Kelet Magyarország, 2012. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-04 / 129. szám

2012. JÚNIUS 4.. HÉTFŐ Háttér 3 KELET Záporoztak a kér(d)ések MAGYARORSZÁG Tar Béla nyugalmazott rendőr, gépjárműoktató nem maradt adós a tartalmas válaszokkal fotó: palicz istván Az előfizető S- kérdez ^ A szakember vála­A telefonálók nem hagyták szó nélkül a Bethlen Gábor-Egyház utca csomópontot sem. NYÍREGYHÁZA. A megyeszék­hely közlekedési problémái álltak a beszélgetések kö­zéppontjában a napokban, amikor a telefonálók Tar Béla nyugalmazott rendőr, gépjár­műoktatót faggathatták szer­kesztőségünkben. Buri István a Széchenyi és az egyirányúsított Deák Fe­renc utca kereszteződését ta­lálta nagyon veszélyesnek. „A parkoló autók akadályozzák a kilátást bal oldalra, a Deák Fe­renc utcáról érkező autósok­nak be kell hajtani a kereszte­ződés közepéig, hogy belássák az útszakaszt, ami nagyon balesetveszélyes.” - hangzott el a vonal túlsó végén.- Pár éve magam jeleztem az illetékeseknek ezt a prob­lémát, egyúttal javasoltam, hogy a megoldás érdekében szüntessenek meg 2-3 parko­lóhelyet a kereszteződésénél. Azt mondták, nem tehetik, mert nem csökkenhet a par­kolók száma. A Deák Ferenc Legyen be- látóbb a Szé­chenyi utca! BURI ISTVÁN utca egyirányúsításával egyetértek, a városüzemelte­tési szakemberek álláspontjá­val azonban nem - válaszolta a sokat látott gépjárműokta­tó. Ésszerűtlen és veszélyes Miként az előre borítékolható volt, nem hagyták (szitok)szó nélkül előfizetőink a Bethlen Gábor és Egyház utca átépí­tett, felvillanyozott keresz­teződését. Tar Béla maga is „gratulált” a forgalmi rendet megálmodó budapesti közle­kedési mérnököknek.- A besorolás rendjét jelző táblával csak a nagypostai kanyar után szembesülnek az autósok, mindössze 50 méter áll rendelkezésükre, hogy át­soroljanak.- Ez roppant balesetveszé­lyes, csakúgy, mint az, hogy a bal sávban lehet egyenesen (ferdén) továbbhaladni, az­tán rögtön át kell sorolni, ha egyenesen akarjuk folytatni utunkat.- Bölcsebb lett volna a szé­lesebb jobb szélső sávban biztosítani az egyenesen ha­ladást. Előre félek a turista- szezonban városunkba érke­ző idegenektől, sok baleset fog még történni ebben a kereszteződésben - kommen­tálta olvasóink észrevételeit szerkesztőségünk vendége. Karolta fel az ügyet a Keleti Hűséges nyíregyházi előfize­tőnk, Hollik István köszönetét mondott lapunknak, amiért megszervezte „A szakember válaszol” akciót, s arra buz­dította szerkesztőségünket, hogy indítsunk a napilapban egy rendszeresen megjele­nő KRESZ-kisokos rovatot, amelyben Tar Béla gépjár­műoktató hasznos taná­csokkal látja el a közleke­dőket, legyen szó két- vagy négykeréken, illetve „láb­busszal” utazókról. km-pi Tanuljunk elődeink hibáiból! A zsidó temetőbe is elsétáltak az emlékezők FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Mit fogunk mondani az unokáinknak, ha egy napon megkérdezik: mit tettünk azért, hogy jobb legyen a világ? nyíregyháza. Gáli Ottó, a Ma­gyar-Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetségének alel- nöke a megemlékezésen ezt mondta: - Bárcsak azt mond­hatnánk, hogy a holokauszt nem történt meg, ám ez tör­ténelemhamisítás lenne a tényekkel való szembenézés helyett. Mit tehetünk napjainkban? Elhangzott: aki annak idején kiállt a zsidók mellett, köny- nyen az ő sorsukra juthatott. Nem véletlen, hogy sokan inkább hallgattak. - Mit tehe­tünk napjainkban azonkívül, hogy részt veszünk az áldoza­tok emlékére szervezett emlé­kezésen - tette fel a kérdést az emlékezés szónoka, majd meg is válaszolta: - Azt, hogy elítél­jük a rasszizmust, a fajgyűlöle­tet, a kirekesztést. Mit fogunk mondani az unokáinknak, ha egy napon megkérdezik: mit tettünk azért, hogy jobb le­gyen a világ? „Kötelességünk” tanulni elődeink hibáiból és tenni azért, hogy szégyenke­zés nélkül nézhessünk unoká­ink szemébe! A koszorúzás után a Kótaji úti zsidó temetőbe sétáltak az emlékezők, ahol gyászisten­tiszteletet tartottak az áldoza­tok emlékére. km-pi 88 találmány kisvárda. Köteles Viktória 88 magyar találmány címmel megjelent könyvét mutat­ják be június 6-án, 15 órától a kisvárdai Városi Könyvtár olvasótermében rendezett Ünnepi Könyvhét program keretében. km Kelet kvíz Lovár alakban Is találkozhatunk a helység nevével. a) Nyírlövő b) Levelek c) Nyírtét d) Lónya A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Árulkodó kártyák NYÍREGYHÁZA. Életutunk a Tarot kártyában címmel dr. Sárváry Andrea főiskolai do­cens tart előadást június 5-én 17 órától a Napfény Életmód Egyesület vendégeként a Deb­receni Egyetem OEC Egészség- ügyi Kar „A” épületében, km Önnek mi a véleménye Nyíregyháza közlekedési moráljáról? KOCSIS ANDRÁSNÉ: HORVÁTH ALEXANDRA: SIMÁI ZOLTÁN: N«m az Kis híján elütöttek a Budapesthez képest autósokban kell keresni zebránl sokkal lobba helyzet. ahibátl SIMÁI FERENCNÉ: A JOBBÁGY JÓZSEFNÉ: BALOGH SÁNDOR: A gyalogosokra Is vonat- Jó Irányba változott a szó rassz értelmében kozik a KRESZ, mégis... közlekedési morál. vagyunk előzékenyek. Kocsis Andrásné szomorú ta­pasztalatát osztotta meg ve­lünk: - Egy zebrán akartam szabályosan áthaladni a KGST- piacnál, de amikor leléptem a padkáról, az autós inkább gázt adott és elsuhant előttem ahelyett, hogy megállt volna. Sajnos nem először fordult elő velem ilyesmi és attól tartok, nem is utoljára... Horváth Ale­xandra így válaszolt: - Gyakran megfordulok Budapesten, így van összehasonlítási alapom. Nyíregyházán egy fokkal tisz- telettudóbbak, szabályköve- tőebbek az autósok, de azért itt is megéri a pénzét néhány úrvezető. Simái Zoltán és édes­anyja, Simái Ferencné kiállt az autóstársadalom mellett. Mint mondták: a gépkocsivezetők többsége betartja a szabályo­kat, a gyalogosok viszont elő­szeretettel szaladgálnak át az úttesten a piros lámpajelzés ellenére, valamint a szágul­dozó kerékpárosok is sok bajt okoznak. Jobbágy József né úgy véli, az utóbbi években pozi­tívan változott a közlekedési morál a megyeszékhelyen.- Toleránsabbak lettünk egy­mással, a tanulóvezetőkkel és a kismotorosokkal szemben. Balogh Sándor így válaszolt:- Az autósok - sajnos -, nin­csenek tekintettel egymásra, a szó rossz értelmében előzé­kenyek. Sokat bosszankodom a zebrán pedálozó kerékpáro­sok miatt is. Nézőpont Kiss László Mennyi az a némileg? Egy fiatal ismerősöm Svájcba készül dolgozni élete párjá­val. Nincs ebben semmi különös, hiszen ugyanazt fogja csinálni mérnökként pontosan, mint itthon, ugyanolyan cégnél, még a rendszer, amit üzemeltet is ugyanaz, csak mindezt sokkal többért. Naná, hogy így dönt - mondhatjuk erre nyugodtan, ha valóban nyugodtak lehetnénk, amikor ezt a jelenséget, a képzett fiatalok külföldre vándorlását tapasztaljuk. Igazándiból meglepetés aligha érhetett minket, hiszen ezt akartuk. Határok nélküli, nyitott Európát, ahol egy magyar fiatal azonos jogokkal és lehetőségekkel mozoghat, élhet, mint angliai vagy német társa. így van ez persze már jó pár éve, de a helyzet megválto­zott. És itt van az a pont, ahol nem kellene arra a szok­ványos sínre csúszni, ami mindent a hazai gazdasági helyzettel, a szorító körül­ményekkel vagy az egyelőre nem túl rózsás kilátásokkal magyaráz. Bár az Unió társulás, azért itt is az erősebb kutya-elv működik. Ugyanaz a cég, ugyanazért a munkáért más bért fizet Magyarországon, mint a saját anyaországában. Ha a szakmákat nézzük, még inkább így van, nem kell, hogy azonos cég legyen. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ott csak annyiért talál munka­erőt, itt meg jóval kevesebbért is. Az a gyakorlat érvénye­sül, hogy a gazdagabb országok megszerzik maguknak a szükséges képzett munkaerőt, bárhonnan - nem igazán érdekli őket az az ország, ahonnan ez a munkaerő elvándo­rolhat. Röghöz kötni nehézkes és nem is igazán célra vezető. Egyáltalán ezt a helyzetet egyetlen huszárvágással, jogsza­bállyal, intézkedéssel megoldani nem lehetséges. Már csak azért sem, mert a mai diplomások már messze nem ugyan­azok, mint elődjeik. Bár panaszkodunk emiatt, de azért mégis sokkal többen beszélnek nyelveket, többségük már dolgozott is külföldön vagy tanult ösztöndíjjal, részesei az európai kultúrának, nyitottan gondolkoznak, számukra már nem olyan idegen egy nyugat európai ország, mint nekünk volt valaha. Ráadásul, ha dolgozni kezdenek, valójában itthon is jelentős részben nyugati munkaadók­kal szembesülnek, ugyanazokkal a normákkal, stílussal, követelményekkel, mint kint, csak kevesebbért. Hogyan lehet mindezzel megküzdeni? Nehéz lenne elmagyarázni annak a befektetőnek, hogy fizessen többet itthon is a magyar mérnököknek. Amikor az egyik hazai egyetemünk rektora szóvá tette ezt, azt a rövid választ kapta: low budget business. Azaz, azért vannak itt, mert kicsik a költségek, ha ezt elkezdik növelni, épp az értelme vész el a befektetésüknek. Persze jól tudjuk, hogy nem mindenki megy el és az elvándorlás fenyegetése az igazán kurrens szakmákban okoz gondot. Talán épp ebben rejlik a megoldás is, azaz hogy nem túl sok szakmára kellene összpontosítani és ott karrierpályákat, gimnáziumtól startoló komplett ösztön- díjrendszereket kínálni. Ugyanis azért van egy nagyon fon­tos fogódzó. Nem minden a pénz, nagyon sokan mondják, hogy ha csak némileg jobban tudnának boldogulni itthon, akkor maradnának, mert az itthon az mégiscsak itthon. Ezt a „némileget” kellene jól belőni és ügyesen használni - különben tényleg elbutulhat a jó eszű Magyarország. laszlo.kiss@inform.hu Azért vannak itt, mert kicsik a költ­ségek, ha ezt elkez­dik növelni, épp az értelme vész el a befektetésüknek... »„Jobb ízű a falat...” Vidám kis műsorral és ínycsiklandozó vacsorával vendégelte meg a nyíregyházi Apáczai gyakorló iskola dolgozóit az idén az SZMK és az oktatási intézmény alapítványa, fotó: palicz istván

Next

/
Thumbnails
Contents