Kelet Magyarország, 2012. július (69. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-07 / 158. szám
2012. JÚLIUS 7.. SZOMBAT KELET Hatékonyabban ellenőrzik a mellékállásokat Budapest. Szigorításokra, nincs szükség, de az ellenőrzéseken változtatni kell - jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón egy, a rendőrök mellékállására vonatkozó kérdésre. A miniszter közölte: a főkapitányi utasítás és a jogszabályok pontosan megmondják, hogy milyen szolgálatot vállalhatnak a rendőrök. MTI Pintér Sándor fotó: net 400 milliárdos vasútfejlesztés indulhat meg BUDAPEST. A már megkezdett vagy a közeljövőben kezdődő vasútfejlesztési munkák több mint 500 milliárd forintos beruházást jelentenek, de a MÁV hálózatán egy újabb, mintegy 400 milliárd forintos fejlesztés akár egy-két belül elindítható - mondta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken Budapesten. MTI Országszerte mintegy negyven önkormányzatnak szállít péntektől összesen 22 ezer előnevelt csirkét a büntetésvégrehajtás baracskai gazdasága, az Annamajori Kft., amely így kapcsolódik be a Belügyminisztérium által koordinált Startmunka mintaprogramba. Az Annamajori Kft. 100 százalékban állami tulajdonban lévő mezőgazda- sági nagyüzem. mti Interjú Győri Enikővel, a Külügyminisztérium EU-ügyekéri felelős államtitkárával Vendégkommentár Dr. Tománé dr. Szabó Rita Zajos fogadtatás Húsz év telt el azóta, hogy 1992. július l. napján hatályba lépett, az akkor szintén radikálisan újnak számító, az állami tulajdonon és állami irányításon alapuló szabályozást felváltó, a piacgazdasági viszonyoknak megfelelő Munka Törvénykönyve, mely igyekezett visszaszorítani az állami beavatkozást a munkáltatók és a munkavállalók közötti jogviszonyokban. Fogadtatása hasonlóan „zajos volt”, mint a mostani, ugyancsak július 1. napjával hatályba lépett, a versenyszféra munkajogi szabályait tartalmazó új kódexünk. Eredményeink alapjan javult a megítélésünk Még nincs nyári uborkaszezon az Európai Unió Tanácsában, egymást követik a csúcstalálkozók. Budapest. Az egymást követő válsághelyzetek miatt szinte menetrendszerűek voltak a csúcstalálkozók Brüsszelben, hogy megoldást találjanak az itt-ott felbukkanó államcsődök elkerülésére. Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára behatóan ismeri a magyar vezetés álláspontját az Európai Tanácsban. Mint volt római nagykövet és diplomata tudja, miként kell a nemzeti érdekeinket képviselni a tárgyalóasztalnál. Milyen eredménnyel zárult a legutóbbi csúcstalálkozó? győri enikő: Sokan „történelmi” jelzővel illetik az eseményt, míg mások úgy gondolják, ez is csak egy volt a hasonló tanácskozások sorában. Hogy hol az igazság, azt majd a jövő eldönti, az azonban bizonyos, hogy az uniós állam-, illetve kormányfők rövid- és hosszú távon is megszabták a válságkezelés irányát. Olyan határozott döntések születtek Brüsszelben, amelyek növelik az eurozóna stabilitását. Bár nem vagyunk tagja a valutaövezetnek, üdvözölendők ezek a lépések, mert a forint árfolyamára is erőteljesen kihat az euró országok sorsa. Úgy érzékeljük, hogy a magyar álláspont különbözik a többi tagországétól. Az Orbán- Matolcsy gazdaságpolitikai irányt, a magyaros válságkezelést nehezen értelmezték uniós partnereink. Változott-e a megítélésünk? győri enikő: Egyre inkább belátják, hogy egyszerre van szükség gazdasági növekedésre, munkahelyteremtésre és fegyelmezett, felelősség- teljes költségvetésre. Ezek a magyar gazdaságpolitika alaptételei is, tehát a célkitűzésekben nincs nézetkülönbség. A megítélésünk is látványosan javult, hiszen az eredményeink alapján a tagállamok egyhangúan döntöttek a kohéziós források felfüggesztésének visszavonáséiról. Bár a válságkezelés rövid- és hosszabb távú intézkedései is elsősorban az euró övezet országaira vonatkoznak, azok kidolgozásában mi is részt veszünk. A monetáris unió csak akkor tartható fenn, ha azt a bankunió és a költségvetési unió pillérei támasztják alá. Ezeket létre kell tehát hozni. A „mediterrán” országok válsága mennyiben kérdőjelezi meg az unió hosszú távú stabilitását? Készülnek-e a vezetés megreformálására? GYŐRI ENIKŐ: Az integrációt hosszabb távon a már említett egységes pénzügyi, költségvetési és gazdaságpolitikai keretrendszer létrehozása stabilizálhatja. Az integráció további mélyítése csak akkor lehet sikeres, ha a vezetés demokratikus legitimációját is megerősítjük. A mediterrán országoknak azonban rövidtávú lépésekre van szüksége. A reformintézkedéseiket ugyanis a piac nem honorálta, mert a külső támogatás hiányzott. Most erről a külső támogatásról is döntöttek. Elérhető közelségbe került az EU-IMF- hiteltárgyalások megkezdése. Az unió bizalmát is megnyertük, s teljesítjük az ET elvárásait. A tavalyi uniós elnökségünk és a csúcsokon történő szereplésünk növelte-e hazánk ázsióját? GYŐRI ENIKŐ: Az elnökségi teljesítményünket széles körű elismerés övezte, aminek érezzük és élvezzük pozitív hatását a kapcsolatainkban. A csúcstalálkozók közül a decemberit említeném, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a kora hajnalig tartó egyeztetések után időt kért a megállapodás aláírásához. Ő volt az első, aki bejelentette: egy demokratikus országban még a miniszterelnök sem kap biankó csekket arra, hogy egy személyben döntsön az országát érintő fontos ügyekben. Majd kiderült, hogy rajta kívül még jó néhány más kormányfő is kénytelen parlamenti felhatalmazást kérni. Egy biztos, a nemzetközi és a hazai médiában ez a történet egy kicsit másként lett megjelenítve. Láttam a szobája sarkában a videokonferencia- rendszert. GYŐRI ENIKŐ: Nos, ez az, amivel meg- ta- ka- ríthatunk néhány repülőutat. A visegrádi négyek államtitkáraival így egyeztetünk rendszeresen minden fontosabb tárgyalás előtt. Képernyőn át rendszeresen konzultálunk a brüsszeli diplomatáinkkal is. Bizonyos ügyekben viszont nélkülözhetetlen a személyes jelenlét, no meg a bizalmas folyosói megbeszélések a tagállamok képviselőivel. SZÁNTÓ ISTVÁN szanto@inform.hu Egyenleg Magyarország 2007. és 2013. között 33 milliárd euró uniós támogatásban részesül, miközben 8 milliárdot fizet be tagállami hozzájárulásként. Nettó egyenlegünk a hét év alatt 25 milliárd euró. Azt, hogy a társadalmi igény már korábban megjelent a munka világára vonatkozó szabályok újragondolására, bizonyítja, hogy 2003 őszétől folytak különböző összetételű kodifikációs bizottsági munkák az új Munka Törvény- könyve megalkotása érdekében, és emellett a közszféra munkajoga is tovább differenciálódott, amikor megjelent a közalkalmazottak és a köztisztviselők kategóriája mellett egy új, állam által foglalkoztatott kormánytisztviselői kar. Nem hallgatható el az a körülmény sem, hogy hatályban léte alatt a törvény szinte megszámlálhatatlanul sok módosításon esett át, egyszóval meglehetősen tol- dozott-foltozott lett, és egyre inkább kritikaként fogalmazódott meg vele szemben az is, hogy a munkavállalók érdekeit túlzottan védi és nem alkalmazkodik a globalizáció okozta verseny miatti követelményekhez, nincs tekintettel a munkaerő-piaci igényekre, a munkaerő-alkalmazás hatékonysági követelményeire. Emellett egyre inkább szembetűnővé vált, hogy a nagyvállalati foglalkoztatási formát felváltották a kis- és középvállalkozások, akik viszont a piaci versenyben való talpon maradásuk érdekében a foglalkoztatási költségeiket megpróbálták áthárítani a munkavállalókra, mégpedig úgy, hogy a munkajogviszony nyújtotta biztonság helyett a polgári jogi megbízási- és vállalkozási szerződéseket kínálták fel a munkavégzés egyedüli legális lehetőségeként. A szabad mozgás és tartózkodás elve alapján történő munkaerőmozgás, valamint a multinacionális cégek nyújtotta nagy létszámú foglalkoztatás szükségessége minden ország számára versenyhelyzetet teremt az egyes országok között is, így a munkajogi szabályok megalkotójának a munkajogviszonyra vonatkozó szabályanyag kidolgozásakor kötéltáncosi virtuozitással kell egyensúlyoznia a munkavégzők szociális biztonságának fenntartása, valamint a rugalmas foglalkoztatás lehetőségének megteremtése közötti ellentétek taszításában. Hazánkban az új Munka Törvénykönyve megalkotásakor figyelemmel kellett lenni az Alaptörvényünk munkaviszonyra (kollektív munkajogi jogviszonyokra) vonatkozó alapjogi szabályozására, valamint a kötelezően még át nem ültetett irányelvek szabályainak átvételére is. Az új Munka Törvénykönyvéről elmondható, hogy széles körben támaszkodik a Kúria (korábbi elnevezése szerint: Legfelsőbb Bíróság) által kialakított jogértelmezési és jogalkalmazási gyakorlatra, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatára is. A jogalkotónak az is megfontolás tárgyát kellett képezze, hogy milyen szabályanyag kerüljön be az új kódexbe, de továbbra is külön törvényben maradt például a sztrájkra és a bérgarancia-alapra vonatkozó joganyag, és megmaradt önálló törvényben, mint háttéranyag az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályozás is. Jelentős változás, hogy a hazai bírói gyakorlatot alapul véve az új Mt. a polgári jogi szabályok általános mögöttes alkalmazását írja elő, ugyanakkor ahol alapvetően munkavállaló-védelmi megfontolásból szükséges, mégis korlátozza a Polgári Törvénykönyv alkalmazhatóságát. Az új Munka | Törvénykönyve alapjaiban változtatja meg számos területen a szabályozást. Adományvonal a sérültekért Devizaárfolyam (2012.07.06.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 286,50-0,45 USA dollár 231,33 + 1,95 Svájci frank 238,53-0,31 Angol font 359,46 +2,13 Román lej 63,58-0,44 Ukrán hrivnya 28,57 +0,19 Horvát kuna 38,23-0,07 Lengyel zloty 67,94-0,04 rfl gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A látássérülteket lehet támogatni az smsekkel. BUDAPEST. Idén júliusban és augusztusban a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány célkitűzéseit támogatják azok, akik a 1788-as hello holnap! Adományvonalat hívják vagy sms-t küldenek. Adományvonalat már tizedik éve sikeresen működtető Magyar Telekom fontosnak tartja, hogy támogatásával segítse a hazai egészségügy szolgáltatásainak fejlesztését, az esélyegyenlőség megteremtését. Jelenleg több mint 83 ezer látássérült ember él Magyar- országon, akiknek számos, mások számára ismeretlen nehézséggel kell megküzdeni a mindennapok során. A látó emberek ismeretek hiányában nem tudják, hogyan viszonyuljanak vak embertársaikhoz, akik így sokszor kirekesztetten élnek, egyedül kell boldogulniuk. A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány 2006-ban alakult meg azzal a céllal, hogy javítsa a látássérültek életminőségét, és segítse beilleszkedésüket a társadalomba. A szervezet azt reméli, hogy a támogatásoknak köszönhetően 2012-ben meg tudja valósítani legalább 12 vakvezető kutya átadását, ezzel további látássérülteknek adhat reményt az önállóbb életre, és tovább építheti a hidat a vakok sorstársi közössége és a látók között. ÉKN Az új Munka Törvénykönyve tartalmát illetően - a szerkezeti változtatásokat leszámítva - gyakorlatilag megegyezik a korábbi kódexével, a szembetűnő szerkezeti változtatást az jelenti, hogy a „kollektív munkajogi szabályok” gyűjtőfogalomba tartozó intézményekre, mint például a szakszervezetekre, az üzemi tanácsra, a kollektív szerződésekre vonatkozó joganyag a munkaviszonyra vonatkozó szabályok „mögé” került, nem törve így meg a szabályozás gerincét jelentő egyedi munkaviszonyokra vonatkozó rendelkezések egységét. Mivel az új Munka Törvénykönyve alapjaiban változtatja meg számos területen a szabályozást, a teljesség igényével lehetetlenség lenne valamennyi változást bemutatni. A legszembetűnőbb újdonságokat már egyébként is kiragadták a hírközlési fórumok, de bízzunk benne, hogy a részletszabályokkal is mindenki megismerkedik előbb-utóbb akár mint munkáltató, akár mint munkavállaló. Szerzőnk a Miskolci Munkaügyi Bíróság elnöke
