Kelet Magyarország, 2012. május (69. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-12 / 111. szám

506354 2012. MÁJUS 12., SZOMBAT KELET Megyei tűkor 5 Megszépítik a kastélyparkot cégénydányád. A Kende-kúria és annak parkja a szatmári tér­ség egyik gyöngyszeme. A kü­lönleges fafajok és a gondosan ápolt gyep az élővilág ritkasá­gai számára is otthont nyújta­nak. Ahhoz, hogy a kastélypark régi fényében ragyoghasson, elengedhetetlen, hogy az ott illegálisan elhelyezett nagy mennyiségű hulladékot elszál­lítsák és ártalmatlanítsák. Az első lépések megtörténtek: az E-misszió Természet- és Kör­nyezetvédelmi Egyesület a na­pokban 150 köbméter illegáli- sanlerakotthulladékotszámolt fel a kastélyparkban. km <■ Scoü buli A nyíregyházi kórház gyer­mek-rehabilitációs osztályá­nak fiataljai strandolhattak tegnap az Aquarius élmény­fürdőben. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR „Szociális alapon kell felzárkóztatni!” Balog Zoltán tavasszal látogatott el az iskolába fotó: racskó tibor Balog Zoltán azt ta­pasztalta, hogy a gye­rekek több odafigyelést kapnak, mint egy másik iskolában. nyíregyháza. Mint ahogy arról beszámoltunk: a nyíregyházi önkormányzatot és a görög ka­tolikus egyházat is beperelte az Esélyt a Hátrányos Helyze­tű Gyerekeknek Alapítvány. A korábban bezárt Huszár-telepi iskola fenntartói jogát a me­gyeszékhely önkormányzata átadta a görög katolikus egy­háznak, mely újra megnyitotta az intézményt. A jogvédő szer­vezet azt szeretné elérni, hogy az iskolát zárják be. Balog Zol­tán, az oktatásért is felelős mi­niszter márciusban még mint felzárkózásért felelős államtit­kár személyesen tájékozódott az iskolában, most arra kértük, értékelje a helyzetet. A tárca sajtóosztálya az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: „Balog Zoltán nem a görög katolikusok képviselője, nem is ő kívánta újranyitni az isko­lát. Ám azt fontos leszögezni, hogy ha egy olyan helyen, ahol korábban iskola működött, majd azt újra nyitják, nem következik automatikusan belőle az, hogy az újranyitást követően is hátrányt szenved­nek majd az odajáró gyerekek. Amennyiben a görög katoli­kusok iskolát nyitnak, és az ott élő családok, élve a szabad iskolaválasztás jogával, úgy döntenek, hogy a legjobbat azzal teszik a gyermeküknek, ha egy szeretetteljes, gondos­kodó iskolai légkörben, „sa­játjaik” között, hozzájuk kö­zel jár a gyermekük iskolába, akkor van-e ebben joga őket bárkinek megakadályozni? Az integráció a konkrét esetben is akkor lehet sikeres, ha érintet­tekkel együtt és nem ellenükre akarják a helyi szereplők meg­valósítani azt. Sikertelenségre volt ítélve A korábbi integrációs prog­ram, mely az iskola bezárá­sához vezetett, megszokott környezetükből, szüleik látó­köréből kiszakította a gyereke­ket, hogy idegen környezetbe kényszerítse őket. Ergo, eleve sikertelenségre volt ítélve. A körülmények talán nem voltak a legjobbak, de a nem műkö­dő elemek fejlesztése helyett egy közösség szétzilálásával igyekezett nem a megfele­lő eszközökkel megoldani a problémát. Nagy kérdés, és ezt minden egyes esetnél, ahol fel­merül a szegregáció-integráció kérdése, a helyi viszonyokat megvizsgálva figyelembe kell venni, hogy az esetleges be­avatkozások a jövőbeli érvé­nyesülés szempontjából növe­lik vagy csökkentik az esélyeit a gyerekeknek. Hiszen azzal a kockázattal is számolni kell, hogy a „kényszerintegrá­ciós” változás okozta talaj­vesztés miatt többen teljesen kihullanak az iskolarendszer­ből. Több gondoskodást kapnak Balog Zoltánt személyes lá­togatása is meggyőzte arról, hogy az oda járó gyerekek sokkal több odafigyelést és gondoskodást kapnak, mint ha egy másik iskolában, sok száz gyerek között kellene ta­nulniuk. A roma és nem roma gyerekek is magyarok. Aki egy sajátos szám- és százalék­misztikával tesz különbséget etnikai alapon cigány és nem cigány magyar gyerekek kö­zött, az abból a téves és sértő feltételezésből indul ki, hogy aki cigány, az automatikusan hátrányos helyzetű, aki pedig nem, az automatikusan a kire­kesztő többséghez tartozik. Ma Magyarországon nem etnikai alapon kell felzárkóztatni, ha­nem szociális alapon, a mély­szegénységben élő, hátrányos helyzetű gyermekek többsége nem cigány magyar gyerek. Valós esélyt kapnak Az integráció szempontjából a legfontosabb, hogy a nehéz körülmények között élő csalá­dok környezetét és a családo­kat is fejlesszük, hogy funk­ciójukat képesek legyenek magasabb hatékonysággal be­tölteni. Ha ez megtörténik, va­lós eséllyel tehet lépéseket az érvényesülés felé a család és a közösség valamennyi tagja. Az iskolákban folyó, egyéni adott­ságokra is figyelmet fordító, minőségi oktatással párosuló, befogadó légkörben zajló okta­tó-nevelő munka az odajárók etnikai arányától függetlenül is bizonyára nagyobb integ­rációs hatással bír, mint az, ha parancsszóra összezárunk gyerekeket az integráció zász­laja alatt, nem vizsgálva annak lehetséges sikerét avagy ku­darcát”. KM Megállapodást kötöttek NYÍREGYHÁZA. Együttműködé­si megállapodást kötött május 9-én a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság, a Szabolcs megyei adóigazgatóság, va­lamint a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetsége Szabolcs megyei Szervezete. A felek a partnerség erősítése és az adótudatos magatartás elősegítése mellett prioritás­nak tekintik a mikro-, kis- és ’ középvállalkozások adózásá­nak elősegítését, az illegális gazdasági folyamatok vissza­szorításával a legális gazdál­kodói szféra versenyképessé­gének megőrzését. Mindezek érdekében segitik a vállalko­zások adózással összefüggő adminisztrációs kötelezettsé­gének teljesítését. Szakértőik bevonásával törekednek arra, hogy a vállalkozásokhoz a jog­szabályok értelmezhető for­mában, akár szakmai fórumok keretében is eljussanak. km '■ Tanyapedagógiai foglalkozás A Móra-iskola 3/B-s tanulói az E-misszió Egyesület tanyáján veteményeztek, gyomláltak a napokban. fotó: sipeki Péter SZÉCHÉNYI TERV Sajtóközlemény „Lódobogás - sport és személyiségfejlesztés gyerekeknek” a Kis Táltos Egyesület TÁMOP 3.2.11/10-1-2010-0192 azonosítószámú nyertes projektje A program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszíro­zásával valósul meg. A megvalósítás időtartama: 2011. április 1.-2012. május 31. A Megvalósítás helye: a Kis Táltos Lovasudvar Együttműködő partnerek: Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola Kemecsei Általános Iskola István Király Általános Iskola Kötaj Kertvárosi Csicsergő Óvoda Napközi Otthonos Óvoda Kótaj A projekt célja: 1. az iskolás korú gyerekek sportolási és kulturális lehetőségeinek bővítése, változa­tosabbá tétele, 2. a gyerekek lovas képzése, 3. a természet értékeinek a bemutatása, az állatokkal való együttélés és gondosko­dás fejlesztése, 4. személyiségfejlesztés, 5. a lovas sportban tehetséges fiatalok felkutatása, 6. ' egészséges életmódra nevelés, ________________ 7. drogprevenció. HIRDETÉS Adnak, vesznek, cserélgetnek Szombaton tini-, vasár­nap pedig bababörze várja az érdeklődőket a bujtosiban. nyíregyháza. A ruhabörzét kedvelők nem panaszkodhat­nak: szombaton és vasárnap is adhatnak-vehetnek. Május 12-én tini-, május 13-án pedig bababörze várja az érdeklődő­ket a Bujtosi Szabadidő Csar­nokban, a kilátogatok pedig biztosan nem térnek haza üres kézzel. Szombaton 10-15 óra kö­zött a kiskamaszok, a közép- iskolások, az egyetemisták, főiskolások, a fiatal felnőttek vihetik el a csarnokba azokat a ruhákat, cipőket, melyek nem az ő méretük vagy stí­lusuk, vagy egyszerűen már nem tetszik nekik. De ugyanígy sportszerek és sportruházat, informatikai vagy multimédiás eszközök, napszemüvegek, bizsuk és ki­egészítők is gazdára találnak a tinibörzén, melyen valódi party hangulat fogadja az el­adni vagy vásárolni vágyó fi­atalokat - erről egy remek Dj gondoskodik majd. Lesz még divat- s táncbemutató is, a börzére pedig mindenképpen megéri ellátogatni, hiszen aki magával viszi a szórólapon ta­lálható kupont, a belépő árá­ból ÍOO forint kedvezményt kap, és márkás holmikkal távozhat, rendkívül kedvező áron. Vasárnap bababörzére vár­ják a szülőket, családokat: 8-14 óra között babaruhák, járókák, etetőszékek, babakocsik ta­lálnak gazdára, s miközben az anyukák eladnak és vásá­rolnak, a gyerekeket Waldorf- játszóház, kreatív sarok, ugrálóvár és arcfestés is várja. És egy cserebere is: tombol a szafari-mánia, a gyerekek pe­dig elvihetik a felesleges mat­ricáikat a börzére, és cserélget­hetnek. A rendezvényen telt ház várja a látogatókat, akik baba- és gyerekruhák mellett rengeteg új és használt játékot is vehetnek, ami a gyereknap előtt óriási segítséget jelenthet a szülőknek. O Infóvonal: 06/20/339-8630 Bernadett és Noémi bármikor kapható egy kis fagylaltozásra, de a rekkenő kánikula különösen ösztönző a számukra. FOTÓ: SIPEKI PÉTER A Kelet arcképcsarnoka: Kiss Lajos, az Északi körút egyik építője, s a nagy pecás Aki a grundról indult az emeletek magasságába Az eddig megjelent portrék között Kiss La­jos a „Benjámin”: múlt hónapban töltötte be a 66. évét. nyíregyháza. - Amikor a vi­lágra jöttem, és szüleim ha­zavittek a nyíregyházi Új utca salétromos lakásába, aligha gondolták, hogy egyszer én még boldog ember leszek. Pe­dig én ilyennek érzem maga­mat, főleg családi körben. Amikor odáig cseperedett, hogy iskolába járjon, csak a szomszédba kellett átugrania a 3-asba, ahol végig kitűnő ta­nuló volt. Különösen szeretett rajzolni házakat meg utcákat, s amikor meglátta ezeket a szomszéd bácsi, azt mond­ta, ezt a kislegényt az Isten is tervezőnek, építésznek terem­tette. Aztán úgy lett, ahogy a szomszéd elképzelte: Deb­recenbe, az Építészet Szak- középiskolába járt, ahol élete szép éveit élte meg. Miközben igyekezett jól elsajátítani a szakmát, futballozott, zenélt, de bekapcsolódott a panto­mim együttes programjába is. Építész-technikusi oklevéllel a zsebében Nyíregyházán a SZÁÉV-hez került, ahol bedob­ták a mélyvízbe, az akkor épü­lő Északi körúti rengetegbe. Család, munka, közélet- Aztán 1968-ban egy barátom azt kérdezte, nem volna-e kedvem a városi tanács építési osztályán dolgozni. Élt a lehe­tőséggel, mert izgatta, hogy lehet új arculatot adni a me­gyeszékhelynek. Két év után mégis továbbállt, mert olyan ajánlatot tett neki a FEFAG, amit vétek lett volna visz- szautasítani. Közben bővült a család, előbb Roland, majd Erik érkezett meg, de neki va­lójában három gyermeke van, mert a felesége első házassá­gából való lányt is sajátjaként szereti: a három gyermek mellett négy unoka és két dédunoka jelenti Kiss Lajos családját.- Amikor elindult a vál­lalkozások alakulása, az elsők között hoztam létre a FALKIT gmk-t, s a munká­ba bevontam fiaimat is. Sa­létromos falakat javítottunk, fal-, tető- és hőszigetelés­re specializálódtunk, s szereztünk egyre több munkát és elismerést. Ezek a házak, házsorok és intézmények ma színesítik a várost, akárcsak a Nyíregyházi j Főiskola épü- | letegyüttese, |§ ahol a jó mun- káért díszpolgárává fogadott az intézmény. Ahogy betöltötte a 60. évet, nyugdíj­ba vonult, most már a fia viszi az üzemet. A közéletből sem vonta ki magát: volt a VOSZ megyei tagozatának vezetője, az elsők között volt, és anyagi­lag is támogatta a Primom Vál­lalkozásélénkítő Alapítvány létrehozását. No és a hobbi? Még ma is szokott zenélni, ha úgy hozza a kedve. Imádott horgászni, számos megyei szintű rendez­vényt is szerve­zett e téren. ANGYAL SÁNDOR Kiss Lajos FOTÓ: SIPEKI PÉTER V

Next

/
Thumbnails
Contents