Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-28 / 100. szám
2012. ÁPRILIS 28.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET „A célokon nem változtatunk” Orbán Viktor élő adásban adott interjút FOTÓ: MTI, KOVÁCS ATTILA Magyarország gyors tárgyalásban érdekelt a Nemzetközi Valutaalappal, de nem akar hitelt felvenni tőle. Budapest. Orbán Viktor úgy ítéli meg, sikerrel képviselte Brüsszelben azt, hogy a magyar kormány nem változtat a céljain, és csak az elérésükhöz szükséges eszközökről tárgyal. A miniszterelnök az MRl-Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken azt is mondta: Brüsszelben mindvégig azt képviselte, hogy „mi nem vonunk vissza semmit, nem függesztünk fel semmit és nem változtatunk semmit”. Mint mondta, a kormánynak világos céljai vannak, és csak arról hajlandó tárgyalni, hogy miként lehet e célokat esetleg más eszközökkel, más döntéseket hozva elérni. „Elvárható” fizetés Orbán Viktor kiemelte, hogy a jegybanki vezetők fizetésével és kötelező esküjével kapcsolatban sem engedett a kormány. Az előbbiről úgy foglalt állást, hogy bár Brüsszelben nem ritkaság a havi 7-8 millió forintos fizetés, „Magyarországon az emberek havi 210 ezer forintból élnek, ezért elvárható (...), hogy az állam szolgái, ideértve a központi bank elnökét is, ne kereshessenek egy bizonyos összeg fölött egészen addig, amíg a válság el nem múlik”. Az is elképzelhetetlen, hogy egy felelős vezető ne esküdjön fel az alkotmányra - jelezte. Ezeket a megfontolásokat az Európai Bizottság tudomásul vette, így ezek már nem vitás kérdések, a kért törvénymódosításokat pedig rövidesen tárgyalni kezdi a parlament - mondta. Orbán Viktor ugyanakkor közölte, a kormány annak ellenére állt el a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet ösz- szevonásától, hogy megítélése szerint ez hatékonyabb működést tett volna lehetővé. „Ha ezen múlik Magyar- ország pénzügyi stabilitása, akkor ezt az összevonást nem hajtjuk végre” - magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a Jósé Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott keddi megbeszélésén melyikük engedett többet, úgy felelt: nem ellenfelek, hanem partnerek tárgyaltak egymással, „Barroso úr nem a főnökünk”, a bizottságnak az a dolga, hogy az uniós alap- szerződést betartassa. Kitért arra is, hogy mivel a magyar kormány az ország gyors átalakításával folyamatosan válaszol a válságra, több tagállamban viszont csak arról beszélnek, hogy miért tehetetlenek a krízissel szemben, természetes, hogy az Európai Bizottságnak folyamatosan vizsgálnia kell ezeket a lépéseket. Hozzátette ugyanakkor, hogy a válság alighanem arra szorítja majd a testületet, hogy gyorsabban hozza meg a döntéseit, mert „Európa hátrafelé halad, csúszik, veszíti el a pozícióit a világgazdaságban”. Csak egy nyilatkozatot... Orbán Viktor azt is kinyilvánította, hogy Magyarország gyors tárgyalásban érdekelt az IMF-fel. Mint mondta, az egyeztetéseken először azt kell tisztázni, ki hogyan látja az ország helyzetét. A kormány továbbra is úgy ítéli meg, hogy az ország biztonságos működtetéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll, ezért nem akar hitelt felvenni a valutaalaptól. A miniszOrbán Viktor arról is beszélt, hogy amíg az Európai Bizottság 2010-ben nem engedte, hogy kormánya eltérjen az elődje által vállalt hiánycéltól, ezt most az új spanyol kormánynak lehetővé tették. „Azt mindenki érzi, hogy a magyar emberekkel szemben nem méltányos, nem arányos terelnök azt mondta, a kabinet csak egy „nyilatkozatot” szeretne az IMF-től, hogy Magyarország számíthat egy biztonsági hálóra, ha az európai kötvénypiacon gondok adódnak. Jelezte ugyanakkor, hogy az IMF a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt úgy latja, ténylegesen hitelre van szükségünk. Arra a felvetésre, hogy a valutaalap azért akarhat pénzt adni, mert így tud beleszólni a magyar gazdaságpolitikába, a kormányfő úgy reagált: „ez egy rosszindulatú értelmezés, az IMF a mi barátunk”, j Mint mondta, az IMF olyan | bank, amely az államoknak ad pénzt, és ezért cserébe elvárja azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy visszakapja a pénzét. Szerinte a tárgyalások kulcskérdése az lesz, mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen. Az uniós pénzügyminiszterek június 22-én döntenek a túlzottdeficit-eljárásról és a konvergenciaprogramról is. „Biztos vagyok benne, hogy akkor minden feltétel együtt áll majd ahhoz, hogy Magyarországot sikerországként emlegessék, és ne olyan országként, amelytől a neki járó európai uniós forrásokat el akarják vonni” - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a felzárkóztatási támogatások elvonása méltánytalan lenne a magyarokkal szemben. MTI módon járnak el, ületve bánnak Brüsszelben” - jelentette ki, hozzátéve, hogy erre elsősorban a magyarországi Béke- j menet hívta fel a figyelmet, anélkül, a résztvevő „több százezer ember segítsége nélkül” a kormány nem tudott volna eredményt elérni Brüsszelben. Nem méltányos az eljárás Államfőválasztás: Áder János az egyetlen jelölt Devizaárfolyam (2012.04.27.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 287,63 +0,28 USA dollár 217,74 +0,74 Svájci frank 239,38 +0,27 Angol font 352,35 +0,76 Román lej 65,74 +0,10 Ukrán hrivnya 27,10 +0,08 Horvát kuna 38,27 +0,14 Lengyel zloty 68,79 +0,11 ) gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás. MNB BUDAPEST. Egyedül Áder Jánosra, a Fidesz EP- kép viselőjére érkezett a magadott határidőig állam- főjelölti ajánlás. Őt a Fidesz- KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta. A jelöléséket péntek reggel 8 óráig kellett leadni, az érvényességről a házbizottság döntött. Az államfőválasztás május 2-án lesz az Országgyűlésben. A köztársasági elnököt a plénum titkos szavazással választja meg, az érvényes választáshoz az első körben a képviselők kétharmadának egybehangzó voksára van szükség. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A titkos szavazás hatvan percig tart a parlamentben, ezt követően a levezető elnök kihirdeti az eredményt, az új államfő esküt tesz, aláírja az okmányokat, majd beszédet mond. mti Lapszemle Túlságosan felbátoríthatja Orbán Viktor miniszterelnököt, s ezért megnehezítheti a valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokat az Európai Bizottság szimbolikus győzelemként értékelt pozitív döntése, amely lehetővé tette az IMF-tárgyalások folytatását - írta az Eurasian Grouop nevű agytröszt elemzőjére, Mujtaba Rahmanra hivatkozva a The Wall Street Journal amerikai napilap. A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap szerint a következő hetekben dől el, hogy sikert ér-e el Orbán Viktor politikai projektje. Igor • Janke kiemelte, Magyarországnak komoly pénzügyi problémái lesznek, „ha az IMF nem adja meg a hitelt, nem jelzi a piacnak, hogy a helyzet stabil”. Kaphatnak támogatást a kolontári gazdák ÁSZ-vizsgálat: hét volt hibátlan BUDAPEST. Az Európai Unió hozzájárult, hogy a magyar állam kárenyhítést fizessen a kolontári gazdálkodóknak. Az engedély péntektől hatályos, így azonnal megkezdődhetnek a szerződéskötések. Ösz- szesen 68 mezőgazdasági vállalkozó nyújtott be kárigényt a megsemmisült terményekre, illetve állatállományra. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint a kárenyhítés azoknak a mezőgazdasági termelőknek és feldolgozóknak jár, akik anyagi kárt szenvedtek a vö- rösiszap-katasztrófában, és ezt a szakértői vélemények is alátámasztják. A kárfelmérések után megállapították, hogy közel 1,4 milliárd forintos kár érte a helyi gazdálkodókat és termelőket. A VM a katasztrófa után 350 millió forint gyorssegélyt adott a károsultaknak. A fennmaradó rész kifizetéséhez járul hozzá most az Európai Unió. A kifizetés agrártámogatásnak minősülnek, ezért kell hozzá a brüsszeli beleegyezés. A MAL Zrt. Ajka melletti egyik tározójának a gátja 2010. október 4-én szakadt át, és több mint 1,8 millió köbméternyi vörösiszap ömlött a térségre. A gátszakadást követően a kármentesítés 800 hektárt érintett. mti <* Rohamlövész Katonák húzódzkodnak a rohamlövész-kiképzés keletmagyarországi előválogató- ján, a Szolnoki Helikopterbázison. FOTÓ: MTI, BUGÁNY JÁNOS Budapest. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint az általa vizsgált 47 önkormányzat közül mindössze hétnek az elszámolása volt hibátlan a J 2010. évi normatív hozzájárulásokra vonatkozóan. Az ÁSZ 16 önkormányzatnál állapított meg befizetési kötelezettséget, míg 24-nél pótlólagos támogatásra való jogosultságot tárt fel. Az elszámolások 62 százalékát ítélték megbízhatónak, 38 százalékát nem találták megalapozottnak és megbízhatónak, mivel az elszámolásának hibaaránya meghaladta a 2 százalékos határt, illetve a jogcímenként számított eltérés egy jogcím esetében 5 százalékot meghaladó mértékű volt. MTI Vendégjegyzet Tuza Tibor NAT-ot a cigánynak! „A tagozatos (...) forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelyben (...) egy vagy két meghatározott tantárgy ismereteinek átadása a kerettantervek által meghatározott magasabb követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg.” A szegregáció segítheti-e a társadalmi integrációt? A Nemzeti alaptanterv szerint igen. Szerintünk nem. A NAT, társadalmi vitájának lezárása után, vagy még ebben az évben, vagy a következő évben hatályba lép. A NAT sajnálatos módon nem kedvező a hátrányos, többségükben halmozottan hátrányos helyzetű és a kisebbségi lét terheivel is küzdő cigány gyermekek számára. Tagadhatatlanul vannak a tervezetben dicséretes deklarációk. Mint például a tanuló „megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában”; „megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat”; „tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését”, vagy a belső motiváció, a cselekvéses tanulás, az előzetes ismeretekre való építés kiemelt módszertani alapelv. Ám azt is olvashatjuk: „differenciálás a feladatok kijelölésében”, vagy a NAT „ajánlja a tagozatos szervezési formát”. A problémahalmazból jellemzésként csupán e két elemre utalunk. Az 1980-as években Lénárd Ferenc irányításával tizenkét Hajdú-Bihar megyei iskolában kezdtünk, majd közel másfél száz magyarországi iskolában folytattunk képességfejlesztő kísérletet. Egyik fő tapasztalatunk, hogy akkor vagyunk demokratikusak, ha a tanórákon azonos feladatsorokat adunk a tanulóknak. Amelyek fokozatosan nehezedő feladatokat tartalmaznak, s azokból egyesek kevesebbet és több segítséggel tudnak megoldani, mások többet és kevesebb segítséggel vagy önállóan. Minden megoldást megbeszélünk, így minden tanuló mindegyik feladat megoldásában érdekelt. Tanulság: nem a feladatadással, hanem a feladatmegoldás segítésének módjával és mértékével kell differenciálnunk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Majd tanórán kívül pótoljuk (akkor már külön feladatokkal is) a tapasztalt hiányokat, hogy a következő tanórán legalább elméletileg azonos esélyekkel kezdhessen hozzá minden tanuló az új feladatsor megoldásához. A differenciálás a feladatok kijelölésében eleve szegregál. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem értelmi fogyatékos. A két fogalom nem összemosható. A gyermek le tudja dolgozni hátrányait, sőt gyorsuló fejlődésre képes. Szemléltető példával: a nevezett évtizedes képességfejlesztés-kísérlet idején iskolánkban volt egy cigány kislány, aki első osztályos korában tanórán kívüli fejlesztő foglalkozást és külön logopédiai kezelést is igényelt, negyedikes korában pedig már megnyerte az évfolyam magyar nyelvi versenyét. Azért tudott ilyen sikeres lenni, mert a normál tantervű osztályban nem hátrányos társaival együtt azonos feladatsorokon dolgozott eleinte pedagógus segítségével, később már segítség nélkül. A differenciált feladatadás gyakorlatilag „hülye gyereknek hülye feladatot, okos gyereknek okos feladatot” módszert jelent, ami növeli a hátrányos helyzetűek leszakadását. Nem a feladatadással, hanem a feladatmegoldás segítésének módjával és mértékével kell differenciálnunk. Ugyanez a helyzet a tagozatos osztályokkal. A tagozat eleve kizárja az emelt szintű oktatásból a hátrányos helyzetűeket és a később érőket. Ezért helytelen a már hatályos köznevelési törvényben foglalt korai osztályozás is. Nem várható el a téli körtétől, hogy a cseresznyével egy időben legyen érett. A tagozat a „cseresznyét” ápolja, a „téli körtét” pedig elhanyagolja. Az emelt szintű oktatást osztálykereten kívüli pluszórákban lenne kívánatos megvalósítani, amelybe az évfolyam bármelyik osztályából bármelyik tanuló bármelyik tanév elején bekapcsolódhatna. Annál is inkább, mert a pszichés fejlődésben általában a 12. éves kortól tapintható ki a személyiség irányultsága, s kezdhető meg az egész életpályát segítő tehetséggondozás. Addig a sokoldalú kompetenciafejlesztés a célravezető. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az első évfolyam tanulói közül mindössze huszonöt százalék mentális kora egyezik meg az életkorral, s a nyolcadik évfolyamon már csak húsz százalék ez az arány, a többi felfelé vagy lefelé eltérő. Emiatt a pedagógus számára évről évre növekvő és időigényes munka az egyéni fejlesztés, amihez a jelenleginél alacsonyabb kötelező óraszámra lenne szüksége. Hazai viszonyaink között a magas óraszám vagy idegroncs, vagy nemtörődöm pedagógusokat eredményezhet. Végezetül nem hallgathatjuk el: minden gyermek képes egyes tevékenységekben átlagon felül teljesíteni, más tevékenységben viszont alulteljesít. Ezért minden gyermeknek szüksége van tehetséggondozásra is és felzárkóztatásra is. Aminek a megoldása bonyolult és pénzigényes. Netán ezért nem támogatja a NAT az érdemi integrációt? (A szerző romológus, romapedagógus.)
