Kelet Magyarország, 2012. július (69. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-18 / 167. szám

2012. JÚLIUS 18., SZERDA KELET Sólymos Sára fotó: mti , k. f. Részletes vallomást tett a pécsi gyilkos PÉCS. Részletes beismerő vallomást tett a rendőrségi pszichológus, Bándy Kata meggyilkolásával gyanúsított P. László a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon ked­den tartott hétórás kihallgatá­sán - mondta Sólymos Sára, a gyanúsított kirendelt védője a kihallgatás után Pécsen. Közlése szerint P. László úgy nyilatkozott, hogy tettét sze­xuális indíttatásból, egyedül követte el, és csak az eset után szembesült azzal, hogy meg­gyilkolta a nőt. A gyanúsított azt vallotta, hogy alkohol és szintetikus kábítószer hatása alatt volt a nő halálának éjszakáján, így az eset elkövetésekor is. P. László a beszámolója szerint egy Vadász utcai buszmeg­állónál még beszélt a nővel, onnan már ő hurcolta át a buszmegállótól ötven méter­re lévő bokros részre, annak a helynek a közvetlen közelé­be, ahol a holttestet megtalál­ták. MTI Ezt vallotta A kirendelt ügyvéd elmondása szerint a gyanúsított szexuális kapcsolatba akart lépni a nővel, de tervét nem sikerült megvalósítania. Védencét idézve Sólymos Sára azt mondta: a nő ellenállt, ezért a férfi fojtogatni kezdte; a dulakodás közben a nő egy árokba gurult, ezután P. László elhagy­ta a helyszínt. A védő azt mondta, P. László nem volt tisztában azzal a ténnyel, hogy megfojtotta a nőt; abban a tudatban hagyta el a helyszínt, hogy a sértett életben van. A gyanúsított Sólymos Sára elmondása szerint a vallomásá­ban úgy nyilatkozott, hogy a másnap a testén lévő karmolásokból és a nő nála lévő mobiltelefonjából következ­tette ki, mi történhetett előző éjszaka. Ezután a hírekből, az internetről szer­zett információk alapján szembesült tettének következményeivel. Orbán Viktor: új gazdasági modellt építünk BUDAPEST. Orbán Viktor sze­rint kormánya egy új gazda­sági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. A mi­niszterelnök ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével való keddi tár­gyaláson mondta, ahol arról is beszélt, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de végig fogja azt vinni. MTI Parragh László: a kor­mányprogram részévé váltak a kamarai javas­latok. BUDAPEST. A kormányprog­ram részévé váltak a kama­rai javaslatok - hangsúlyoz­ta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkama­ra (MKIK) elnöke a kamara rendkívüli elnökségi ülésén kedden, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Parragh László emlékezte­tett arra, hogy a kamara 2010. február l8-án megállapodást kötött az országgyűlési válasz­tások előtt Orbán Viktorral, amelyben megfogalmazták a gazdaságpolitika számuk­ra legfontosabb gondolatait. Az MKIK elnöke arra biztatta a kormányt, hogy a megkez­dett változásokat következe­tesen hajtsa végre. « Égető gond a finanszírozás A részleteket értékelve Parragh László kiemelte: a magyar gazdaság talpra állítá­sa a strukturális átalakítások elindításával elkezdődött, ami a gazdaság szereplőinek érdeke, mert enélkül tartósan nem tartható fenn a növeke­dés. A vállalkozók felvállalták az átalakítással járó gondokat a közös teherviselés jegyében - jelentette ki. Magyarországon a foglal­koztatás növekedett 2010 óta a reálszférában, ugyanakkor égető gondot jelent a vállal­kozások finanszírozása, bár a Széchenyi Kártya bővítésével sikerült a hitelkihelyezést nö­velni - mutatott rá. Az MKIK elnöke szólt arról, hogy a magyar gazdaság versenyké­pessége javult az elmúlt két él szegénységben az Istat olasz statisztikai hivatal kedden kö­zölt felmérése szerint. A 2011- re vonatkozó adatok alapján az olasz lakosság 11,1 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ami több mint 8 millió embert érint. A családok további 5,2 százalé­ka a mélyszegény kategóriába esik, vagyis , a saját létfenntar­tásához szükséges anyagiakkal sem rendelkezik. MTI évben, amihez többi között hozzájárult a makroadatok javulása, a vállalati mun­ka és a kormányzati munka hatékonyságának növelése, ugyanakkor kedvezőtlenül hatott a magas adóteher, az uniós források felhasználá­sának nem megfelelő kihasz­nálása, az innováció alacsony szintje. A magyar vállalkozások külföldi érdekeit képviselve vegyes kamarai rendszert ala­kított ki az MKIK, és a kamara aktívan részt vesz a külgaz­dasági hivatallal közös li iro­da létrehozásában. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a szakképzési rendszerben a Mahmúd Abbász Rómában tárgyalt kedden Róma. Nagyon nehéznek ne­vezte a közel-keleti béke útját a kedden Rómában tárgyaló Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. A palesz­tin fél „kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha Izrael tiszteletben tartja a vállalt kö­telezettségeket” - mondta az olasz újságíróknak Mahmúd Abbász azután, hogy találko­zott Giorgio Napolitano olasz államfővel. MTI magyar gazdaság szereplői nagyobb hangsúlyt kapnak, többi között szeptemberből a duális szakképzés nagyobb teret nyert, és szeptember­től a vállalkozások nagyobb arányban vesznek részt a gya­korlati képzésben. Hibás célmeghatározás Az európai uniós fejleszté­si források felhasználásával kapcsolatban az MKIK elnöke kifogásolta, hogy hibás volt a korábbi évek célmeghatá­rozása, magas költséggel és rosszul működik az intéz­mény, a támogatás intenzitá­sa alatta marad az uniós lehe­tőségeknek. Parragh László Emelkedett a cseheknél az útdíjbevétel prága. Csehországban nyolc százalékkal emelkedett az első félévben az elektronikus útdíjból származó bevétel. A rendszert üzemeltető Kapsch cég közlése szerint az első hat hónapban 4,38 milliárd korona folyt be az útdíjakból, míg a második félévben 8,9 milliárd koronás bevétellel számolnak. Az idei kamionforgalom nagy­jából azon a szinten van, mint tavaly. mti szerint a 2014-2020-as évekre szóló uniós fejlesztés forrá­sok igénybevételére vonatko­zó stratégiát, az intézmény- rendszert úgy kell kialakítani, hogy az Magyarországot nyer­tessé tegye. A 10 pontos munkahely­védelmi akciótervet a legna­gyobb pozitív beavatkozásnak tartja a gazdaságban a kamara elnöke, aki szerint jövőre 215 milliárd forintos pozíciójavu­lást jelent a mikro- és kisvál­lalkozásoknál, a GDP-növeke- déshez l százalékkal járulhat hozzá, a kisadókat 150-200 ezer cég választhatja, és 1,4­1,7 millió munkavállalót érint­het kedvezően. mti Közös nyilatkozat A rendkívüli elnökségi ülésen a résztvevők közös nyilatko­zatot fogadtak el. Ebben rögzítették, hogy a korábbi meg­állapodásban foglalt közös célok érdekében végzett eddigi együttműködés eredményes, és érdemes a folytatásra. Rögzítették azt is, hogy a kormány több kamarai javaslatot sikerrel épített be a programjába, például a Széchenyi Kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok megváltoztatását, a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását gazdaságfejlesztési célokra, a versenyképes adórendszer kialakítását, a kereskedelem­fejlesztés átszervezését. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy továbblépjenek az együttműködésben, elsősorban a munkahelyek védelme, új munkahelyek teremtése terén. A kamara arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy fel kell gyorsítani a meglévő források kihelyezését, és sürgeti a gazdaság további élénkítését, amely fontos eleme, hogy javuljon a vállalkozások finanszírozása. A kormány vállalja, hogy elősegíti a felnőttképzés, a szakképzés és a felsőoktatás gazdasági igényekhez való igazítását, és vállalja továbbá, hogy csökkeni a vállalko­zások bürokratikus terheit, ezzel támogatva a gazdasági versenyképességet. Parragh: gyorsítani kell! Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, az MKIK elnöke FOTÓ: MTI, KOVÁCS ATTILA Bírói felmentés: a kiskapu megmaradt „Az Ab döntése ellené­re a kormány megsza­badulhat a számára kellemetlen bíróktól.” Budapest, Miskolc. Alaptör­vény-ellenesnek nyilvánítot­ta hétfőn az Alkotmánybíró­ság a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró, törvényi szabályokat. Az alkotmányba ütköző ren­delkezéseket az Alkotmány- bíróság a hatálybalépésük napjára visszaható hatállyal, azaz 2012. január l-jével meg­semmisítette. így volt ISO évig Mi a tétje a szóban forgó tör­vénynek? - kérdeztük Fekete Sándor politológustól (Mis­kolci Egyetem), aki kifejtet­te: idén a mintegy 2900 fős bírói karból összesen 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél év­századon keresztül 70 év volt. A korhatár idei leszállítása zömmel a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kéthar­madát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumve­zetőt, a Kúria mintegy 70 ta­rájának pedig a harmadát. Eu­rópa legtöbb országában 65 év vagy annál magasabb a bírák nyugdíjkorhatára, nem ritka a 70 év sem. Magyarországé­A már kény­szernyugdí­jazott bírók munkajogi ám bírósághoz r** fordulhatnak. FEKETE SÁNDOR WH hoz hasonló szabályozás van Máltán és Szlovákiában. A kulcskérdés A politológustól megkérdez­tük azt is, a kormánynak mi lehet a vaíódi célja a bírák ko­rábbi nyugdíjaztatásával? A szakember úgy válaszolt: az érintett bírósági vezetők (megyei elnökök, táblabírók, kollégiumvezetők) kiválasz­tásának mechanizmusa jelen­ti a kulcskérdést. A kormányt támadók szerint a valódi cél az, hogy az említett pozíciók­ba a Fidesz által támogatott fiatal, politikailag befolyá­solható bírák kerülhessenek. Szerintük nem véletlen, hogy az ellenzéki politikusok kri­minalizálása jelenleg is zajlik az ügyészség vezetésével. A kormány kommunikációja ez­zel szemben arról szól, hogy az egységes (nyugdíj)szabá- lyok mindenkire vonatkozza­nak, s ne legyenek kivételek a bírósági vezetők sem, jelezte Fekete Sándor, hozzátéve: az Alkotmánybíróság elkaszálta a jogszabályt, de nem mond­ta ki, hogy határozatlan időre kinevezett bírót csak akkor le­het alkotmányosan nyugdíjba küldeni, amikor eléri a kineve­zésekor érvényes nyugdíjkor­határt. Ez megnyitja a jogal­kotó előtt a lehetőséget, hogy a - fokozatosság betartásával - megszabaduljon a számára kellemetlen bíróktól. Mivel a határozat visszaható hatályú, a már kényszernyugdíjazott bírók munkajogi bírósághoz fordulhatnak, hogy a semmis jogszabály alapján elrendelt nyugdíjazásukat megtámad­ják. Mire azonban ősszel, az ítélkezési szünet végén meg­indulnak az eljárások, a par­lament új jogszabályt hozhat az ügyben - jegyezte meg a szakember. ékn-he Előnytelen a PPP konstrukció BUDAPEST. Előnytelenek a PPP beruházási konstrukciók az állam számára, mivel pazarló­an használják fel a közpénze­ket - summázta Makkai Mária felügyeleti vezető kedden Bu­dapesten, az Állami Számve­vőszéknek (ÁSZ) a Művésze­tek Palotája és a felsőoktatási kollégiumi beruházásoknál végzett utóvizsgálatok kö­vetkeztetéseit. A szakember idézte Domokos László ÁSZ- elnök véleményét, amely szerint a PPP-konstrukcióban (az állam és magáncégek együttműködésével) megva­lósuló beruházások 15-20 év alatt 50-100 százalékkal több közpénzbe kerülnek, mintha azokat hagyományos módon valósították volna meg. Ezért is javasolta az ÁSZ a nemze­ti fejlesztési miniszternek, hogy gondoskodjon a prog­ramok előnytelen szerződési feltételei miatt a felelősség kivizsgálásáról. mti Jegyzet Bednárik Mónika Plomba a madzagon Vagy az egyik fél túl opti­mista vagy a másik túlzottan pesszimista. Nehéz ezt meg­mondani az IMF/EU delegá­ciójával megkezdődött tár­gyalások első napján, ám az már most kiderült, mindenki másra számít. Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalá­sokért felelős, tárca nélküli miniszter szerint októberre pecséttel is szentesíthetik a megállapodást. Ezzel szem­ben a külföldi közgazdászok és a hazai pénzügyi elem­zők hosszú, azaz elhúzódó egyeztetésre számítanak, míg a Valutaalap jóslatokba se bocsátkozik. Azzal mindenki tisztában van, a hitelt - hívjuk készen­létinek vagy elővigyázatos­ságinak - nem kapjuk meg hozómra. A nemzetközi pénzeszsákot a kiszámítható és reális gazdasági célok és elvárások feliratú szalaggal kötötték át és plombázták le. A mézesmadzagok kora lejárt, ahogy a kettős beszéd és a fo­ciban ll-est érdemlő időhúzás sem lehet a legjobb taktika. Bízzunk benne, hogy a politikai haszonszerzést felülírja az érdek, hogy a stagnáló gazdaságunk csak akkor mozdulhat el felfelé és érkezhet munkahelyteremtő beruházást ösztönző tőke, ha a piacok megnyugszanak, ha az alkuban született ígére­tek nem a szemfényvesztés kellékei voltak. Máskülönben nézhetjük a madzagot... monika.bednarik@inform.hu Devizaárfolyam (2012.07.17.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 287,55-1,24 USA dollár 233,82-2,78 Svájci frank 239,42-1,03 Angol font 365,25-2,40 Román lej 62,98-0,46 Ukrán hrivnya 28,90-0,34 Horvát kuna 38,42-0,19 Lengyel zloty 68,83-0,05 I $ gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB ■ Munkalátogatás Áder János köztársasági elnök izraeli munkalátoga- tásának.második napján Jeruzsálemben, a Jad Vasem intézet múzeumában meg­tekintette a nevek csarnokát. FOTÓ: MTI, BELICZAY LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents