Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-26 / 98. szám
2012. ÁPRILIS 26.. CSÜTÖRTÖK KELET Sikeres családok 9 A tradíció kötelezi őket Mayer Janos m. kir. o ' m {«vcdn&ksefie aUtl B*ké*c*»bá« m.kir. pénxütymmmier urak ******* ^ 1926. évi szeptember ho 5-Uri& ¥***• Kcreakedclr.v. « tenyészállat csopc*. Bárány Lászlóné úrnő » >*114 1-UolUií «» KIÁLLÍTÁSI OKLEVÉLLEL rendezett Békéscsabán. tüntette ki- 1926 szeptember hó 5-en. FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM A Bárány család erőssége az integrációs típusú szervezet létrehozása, és tudatos működtetése. NYÍREGYHÁZA. Bárány László gyakran formál véleményt kardinális szakmai kérdésekben a Baromfi Termék Tanács elnökeként. Ügyvezetője az évszázados családi örökségen nyugvó Master Good cégcsoportnak, melyet fiaival, Péterrel és Lászlóval közösen irányítanak. Generációkon át A Master Good cégcsoport Északkelet-Magyarország területén működik, integrált takarmány-termeltetéssel, baromfitenyésztéssel, keltetéssel, brojler hizlalással és feldolgozással foglalkozik. A cégcsoport száz százalékban a Bárány család tulajdonában van. A maga területén az ország egyik vezető cége. Az összes magyar csirketermelés 25 százalékát a saját telepeiken állítják elő, mindemel2010-ben a TOP 100 Gazdasági Díját méltán érdemelte ki a Master Good cégcsoport. A zsűri indoklása: 100 esztendős családi hagyományt vitt tovább - nagyon komoly cégbirodalommá fejlesztve. A maga területén az ország egyik vezető cége. Bárány László olyan ember, akiről lett ugyanúgy a sajátjuknak érzik azokat a farmokat és telepeket, melyeket a velük szerződésben álló termelők üzemeltetnek a Master Good naposcsibéivel és takarmányaival. Itt kezdődik az az integrált típusú gazdálkodás, ami ma világviszonylatban is versenyképes, sőt, bátran kijelenthető: csak ez a verseny- képes. Az integráció képes arra, hogy az egyes termelési szakaszokon elérhető profitmorzsákat összegezze. Ez a mi erősségünk: az integrációs típusú szervezetet létrehoztuk, és tudatosan működtetjük. A família 100 éve, négy generációra kiterjedően foglalkozik baromfitenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája. A tradíciót elindító első generáció a Széchenyi grófok uradalmi baromfitenyésztője volt. Az általa képviselt szakma iránti elkötelezettség generációról generációra szállt. A cégcsoport jelenlegi sikereinek á kulcsa is ebből az örökségből ered. versenytársai is azt mondják, hogy sokat tanulhatnak tőle. A család ma már egy olyan cégcsoport tulajdonosa, amely teljes körű integrációt teremt a „szántóföldtől a fogyasztó asztaláig”. Az évszázados tapasztalatot jól ötvözte az üzletember erényeivel: gyorsan felisIdestova tizennyolc esztendeje indult a vállalkozás, kezdetben öt fővel. Az intenzív fejlődés 1998-ban kezdődött el: jelentős léptékű és összegű beruházásokkal, és foglalkoztatási létszámbővüléssel. Ekkortájt létesült több baromfi tenyész- és brojlertelep, további takarmánykeverő üzem és beindult a mezőgazdasági növénytermesztési integráció is. Folyamatos fejlődés- Helyzetelemzést tartottunk. Hol állunk és hová juthatunk el? A fejlesztés hosszú távú céljainak kijelöléséhez át kellett tekinteni a meglévő szerkezeti felépítést, valamint a rendelkezésre álló kapacitásokat. Természetesen figyelembe vettük az európai uniós trendeket, hiszen abban az időszakban már belátható távolságra került Magyarország uniós csatlakozása - említette Bárány László. Több nyugateurópai tanulmányutat követően célként tűzték ki az úgynevezett szabadtartásos baromfinevelés magyarorszámerte a rendszerváltás utáni lehetőségeket, piaci réseket keresett (és talált) a baromfi- szektorban úgy, hogy a minőséget sem adta alább. A tudatos építkezés része volt, hogy a tenyésztéshez kapcsolódó minden tevékenységet a kezdetektől igyekeztek a cégen belül megoldani. gi meghonosítását. A 2001- ben elindított Red Master programban előállított termékek piaca folyamatos fejlődésnek indult, és a tendencia tart most is. Két évvel később egy továbbfeldolgozó üzem építésébe kezdtek, 2004 februárjában a petneházi üzemben megindult a termelés. A cég áprilisban megvásárolta a csődbe ment Hajdú-Bét Rt. brojlercsirkedivízióját.Avétel magában foglalta a kisvárdai vágóüzemet, a nyírmadai takarmánykeverőt, valamint egy 82 ezer négyzetméteres baromfinevelő istállót. Valamiért döntenek A cég 2005-ben egy közel l milliárd forintos fejlesztéssel rekonstrukciót hajtott végre a kisvárdai feldolgozó üzemen. Önmagunk fejlesztése nem cél, hanem a mindennapi életünk részét képezi. A titkunk nem a felmerülő problémák megoldásának biztos receptjében van, hanem a szemléletmódban, ahogyan a problémát megközelítjük. Döntéseinket mindig valamiért, nem pedig valami ellen hozzuk, és hajlandóak vagyunk bárkitől tanulni. A közel 1200 embert foglalkoztató cégcsoport a Master Good Kft.-vel együtt öt cégben folytatja tevékenységét a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig.- A fiaim leveszik a mindennapi munkák jelentős terheit a vállamról: László irányítja a teljes élelmiszer- ipart, kereskedelmet, beszerA Bárány család múltja és jelene zést, Péter az agrárterületek független gazdájaként tevékenykedik. Én oda megyek, ahol éppen szükség van rám. A családi vállalkozás előnye, hogy intézkedéseinket nagyon gyorsan és hatékonyan hozhatjuk meg. Ösz- szetartunk, nagy bizalommal viseltetek a fiaim iránt - jegyezte meg végezetül Bárány László. KM-LTL Tapasztalatok és erények Süti és pingpong: Bátori csúcs Mindenkinek megvan a saját szakterülete fotó: sipeki Péter A sikeresség egyik kulcsa, hogy a család legalább annyira ismeri a termékeket, mint a dolgozóik. NYÍRBÁTOR. A Bátorban Titiként (Mátészalkán töltött gyermekkora alatt kedvenc újpesti futballistája, Göröcs János becenevét örökölte meg emígyen) ismert, köz- tiszteletben álló vállalkozó eredeti szakmája távközlési technikus, de az élete a cukrászat és az asztalitenisz lett. Nyírbátori feleségével Mátészalkán ismerkedett meg, és nem volt ellenére, hogy közös életüket Bátorban kezdjék meg, majd miután a vendéglátásban dolgozó Valika a második gyermekük megszületése után nem akart visszamenni a gyakran késő estébe nyúló munkakörébe, úgy döntöttek, hogy betöltik az űrt a városban, és cukrászdát nyitnak a házuk telkén található garázsban és barkácsműhelyben. Célok és kihívások A Csekő Cukrászda mára országos hírnévre tett szert, és Nyírbátor mellett Nyíregyházán is van már üzletük. A sütemények mellett a fagylaltnak is ott a helye, sőt, mindkét helyen az étkezés is kiemelt szerepet kap. A nyíregyházi bolt már második generációs, hiszen a nagyobbik fiúgyermek, Balázs és családja üzemelteti, persze a jól megismert, saját fejlesztésű termékekkel együtt. Melyek ezek? Mondjuk a Vasárnapi krémes, a Bátori csúcs, a Banántekercs, a Túró rúdi és a Királykrémes. A sütemények és fagylaltok receptjeihez a család is hozzájárult, egyes termékek a saját ízlésük alapján alakultak ki. Mert a Csekő család édesszájú, nagy lenne a baj, ha ez nem így lenne, mert az azt is jelentené, hogy nem szeretik a szakmát és a folyamatos kihívásokat. Nemcsak ők, hanem a cukrász alkalmazottak is így vannak vele, ők igazán tapasztalt, többségükben tanulókoruk óta a Csekő Cukrászdát szolgáló szakemberek. Manapság csak a bátori üzletben ötven foglalkoztatottnak ad süteményt, pardon, kenyeret a vállalkozás. Mivel a szülők rengeteget dolgoztak, ezért ha a fiúk találkozni akartak velük, akkor nekik is sok időt el kellett tölteniük a cukrásztermelőben, vagy az üzletben, a pultnál. Mindez Balázsban és Gáborban kialakította a kötődést a vállalkozás iránt. Még nem voltak 14 évesek, amikor már megpróbálták hasznossá tenni magukat a családi munkafolyamatban. Innentől pedig egyenes út vezetett ahhoz, hogy a cukrászat és a vendéglátás generációs örökség legyen Csekőéknél. Mindkét gyermeknek vannak saját céljaik és elképzeléseik, de az alapot a családi alaptevékenység adta és adja. A szülők pedig hálásak azért, hogy két nagyszerű gyermekkel ajándékozta meg őket a sors, akik komoly felnőttekké is váltak. Arról nem beszélve, hogy a Csekő házaspár így biztos lehet benne: lesz, aki továbbviszi az örökségüket. És ez a mai világban nagy Január 13-án ünnepelte hatvanadik születésnapját Csekő Sándor, aki három hónappal fiatalabb feleségét, Méhész Valériát az érettségijét követő napon ismerte meg. A „meglátni és megszeretni” állapotból 1972-ben lett házasság, majd 1973-ban megérkezett a házaspár első gyermeke, Balázs. 1975-ben épült fel a családi ház, ahol 1981-től kezdve működik a cukrászat, azok után, hogy ugyanabban az évben a második fiúgyermek, Gábor is megszületett. szó, hiszen ők maguk is beszélhetnének arról, hogy hány és hány vállalkozás ment tönkre amiatt, mert a gyerekek nem tisztelték eléggé a családi tradíciókat. Minőségi munka Csekőéknél tehát nincs ilyen gond, és manapság akkora a foglalkoztatottak és termékek száma, hogy óhatatlanul szakosodniuk kell a családtagoknak. Valika reszortja a cukrásztermelés, Sándoré a fagylalt és a kereskedelem, Balázs a nyírbátori üzletben az éttermi részleget felügyeli, emellett feleségével együtt a nyíregyházi üzletet vezeti, valamint övé a marketing, a termékfejlesztés és a viszont- eladás, míg a legkisebbnek, vagyis Gábornak jut az árubeszerzés és -kiszállítás, alogisz- tika és a számítógépes hálózat fejlesztése. Nagy öröm, köny- nyebbség, és nem utolsósorban megtakarítás a számukra, hogy családon belül le tudják A folyamatos fejlődést nemcsak a cukrászda létszámának és a termékkínálatának gyarapodása mutatta, hanem a bezsebelt elismerések is. Ezek közül az első a budapesti cukrászati kiállításon elnyert ezüstérem volt a bátori címert megformáló díszmunkával. A legutóbbi kitüntetés pedig a 2010-es Év Fagylaltja-díj, amelyet Budapesten nyertek el az étcsokoládé termékkel. A vállalkozói szférában 2007-ben az év megyebeli vállalkozója címmel tüntették ki, az elisfedni a legfontosabb szakterületeket. A sikeresség egyik kulcsa, hogy a család legalább annyira ismeri a termékeket, mint a dolgozóik, ennélfogva ők is tudják, hogy miként lehet megfelelni a vendégek igényeinek. A harmincéves minőségi munka eredménye az, hogy esküvői szezonban hétvégenként száz kilométeres sugarú körben szállítanak süteményt, beleértve a határon túli területeket is. Miként az üzleti élet, úgy az asztaliteniszezés is generációs kérdés Csekőéknél, hiszen Sándor mellett nagyobbik fia, Balázs, és unokája, Dániel is otthonosan mozog a zöld asztalnál. A családfő Bátorban Bartha Istvántól örökölte meg a szakosztály vezetését, a kötődést erősítette, hogy Balázs serdülő- és ifjúsági korú versenyzőként a honi legjobbak közé tartozott. Az NB I-es csapat manapság a legszebb napjait éli, és megvan az alapja a továbblépésnek is. km-bt mérést a Prima-gála keretén belül vehette át a Művészetek Palotájában. A családfő büszke lehet a 2003-ban kapott nemzetközi Mosoly Lovagrend-elismerésre, amelyet a nyírbátori gyermekek ajánlása után adományoztak a számára. A legbüszkébb azonban a családjára lehet, és arra, amit velük együtt felépített. A Csekő família a két unokával, Balázs gyermekeivel teljes, egyszer talán Dániel és Kincső viszi majd tovább a családi örökséget. Továbbvihetik az örökséget
