyarországi magyarokat, hogy az erdélyieket a „maguk vérének, tagjának” tartsák, s ugyanerre az erdélyieket, korszakos gondolatot fogalmazott meg. Tulajdonképpen erre épített Zrínyi, Rákóczi, az 1790-91. évi országgyűlés rendjei, a reformkor nagyjai, s a kor követelményeihez igazítva az 1848. évi országgyűlésből kinövő forradalom és szabadságharc. Az egy nemzet - egy haza olyan kovásszá, egyben ragasztóanyaggá vált, amely a dualizmus korának magyarságát feltétel nélkül egyesítette. Ebben nem volt különbség a Tisza Kálmán hívei, s a különböző nevek alatt s alkalmi koaliciókba tömörült negyvennyolcasok között. Törések tulajdonképpen az első munkásmozgalmi ihletésű, s jórészt az internacionálé elméleti alapjaihoz igazodó mozgalmak révén alakultak ki. A proletár világállam lázálmához képest a nemzet kérdésében más volt a polgári radikálisok álláspontja, s ugyancsak más az olyan szellemi héroszoké, mint Ady Endre vagy Bartók Béla. Szellemi csatornák, érintkezések voltak ugyan köztük, de a végső konklúzió mégis gyökeresen eltérő volt. Jászi Oszkárt 1918-as szerepe miatt lehetett és kell is bírálni, elsősorban naivitása miatt, de a hadsereget mégiscsak a szociáldemokrata Linder Béla demoralizálta („nem akarok több katonát látni”). S aki mindezért erkölcsileg felelt, Károlyi Mihály, furcsa, különös alakja a magyar politikatörténetnek. Pályafutása mintegy megvilágítja a rövidnek mondott huszadik század kezdetét, amelyről ma már világosan látszik, hogy az az első világháború vérözönével kezdődött. Ekkor borult fel a 19. század konzervatív értékrendje, s ez lett a szülőfészke a mindkét oldali szélsőségeknek. Szimbolikusan mindez Tisza István tragikus meggyilkolásával kezdődött. S ne feledjük: Kun Béláék diktatúrája betiltotta a nemzeti jelképek használatát, a címert éppúgy, mint a nemzeti lobogót. Budapest „vörös rongyokba” öltözött. A piros-fehér-zöld használata ellenforradalmi cselekedetnek számított! A különböző antibolsevista mozgalmak az erre adott egészséges nemzeti érzület megnyilvánulásai voltak. S azt se feledjük, hogy Trianon egyetlen érdemi korrekcióját - a soproni népszavazást - végülis a szélsőjobb (Prónay Pálék) kényszerítették ki. Ady víziója - a minden egész eltörött - beteljesedni látszott. S az integráló erő mégiscsak Horthy Miklós személye körül tömörült, amely a káoszban az egyetlen szervező, nemzeti szellemi, s katonai erő volt. Károlyi Mihály már korábban emigrált, s egyre közelebb sodródott a kommunista mozgalomhoz, míg az ugyancsak emigránssá vált Jászi egyre harcosabb antibolsevista lett. S idehaza Horthy Bethlen minisztersége alatt sikeresen szervezte újjá a területében, magyar etnikumában tragikusan megcsonkított országot. A kor magyarsága előtt nem lehetett más cél - nem is volt -, mint a nemzet egységére apelláló területi revízió. A két világháború közt ebben a kérdésben a magyarság egységes volt, kivéve a moszkvai bolsevista emigrációt. Ez legvilágosabban a második világháború után derült ki, amikor az egyértelmű kisgazda többség ellenére a kormányban kulcspozíciókat szereztek, s logikusan jutottak el 1948-ig, a totális kommunista diktatúra kiépítéséig. Igaz, az első kommunista kísérlethez - a szovjet tisztogatás áldozatává lett Kun Bélához és köréhez felemásan viszonyultak, de ez nem zavarta őket abban, hogy a főbb elveket átvegyék, az ideológiájuk a proletár-burzsoá ellentétre alapozódott, amely a magyarságot egymással szembeállítva, lényegében a magyarság nemzeti létét kérdőjelezte meg. 1956 forradalma nem véletlenül nyúlt a Kossuth-cí- merhez, s általában nemzeti jelképeinkhez. A kádári diktatúra akár brutális, akár enyhébb változatában - a maga szempontjából logikusan - a legfőbb veszélyt „a nacionalizmusban” látta. A történelmi magyar címert természetesen eltörölték, s március 15-öt a forradalmi ifjúsági napok keretében lényegéből forgatták ki. A huszadik század azért is rövid, mert 1989/90-ben a Szovjetunió szétesésével, s a kommunista kísérlet világméretű bukásával lényegében véget ért. Nemzeti jelképeink újra méltó helyre kerültek! Ma már világosan látszik, hogy az új Európát csak a nemzetekre lehet építeni. Ezért örvendetes a jelen kormányzat nemzetfelfogása, amely a trianoni döntés után a határokon kívül rekedt nemzetrészek beemelésével lényegében Bocskai István gondolatához nyúl vissza, s amely az egységes magyar kulturális nemzetben gondolkodik. (A szerző történész, nyugalmazott múzeumigazgató.) ... jelképeink újra méltó helyre kerültek! Ma már világosan látszik: az új Európát csak a nemzetekre lehet építeni.
