Kelet Magyarország, 2012. május (69. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-30 / 125. szám

2012. MÁJUS 30.. SZERDA Háttér 3 KELET Egy malomban őrlődnek A kikapcsolódni vágyó fiatalok nem érik be pusztán látnivalókkal, gasztronómiai és kulturális különlegességek­re vágynak, csak fgy érhető el, hogy a vízimalmot válasszák a vízesések helyett fotó: racskó Tibor Helyzetet elemeztek, kitörési pontokat kerestek a minap a baktalórántházi turisz­tikai konferencián. TÚRISTVÁNDI, RAKAMAZ. - A szabadidejét sokféleképpen eltöltheti az ember, értelmes programokkal, szabadelvűén, de úgy vélem, nem lesznek gyökerei a mai fiataloknak, amennyiben nem ápolják a hagyományokat, ha nem tud­ják, honnan jöttünk és hová tartunk. Ennek kell megtalál­ni a formáját modern keretek között! - világított rá prof. dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár a baktalórántházi Hotel Feny­vesben megrendezett turisz­tikai konferencián. Apad a vendégforgalom- Az idén is gyönyörű környe­zetben, tájjellegű ételekkel, kemencés kenyérlángossal, sportolási és fürdőzési lehe­tőségekkel, kenutúrákkal, gyerekeket, fiatalokat, baráti és munkahelyi társaságokat megszólító programokkal várjuk vendégeinket, vendég azonban sehol... - panaszolja Erdélyi Jánosné Marika, a fel­nőttkorba lépett Túristvándi Vízimalom Panzió, Kemping, Étterem és Erdei Iskola tulaj­donosa.- Ennek legfőbb okát abban látom, hogy nincs gazdája a megyei turizmusnak. Jelen­leg úgy működik, mint a ma­gyar foci: mindenki okosko­dik, bekiabál valamit a pálya széléről, s pont emiatt nem működik az egész! Mi 18 éve vagyunk itt, közvetlenül a ví­zimalom mellett, a Túr-folyó partján. Sok vendégház nyílt azóta a környéken, de kellő érdeklődés és látogatottság híján egyik vendéglátó sem képes tisztességesen megélni a vállalkozásából.- Azon, hogy a megyénkbeli magyarok inkább a tengert választják nyaralási célpont­ként, nem a vízimalmot, már meg sem lepődöm, de azon igen, mennyire felkapott lett az utóbbi időben Erdély.- Tömegek utaznak a hatá­ron túlra, a határon túliak vi­szont nem tesznek viszontlá- togatást nálunk! Jól irányzott, megfelelően kidolgozott tu­rizmuspolitikával ez bizonyá­ra nem így működne - adott hangot elégedetlenségének a Szatmári Nagy-Csűr konfe­renciáknak, nyári táborok­nak, molnártalálkozóknak, valamint visszatérő külföldi (francia, holland) turistáknak otthont adó vendéglátóhely vezetője. Tárt kapukkal várjuk a ven­dégeket, de számuk egy- re kevesebb. \ ERDÉLYI JÁNOSNÉ Ir lí Rakamaz már a jövő évi szezonra gondol, nagyra törő terveket szövöget: kiugrási pont szeretne lenni a Tisza- parti város. Farkas Ernő pol­gármester elmondta: aki a 38-as főúton, Tokaj felé tartva elhalad a kemping mellett, már láthatja a vázát egy tek­nős páncélját jelképező íooo négyzetméteres csarnoknak.- Remélem, még idén meg­valósul a tanösvény projekt, és jövőre már itt fogadhatjuk az érdeklődőket. Az íjászpá­lya kivitelezési munkálatai is elkezdődhetnek. A szálloda projekt egyelőre „pihen”, vi­szont látványos lesz a körpa- norámás kilátó. Igyekszünk olyan kiindulási pontot ké­pezni, ami nemcsak egyna­pos vagy egy hétvégés prog­rammal képes idevonzani a vendégeket. Kiss Ildikó projektmene­dzser, a Nordtender cégve­zetője elmondta: az uniós pályázatok célja az, hogy ne pontszerű fejlesztések való­suljanak meg.- Turisztikai desztinációban kell gondolkodni. Az itteni tervek súlypontja a tanös­vény, a közeli településeken olyan termékbemutatókat tervezünk, amelyek ehhez köthetők. A programok ösz- szeállításkor szorosan kap­csolódunk Tokaj turisztikai ajánlataira. Egymásra építve, a célprojektek összekapcsolá- * sával, közös kiadványokban szeretnénk az érdeklődők figyelmébe ajánlani például Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj ajánlatait, hogy a'láto­gatók ne csak egyszeri attrak­ciót kapjanak, hanem több­napos programrendszert. Rakamaz célközönsége a fia­talok lesznek, a többi projekt esetén családok részvételére (is) számítunk. km Programcsok­rokat fogunk nyúj­tani. FARKAS ERNŐ Kéményseprés helyett pénzbeszedés? Olvasónk azt állítja, a hozzá kiérkező kémény­seprő csak a pénzt akarta beszedni. BAKTALÓRÁNTHÁZA. Miért fi­zessek a semmiért? - teszi fel a kérdést szerkesztőségünk­höz eljuttatott levelében egy baktalórántházi olvasónk. „A kéményseprő bejött, megnézte a kazánt, elkezdett szörnyülködni, hogy meny­nyire kormos, majd kért egy elemlámpát, megnézett vala­mit benne. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, elővette a számlatömbjét, és kérte az első félévi díjat. Mondtam neki, hogy amint ki lesz pu­colva a kémény, azonnal ki is fizetem. Erre ő eltette a szám­latömböt, sarkon fordult, és azt mondta, hogy feljelent a tűzoltóságon. Kérdem én, miért is? Mert neki büdös a munka, és csak a pénzt szedné be? Kizárólag fával tüzelünk, s ez bizony korommal jár. A kéménysep­rő meg azért van, hogy ezt a kormot kitakarítsa. Valóban fizetnem kellett volna a sem­miért?” - írja olvasónk. A panasszal megkerestük az érintett kéményseprő tár­saság vezetőjét, Valkó László ügyvezetőt, aki így nyilatko­zott:- A kollégánk a helyszínen azt állapította meg, hogy a há­zigazda valószínűleg nedves fával és egyéb hulladékokkal tüzel, és a kazánt nem meg­felelő levegőellátással mű­ködteti, továbbá az eredetüeg 14*14 centiméteres kémény­kürtő sem felel meg a szüksé­ges huzat biztosításának. A kémény ezen okok miatt jelentős mértékben elszurko- sodott, ez pedig a szabványo­sított kéménykefével nem tá­volítható el. A kéményt ki kell égetni, a munkafolyamat biz­tosításához azonban tűzoltó jelenlétére van szükség, illetve két dolgozónk egy napi mun­kájára. E munkákat rezsi óra­díjban számlázzuk ki, mivel a kéményégetés nem tartozik a sormunkavégzés körébe. A kémény ellenőrzése meg­történt. A kiégetés után a sep­rési munkát természetesen elvégezzük. A dolgozónk a tu­lajdonost a helyszínen tájékoz­tatta erről, és jegyzőkönyvet készített a kémény állapotáról, illetve a kötelezően elvégzen­dő javítási munkáról - nyilat­kozta az ügyvezető. km-ss Téged mennyire vonz a falusi miliő? DIÓFÁSI TAKÁCS GARAI LAURA: Imádom SZERÉNYI ANETT: KRISZTIÁN Különleges a természetet és az Nekem nagyon „bejött” élmény a tanyasi élet. állatokat. az erdei Iskola. VARGA DOROTTYA: MEZŐ GRÉTA: JÓ Wlt OROSZ FRUZSINA: A dédlnél egyszerűen „belekóstolni” a falusi Nem bántuk meg, hogy nagyszerű minden. miliőbe. vidékre költöztünk. Diófási Takács Krisztián elmond­ta: - Olykor meglátogatjuk egy távoli tanyán élő ismerősün­ket, aki sok kisállatot tart. Kü­lönleges élmény az ilyen ki­rándulás, az állatok etetése, a háztáji kaja, de nem cserélném el a belvárosi otthonomra, s életemre - ismerte el a végzős diák. Garai Laura így válaszolt: - Édesapám tanyán él, kutyát, lovakat és szamarat is tart. Alig várom, hogy kijussak ide, imádom a természetet, és sze­retek foglalkozni az állatokkal. Szerényi Anett, az Apáczai-is- kola diákja máig szívesen em­lékszik vissza a tavaly nyári erdei iskolára. - Faházakban laktunk, bejártuk a környéket, megnéztük a nevezetessége­ket, sétáltunk a „zöldben”. A faluban barátságosak és ven­dégszeretők voltak az embe­rek. Varga Dorottya (Nyírsző­lős): - A dédimamám egy kis faluban él. Amikor megláto­gatjuk, mintha visszautaznánk az időben: régi tárgyak, régi szokások, különleges ételek. Egyszerű nagyszerűség vesz körül minket, és ez varázslatos! Mező Gréta is „belekóstolt” már a falusi miliőbe. - Jó dolog pár napra hátat fordítani a büdös városi levegőnek, a tévének, az internetnek, és felfedezni, mit és hogyan csináltak az idősek régen, falun. Orosz Fruzsina öt éve költözött vidékre család­jával. - Tisztább a levegő, tága­sabb a tér, csendesebb az élet. Nézőpont Tájak és ízek A vendéglátás szakértelem kérdése is, de elsősorban szívből jövő indíttatás. Szeretni kell azt, akit vendégségbe várunk, hiszen osztozni akarunk vele ételünkben s italunk­ban, meg akarjuk neki mutatni mindazt, amiben a hétköz­napjainkat és az ünnepeinket éljük. Ám ugyanígy szeretni kell azt is, amitől mi azok vagyunk, amik, vagyis: étkeink és tájaink mellett múltunkat, hagyományainkat, tetteinket, gondolatainkat és elveinket. E harmónia nélkül csak fizetős idegenforgalom lesz a vendéglátás - visszatérő vendégek nélkül. Különösen igaz ez ott, ahol a természet nem gondoskodott önmagában is vonzerőként ható kincsekről, ahol nincs ho­mokfövenyes tengerpart vagy épp síparadicsom. Viszont homokból és folyóból is lehet építkezni. Az elmúlt húsz évben számos jó kezdeménye­zést láthattunk megyénkben, egészen kiváló családi vállal­kozások nőtték ki magukat, amelyek mára nemzetközi hírnevet szereztek. Belgiumból, Németország­ból és Hollandiából is rend­szeresen visszajáró (immár) barátokkal büszkélkedhet például az a kis panzió a Tisza árterén, ahol kemencében sütött kenyér és túrós bélés csodálatos hangulata, no meg ízvilága ejti rabul a turistá­kat. A tulajdonos fényképekkel illusztrált történeti leírást és térképet nyom a vendégei kezébe, akik az eszem-iszom gyorsan megunható tétlensége helyett kerékpárra pat­tannak, hogy aztán fejet hajtsanak a kopjafás temetőben, élvezzék a tákosi templom gondnokának magával ragadó ismertetőjét, tapogassák meg a működő vízimalom sokat látott gerendáit. Mindenütt magukba szívnak valamit, amit sehol máshol nem látnak, nem hallanak, nem éreznek. Kell egy bázis, egy jó szállás, ahonnan minden nap más és más irányban elindulva felfedezhető Szabolcs, Szatmár és Bereg (de akár a határon túli magyar részek is!), és ahová fáradtan, ám élményekben gazdagon térhet vissza az ide­gen. Tudjuk: úgy lesz egyre kevésbé idegen, ahogy meg­ismeri az itt élő embereket, nyer hiteles képet múltjukról, jelenükről és jövőképükről. Legfőképpen magunkból adva nyerhetjük meg a vendégekért vívott csatát. nyeki@inform.hu Ügy lesz egyre ke­vésbé idegen, ahogy megismeri az itt élő embereket, nyer hiteles képet múlt­jukról, jelenükről és jövőképükről. A történelem előtt is tiszteleg a nyertes tabló BAKTALÓRÁNTHÁZA. Eldőlt, hogy a 2012-ben ballagó osztá­lyok tablói közül melyik aratta le a babérokat a széles közvé­lemény előtt. A Kelet-Magyarország és a Szabolcs Online (SZÓN) közös versenyt hirdetve azt kérte a megye valamennyi középis­kolájától, hogy május 14-éig küldjék el a SZÓN címére a búcsúzó osztályok tablóit. Ezekre május 16-26. között lehetett szavazni. A voksok összegzése után eredményt hirdettünk. A bírálatot tehát a SZÓN ol­vasóira bíztuk, ők döntötték el, melyik a legszebb, legötlete­sebb tabló. Baktalórántházáról a Vay Ádám Gimnázium Szak- középiskola, Szakiskola és Kol­légium 3/12 osztálya kapta a legtöbb szavazatot. A nyertes osztályról külön összeállítást közöl a SZÓN, míg lapunk egy egész oldalt szentel a győzte­sek bemutatására. Ők vehetik majd kézbe a későbbi érettségi találkozókon a Kelet azon szá­mát, amelyben egy teljes olda­lon ők a főszereplők! km mr 'tp.W "1 fi ­p j"*:( Wgj ' r ■ ■- -1 -»un "n A legtöbb szavazatot elnyerő tabló a magyar történelemből merített ihletet fotó: km-archív Kelet kvíz 1989. január 1 -jén lett önálló település, addig egy másik falu része volt. a) Újdombrád b) Tímár c) Nyírtass d) Túrricse A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents