Kelet Magyarország, 2012. augusztus (69. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-27 / 200. szám
2012. AUGUSZTUS 27.. HÉTFŐ UHU Üzenet Gábor Viktor, hűséges olvasónktól: Az olyan asszony, aki még nem találta meg az igazi szerelmi partnert, olyan, mint egy hangszer, amelyen még sohasem játszott igazi művész. CLAIRE KENNETH Ki tud többet az Európai Unióról? TISZADOB. Mennyire hasznos az az idő, amit önkéntes csoportokba szerveződve, búvárkodással, közös ismeretszerzéssel töltenek el a gyerekek? Nagyon! - bizonyították be a közelmúltban Tiszadobon a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesületének (VÁGÓÉ) vezetői és munkatársai, akik az IKSZT Közösségi Házukba szerveztek izgalmas vetélkedőt. A fiatalok a rekkenő hőségben is szívesen töltötték együtt az időt és lelkesen gyűjtögettek ismeretanyagot egy-egy kiválasztott országról. Több mint két héten át tartott a felkészülés és a verseny, amit egy közös délutáni program zárt. Ennek a megrendezéséből a szülők is kivették a részüket, egy-egy ország gasztronómiai érdekességével színesítve az emlékezetes délutánt. GALYAS JÓZSEF ELNÖK, VÁGÓÉ Lakóhelyem: Ön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hlrportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével. Szent István király ünnepe Márkén Augusztus 20-án a mérki római katolikus templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak. A szentmisét Lázár István plébános mutatta be, majd a helyi református lelkész, Szabó Konrád Sándor tiszteletes evangéliumi részletet olvasott fel és megható, tanulságos szentbeszédet | mondott. A megszentelt és | megáldott új kenyérből, ame- j lyet Müller Istvánné polgár- ! mester vágott meg, a hívek is fogyaszthattak. VILÁGOSI ERNŐNÉ.MÉRK Kétszer mentették meg azéletemet Immár két éve, hogy egy nyári éjjel nagyon rosszul lettem. Levegő után kapkodtam, majd elvesztettem az eszméletemet. A férjem mentőt | hívott, ami néhány percen belül megérkezett. Á szakembereknek végül sikerült megmentenie az életemet. (Szívelégtelenségben szenvedek.) Mivel eszméletlen voltam, csak most tudtam meg, amikor újra rosszul lettem (2012. augusztus l-jén este), j hogy megmentőim előzőleg Korbács Attila mentőtiszt és j Kocsis Attila mentőápoló vol- | tak. Második alkalommal is ugyanúgy útnak indult hozzám a rohamkocsi, s 5 percen belül meg is érkezett Máténé Szabó Anikó mentőtiszttel, Kocsis Attila mentőápolóval és Korbács Sándor gépkocsivezetővel, akik gyors és precíz beavatkozást végeztek. Immár kétszer álltam a halál kapujában, mindkét alkalommal ők mentették meg az életemet. Példát mutattak hivatástudatból, emberségből, lelkiismeretes Egy nagy, boldog családot alkottak a vidám kirándulók FOTÓ:OLVASÓNKTÓL Nevelőszülők Sárospatakon Először, s mint kiderült, nem utoljára szervezte meg a Nevelőszülők napját a Szent Lukács Görög Katolikus Gyermekvédelmi Központnak. Csak mi, nevelőszülők (gyerekek nélkül) egy csodálatos napot töltöttünk Sárospatakon. Megnéztük a nevezetességeket, majd megebédeltünk. Nagyon jól éreztük magunkat, olyanok voltunk, mint egy nagy család. De nemcsak ezért érdemel elismerést és köszönetét a Szent Lukács, hanem azért is, mert gyermekenként 5000 forintos iskolakezdési támogatást adott a szülőknek. Ilyen figyelmes gesztusban még soha nem volt részünk. Sokan talán nem tudják, hogy aki nevelőszülő, az semmilyen segélyt nem kap és nem is kérhet. Én tartósan beteg gyermekeket nevelek, nem kapok ingyen tankönyvet, mert nevelőszülő vagyok, pedig a io. és 12. osztályos gimnazista fiaimnak igen sokba kerül a könyvek és akkor még az iskolakezdéssel kapcsolatos egyéb kiadásokról nem is beszéltem. Jólesett az is, hogy húsvét előtt már harmadikán átutalták nekünk a a gondozási díjat, pedig csak io-én kellett volna megkapnunk. így mindenki időben be tudott vásárolni. Idén januártól tartozom Szent Lukács Görög Katolikus Gyermekvédelmi Központhoz. Az igazgatótól a nevelőszülői tanácsadóig itt mindenki figyelmes és családcentrikus, megbecsülik a munkánkat, amit a nap 24-órájában végzünk. MOLNÁR MIKLÓSNÉ MARICA munkavégzésből. Mi többet mondhatok, üzenhetek nekik a Kelet-Magyarországon keresztül, mint azt: köszönöm! ZÖLDZOLTÁNNÉ NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS Félve várjuk a telet Egy 34 éves, súlyos pszichiátriai beteg és egy szintén pszichiátriai beteg, daganatos édesanya fordul a segítőkész olvasók felé. Nagyon kevés jövedelemmel rendelkezünk, mire mindent kifizetünk, semmink sem marad. Ki kell mondanom az igazságot: éhezünk. Pár hónap és itt a tél, amitől előre félünk, ugyanis nem tudunk tűzifát vásárolni. Már két telet töltöttünk a hideg, fűtetlen lakásban. Ezt a segítségokérő levelet elsősorban nem magam miatt írtam, én valahogy kibírom, édesanyámat féltem, mert nem szeretném, ha a következő karácsonyt is sírva, betegen kellene eltöltenünk a hideg lakásban. Főleg tüzelőre és tartós élelmiszerre lenne szükségünk, de bármilyen segítséget elfogadunk. KISS TAMÁS, BAKTALÓRÁNTHÁZA, 30/8300-128 Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden ás pénteken, 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális problémafelvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Tisztelt olvasónk! Az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető leveleket közöljük. <§> A fotók is beszédesek voltak A korábbi osztálytársak - Lilla, Dóra és Mónika - a következő tanévtől más-más iskolában folytatják tovább tanulmányaikat. A barátnők örömmel meséltek egymásnak nyári élményeikről, a vidám pillanatokról néhány fotó is tanúskodott, fotó: sipeki Péter Postaládánkból „Hát ez igazán fergeteges!” Németh Lili észrevette a gyöngyszemeket lakodalmakban a mulatozó fiatalok, öregek táncaiban. ökörItófülpös. Németh Lili 1902. február 19-én született. Már gyermekkorában kitűnt adottságaival: kiválóan énekelt, táncolt, zongorázott, fütyült és festői vénával is rendelkezett. Esztovátát állított a konyha mellé és a szövést falusi néniktől sajátította el. Közel állt hozzá a népdal és néptánc szeretete. Paulini Béla, aki ismert volt a Németh-portán, a 30- as évek elején indította el a bokréta-mozgalmat, amibe Lili szinte belecsöppent. A szatmári tájakon kezdett gyűjtésbe. Az öregek eleinte restelkedve mutatták be táncaikat a gyűjtőknek. Ha ez a mozgalom nem jön, régi szép népdalainkat, táncainkat, szokásainkat már rég halottnak könyvelhettük volna el. Megmentette a múlt kincseit Az „utolsó percben” kerültek elő a régi népviseletek szebbnél szebb darabjai, az idősebb nemzedék táncai. Németh Lili észrevette a gyöngyszemeket lakodalmakban, táncmulatságokban, mulatozó fiatalok, öregek táncaiban. Ökörítón és környékén végzett gyűjtést: Farkas Bertalan, Szűcs Zsigmond lábainak mozdulatáról írta le a verbunkost, Szabó Lajosné Sári néni és Katona Józsefné mutatta be a kopogóst, az évszázados eredetű táncelemeket. Híressé tette Szatmárökörítót. Földhöz vágta a kalapját 1938-ban a szatmárökörítói Gyöngyösbokréta a Margitszigeten lázba hozta az egész publikumot. A tánckar produkciójához mind gyorsabb ritmust húzott a zenekar, a táncosok egyre tüzesebben járták és amikor vége lett, Paulini Béla, a kor kiváló néprajzosa, Kodály Háryjának szövegszerkesztője, a Gyöngyösbokréta atyja földhöz vágta a kalapját és felkiáltott: „Hát ez igazán fergeteges!” így történt meg a szatmárökörítói táncok keresztelője 1938-ban. A negyvenes évek elején a jubiláris Gyöngyösbokréta Németh Lili fotó: internet nyomában 2-3 cikk is megjelent, hogy aGyöngyösbokrétát végre ráncba szedje, amire sokan felhördültek és feleltek a vádakra. A hagyománymentés végül is győzedelmeskedett. BÁLINT ISTVÁN NYUGDÍJAS igazgató, ökörItófülpös Vendégsorok Angyal Sándor Űj önerőalap Hetente 40-50 milliárd forinttól esik el országunk, vagyis csaknem félszázezer millió kifizetetlen forint hever az uniós támogatások számláin. Nem arról van szó, hogy az ország keleti szegletébe nem jutott semmi a nagy közös kasszából, de a legtöbb a közép-magyarországi régióban landolt, ahol zömében a sikeres pályázóknak eddig kifizetett 2800 milliárd forintnak jóval több mint felét ott pályázták és használták fel, ráadásul (ahogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is tudatta) az ottani programok elsősorban gazdaságfejlesztési célokat, ezáltal új munkahelyeket is jelentenek, ami a nagy munkanélküliség közepette nem mindegy. Hazai tájainkon mit látunk? EU-s támogatással épülnek tetszetős városházak, szökőkutak, csicsás járdák a főtér környékén, amihez azt a kevés saját erőt is felhasználják, ami hol megvan, hol valamilyen segítség révén hozzájutnak, de legtöbbször ez a vaskazetta üres, az önkormányzatoknak nincs mihez nyúlniuk. Sokhelyütt még segélyre sem telik - csődöt jelentenek az önkormányzatok -, nemhogy olyan kisüzemre, ahol dolgozhatnának a környékbeli szakemberek, betanított munkások. Persze, ez sem ilyen egyszerű, hiszen piacképes termékeket kellene készíteni, amit exportálni lehet vagy amivel importot lehet kiváltani. Hallom a sajnálkozó ellenvéleményt: ugyan kérem, a pénz megszerzéséhez pályázni is kell, s ha nem is sok, de lényeges a saját erő! Úgy tűnik, a kormány is kezdi felismerni mindezt, az új és az elakadt beruházások támogatására szeptembertől létrehozzák az 50 milliárdos önerőalapot, ami meglendítheti az egyhelyben topogást. Igen ám, de ha nem készülnek idejében jól átgondolt pályázatok, akkor ebből az alapból aligha részesednek az önsajnáltató cégek. Inkább éljenek a lehetőséggel mifelénk is, nehogy jövőre odavesszen 3.700 milliárdunk! Sokhelyütt segélyre sem telik, nemhogy olyan kisüzemre, ahol dolgozhatnának a környékbeli szakemberek, betanított munkások.
