Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-04 / 80. szám

2012. ÁPRILIS 4., SZERDA RÉCÉT Háttér 3 Debrecenbe kéne menni!? Az oktatási tárca szerint az elsődleges cél a nyíregyházi felsőoktatást megőrzése illusztráció: sipeki Péter A Nyíregyházi Főiskola és a Debreceni Egyetem integrációjában látja a megoldást az oktatási tárca. nyíregyháza. Információink szerint az oktatási államtit­kárság a Nyíregyházi Főiskola önállóságának megszünteté­sét, az intézmény Debreceni Egyetembe való integrálását tervezi. A Nyíregyházi Főis­kola Rektori Titkársága arról tájékoztatta lapunkat, hogy „a Nemzeti Erőforrás Minisztéri­um (NEFMI) helyettes állam­titkára, Kis Norbert március 28-án egy szakmai küldöttség élén ebben az ügyben járt a Nyíregyházi Főiskolán. A kon­zultáció rövid foglalata a kö­vetkező: a fenntartó (a NEFMI) a Nyíregyházi Főiskola hosszú távú finanszírozását a Debre­ceni Egyetemmel való integ­rációban látja biztosítottnak, de nyitva hagyta az önállóság lehetőségét is, ha a forrásain­kat erősíteni tudjuk. Jelenleg a lehetőségek felmérése, átte­kintése folyik”. Zajlanak a tárgyalások Megerősítette a Nyíregyhá­zi Főiskolának a Debreceni Egyetembe történő esetleges beolvadásáról szól hírt dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora. Lapunk ér­deklődésére elmondta, hogy volt már egy találkozója eb­ben az ügyben dr. Jánosi Zol­tánnal, a Nyíregyházi Főisko­la rektorával. Arról tárgya­lunk, milyen feltételekkel hajtható végre az elképzelés. DR. FÁBIÁN ISTVÁN RfX■- A felsőoktatási struktu­rális átalakításáról tárgyalva a Debrecenbe és Nyíregyhá­zára is ellátogató Kis Norbert államtitkár ismertette azt a le­hetőséget, hogy a főiskola ol­vadjon be az egyetembe. A tár­gyalások köztünk most arról zajlanak, milyen feltételekkel- előnyökkel, hátrányokkal - hajtható végre ez az elképzelés- tájékoztatott a rektor. A ha­táridőre vonatkozóan elmond­ta, az intézményeknek június 30-áig kell elkészíteniük a kö­zép-, illetve hosszú távú intéz­ményfejlesztési tervet, követ­kezésképpen addigra dönteni kell az integrációról is. A szervezeti keret másodlagos Dr. Kis Norbert, a NEFMI he­lyettes államtitkára lapunknak azt mondta, a felsőoktatásnak minden korábbinál jobban kell kötődnie a nemzetstratégiai célokhoz, a foglalkoztatás és a gazdaság erősítéséhez, vala­mint az együttműködésen ala­puló területfejlesztés igényei­hez. „Ennek elérése érdekében minden állami felsőoktatási intézmény 4 éves középtávú tervet készít. Ennek biztosíta­nia kell az intézmény szoros kapcsolódását az adott térség fejlesztési koncepciójához, az intézmény pénzügyi-gazdasá­gi stabilitását és ezek alapján a minőség fenntarthatóságát. A Nyíregyházi Főiskola ese­tében pénzügyi egyensúly- problémák vannak, ezért a fenntartó az intézmény veze­tésével közösen vizsgálja az önállóság középtávú finan­szírozhatóságát, a trendeket és a minőségi feltételeket. A főiskola számos azonos kép­zést és kutatást folytat a ré­gió súlyponti intézményével, a Debreceni Egyetemmel, ami a két állami intézmény közötti feladatmegosztást sür­geti. Az intézmények közele­dése egészséges folyamat, de az integráció csak akkor me­rülhet fel, ha a Nyíregyházi Főiskola gazdasági stabilitása nem tartható. Az elsődleges cél: a nyíregy­házi felsőoktatást meg kell őrizni és fejleszteni kell, ehhez képest a szervezeti keretek má­sodlagos szempontot jelente­nek. A két város felsőoktatása közötti szorosabb munkameg­osztás mindkét intézményt erősítheti. A tervezésben egy­előre minden kérdés nyitott”. Arra a kérdésünkre, hogy az integráció vezethet-e karok és képzések megszűnéséhez, il­letve elbocsátáshoz, a helyettes államtitkár elmondta, „az NYF hallgatói létszáma az elmúlt 10 évben közel a felére csökkent, természetes, hogy a képzési kínálatot és az erőforrásokat az igényekhez kell igazítani”. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha megszületik a döntés a két intézmény integrációjá­ról, az mikor léphet életbe? Dr. Kis Norbert azt mondta, erről a két intézménynek akkor kell konszenzust kialakítania, ha az integrációról már döntenek. KM-SZA A kínálatot és az erőforráso­kat az igényekhez kell alakítani. DR. KIS NORBERT Amíg a környezetünk rendezett és ápolt, amíg a belélegzett levegő vagy az elkortyolt ivóvíz tiszta és egészséges, addig e tényt az átlagember természetesnek veszi. Olyan valami­nek, amelyért különösebben nem kell tennie semmit, sőt, egy kicsit át is hághatja az írott és íratlan szabályokat, hi­szen „a nagy rendszer ezt úgyis elbírja”. Ha viszont vala­milyen oknál fogva felborul a harmónia, és kellemetlenné vagy veszélyessé válik a helyzet, akkor jön a pánik, a fele­lősség elhárítása az „egyedül én úgysem tehetek semmit” önmentegető érveléssel. Az emberek többsége hasonlóképpen vélekedik a köz­rend, a közbiztonság kérdésében is. Az adófizető polgár okkal, s joggal mondhatja: azért fizeti be az adót, hogy abból az állam tartsa fent a rendőrséget, és gondos­kodjon az ő biztonságáról, nyugalmáról. Ez részigazság, mert a rend őreinek szüksége van a társadalom, a polgárok együttműködésére is. Ezt megerősítette a megyei pol­gárőrök napokban megtartott közgyűlése, ahol többek között az is elhangzott: a kistelepüléseken, községek­ben élők biztonságérzete nem javult kellő mértékben. Önértékelésre késztető kijelentés ez, s nem elsősorban a polgárőrök, hanem azok számára, akik karosszékben ülve várják el nyugalmuk óvását. A hazai polgárőrség 85 ezer tagot számlál, hozzávetőleges becslés szerint egy rendőr mellett 2-3 polgárőr veszi ki részét a közrend védelméből. Mindeközben ha egy falugyűlésen, lakossági fórumon valaki feltenné a kérdést: ki akarja, hogy rend, nyugalom, biztonság legyen a környékén, akkor minden kéz a magas­ba lendülne. Ha pedig azt kérdeznék nyomban meg, hogy ki hajlandó ezért tenni is, már könnyű lenne megszámolni a felemelt kezeket. Első hallásra meghökkentőnek tűnhet az egyik (egyéb­ként jogi) szakértő javaslata, aki kötelezővé tenné a polgárőri szolgálatot: csak pár órát havonta - aki pedig nemet mondana, az pénzben válthatná ezt meg. Ha a felháborodás előtt a szívünkre tesszük a kezünket, hamar szembesülünk azzal, milyen áldozatokat hozunk otthona­ink, családunk és vagyonunk védelméért. nyeki@inform.hu Hamar szembesü­lünk azzal, milyen áldozatokat hozunk otthonaink, csalá­dunk és vagyonunk védelméért. Nézőpont Nyéki Zsolt Blztonsá érzet Testület vezeti a holdingot Új vezérigazgatója van a megyei Egészség- ügyi Holdingnak dr. Mangol Csilla szemé­lyében. nyíregyháza. Telefonon ér­tesültünk arról, hogy a múlt héten péntekre összehívott közgyűlésen új vezérigaz­gatót neveztek ki a megyei Egészségügyi Holding élére. A hír megerősítésére vagy cáfolatára a fenntartói jogokat gyakorló, így a nyilatkozat­ra jogosult Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI-t) kértük.- Az előzetes letartózta­tásban lévő vezérigazgató és a gazdasági főigazgató fog­lalkoztatási jogviszonya a törvény erejénél fogva 2012. március 31-én megszűnt - ír­ták válaszukban. Öt évre nevezték ki őket Majd az indoklásban így fo­galmaznak: azért került sor a közgyűlés összehívására, hogy a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egészségügyi Holding Zrt. működését - a lehető leghamarabb lezárva az átmeneti időszakot - egy teljes törvényi felhatalmazás­sal rendelkező testület bizto­sítsa. Az előző szisztémától el­térően a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egészségügyi Holding Zrt. vezetését ezután nem egy személy, hanem egy testület látja el. A közgyűlés 4 tagú igaz­gatóságot választott meg, megbízatásuk 5 évre szól. A közgyűlés határozott arról is, hogy az igazgatóság a tagjai közül a társaság munkaszer­vezetének vezetésére vezér- igazgató munkakört betöltő munkavállalót bízhat meg. Az igazgatóság, tagjai közül - az elsősorban operatív jelle­gű - vezérigazgatói feladatok ellátására dr. Mangol Csillát jelölte - áll a levélben. km Kelet kvíz A település megszállása valószínűleg összefüggésben áll a Nyírség keleti peremén húzódó gyepűvonallal. a) Szamostatárfalva b) Szamosszeg c)Sonkád d)Nagydobos A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Pompázik a Hétszínvirág VÁSÁROSNAMÉNY. A Hétszínvi­rág Óvoda felújítására 134 mil­lió forintot fordíthatott az ön- kormányzat. A pályázati támo­gatás révén akadálymentesí­tették az óvodát, korszerűsítet­ték a gépészeti és elektromos rendszert, kicserélték a padló- és falburkolatot, a nyílászá­rókat, új játékokat és konyhai eszközöket szereztek be. Megkérek Mit szól ahhoz, hogy a Nyíregyházi Főiskolát a Debreceni Egyetemhez csatolnák? VERESS ATTILA: IBbb TÓTH RÉKA: AJalSZÓ HUSZÁRSZKI ZSANETT: képzés lehetne a főis- mindenhol a racionali- Állások kerülhetnek kólán. zálás. veszélybe. OLÁH DÁVID: Engem SZILÁGYI IMRE: Prasz- MARKOVICS MIKLÓSNÉ: egyáltalán nem zavarna tizsveszteség lenne Kell a megyének egy a fúzió. számunkra. felsőfokú intézmény. A huszonegy esztendős Veress Attila nem bánkódna, hisz szerinte így többfajta kép­zés lehetne a főiskolán. - Én egyébként éppen ide jelent­keztem történelem szakra és szociálpedagógiára is bead­tam a papírjaimat. Tóth Réka szerint ha létrejön a fúzió, az csakis költséghatékonysági szempontból történhet. - Az érzelmi oldalát figyelembe véve nagyon sajnálnám az összevonást, de manapság nem ezek a szempontok dön­tenek, hisz a jelszó a racio­nalizálás. Huszárszki Zsanett azokat sajnálná, akik az össze­vonás miatt vesztenék el az állásukat. - Jó lenne, ha ez az egész nem járna létszámcsök­kentéssel, bár hogy őszinte le­gyek, ezt kötve hiszem. Oláh Dávid hallott olyan híreket, hogy egy időben csúsztak az ösztöndíjak a főiskolán. - Ez a probléma az integrációval ke­zelhetővé és megelőzhetővé válna, így engem nem zavar­na a fúzió. Szilágyi Imre presz­tízsveszteséget emleget. - Jó, hogy van saját főiskolánk, kár lenne, ha ezután már nem lenne hivatalosan a miénk. Markovics Miklósné szerint az éremnek két oldala van. - Gaz­dasági szempontból jó döntés lenne, de igenis szüksége van a városnak és a megyének sa­ját felsőoktatási intézményre. Az is biztos, hogy ez leépítést von maga után - tette hozzá. Különleges élményt ígérnek a zeneszeretőknek Talamba koncert lesz ma este a Kodály-iskolában nyíregyháza. A Talamba Ütőegyüttes újra Nyíregyhá­zán koncertezik, ma 19 órától a Kodály Zoltán Általános Is­kolában hallhatják őket az ér­deklődők. ATalamba20il-ben megalkotta a világ egyetlen ütőegyüttes-cigányzenekar formációját. Az Artisjus-díjas ütőegyüttes és a magyar ká­véházi cigányzene jeles és au­tentikus képviselőinek talál­kozásából született meg az a különleges koncert, amelyet a nyíregyháziak is hallhatnak ma este. km ■ Jeles napok A sóstóbegyi Szabó Lőrinc Általános Iskola idei programsoro­zatának első napján a húsvét jegyében rendeztek kézműves foglalkozást a gyerekeknek. fotó: racskó Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents