Kelet Magyarország, 2012. július (69. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-23 / 171. szám

2012. JÚLIUS 23., HÉTFŐ KELET Kialakultak a feladatkörök Azok az ügyek ma­radnak a jegyzőknél, amelyekhez kell a helyi viszonyok ismerete. 3 <f| NAGYECSED, VÁSÁROSNAMÉNY, TISZAVASVÁRI, DOMBRÁD. 2013. január l-jével ismét létrejön­nek a járások és járási hiva­talok, amelyek egykor elvá­laszthatatlan részei voltak a magyar közigazgatásnak. A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kap­csolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg ma­radjanak a települési jegyző­nél, ahol viszont az államnak van egyértelműen feladata, ott a járási hivatal tudjon in­tézkedni. Presztízsveszteség A járások kialakításával kap­csolatban Nagyecsed jegyzője a következőképp vélekedett:- Szakmailag nem látok ki­vetnivalót abban, hogy a ki­zárólag államigazgatási (tehát nem önkormányzati) hatósági ügyeket az állami szervekhez telepítik. Hogy ez költség- hatékonyság szempontjából mennyire lesz jó megoldás, azt megítélni nem tudom, de nyilván ez is fontos cél lenne. A szociális szféra egyes igazgatási feladatai is a járásokhoz kerülnek Nyilvánvaló, hogy a polgár- mesteri hivatalok, és az azokat irányító jegyzők számára az átszervezés presztízsveszte­séget jelent. Egyes köztisztvi­selők közszolgálati jogviszo­nya az önkormányzatunknál megszűnhet és státuszuk kor­mánytisztviselői státusszá ala­kulhat - nyilatkozta lapunknak dr. Bölcsik István jegyző. A járási hivatalok jövőbeni feladatai A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek fogják jelenteni a járási hivatalok számára. Mivel az okmányirodák 2013. január 1 -jétől a járási hivatalok törzshivata­lának szervezeti egységeiként működnek tovább, így (a fővárosban működő Központi Okmányiroda kivételével) valamennyi okmányiroda a járási hivatalokhoz kerül, az ott foglalkoztatott köztisztviselőkkel együtt. A tervek szerint 2013. végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A járási kormányhivatalokhoz kerülnek a helyi igazgatáson túlmutató ügyek, mint pl. egyes szociális-igazgatási, az okmányirodái és a gyermekvédelmi- és gyámügyek. A gyámhivatalokhoz hasonlóan a munkaügyi kiren­deltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok és az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok is a járások szakigazgatási szerveiként végzik majd felada­taikat. Ugyancsak a járások látják majd el szinte kizárólagosan a kommunális igazgatással (pl. temetőengedélyezés), a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos feladatokat. ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER Vásárosnamény polgár- mestere üdvözli a járások kialakítását. - Teljes bizton­sággal még nem állíthatom, de az előzetes egyeztetések alapján úgy tűnik, hogy já­rási központ leszünk. Erre a szerepre egyébként a városrehabilitációs projekt megvalósítása során már ké­szültünk, így a polgármesteri hivatalt kibővítettük. Az új épületszárnyban működhet majd a járási hivatal. Létszám- leépítés nem lesz, ezt bátran ki merem jelentem, legfeljebb valaki az egyik irodából a má­sikba kerül - tájékoztatta la­punkat Filep Sándor. Átalakítással Jár- A település nagyságából adódóan reális esélyünk van arra, hogy azokat a felada­tokat, melyeket eddig is kis­térségi illetékességgel lát­tunk el, továbbra is elássuk. A kis településeknél azon­ban az átszervezések során arányaiban kevesebb feladat maradhat. - véli Tiszavasvári jegyzője.- Valamennyi települést érintően mindenképpen át­alakítással, illetve átcsopor­tosításokkal fog járni a járási központok felállítása. Figye­lembe véve, hogy a jelenle­gi jegyzői hatáskörök közel ötven százaléka kerül a járá­sokhoz, mind szervezeti, jogi, szakmai, technikai, valamint infrastrukturális szinten is generális feladat elé állítja ez a változás az átadó és átvevő szervezeteket egyaránt - kö­zölte Bundáné Badics Ildikó. Kozmáné Kasza Veronika, Dombrád polgármestere fő­képp az okmányirodák és a kormányablak várható össze­fonódásáról beszélt.- Üdvözöljük a kormány döntését, mely szerint a je­lenlegi polgármesteri hivatal intézményi struktúrájában működő okmányiroda 2013. január l-jétől a járási hiva­tal szervezeti egységeként kormányablakká válhat. A kormányablak kialakításával Dombrád mikrotérségi szere­pe tovább erősödhet - közölte Kozmáné Kasza Veronika pol­gármester. KM-TG Két hivatal dik majd egy épületben. FILEP SÁNDOR Jk „Fakivágásról eddig nem is volt szó!” KELET-V@ROSVITA NYÍREGYHÁZA A régi járda felszedése során a járda melletti fák felső gyökereit megsértették, némelyi­ket el is vágták. NYÍREGYHÁZA. Mint ahogy ar­ról beszámoltunk, zajlik az Országzászló tér és a Hősök tere átalakítása is. V@rosvitás levelezőink szerint a munkála­tok sok fa halálához vezetnek. Dr. Simon Miklós azt írta: „Az Országzászló téren a korábbi aszfaltborítást díszkőre cse­rélik. Ezzel nem is lenne baj, ha nem megint az indokoltnál sokkal szélesebben raknák le a követ, közvetlenül rávezetve azt a fákra, átvágva a fák gyö­kereit, amelyek így pusztulás­ra vannak ítélve. A díszkő alatt indokolatlanul vastag lesz a teherhordó réteg, ami egy tan­kot is elbírna. A kivitelezők két fa kivágására engedélyt kaptak - nem erről volt szó azonban a közmeghallgatáson! A Hősök terén sem volt szó fakivágás­ról (közben egy nyírfát már ki is vágtak). Helyi rendeletet kell kieszközölni, amely meg­tiltja egy bizonyos százalékos borítottság felett a szabad ta­laj, zöldfelület díszkővel (alat­ta betonnal) történő borítását és a parkok „lebetonozását”. Javaslom egy ilyen kezdemé­nyezés elindítását az önkor­mányzat felé, míg a belváros teljesen élhetetlenné nem vá­lik a rengeteg kővel, betonnal, aszfalttal borított, nem lélegző, nem párologtató, hőtükörként viselkedő felületektől - írta dr. Simon László, s hozzátet­te: „attól tartok a Hősök terei dufarttal szembeni hársfának is annyi, mert beleesik abba az ösvénybe, amit a nyilvános wc-hez akarnak átvezetni.” Hudivók Róbert megerősí­tette dr. Simon László sorait: „A régi járda felszedése során a járda melletti fák felső gyö­kereit megsértették, néme­lyiket el is vágták, a bankfiók előtt 2 fa van kivágásra ítélve. Amikor a városházán a bel­városi terek megújításáról tartottak lakossági fórumot, akkor csak a járda díszburko­lásáról beszéltek, faeltávo­lításról nem. A fórum nagy része a szökőkúttal foglalko­zott, így a „finomságokról”, azaz a részletekről hallgattak a terv bemutatói.” KM Mit szól a járási rendszer kialakításához? SZABÓ ZOLTÁN: Lan- BÁLLÁ ISTVÁNNÉ: SZABÓ ISTVÁN: A vilii­nek, akiknek sokat kell Túlterheltek voltak az ken ílőknek nehezebb majd utazni. önkormányzatok. lesz. VASS BARBARA: Kané- MAGYAR ANDRÁSNÉ: GÁLL ISTVÁN: Csak na lem, megszűnik ma|d a Miért kellett hozzá- legyen bürokratikus a várakozás. nyúlni? rendszeri Szabó Zoltán szerint nagy hát­rány lesz az, hogy a kisebb településeken élőknek sokat kell majd utazni bizonyos ügyek intézéséhez. - Eddig mindent helyben intéztek el, ezentúl a járási központba kell majd menniük. Bállá Istvánná köztes álláspontra helyezke­dik. - Jó dolog, hogy az eddig túlterhelt önkormányzatok válláról lekerülnek majd a terhek, de félek, hogy ezzel munkahelyek szűnhetnek meg. Majd kiderül januárban minden. Szabó István is a vidé­ken élőket sajnálja. - Szüleim Ramocsaházán élnek, így félő, hogy nekik be kell majd utaz­ni Baktalórántházára azért, hogy apró-cseprő ügyeiket intézhessék. Vass Barbara Má­tészalkán él, ami várhatóan járási központ lesz. - Szerin­tem jó döntés született, mert eddig nagyon sokat kellett várakozniuk a szüleimnek az önkormányzatnál, ez hátha megszűnik majd azáltal, hogy átkerülnek egyes feladatkörök a járási hivatalokhoz. Magyar Andrásné szkeptikus a járások­kal kapcsolatban. - Ami eddig működött, ahhoz miért kellett hozzányúlni? Bár én a megye- székhelyen élek, így remény­kedem, hogy engem nem érint majd negatívan a változás. Gáli István abban bízik, hogy nem lesz bürokratikus a rendszer. - Ebben az esetben nincsenek ellenemre a járások. km-tg Háttér 3 Nézőpont Kiss László Magyar termék Most már tényleg csak az lehet magyar termék az élelmi­szerboltok polcain, ami az, minden porcikájában az. Na jó, a bors meg a hasonló fűszerek kaptak külön engedélyt, kü­lönben se a hurka, se a szalámi nem lehetne többé magyar. Legfeljebb hazai. így már a hurka, Túró Rudi, disznósajt fronton tisztul a helyzet, de mi van velünk, akik mindezt megesszük? Mi vajon mennyire felelnénk meg ma, minden szokásunkkal, élet- és gondolkodásmódunkkal egy elképzelt magyarsági tesztnek? Elnézem az utcán, a bevásárlóközpontokban tolongó indiái, kínai cuccokban feszítő honfitársaimat, amint meglegyintik a gyerek baseballsapkás fejét, ha túl hangosan akarna shoppingolni. Sehol egy árvalányhajas kalap vagy egy tarsolylemez, esetleg bő gatyával. Jó, persze ezek külsőségek, és Svédországban sem járkál senki vikingszarvas sisakban, kerek fapajzzsal. A hagyományt akkor is lehet tisztelni és óvni, ha valaki nem akar két lábon járó néprajzi bemutatóvá válni. Érdekesebb a helyzet a szo­kásainkkal. Nemrég voltam egy temetésen, ahol olyan „amerikai film módira” fel­álltak az ismerősök, haverok és amolyan vicces, édes­bús módon búcsúztatták a néhait. Avagy az esküvők. Limuzin, konzervdobozok a hosszú kötélen, csokordo- bálás, rizsszórás stb. Ezt se lehetett látni úgy húsz-har­minc évvel ezelőtt. Az es­küvők között azért akadnak abszolút hipertradicionális ősmagyar akciók is: lovon, sámánnal, dobbal. Vagy székesegyházban orgonával. Ki honnan veszi a mintát, ezen múlik az egész. A ma emberét az jellemzi talán leginkább, hogy mindenhez úgy viszonyul, mint a vásárláshoz: van egy választék hitből, szokásból, életmódból és kiszemelem, ami nekem épp legjobban tetszik. Dehogy akarom én azt mondani, hogy aki limuzinos esküvőt tart vagy csak kínai cuccban jár és szívből utálja a matyóhímzést, az nem lehet derék magyar. Dehogynem. Azon nem lehet csodálkozni, hogy ebben az abszolút kaotikus helyzet­ben, ahova Európa jutott mára, s benne különösen mi, itt keleten, nincs tiszta értékrend, eligazodás. A zavart nem elsősorban ott érzem, ami a régmúlthoz köt minket, avagy a társadalmi, családi szokások sokszí­nűvé válásában. Hanem abban, ami a sokféle identitású társadalmakat is igazán összekovácsolja: a hitben és meg­győződésben, hogy sok jól működő ország van a világon, de a miénk a legjobbak között van. Hogy sok tehetséges, jól boldoguló nemzet akad, de a miénk az élbolyba tar­tozik. Hogy sokféle jogrend van a világon, de a miénk az tényleg garantálja a szabadságot, az állampolgári jogokat, egyenlő esélyeket teremt. Az elmúlt jó húsz-harminc év nem tudta megteremteni ezt az önbizalmat. Eleve nem jó helyzetből indultunk, mert hát valami olyasmit hagytunk a hátunk mögött, amivel nem dicsekedhettünk. Erre kellett volna ráépíte­nünk egy olyan nemzeti teljesítményt, amire ma büszkék lehetnénk. Persze a bölcsek azt mondják erre, hogy nem lehet évszázadokat évtizedek alatt bepótolni. És hát az idők, a szelek sem kedveznek most nekünk. De van egy különösen bonyolult, de érzékletes anyanyelvűnk, menta­litásunk, humorérzékünk, kreativitásunk és szívósságunk, ami felül fog kerekedni mindezen. Mert itthon mindannyi­an bizonyosan száz százalékos magyar termékek vagyunk. laszlo.kiss@inform.hu Az elmúlt jó húsz­harminc év nem tudta megteremteni ezt az önbizalmat. Mert hát valami olyasmit hagytunk a hátunk mögött, amivel nem dicse­kedhettünk. Kelet kvíz Rakonczai Bea mellett Helebrandt Máté képviseli Nyíregyházát az olimpián. Milyen versenyszámban indul el a fiatalember? a) rúdugrás b) gyaloglás c) súlylökés d) diszkoszvetés A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el ■ A talákozásra emelték poharukat Először rendezték meg a Kállósemjénből elszármazottak találko­zóját, melyen több mint kétszázan vettek részt, fotó: sipeki Péter

Next

/
Thumbnails
Contents