Kelet Magyarország, 2012. május (69. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-07 / 106. szám
2012. MÁJUS 7., HÉTFŐ KELET Fórum 7 Üzenet ^ m Farkas György, mátészalkai olvasónktól: A háború a történelemnek , az a leckéje, amit az emberek mindig hajlamosak elfelejteni. BENITO MUSSOLINI KM-portré Szécsi Tiborné nyíregyháza. Ilike 1991-ben, az intézmény megnyitásakor lett a Kertvárosi Csicsergő Óvoda Mandabokori Tagóvodájának vezetője. Nagy lelkesedéssel és odafigyeléssel irányította e kis közösség életét, egészen nyugdíjba vonulásáig. Nagy szerepe volt abban, hogy a tagóvoda éveken keresztül megőrizte jó hírnevét, ennek köszönhető, hogy máig szívesen választják gyermekeiknek ezt az óvodát a mandasi szülők. Szécsi Tiborné személye és személyisége garantálta a nyugodt, kiegyensúlyozott munkahelyi légkört, tevékenységét áthatotta a gyermekek iránti szeretet, a szülők iránti tisztelet. Kiemelt figyelmet fordított a hátrányos helyzetű kicsikre. Jó néhány gyermek, aki annak idején a mandabokori óvodáSzécsi Tiborné fotó: km ba járt, idővel saját gyermekeit j bízta rá. A Rozsréti Részönkormányzat nevében május elsején, a munka ünnepén Kosa János képviselő nagy nyilvánosság előtt köszönte meg a nyugalmazott tagóvoda-vezető több mint 20 éves, példaértékű munkáját a mandabokori szülők, gyermekek és dolgozók nevében. km Lakóhelyem: Olvasson, tájékozódjon településéről! Tisztelt Olvasóink! A nyomtatott újság mellett az interneten, megyei hírportálként is fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem” aloldalak. A Szabolcs Online portálján belül létrejöttek azok a kis „alportálok”, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével. Olvasónk írja Nyugalmat és rendet akarunk! NYÍREGYHÁZA. A KM május 2-ai számában megjelent Bombariadó zavarta meg az éjjeli szórakozást című cikkre szeretnék reagálni, mint a Bethlen Gábor utca egyik társasházának közös képviselője. A cikkben kizárólag az érintett szórakozóhelyek üzemeltetőinek véleménye jelent meg. Ildomos lett volna a másik felet, a környéken lakókat is megkérdezni, mi a véleményük arról, hogy évek óta nyilvános vécének, szemét- lerakónak nézik a házaik előterét, pihenésre, nyugalomra alkalmatlanná teszik otthonukat a „színvonalas szórakoztatásban” részesülő, mámorban leledző fiatalok. Az üzemeltetők mossák kezeiket, mondván: a közterület már nem hozzájuk tartozik, viszont közvetve nagyon is felelősek, hiszen az egységeikben (is) elfogyasztott alkoholmennyiség hatására csinálnak szemét- és trágyadombot a környékből a fiatalok! Kiss Bálint FOTÓ: KM Tudják, mi mindent kell elviselni a környező utcák lakóinak? íme: vizelet, széklet, hányás, gumióvszerek, törött üvegek, letört bokrok, kitaposott virágok stb. Nekik is legalább annyi joguk van a pihenéshez, mint a vendégeknek a szórakozáshoz és az üzemeltetőknek a busás profithoz! A Móricz Kert üzemeltetője a valós problémák megoldása helyett elbújik a város kulturális életében betöltött szerep mögé. Az is a kultúrát építi, amikor vizelettől és hányástól bűzlik a Bethlen Gábor, a Szabolcs, az Új, a Színház, a Víz utca és a Bessenyei tér?! KISS BÁLINT KÖZÖS KÉPVISELŐ @ Lélekben már vakációznak A borbányai Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai júniusig még az iskolapadokat koptatják, lélekben azonban már javában vakációznak. Legutóbb a helyi művelődési ház előmajálisán szórakoztak hatalmasat. fotó: palicz István Gazdáját keresi egy szivacsbetét Május 3-án 10-12 óra között Újfehértó felől Nagykálló felé tartott egy személygépkocsi, az utánfutóján egy ülőgarnitúrát szállított. Hogy, hogy nem, elhagyta a szállítmány egy darabját, egy piros szivacsbetétet. Megtaláltam és megőriztem, gondolom, szüksége van rá a tulajdonosának. Ha jelentkezik érte, szívesen visszaadom neki. BÚR MIHÁLY, NAGYKÁLLÓ Szeressük és tiszteljük őket! Van-e a Földön szebb szó annál, mely lágyabban cseng minden szónál? Ez a szó az, hogy anya, drága édesanya. Az életben minden gyerek és felnőtt nagyon sokszor kimondja. Ezért ne feledjük soha, mert az Anyát semmi nem pótolja! Anyák napja alkalmából kívánjunk szépet, jót, örömet, boldogságot, kedvességet és sok-sok szeretetet, figyelmességet minden édesanyának. Ne csak egy nap, hanem nap mint nap. Ez a minimum, ettől sokkal többet érdemelnek! Az élet bölcsője az édesanya, nekik köszönhetjük életünket. Ő lépteink első kísérője, könnyeink letörlője. Ók gondoznak, ápolnak, nevelnek, testükből táplálnak, és soha nem engednek el! Ő a fény, a meleg, és minden, ami jó, semmihez sem fogható. Féltve őriznek bennünket, szívük alól szakad ki az emberi élet.. A világon a legdrágább kincs az édesanya. Semmivel meg nem fizethető, semmivel sem pótolható, mert az édesanya Többféle ízesítésű derelyét kóstolhattak a „tavaszköszöntők” Nyíregyházán fotó: palicz István Akinek van füle, hallja meg! Kilencedik alkalommal rendezett tavaszköszöntő életmód napot a Szent Imre egyesület, a görög katolikus iskola és a Nyíregyházi Főiskola Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet. Nagyszerű előadásokat hallhattunk a testi és lelki egészségről, a helyes táplálkozás fontosságáról, a rákkeltő anyagok mellőzéséről az étrendünkben. Bár szép számmal voltunk jelen a hittudományi főiskola dísztermében, meggyőződésem, hogy ezeket a fontos gondolatokat az egész város, megye, ország lakosságának hallania kellett volna! Javaslom, hogy a városnapi rendezvények, falunapok programcsokrában életmód-előadások is kapjanak helyet a jövőben! KOVÁCSNÉ BÁLINT ÉVA, NYÍREGYHÁZA velünk van amióta megszülettünk, és velünk marad, amíg csak él, még akkor is, ha országrészek választanak el tőlük. Ő az, aki emlékszik első szavunkra, első lépteinkre. Ő az, aki tudja, hogy milyenek voltunk, mint gyerekek. Ő az, aki éjszakákat virrasztóit a kiságyon, betegen fekvő gyermeke mellett. Ó az, aki mindig mindent megbocsátott, aki mindent feláldozott, fiatalságát, szép- | ségét, alázatos szeretetét, a családért, a gyermekeiért, unokáiért és dédunokáiért! Az édesanyák csodálatra méltóak, kifinomult, nemes lelkűek. Vélük teljesedik ki az élet! Tiszteljük és szeressük meleg, meghitt szeretettel őket, hogy hosszú életűek legyenek! Tiszta szívből kívánom minden anyának, nagymamának, dédnagymamának, hogy az élet ajándékozza meg őket sok-sok nyugodt, békés évvel, erővel, egészséggel és meghitt szeretettel. NAGY ISTVÁN BÉLA, ZÁHONY Pótfelvételi a Waldorfban Május 9-én 15 órakor pótfelvételi beszélgetést tart a nyíregyházi Waldorf Gimnázium, melynek alternatív pedagógiája, művészeti oktatása az egész személyiség fejlődését szolgálja. A Kölcsey utca 8. szám alatt várjuk az érdeklődőket. Bővebb információ az iskola honlapján vagy a 42/500-870-es telefonszámon kapható. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Postaládánkból Ki cserélné el az édesanyját? NYÍREGYHÁZA. Május 6-án köszöntöttük az édesanyákat. Sok szép és magasztos szót le lehetne írni, de én most egy általános iskolai emlékemmel próbálom érzékeltetni, mit is jelentenek az édesanyák az életünkben. Alsó tagozatosok, harmadikosok voltunk, amikor egy osztályfőnöki órán a beszélgetés témája az anyák napja volt. A tanítónő megkérdezte, hogy ki váltaná fel, cserélné el vagy le az édesanyját más gyerek anyukájára. Lázasan keresni-kutatni, s gondolkodni kezdtünk. Latolgattuk: Pisti anyukája nagyon szép arcú, hosszú, dús, hullámos, barna hajú, s szép ruhákban jár. Laci édesanyja orvos, s bizonyosan sok pénzt keres, ezért mindent meg tud venni, amit a fia óhajt. Sanyi anyukája mérnök, s minden gond nélkül elkészíti a gyermeke matematika és fizika házi feladatát. Peti anyukája, műszerész, és megjavítja csemetéje kerékpárját. Mária anyja Ukrajnában lakott, s a lányát orosz nyelvre tanítja. Elvira anyukája cukrász, s nagyon finom pogácsákat és tortákat készít. Gyula anyukája nagy, fehér autóval hozza a nebulót reggelente az iskolába. A tanulók gondolatai, érzelmei ekképpen csapongtak. De ahogy a percek teltek-múltak, mindenki, így jómagam is elképzeltem, mi lenne, ha mennék haza, s nem az én drága, jó édesanyám lenne otthon és adna vacsorát, reggelit, ebédet, uzsonnát. Kinek panaszolnám el, ha valami rossz ért? Kinek mesélném el a velem történt jót? Ki gyógyítana, s vinne orvoshoz, ha beteg vagyok? Ki venne nekem ruhát és cipőt, ha a régi már megszolgált? Megannyi kérdés merült fel bennem. Én és a többiek is arra döntésre jutottunk: dehogy kell nekünk más anyukája! Tökéletesen jó nekünk a mi drága, jó édesanyánk, akiből csak egy van. S akinek drága-jónak nevezett fia csakis én lehetek. CSELÉNYI GYÖRGY, NYÍREGYHÁZA Vendégsorok Angyal Sándor Biztos protekció Mielőtt belefognék a mondandómba, s amíg valósággá válna egy életre-halálra menő ötlet, hadd közöljem, hogy aki gazdag, aki nem szűkölködik a maniban, a jövőben garantáltan tovább élhet, a szegények ezrei pedig idő előtt megkezdhetik majd pihenőjüket a temetőben. Nem éppen szerencsémre, de volt alkalmam ambulanciákon, kórházakban másokkal együtt órák hosszat várni az ajtók előtt. Sorstársaim újságolták, hogy alakulóban van egy olyan biztosító, amelynek ha a beteg havi rendszerességgel leperkálja a megállapított díjat, annak nincs sorban állás, nincs félévi várakozás kis műtétre, őt soron kívül szólítják, hívják és mosolyognak rá. Ami engemet illet, eszement ötletnek tartom ezt a büdzsébetömő rendszert. Tudtommal nálunk legális munkája után egyszer már mindenki megfizeti az egészségbiztosítást, a sok ezer munkanélküli meg szociális alapon jut az ellátáshoz. Persze van ilyen, meg van olyan ellátás is... Úgy hírlik, hogy a ledolgozott munkaidőtől függően változik majd ez a biztosítási protekció: aki mondjuk harminc évet dolgozott már, az több havidíjat fizethet, hiszen gyakrabban lesz beteg, kopnak az ízületei, ami elérheti a havi 16 ezer forintot. Ergo: ennyivel lesz kisebb a keresete. Furdalja az oldalamat, vajon melyik kategóriába sorolják be azt a sok-sok nyugdíjast, aki 40-50 évi munka után sem tud minden gyógyszert kiváltani a patikában. Ők mehetnek a menhelyre? Arra is sokan gondolnak, hogy így, a paraszolvencia helyett államilag beszedett pénzből vajon mennyit juttatnak az orvosoknak és segítőiknek, akik majd állják a szúrós tekinteteket e megoldás miatt, s akik méltatlanul keveset keresnek. Hanem támadt egy vízióm! Mi lenne akkor, ha minden állampolgárunk be tudná fizetni azt a bizonyos havi protekciós kvótát? Akkor majd mindenki soronkívüliséget élvez? Gondolom, ehhez még sok év hiányzik, hiszen Európában a protekció tekintetében ma is a hátsók között kullogunk. Ha minden állampolgár befizetné a havi protekciós kvótát, mindenki soronkívüliséget élvezne? ti
