Kelet Magyarország, 2012. július (69. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-14 / 164. szám
2012. JÚLIUS 14„ SZOMBAT Mindenfelől KELET mm Darák PéterFOTó: mti, bruzák noémi Ellensúlyok és fékek: a vezetői stíluson is múlik Budapest. A fékek és ellensúlyok kérdése a vezetői stíluson is múlik - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán a bíróságok napja alkalmából tartott ünnepségen. Handó Tünde, az OBH elnöke elmondta: az egyszemélyi felelős vezetés nem jelenthet kizárólagosságot, a nyilvánosság és a nyitottság eredményezheti a célok elérését. mti léseknek megfelelő, mintegy 4,0 millió tonna étkezési búzát takarítanak be az országban az idén - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten újságíróknak. Közölte: az őszi búza aratásával az elvetett 1,081 millió hektáros - terület 72 százalékán végeztek a gazdálkodók, mti Az ingatlanadó vagy a vagyonadó kérdése szóba kerülhet az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon, de ebben a magyar kormány nem enged. % VARGA MIHÁLY Vendégkommentár Dr.Fázsi László Bírák és bírálatok Alaptörvényünk IX. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, így természetesen a bírói ítéletek kritizálásához is, amire egy áprilisban meghozott másodfokú bírósági ítélet emlékezetes például szolgálhat. Ennek részleteit aligha szükséges felidézni, hiszen még élénken élhetnek mindenkinek az emlékezetében. „Nincsenek feszültséggócok” Navracsics Tibor: nem változik a kormány szerkezete a választásig hátralévő időben. BUDAPEST. A 2014-es parlamenti választásig hátralévő szűk két évben nem készül a kormányzati szerkezet átalakítására a kabinet, személyi változásokat azonban sosem lehet kizárni - mondta az MTI-nek adott interjúban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Átállás a törvényhozásban A kormányzati ciklus félidejéhez érkezve mérséklődött, konszolidálódott a törvény- alkotás tempója: a sokak által kifogásolt egyéni képviselői indítványok száma csökkent a kormány-előterjesztésekhez képest. Az Országgyűlés pedig olyan működésre kezd átállni, amely a nagy, rendszerátalakító törvények elfogadása után immár a rendszer működtetését részletező jogszabályok elfogadásáról szól - vont mérleget a törvényalkotás általa korábban bírált gyors tempójáról Navracsics Tibor. Tiszteletben tartották A KIM még hátralévő feladatai közül kitért a 2013. január l-jén létrejövő járási hivatalokra, amelyekről szólva felidézte: a szaktárcát is váratlanul érte, hogy a járási rendszer a legélesebb vitákat nem vidéken váltotta ki, hanem Budapesten, ahol a KIM álláspontja az volt, hogy sokkal racionálisabb lenne nem kerületi szinten szervezni a járásokat. Tiszteletben tartották azonban a kerületi polgár- mesterek észrevételeit, és annak érdekében, hogy legalább az első időszakban ne legyen bizalmatlanság a járásokkal szemben, végül támogatták, hogy az új közigazgatási egységek a fővárosban kerületi szinten szerveződjenek. A járásokkal. kapcsolatban így már nincsenek „feszültség- gócok”, egy-két probléma persze mindig adódik, hiszen most is van olyan, aki azt szeretné, hogy egy másik járást szüntessenek meg, de a túlnyomó többség támogatja az új rendszert, s 2013 elején létrejöhet Budapesten 23, vidéken pedig 175 hivatal - mondta a kormányfőhelyettes. Geréb Ágnes, vörös csillag Geréb Ágnes, a foglalkozásától eltiltott szülész-nőgyógyász kegyelmi kérvényeiről szólva közölte: a KIM államfőnek szóló hivatalos felterjesztése még nem készült el. Olyan ügyről van szó, amelyben a korábbi szabályozatlanság, az emberi jogi kérdések és a nemzetközi háttér miatt hihetetlen óvatossággal, érzékenységgel kell eljárni, ezért alapos munkára kérte munkatársait - mondta. Arra a kérdésre, mit tartana helyesnek az ügyben, azt felelte: „hogy a köztársasági elnök úr jól és természetesen a jogszabályoknak megfelelően döntsön”. Emlékeztetett: a KIM a Geréb Ágnes ügyében született jogerős ítélet után azonnal engedélyezte az ítélet végrehajtásának elhalasztását, hogy Geréb Ágnesnek a kegyelmi döntés megszületéséig ne kelljen börtönbe vonulnia. Azzal kapcsolatban, hogy felülvizsgálati eljárásában a Kúria bűncselekmény hiányában felmentette kedden az önkényuralmi jelkép használatának vétsége alól Fratanolo Jánost, a Magyar- országi Munkáspárt 2006 korábbi elnökét, a tárcavezető leszögezte: az Országgyűlés többségének továbbra sem áll szándékában megváltoztatni a vöröscsillag- viselésről szóló büntetőjogi szabályozást. „Aki ismeri J a magyar történelmet, az j pontosan tudja, miért nem”- mondta. mti Megvádolták a volt minisztert Juhász Ferenc nem tartja megalapozottnak a vádemelést. BUDAPEST. A Központi Nyomozó Főügyészség pénteken közölte, hogy vádat emelt Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő és Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) egykori közigazgatási államtitkára ellen. Juhász Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondta: nem tartja megalapozottnak a vádat, mert egy olyan eljáráshoz kapcsolódik, amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter korábban már formailag törvényesnek talált. „Nem vették figyelembe” „Az ügyészség ráadásul - nyilvánvalóan politikai nyomásra - nem vette figyelembe, hogy van egy honvédelmi törvény és egy, a katonák jogállásáról szóló szolgálati törvény” - közölte Juhász Ferenc. Hozzátette: ezek kimondják, hogy a katona állami beosztásba kerülve is katona marad - utalt Fapál László jogállására a volt tárcavezető -, ami kettős jogállást eredményez. Ilyen esetben az érintettnek kedvezőbb törvényi eljárást kell alkalmazni, a neki kedvezőbb helyzetet kell figyelembe venni - közölte. Elmondta azt is: az ügyhöz hasonló esetek minisztersége előtt is megtörténtek a tárcánál. A főügyészség a vádlottakat jelentős (43 millió forintos) vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja, melyet Juhász Ferenc tettesként, Fapál László pedig felbujtóként követett el. mti „Befolyás alatt az ügyészség” Budapest. Az MSZP szerint a párt országgyűlési képviselőjével, Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszterrel szembeni j vádemelés azt jelzi, hogy az ügyészség közvetlen politikai befolyás alatt áll. Az MSZP emlékeztet: miután vesztegetéssel nem sikerült meggyanúsítani, a főügyészség olyan ügyben vádolta Juhász Ferencet, amiről a Fidesz-kormány honvédelmi minisztere és a tárca is leírta, „a honvédelmi és jogállási törvényeknek formailag megfelelő, az első Orbán-kormány gyakorlatát követő eljárás volt”. MTI Devizaárfolyam (2012.07.13.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 290,02 +0,83 USA dollár 237,60 +0,89 Svájci frank 241,44 +0,66 Angol font 366,90 +0,88 Román lej 63,79-0,10 Ukrán hrivnya 29,36 +0,04 Horvát kuna 38,75 +0,13 Lengyel zloty 68,98 +0,14 & gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Lapszemle Die Presse:______________________ Oliver Grimm arról írt, hogy Európa rémálomszerű valóságot él át újra: úgy tűnik, az EU keleti bővítése, amelynek erősítenie kellett volna a demokráciát, jogállamiságot és az állampolgári szemléletet a Varsói Szerződés egykori országaiban, éppen ezt a célt egyre több országban is elvéti. A vezető osztrák konzervatív napilap szerint a keresztény- konzervatív Orbán Viktor „keménykezű hatalmi politikáját" még be lehetett tudni egyedi esetnek, „az előző évek szocialista nepotizmusa” következményének. A legújabb romániai és bulgáriai események alapján azonban aggasztó minta kezd kirajzolódni - írta Bulgáriából Miroszlava Todorovának, a bírák szövetsége elnökének szerdai elmozdítását felidézve. Ezekben az országokban a pártok szélsőséges módon azonosulnak azzal a felfogással, hogy a politika zéró összegű játék - vélekedett a szerző. Per Standard:___________________ Tűrhetetlen egy ÉU-tagországban, hogy Victor Ponta rendkívüli törvénnyel, népszavazással akarja eltávolítani Traian Basescu államfőt - írta Thomas Mayer. Ebben a tekintetben hálásak lehetünk Ponténak, mert gátlástalan eljárása felébresztette az európai partnereket és most figyelmesen követik az eseményeket - tette hozzá a vezető osztrák liberális napilap újságírója. Elfogadhatatlannak nevezte, „ahogy az európai pártcsaládok kettős mércével mérnek”. Amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnök „botrányos törvényeit" keresztülkorbácsolta a parlamenten, az európai szocialisták diktatúráról beszéltek, a Zöldek és a liberálisok kizárási eljárást szorgalmaztak, a konzervatívok émelyítő módon ártalmatlan színben tüntették fel az ügyet - fogalmazott. Frankfurter Allgemeine Zeitung: __ A lap a romániai belpolitikai fejleményekkel kapcsolatban Nem családi ügy címmel közölt pénteken vezércikket, amelyben foglalkozott Magyarországgal. A szerző, Günther Nonnenmacher, a lap öttagú szerkesztőbizottságának tagja hangsúlyozta: az uniós intézmények joggal aggódnak a romániai demokrácia és jogállamiság miatt, és „semmi okuk nincs arra, hogy gyengédebben bánjanak Ponta román kormányfővel, mint magyar szomszédjával, Orbánnal”. A kritikák megalapozottságának megítélésére pedig már csak azért sem vállalkozhatnék, mert ehhez a konkrét ügy olyan mélységű ismerete lenne szükséges, amit pusztán a sajtóban megjelent tudósítások alapján nem lehet megszerezni, a sokévnyi bírói tapasztalat pedig még a másodfokú bíróság honlapján időközben nyilvánossá tett ítéletek indokolásának elemzése terén is óvatosságra int az alapul szolgáló tárgyalási jegyzőkönyvek ismeretének hiányában. Aki ugyanis valamelyest ismeri a büntető ítélkezés mechanizmusát, az tisztában van azzal az összefüggéssel, hogy a tényállás megállapítása meghatározza az alkalmazható jogi minősítést, ez pedig a konkrét ügyben kiszabható büntetés kereteit, amelynek mezsgyéit tehát a törvény jelöli ki a bíró számára. A konkrét büntetés mértékének helyessége így csupán a büntetési tétel kereteire figyelemmel képezheti vita tárgyát, ha egyébként megalapozott tényállás alapján helyes jogi minősítést alkalmazott a bíróság. Ha nem - ami természetesen előfordul az már más kérdés, mert ebben az esetben az ítéleti ténymegállapítások hiányosságait vagy a tények jogi értékelésének hibáit kell kimutatni. Ennek jelentősége azonban többnyire elsikkad a büntető ítéletekről alkotott sommás vélemények megfogalmazásakor, noha nyilván nem véletlenül kezelte külön kategóriaként például az első büntető törvénykönyvünk az emberölést és a gyilkosságot a két bűncselekmény azonos eredményétől függetlenül, s rendelte az előbbi elkövetőjét 15 évig terjedhető fegyházzal, az utóbbiét pedig halállal büntetni. A több tényező által meghatározott büntetés kiszabásának tehát csupán egyik elemét jelenti a bíró szubjektív értékítélete, ami lehet vitatható, hiszen erre szolgálnak a jogorvoslati lehetőségek is, és lehet kritizálható a szólás- szabadság alapvető jogából következően, ami azonban mégítélésem szerint éppúgy felelősséggel jár, mint az ítélkezés, amelynek súlyát az érezheti igazán, aki kiszabott már néhány életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést. Az ilyen ügyekben ráadásul tapasztalataim szerint mindig sor kerül felülvizsgálati indítvány benyújtására is, ahogyan a szóban forgó ügyben is történt, ami lehetővé teszi a Kúria számára a legsúlyosabb törvénysértések orvoslását, s csak ennek tükrében lehet végérvényes véleményt alkotni egy konkrét ítéletről, mégpedig nem valamiféle öncélú jogászi aggályoskodás, hanem egész egyszerűen a jogállamiság eszméjéből következő mérték- tartás miatt. A Bírák Napja alkalmával pedig indokoltnak tűnik erről is szót ejteni, mert meggyőződésem szerint az ünneplésre érdemesített bírók számára az ilyenkor átadásra kerülő kitüntetéseknél jóval nagyobb jelentősége van annak, hogy milyen feltételek mellet végezhetik a munkájukat, nem kitüntetésre pályázva, hanem tevékenységük hasznos eredményének elismerését remélve a társadalomtól, amelynek elvárásait számunkra a jogszabályok közvetíthetik. Szerzőnk a Nyíregyházi Törvényszék tanácselnöke A bírói szubjektum nem meghatározó, hanem csupán alakító tényezője az ítélkezésnek. Milliárdokba kerülnek a külföldi magyar missziók Budapest. - Összesen csaknem 13 milliárd forintba kerülnek 2013-ban a Magyar Honvédség külföldi szerepvállalásai - válaszolta egy képviselői írásbeli kérdésre Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az Országgyűlés honlapjára pénteken felkerült miniszteri válasz szerint az afganisztáni szerepvállalásra (ISAF, NATO) 8 milliárd 266 millió forint, a koszovói misszióra (KFOR, NATO) 2 milliárd 802 millió forint, míg a bosznia-herce- govinai misszióra (EUFOR ALTHEA, EU) 908 millió forint áll rendelkezésre jövőre. A válaszból kiderül az is, hogy a Szomáliái misszió 82 millió forintba, a ciprusi misszió (UNFICYP, ENSZ) 562 millió forintba, a sínai-félszigeti misszió 225 millió forintba, a libanoni misszió pedig 15 millió forintba kerül, míg a grúziai, kongói és nyugat-sza- harai missziók katonai megfigyelőire összesen 72 millió forint áll rendelkezésre. Hende Csaba válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy a kiadási keretszámok fedezete részben költségvetési támogatás, kisebb részben a nemzetközi szervezetektől, illetve a nemzetközi partnerektől befolyó bevételek. mti
