Kelet Magyarország, 2012. augusztus (69. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-21 / 195. szám

2012. AUGUSZTUS 21.. KEDD KELET Milliók segíthetik a tanyákat Mindig van munka a tanyán, az állatokat gondozni kell az ünnepnapokon Is fotó: racskó tibor Az idén ismét meghir­dette másfél milliárd forinttal a tanyafej­lesztési programját a kormány. BALKÁNY, BÁTORLIGET, KALLÓ­semjén. A magyar település- szerkezet sajátossága az al­földi tanyavilág. A kormány kiaknázatlan lehetőségeket lát ezekben a külterületi tele­pülésrészekben, s már tavaly sikeres programot indított a fejlesztésükre. A határidő: augusztus 31. Az idén a kormány ismét meg­hirdette másfél milliárd forint­tal a tanyafejlesztési program­ját, amelyre önkormányzatok és magánszemélyek is pályáz­hatnak augusztus 31-ig. Az or­szágból 241 alföldi település pályázhat a központi forrá­sokra, közülük megyénkben 24 település található. A balkányi önkormányzat nincs irigylésre méltó hely­zetben, hiszen huszonnégy tanya tartozik a városhoz. - Az önkormányzat, illetve a tanyá­kon élők számára már az nagy eredmény lenne, ha a föld- utakat folyamatosan karban­tarthatnánk, vagyis járhatóak lennének. Ezért egy gréderre mindenképpen pályázunk. Kellene még tárcsa és tolólap is, valamint egy fűkaszára, mucsolóra is nagy szükségünk lenne, hogy az árokpartokat és az utak szélét is gondozni Remélem, az 'r idén ja* megkapjuk a fjjt támogatást. % ► PÁLOSI LÁSZLÓ L tudjuk - mondta el érdeklődé­sünkre Pálosi László, Balkány polgármestere.- Tavaly is pályáztunk ezekre az eszközökre, de nem nyertünk, remélem, az idén megkapjuk a támogatást. Idősek és fiatalok egyaránt laknak a tanyákon,s nagyon fontos, hogy a járható utakon a mentő és a családsegítő kis­busz be tudjon hajtani a kül­területi lakásokhoz, illetve az ott élők bejuthassanak a városba. Számításaink szerint a gépek közel tízmillió forint­ba kerülnek, ehhez az önerőt hozzá tudjuk tenni. Gréderre pályáznak Közigazgatásilag Bátorliget­hez tartozik Petőfitanya és Újtanya. Az ott élők számára is a legnagyobb problémát az utak állapota jelenti.- Traktorunk van, és a hozzá csatlakoztatható gréderre sze­retnénk pályázni a járhatóbb utak érdekében - tájékoztatta lapunkat Antal Mihály, Bátor­liget polgármestere. - Eddig is mindent elkövettünk a járha­tóbb utak érdekében, de na­gyon kellene egy talajegyen­gető gép. Újtanyán például közel százan laknak. Főleg idősek élnek ott, de azért fia­talok is próbálnak gazdasággal foglalkozni a megélhetésük, a boldogulásuk érdekében. Nincs még áram Sokan nem is tudják, hogy Kállósemjénhez is tartozik ta­nya, ráadásul hat is.- Az önkormányzat két pá­lyázatot mindenképpen be szeretne nyújtani - tudtuk meg Belicza Lászlótól, Kállósemjén első számú emberétől. - Segí­teni szeretnénk a tanyai ter­mékek piacra jutását, ezért egy piac létrehozására szeretnénk támogatást nyerni. Ezzel min­denkijói járna, hiszen a tanyán gazdálkodó emberek a piacon értékesíteni tudnák a termé­keiket, a lakosság pedig friss hazai áruhoz jutna. A másik pályázatunkkal azt szeretnénk elérni, hogy Kiscseretanya vil­lamos energiával való ellátása megvalósuljon, ott ugyanis nincs még áram. A pályáza­tokhoz a saját forrást minden­képpen előteremtjük, mert nagyon fontosnak tartjuk ezt a két beruházást. km-mml Akik pályázhatnak Az idei tanyafejlesztési programban a következő települések vehetnek részt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Balkány, Bátorliget, Biri, Érpatak, Gemzse, Hodász, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Magy, Nagycserkesz, Nagyhalász, Nagykálló, Nagyvarsány, Nyíregyhá­za, Nyírpazony, Nyírtelek, Pátroha, Ramocsaháza, Terem, Tiszakóród, Tiszatelek, Tuzsér, Újfehértó. Mit üzen ma nekünk az államalapító? Fontos, hogy ne csak a munkaszüneti nap és a tűzijáték jusson eszünk­be augusztus 20-áról - mondta a polgármester. NYÍREGYHÁZA. Mit jelent ma számunkra Szent István életút­ja? - tette fel a szónoki kérdést ünnepi beszédében tegnap dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, majd a zsúfolá­sig telt Kossuth tér hallgatósá­gának kifejtette: az államalapí­tó cselekedetei, intézkedései, törvényei és intelmei - legyen szó közösségi vagy egyéni cél­ról - példaként állhatnak ma is a magyarok előtt. A bölcs király ugyanis türelemre, irgalmas­ságra buzdít, erőt, alázatot, mértékletességet, szelídséget, becsületességet javasol.- Egy sikeres államalapító uralkodó tanácsai ezek, ame­lyeket érdemes megfogadni. Szent István olyan szilárd alapra építette az államát, amely ezer év távlatából is tartást ad nekünk. Eltűntek a nagy viharfelhők- Fontos, hogy erről a napról ne csak a munkaszüneti nap és a tűzijáték jusson eszünk­be, állami ünnepünknek az összetartást és az összetar­tozást, valamint a nemzet erejét is fel kell idéznie ben­nünk! Ha kell, ma is képesek vagyunk összefogni, hegye­ket megmozgatni, átvészel­ni a válságot. Amíg hiszünk magunkban, a városban és az országban, és nem elfutunk a nehézségek elől, hanem kö­zös erővel megoldjuk azokat, nincs mitől tartanunk - fogal­mazott a városvezető, majd hozzátette: egy éve ugyanitt, Nyíregyháza szívében még a város súlyos gazdasági ne­hézségeiről és a kiútkeresés­ről volt kénytelen beszélni, mára azonban a legnagyobb viharfelhők már elvonultak a fejünk felől, amiben nem kis szerepe van az itt élők kitartá­sának, összefogásának, áldo­zatvállalásának.- Rendbe tettük a házunk táját, mint István király, meg­erősítettük a gyenge pillére­ket, rendszereztük a felada­tainkat. így már biztos alapra építkezhetünk, miként ő is tette. A királyi örökség arra is kötelez minket, hogy a jövő biztonságát szem előtt tartva építsük a jelent. Felelősséggel tartozunk azért, hogy milyen A Samassa emléktábla megszen­telésének pillanata fotó: km örökséget hagyunk a követ­kező generációra! - hangsú­lyozta ünnepi beszédében dr. Kovács Ferenc. km-pi Megkérdeztük: Ön szívesen lakik tanyán? TÓTH JÁNOSNÉ: KOZMA FERENCNÉ: Lo- SZŐKE LÁSZLÓNÉ: Má­GArénypusztán olcsóbb vat, bárányt és kocskét gasor: a béke, cssndts­azélat. Is tartunk. ség, nyugalom szlgata. SEBŐK JÁNOS Zéldség, CZIPA KINGA: Nam VANCZÁK LÁSZLÓNÉ: gyOmélcs, házi táj, túré, kizárt, hogy Időval ba- Homoktanyán csupa ta|föl, húsfélék, tojás... költözöm a városba. szorgalmas ámbár él. Tóth Jánosné három éve köl­tözött a családjával Görény­pusztára. - Olcsóbb itt az élet, mint a városban. A lakásárak kedvezőbbek, az ember meg­termeli, amire szüksége van - érvelt a tanyavilág mellett. Kozma Ferencné immár 25 éve él tanyán. - Lovat, bárányt és kecskét is tartunk, a kertünk­ben pedig minden megterem. Nem bántam meg, hogy an­nak idején ezt az életet vá­lasztottam a férjemmel. Szőke Lászlóné Nagyhalász külterüle­tén, Mágasoron lakik. - Tanyán nőttem fel, máig szívesen élek itt. Ez a nyugalom szigete. So­kat dolgozunk, de megéri! A közlekedésre sem panaszkod­hatni, télen-nyáron karban­tartják az utat. Sebők János Őzetanyán nőtt fel. - Semmi pénzért nem költöznék város­ba, itt békében, nyugalomban élhet az ember, és mindig akad munka. A zöldség, a gyümölcs, a házi tej, a túró, a húsfélék, a tojás mindig frissek, egészsé­gesek. Czlpa Kinga fiatal kora ellenére nem idegenkedik a tanyasi élettől. - Tetszik a tá­gas tér, a jó levegő, de idővel nem kizárt, hogy inkább be­költözöm a városba - mesélte. Vanczák Lászlóné (Homokta­nya): - Itt születtem, itt éltek a szüleim is. Érdemes elláto­gatni ide, csupa kedves, ven­dégszerető ember lakja ezt a településrészt. Büszke vagyok rá, hogy itt élhetek! km-pi Nézőpont Kiss László Zsonglőr a zebrán Az mindennapos, főleg a fővárosban, hogy a lámpás kereszteződésekben vagy erőszakos szélvédőmosók, vagy hajléktalanok, vagy koldusok vadásznak a megálló autósokra. De a legutóbbi élményem páratlan az eddigiek sorában. Mikor megtorpant az autósor a sárgára váltó lámpánál, egy meghatározhatatlan korú férfi pattant a zebra köze­pére, és előkapott négy buzogányt. Villámgyors és nem ügyetlen zsonglőrprodukcióba kezdett. Repültek fel a magasba a buzogányok, a háta mögött, elöl, lába között, ahogy azt egy profinál kell. Mindezt irtózatos sebességgel, mert rövid ám az a piros, és arra is kell idő, hogy odafutva az autókhoz gyűljön némi adomány a produkcióért. Elgondolkoztam, vajon mi lehet az utcai zsonglőr története? Olyan nagyon fiatalnak nem tűnt, de öregnek sem. Az látszott rajta, hogy az utóbbi éveit nem egy rózsadombi villában töltötte, de nem hozta a szokásos haj­léktalan formát. A tekintete sem a végletes megtörtséget sugározta, lerobbant alkoho­listaként meg elég nehéz len­ne egy tíz méterre felhajított buzogányt a háta mögött fél kézzel elkapni. Vajon mi tör­ténhetett? Egy sérülés, ami véget vetett az artista karrier­nek? Ennyire nem kellenek a zsonglőrök? Vagy csak afféle pénzkiegészítés, nyári plusz bevétel próbája? Most már saj­nálom, hogy nem álltam meg, és nem faggattam ki. Azon morfondíroztam, hogy ez a figura az ügyességével és az elszánt próbálkozással övözött szerencsétlenségével némileg jelképes is lehet. Mióta az eszemet tudom, az átlag magyar családok jelentős része nagyjából ezt műve­li: próbál zsonglőrködni, kevés fizetségért. Nemzedékről nemzedékre öröklődő képesség, tudás ez, hogyan lehet fennmaradni, megélni néha szinte a semminél is alig többől. Jó, igaz, sok minden nem egészen és nem mindig „szabályos” ebben, de hát élni kell. Egyszer aztán azt hittük, most már tényleg igazi pro­fik lettünk a zsonglőrködésben: a valuta alapú lakás- és autóhitelek fénykorában hányán hittük azt, hogy na most megcsináljuk a príma üzletet. Hát, nem csináltuk meg. Utólag furcsa is egy kicsit, hogy azt hittük, most az egyszer olyan van, hogy tényleg marha jól járunk, csak bátornak kell lenni. Hány embertől hallottam a tuti számítást, hogyan kell megvenni a hitelből a lakást, azután kiadni, így a lakás kifizeti magát szépen. Csak az nem jutott senki eszébe, hogy ez a képlet valahogy olyan gyanús, pusztán azon az alapon, mert ritka az az üzlet, amiben ennyien jól járhatnának. Távoleső példa, de valahogy az egyetemekkel is hasonlóan jártunk, egy darabig azt hittük, hogy a bár­milyen diploma biztos esély a jobb megélhetésre, azután kiderül, mégsem egészen. A zebránál zsonglőrködő ismeretlen is ügyes volt. De azért leejtett egy buzogányt ő is. Felkapta, és azonnal folytatta a mutatványt. Most itt tartunk mi is, jó sokan, egy - több? - buzogányunk leesett, és a produkciót pedig foly­tatnunk kell. Mert a lámpa vált, az ütemet nem mi szabjuk. laszlo.kiss@inform.hu Most itt tartunk mi is, jó sokan, egy - több? - buzogá­nyunk leesett, és a produkciót pedig folytatnunk kell. Kelet kvíz Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs megyéhez hány járás tarto­zott? a) kilenc b) tizenhat c) tizenkettő d) hat A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Díszpolgárok lettek Szakolyért díszpolgári címet kaptak vasárnap dr. Szűcs Imre, dr. Papp Ferenc (ők ketten képünkön) és néhai Tamás Miklós, akinek fia vehette át a plakettet és az oklevelet, fotó: racskó tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents