Kelet Magyarország, 2012. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-28 / 150. szám
2012. JÚNIUS 28.. CSÜTÖRTÖK kelet Fókuszban: az új Munka térvénykönyve m Diktátum helyett egyezséget! A magyar és az amerikai tulajdonban lévő cégek vezetői is üdvöz- lik a Munka törvény- könyve módosítását. Debrecen. „Ne írd alá azonnal, amit a főnök eléd tesz!” - ezzel a jelszóval tájékoztató füzetet ad ki az MSZOSZ annak kapcsán, hogy július 1-től hatályba lépnek az új Munka törvénykönyve rendelkezései. Az érdekképviseletek által megfogalmazott kritikák fókuszában az áll, hogy a módositások összességében jobban kedveznek a munkaadóknak, mint korábban. Utóbbiak persze ezt másként látják... Félévkor nem... A Transsped-cégcsoportnál mintegy 450 ember dolgozik, és a vállalatvezetés úgy határozott, hogy félévkor nem Az átmeneti rendelkezésekkel komoly gondjaink vannak. ÁBRAHÁM LÁSZLÓ kezdeményezi a kollektív szerződés módosítását - tudtuk meg Fülöp Zsolt ügyvezető igazgatótól, aki szerint csúsztatás, hogy az új Munka törvénykönyve egyoldalúan munkaadó-párti lenne. A cégvezető kijelentette, hogy a módosítás kapcsán még tájékozódnak, de szándékaik szerint a jövőben sem csorbulnának azok a juttatások, amelyek a munkavállalóikat megilletik. „Ugyanakkor a munkaidő rugalmas alkalmazásáról egyeztetést kezdeményezünk a szakszervezettel, hiszen a munkavégzés ciklikusságához történő minél jobb alkalmazkodás a versenyképességünk javulását eredményezi” - jelentette ki. Az amerikai tulajdonban lévő National Instruments Hungary Kft. debreceni gyárában 1200 munkavállaló dolgozik, és noha szakszervezet nincs a gyárban, üzemi tanácsuk van, és a Munka törvénykönyve is ugyanúgy vonatkozik rájuk, mintha nemzeti tulajdonban lennének. „Összességében örülünk a módosításoknak, mert azok a realitás irányába mozdultak el, ugyanakkor gondunk van Nem kezdeményezzük a kollektív szerződés módosítását. FŰLÖP ZSOLT az átmeneti rendelkezésekkel” - fogalmazott Ábrahám László ügyvezető igazgató. Átmeneti gondok A cégvezető példaként a túlórakeret lehetséges emelését említette. „A jelenlegi 200 órás éves túlórakeret július elsejétől 250 órára emelhető, de nem egyértelmű, hogy miként történik ennek az elszámolása. Tudjuk, hogy mi volt, azt is, hogy mi lesz, csak az nem világos, hogy éppen most mit kell csinálnunk” - mondta. Erdei Bertalan, a félszáz embert foglalkoztató GABO- 2000 Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre csupán annyit mondott, hogy a könyvelő dolga naprakésznek lenni az állandó jogszabályi változásokból, ezért tőle fogja megkérdezni azt is, hogy a Munka törvénykönyve módosítása esetlegesen milyen feladatokat ró rájuk. ékn-pa A diákmunka is változik Budapest. Sokan iskolaszövetkezet útján alkalmaznak nyári munkára diákokat. Az új törvény külön fejezetben szól a diákmunkáról. Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. A16 év alatti gyermekek a gyámhatóság engedélyével lehetnek munkavállalók, de csak meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenységet végezhetnek. Ettől eltérő szabály vonatkozik a tanulókra, ugyanis az iskolai szünet alatt már a l5.életévét betöltött tanuló is lehet munkavállaló, de csak akkor, ha nappali rendszerű képzés keretében tanul. ékn Tizennyolc év alatt Az új Munka törvénykönyve szerint tizennyolc év alatti diák munkára való alkalmazásakor - mivel ebben a korukban egyértelműen fejlődésben lévő gyermekről van szó - figyelembe kell venni a jelentkező testi fejlettségét, azaz csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére tekintettel semmilyen hátrányos következményekkel nem jár. Vasárnaptól bárkit könnyebb lesz kirúgni Az átlagkeresetek változása Magyarországon A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete, Ft/hó (2001-2012. január -április) Július első napján lép életbe az új Munka törvénykönyve. Még csak ismerkedünk az új szabályokkal. Budapest. Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy munkával kapcsolatos jogszabályok alapvetően rugalmasabbá váltak, de ez azzal is jár, hogy a munkavállalóknak jobban kell figyelniük, mint eddig, ha nem akarnak hátrányba kerülni. Például több pénzt elvehet a munkaadó, ha a dolgozó tönkretesz egy gépet, nem lehet majd „játszani” az orvosi igazolással, nem éri meg elhallgatni a terhességet, ugyanakkor bizonyos szempontból kedvező változások jönnek a szabadságolásban. Nehezebb lesz trükközni Eddig az volt a szabály, hogy a kirúgási döntésről védett időszakban - például betegszabadság alatt - még csak értesíteni sem lehetett a dolgozót. Ezért könnyű volt időt nyerni vagy akár a felmondás jogosságát megkérdőjelezni egy apró trükkel, hogy a kirúgott dolgozó visszamenőleg, az előző nappal kiíratta magát az orvosával, így a felmondás közlése jogtalanná vált. Kirúgni a védett időszakban ezután sem lehet, a felmondás viszont közölhető. Hasonlóképpen a terhesség is védett időszaknak minősül, viszont a munkavállaló nőknek eddig nem volt kötelező bejelenteniük a munkaadónál, GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: KSH. MTI hogy várandósak lettek. Az új szabályok szerint viszont csak akkor jár a védettség a terhes nőnek, ha előzetesen bejelenti, hogy gyereket vár. Aki maga szeretne elmenni a cégtől, annak új szabályok szerint kell kiszámítania, mennyi ideje lesz új állást találni. A felmondási idő ugyanis fix 30 nap lesz, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást. Eddig a munkaviszony hosszától függően plusznapok jártak. Ezek a plusznapok megmaradnak akkor, ha a munkaadó kezdeményezi a felmondást. A bíró gyakorlat dönti el A jövőben nem kell kirívó hibát elkövetni azonnali hatályú felmondáshoz, akkor is elveszíthető a végkielégítés, ha a munkaadó megindokolja, hogy a dolgozó magatartásával vagy a képességeivel volt baj. Azt, hogy mi számít elfogadható magatartásnak és szükséges képességnek, a bírói gyakorlat fogja meghatározni. Az új szabályok sem változtatnak azonban azon, hogy csak valós, világos és okszerű felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt a munkáltató. Változik a munkaszerződések egyik alapeleme is. Eddig kötelező volt megadni, hol kell végezni a munkát. Ez az új szabályok szerint ha kimarad a szerződésből, akkor az a hely lesz a munkavégzés helye, ahol a dolgozó szokásosan a munkáját végzi. A változó munkavégzési hely, mint korábbi kategória, megszűnik. ékn-szb Új szabályok a Munka törvénykönyvében A Munka törvénykönyvéről szóló új, 2012, évi I. törvény néhány szabálya, mely felváltja a jelenleg hatályos 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit. A MUNKAVÉGZÉS HELYE- A korábbi állandó, vagy változó munkavégzési hely kategóriák megszűntek. A munkavégzés helyét a munka- szerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkahely az a hely, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. így több, vagy változó munkavégzési hely esetén a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal határozhatja meg a munkavégzés helyét.- Értékesítési tevékenységgel, gyakori utazással járó munkakörök esetén érdemes a munkavégzés helyét rugalmasan kezelni a munkaszerződésben és csak annyit jelezni, hogy a munkavégzés helye a munkáltató által időről időre kijelölt, vagy a munka természetéből adódó helyszín- Az új törvény hatályba léptető rendelkezései szerint, ha a felek a munkaszerződésben korábban változó munkavégzési helyben állapodtak meg, úgy az július elsejétől automatikusan az új törvény szerinti munkavégzési helyre módosul, azaz a munkavégzés helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. ' ÁTMENETI SZABÁLYOK- Sem az új Munka törvénykönyve, sem a hatálybalépésről szóló, már elfogadott törvénytervezet nem tesz említést arról, hogy július elsejét követően új munkaszerződéseket kellene kötni. Tehát elviekben maradhatnak a régi munkaszerződések és a hatályba léptető rendelkezések rendezik, hogy július elsejét követően milyen szabályokat kell alkalmazni.- A felmondásnál az új szabályok alkalmazandók függetlenül attól, hogy a munkaszerződés még a régi rendelkezések alapján került megkötésre. Ennek ellenére javasolható a munkaszerződések fokozatos átdolgozását az új szabályoknak megfelelően. A MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA- A munkaszerződés kötelező módosítása körében, új szabályként, a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a várandósága megállapításától a gyermek egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi szakvélemény alapján - eredeti munkakörében nem foglalkoztatható.- A munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő legfeljebb felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Tehát ha egy kisgyermekes munkavállaló a gyermek hároméves kora előtt visszatér dolgozni, úgy kérésre a munkáltató köteles napi négy vagy hatórás munkakört felajánlani a részére. A MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS- A korábbi munkáltatói jogutódlás szabályai annyiban változtak, hogy a korábban jogszabályon alapuló jogutódlás (egyesülés, szétválás, átalakulás) már nem minősül munkáltató személyében bekövetkező változásnak, hanem csak az üzletág átruházás, tehát a gazdasági egység (anyagi és nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átadása és átvétele. Az átadó és átvevő munkáltató kötetesek az üzemi tanácsot tájékoztatni az átszállást megelőző tizenöt nappal az átszállásról, ha pedig nem működik üzemi tanács, úgy - új szabályként - minden egyes érintett munkavállalót tájékoztatni kell.- A munkáltató személyében bekövetkező változás a munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetésének nem lehet jogszerű oka. Azonban jelentős új szabály, hogy a munkavállaló indokolási kötelezettséggel megszüntetheti felmondással a munkaviszonyát, ha a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényegesen és hátrányosan megváltoznak. Ez esetben a munkavállalót a felmondási idő felére fel kell menteni a munkavégzés alól és végkielégítés is jár neki, azaz megilletik a munkáltatói felmondásnál alkalmazandó törvényi felmondási juttatások. SZABADSÁG- Az adminisztráció csökkentése és a világos joggyakorlat érdekében a szabadságok kiadásáról szóló szabályok csak 2012. december 31. után lépnek életbe.- A rendes szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekszik. Az új törvény viszont egységesen 20 napban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma.- Fontos változás lesz, hogy az új törvény szerint a rendes szabadságot nem napokban, hanem órákban kell elszámolni. Azaz egy nap szabadság 8 óra munkavégzés alól mentesít. GRAFIKA: ÉKN Eltérő jogosítványok az érdekvédelmieknek Ahol nincs szakszervezet, ott az üzemi tanáccsal is köthet megállapodást a munkáltató. nyíregyháza. A szakszervezet által kötött kollektív szerződés térhet el legszélesebb körben az új Munka törvény- könyvében megfogalmazottaktól, és a legnagyobb szabadság kollektív szerződés esetén van abban, hogy akár a munkavállaló hátrányára is eltérjenek. Amennyiben a cégnél nem létezik kollektív szerződés, és nincs is olyan szakszervezet, aki ilyet köthetne, akkor az üzemi tanács is köthet a munka feltételeit érintő megállapodást. De az üzemi tanács nem változtathatja meg például a munka díjazásával kapcsolatos kérdéseket, például, hogy mennyi bérpótlékot fizetnek az egyes műszakokban a vállalatnál. A nagy cégek lazíthatnak Az új törvény leginkább a nagyobb vállalatok számára ad lehetőséget a lazításra. Ahol nincs szakszervezet, ott az üzemi tanáccsal is köthető ugyan megállapodás, de üzemi tanács létrehozása csak 50 fő feletti létszámnál kötelező. ékn Húsz nap lesz az alap-, a többi pótszabadság A szabadságok kiadásával kapcsolatos szabályok csak december 31-e után lépnek életbe. Budapest. A rendes szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekszik. A munkáltató adja ki Az új törvény viszont egységesen 20 napban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma. A törvény megőrzi azt a sajátosságot, hogy - a köznyelvi fordulattal szemben - a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A szabadsággal tehát elsősorban a munkáltató rendelkezik, és - a munkavállaló véleményének meghallgatása után - maga dönti el, hogyan ütemezi a szabadságot. Évente 7 munkanap szabadságot azonban a munkavállaló kérése szerint kell kiadni, legfeljebb két részletben. A szabadság felaprózódása ellen született az a szabály, amely szerint csak a munkavállaló beleegyezésével lehet a szabadságot úgy kiadni, hogy ne legyen egy legalább 14 napos összefüggő pihenés az év során. ÉKN
