Kelet Magyarország, 2012. augusztus (69. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-29 / 202. szám

2012. AUGUSZTUS 29.. SZERDA KELET Kiss Judit Ágnes fotó: internet Kávéház alakult a könyvtárban NYÍREGYHÁZA. AugUSZtUS 25" augusztus 31. között a Móricz Zsigmond könyvtár galériájá­ban minden délután, 17 órá­tól Irodalmi kávéház várja az érdeklődőket. A beszélgeté­seken a mai magyar irodalom jeles képviselőivel találkozhat az olvasóközönség, a írókat Antal Balázs, dr. Gerliczki András és Karádi Zsolt faggat­ja, de a közönség is tehet majd fel kérdéseket, s a dedikálások sem maradnak el. A mai ven­dég Kiss Judit Ágnes lesz. A szeptember l-jéig tartó fesz­tiválon közel 350 program várja az érdeklődőket a megye 29 településén. Nyíregyházán délutánonként kezdődik a fergeteges kavalkád bohó­cokkal, zsonglőrökkel, ugró­kötelesekkel, élő szobrokkal és több tucatnyi zenekarral a legkülönfélébb stílusokban, az autentikus népzenétől a bluesig, a fúvósötöstől a vo­nósnégyesig. Gyuszi bácsi a vállfaárus, a lövi és a szabadság NYÍREGYHÁZA. Ma este a kon­cert után a Sose halunk meg című film látható. Tordai Imre színész, aki munkája végezté­vel rohan az ügetőre. Szokása szerint veszít, de felidéződik benne a kamaszkora. Vállfa­árus nagybátyja vitte először lóversenyre, vidékre, ő ismer­tette meg vele a szabadság, a nők, az élet ízeit néhány szer­telen nap alatt. Felejthetetlen alkotás, megnézni kötelező! Kikristályo­sodott, hogy melyek azok a fesz­tiválok, melyek évek óta stabilan képvisel­nek értéket. Ide so­rolom a VIDOR-t is. L. SIMON LÁSZLÓ, A SZAKTÁRCA KULTURÁ­LIS ÁLLAM­TITKÁRA Stúdió: az elmúlt év legjobb bábelőadásai NYÍREGYHÁZA. AugUSZtUS 27- augusztus 31. között a Művész Stúdió a kicsikre számít, akik az elmúlt év legjobb bábelő­adásait nézhetik meg - a gye­rekek naponta két előadást is láthatnak. Ma délelőtt tíztől a Százszorszép Bóbiska című előadást mutatja be Majoros Ági Bábszínháza, délután há­romtól A bátor sünt láthatják a Burattinó Bábszínház elő­adásában. Éjszakai Dumaszínház: egy percre sincs m NYÍREGYHÁZA. A VIDOR Fesz­tivál egyik állandó programja az Éjszakai Dumaszínház. A stand up comedy hazai sztárjait hétről hétre láthat­juk a televízióban a Showder Klubban, népszerűségük évek óta töretlenül ível fölfe­lé. A műfaj legjobbjai minden évben jelen vannak a VIDOR Fesztiválon, a Kodály Zoltán Általános Iskolában estéről estére teltház fogadja a fellé­pőket. Ma este tíztől Beliczai Ba­lázs várja a nevetésre vágyó­kat. A televízió különdíjasa A népszerű, fiatal humoris­ta Budapesten, az I. kerületi Petőfi Sándor Gimnázium­ban tanult, majd 2003-tól az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Tanítókép­ző Főiskolai Karán vé- gezel 2 0 0 6 ban el­indult a Ma­gyar Rádió V. humorfesz­tiválján és elnyerte a Magyar Televízió különdíját. A Dumaszín-ház oszlopos tagja, a Showder Klub egyik állandó fellépője. ■ Szabad stílus, értékes gondolatok Egy fiatal nyíregyházi freestyle-os tehetségre bukkantunk hét­főn: Puskás Gabi társai kíséretében nyomta a sódert. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Ellopták őket, de megkerültek Csupán néhány napig láthatók Nyíregyházán a képek, melyek kö­zül nyolcat korábban elloptak. nyíregyháza. A fesztivál ideje alatt is érdemes felkeresni a Jósa András Múzeumot, ahol Akik festették a „sömmit” címmel Tornyai János és az „alföldi iskola” művészeinek munkásságából látható válo­gatás az Antal-Lusztig Gyűjte­ményből. Tornyai János festőművész 1936-ban elhunyt. Halálát kö­vetően kiderült, hogy képei eltűntek. Néhány évtizeddel ezelőtt a művész egykori mű­termében felújítási munkála­tokat végeztek, s a padlódesz­kák felszedésekor több mint ezer Tornyai-festményt talál­tak feljegyzésekkel, naplókkal együtt. Előkerült a hagyaték, a művészt újra felfedezték. A nyíregyházi kiállításon az Antal-Lusztig Gyűjtemény Tornyai anyagát láthatják az érdeklődők - a darabok abból a leletből származnak, mely évtizedeken keresztül a padló alatt szunnyadt. Kiegészítés­ként, de művészi kvalitásában azonos rangúként mutatja be a tárlat az alföldi festészet két rendkívül jelentős alkotójá­nak az Antal-Lusztig Gyűjte­ményben szereplő munkáit, így Koszta József festményeit és Rudnay Gyula alkotásait. Mindhárman iskolateremtő mesterek, a magyar impresszi­Sok szempontból egyedi a fesztivál alatt látható tárlat onista és posztimpresszionista festészet halhatatlan alkotói. Családi Indíttatás A kiállítás megnyitóján dr. An­tal Péterrel a gyűjteményéről beszélgettünk. Mint kiderült, nagyapja, Lusztig Sámuel az 1920-as évek elején alapítot­ta a gyűjteményt, s folytatta egy nagyobb töréssel egészen 1978-ban bekövetkezett ha­láláig. - Én 1968-ban kapcso­lódtam be a gyűjtésbe, azóta egyedül kezelem a közel 4 ezer darabból álló gyűjteményt - mondta. - Sok műtárgyhoz kapcsolódik egy-egy törté­net, a most láthatók esetében például nem a megszerzés, hanem a visszaszerzés volt a nehéz, hiszen néhány évvel ezelőtt nyolcat közülük ellop­tak, s kalandos úton kerültek vissza hozzám. Csak a feszti­vál alatt láthatók Nyíregyhá­zán, azt követően a Budapesti Szépművészeti Múzeumbem állítják ki „Ellopott és megke­rült műtárgyak” címmel. Arra a kérdésünkre, hogy meddig szeretné folytatni a gyűjtést, dr. Antal Péter el­mondta: bár sokszor elhatá­rozta, hogy befejezi, de mindig meg is szegte ezt a fogadalmát. Ahogy fogalmaz: egy gyűjtő életében a gyűjtés soha nem ér véget, annyi változott, hogy az utóbbi 4-5 évben a figyelme középpontjába a magyar kép­zőművészet helyett a nemzet­közi került, jelenleg egy olasz- országi művészeti alappal folytat tárgyalásokat meghatá­rozott művek megvásárlására. A közönség hálás érte Sok gyűjtővel ellentétben dr. Antal Péter a nagyközönség FOTÓ: SIPEKI PÉTER elé tárja értékeit, mert szerinte ezek a művek azért születtek, hogy a közönség lássa őket.- Senkinek sincs joga kisajá­títani ezeket és a raktár sötétjé­be rejtve ülni a művek szellemi és materiális tőkéjén. Én évek óta folyamatosan bemutatom a gyűjtemény darabjait, a kö­zönség pedig hálás ezért. Nyír­egyháza ebből a szempontból a szívem csücske, hiszen itt mindig értő közönséggel talál­kozom, akik számára ünnep a művekkel való találkozás. KM-SZA Egy gyűjtő életében a DR. ANTAL PÉTER Jön egy fura szerzet: a garabonciás bábos Stílusjegyek mesteri keveredése A zenészek kiváló hangszeres tudása és elhivatottsága teszik őket sikeressé A fesztivál egyik legkedveltebb találkozóhelye nyíregyháza. Minden nap dél­után öttől hajnali háromig tart nyitva a VIDOR Kert, mely a fesztivál egyik legkedveltebb találkozóhelye a belvárosban, közel a fesztivál helyszínei­hez, ahol a koncertek és elő­adások után le lehet ülni egy pohár bor mellé megbeszélni a látottakat, lehet hallgatni egy kis zenét, táncolni, ismerked­ni, együtt lenni. Egy kert, ahol a derű a házigazda. Egy kert, amely csak erre a néhány nap­ra tárja szélesre kapuit, akkor, amikor ez a város a világ köze­pe, az év legvidámabb hetén. A berbencének neve­zett különös szerkentyű lesz az egyik főszereplő. nyíregyháza. Az utcaszínházi versenyprogramban ma dél­után 15 órától, a Kossuth téren a Csicseri történetet láthatják az arra járók a Ziránó színház előadásában. Ez egy berbencés játék Móra Ferenc meséiből, melyet így ajánl a nézők figyel­mébe a társulat: fura szerzet ez a garabonciás bábos, aki a há­tán hordja ezt a különös szer­kentyűt, a berbencének neve­zett bábszínházát. Számtalan mesét elénk tud varázsolni, a vándormuzsikus pedig ze­nedoboza különféle „lakójá­val” segíti a jóízű játékot és vidámságot. A darabot a Tisz­telt Nagyérdeműnek előadja a garabonciás (vagy berbencés) Varga Péter és a vándormuzsi­kus Krajcsovics Csaba/Pfeifer Zsófia, a berbencét és a bábo­kat kigondolta Rumi László. Farigcsálta Poór Tamás, Ma­joros Gyula, varrogatta, fes- tegette Csipler Adél, Péli Rita, Fekete Anetta. A meséket ösz- szeöltögette és a játszókat ren­dezgette H. Nagy Katalin. A swing és a hagyo­mányos magyar hang­zásvilág ötvöződik az együttes zenéjében. NYÍREGYHÁZA. A fiatal magyar zenekar, a Harmonia Garden egyedi hangzásvilágot teremt a manouche swing és a hagyo­mányos magyar hangzásvilág ötvözésével. 2006-ban Lom­A zenekar tagjai Lombos Pál (nagybőgő), Balog Miklós (hegedű), Oláh Gergely (cim­balom), Horváth Márk (gitár), Jakab Viktor (ritmusgitár), Pagonyi András (harmonika) bős Pál és Balog Miklós meg­alapította a Balog Ensemble nevű formációt, amely újabb tagokkal bővült, majd 2009- ben Harmonia Garden-re vál­toztatták a zenekar nevét. A két muzsikus 2003-2008 között a Camerata Budapest tagjaként nyaranta a németor­szági Sylt szigetén dolgozott, ekkor született meg az elhatá­rozás, hogy saját zenekart ala­kítsanak. A Harmonia Garden dala­iban számos különböző stí­lusjegy elegyedik a csárdás­tól a magyar, román és orosz népdalokon, valamint jazz sztenderdeken át a legnépsze­rűbb filmzenék fő témáiig. A Harmonia Garden szórakozta­tó előadásainak, a zenészek ki­váló hangszeres tudásának és elhivatottságának köszönhe­tően válik egyre népszerűbbé. Érzelemdús zene Az együttes állandó vendé­ge a rendkívül sokoldalú, Fonogram-díjas előadó Szirtes Edina „Mókus”, a zeneszer­zéssel is foglalkozó népszerű énekes-hegedűművész ottho­nosan mozog számtalan stí­lusban. Neves hazai könnyű­zenei előadókkal dolgozott együtt, de az igazi ismertséget a Nomada és a Fabula Rasa ze­nekarok hozták meg számára. Utóbbit 2006-ban alapította meg, érzelemdús zenéjüket komolyzenei, népzenei, elekt­ronikus, valamint jazz hatá­sok teszik sokszínűvé. Foglal­koztatott stúdió zenészként Szirtes Edina a legismertebb magyar könnyűzenei előadók - többek között Presser Gábor, Zsédenyi Adrienn, Falusi Ma­riann - lemezein, koncertjein működött közre énekesként, zenészként, illetve dalszerző­ként is. KM Közös játék a tereken A járókelőket szó­rakoztató bohócok kicsiket és nagyokat *■ egyaránt bevonnak a játékba, aminek így nemcsak részesei, de szereplői is a város­lakók. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents