Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-20 / 93. szám

2012. ÁPRILIS 20„ PÉNTEK KELET Háttér 3 Fontos helyi adóforintok A helyi adókból származó bevéte­lek jelentős tételei a települések éves költ­ségvetésének. NYÍREGYHÁZA, VAJA, NYÍRMADA. A tavalyihoz képest március végéig 12,4 százalékkal, kö­zel 400 millió forinttal nőtt a helyi adóbevétele a nyíregy­házi önkormányzatnak. Az idei első negyedévben több mint 3 milliárd 522 millió fo­rint volt az adóbevétele a vá­rosnak, szemben a múlt évi 3 milliárd 134 millió forinttal. A legnagyobb összeg, csaknem 2 milliárd 238 millió forint az iparűzési adó volt, amely 343 millió forinttal növekedett a múlt évihez képest. Épít­ményadót március végéig kö­zel 838 millió forintot fizettek be Nyíregyházán. Részletfizetés) lehetőség Iparűzési, gépjármű-, telek- és építményadó jelenti a helyi adóbevételeket Vaján. Az évi 1 milliárd 54 millió forintból gazdálkodó kisváros 71,3 mil­liós bevételt remél ebből, ami A gazdasági nehézségek ellenére az adófizetési , f- ' morál példás. TISZA SÁNDOR ■ A. ál az idei költségvetésének 6,8 százaléka.- Bár a tervezettől kevesebb lett az első negyedévi adóbe­fizetés, mint terveztük, de azt kell mondani, hogy a fizetési morál példásnak minősíthető az egyre nehezebb gazdasági körülmények között - mond­ta Tisza Sándor polgármester. Iparűzési adóból tavaly ilyen­kor 25, idén 21,8 millió folyt be a városkasszába, a tervezet 21 millió helyett. Az elmúlt évhez viszonyítva nőtt 5,1-ről 5,4 millióra a gépjárműadó­befizetés, de 19 százalékkal elmaradt a remélttől. Épít: ményadóból 6,2 millió forin­tot teljesítettek az adózók, ami 13 százalékkal kevesebb a terezettnél.- Telekadóból még remé­lünk bevételt és iparűzési adóból is, mert ez utóbbinál néhányan kértek és kaptak is részletfizetési lehetőséget. Reálisan nézve van arra esély, hogy év végére a tervezett adóbevétel megérkezik a vá­roskasszába - tette hozzá Ti­sza Sándor. A másfélmilliárdos költség­A szőtteséről méltán híres rét­közi községben, Paszabon a ta­valyi mutatókhoz viszonyítva időarányosan megközelítőleg ugyanott tartanak az iparűzési adók terén. Jónak mondható Gépjármű után is fizetni kell az adót vetésébe 90 millió forint saját bevételt tervezett a nyírmadai önkormányzat. Csalóka arányok- A gazdálkodásunk még nem indokolta, hogy az iparűzési-, a gépjármű- és a kommunális adón kívül mást is kivessünk - tájékoztatta lapunkat Kálmán a fizetési hajlandóság, teljes mértékben az év második fe­lében realizálódik az önkor­mányzat ez irányú bevétele. Emellett még kommunális adót szednek a településen. Béla, és hozzátette: csalóka a százalékos arány. Az ipar­űzési adó befizetés 56 millió forint helyett 57 millió lett, gépjárműadóból 23, kommu­nális adóból 11 millió folyt be a kisváros számlájába.- Az elmúlt év hasonló idő­szakához képest 2,1 száza­lékkal nőtt a bevételünk, de mivel az infláció elérte az 5 százalékot, reálértéken csök­kent az önkormányzathoz be­érkezett összeg, az áremelke­dések negatív hatásairól nem is beszélve - mondta a polgár- mester, hozzátéve azt is: az önkormányzatnál a kötelező minimálbéremelés 20 millió forint kiesést jelentett. km Akárcsak egy évvel ezelőtt Esélyt teremtettek a hajléktalanoknak Könyvtári menetrend NYÍREGYHÁZA. A Móricz Zsig- mond Megyei és Városi Könyvtár szombaton a hét­fői munkarend szerint várja az érdeklődőket. A központi könyvtár 13-18, az örökösföldi és a Vécsey utcai fiókkönyvtár 13-17.30 óráig látogatható. KM Benépesül a Kossuth tér nyíregyháza. Délután egykor kezdődik a Lions Nap Nyír­egyháza szívében, ahol szű­rőprogramokkal várják az ér­deklődőket. Tizenhét órától rendezik meg a Critical Mass elnevezésű kerékpáros meg­mozdulást. Tizenhárom, pár hó­napja még fedél nélkül túlélni próbáló szeren­csést segítettek mun­kához és lakhatáshoz. NYÍREGYHÁZA. A társadalom peremére szorultaknak nyúj­tott segítséget a napokban lezárult „Foglak” program, melynek keretén belül a kivá­lasztottak szakmához, mun­kához és albérlethez jutottak.- Komplex segítséget sze­rettünk volna nyújtani az önálló életkezdéshez - mond­ta Dezanove Bartolomeu Inacio, a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat intézmény- vezetője. - Pszichológusok, szociális szakemberek segít­ségével válogattuk ki azokat, akik részt vehettek az OKJ-s parkgondozói képzésen, és miután sikeres vizsgát tettek, munkába állhatták.- A lakhatáshoz is hozzá­járultunk, volt, akinek az al­bérleti díját, másnak a rezsi­jét fedeztük, a többi költség azonban már rájuk hárult. Több mint másfél éve indult a mostzárulóprojekt,amelynek keretén belül huszonöt haj­léktalan szerzett szakmát - nyilatkozta az intézményve­zető. Újraintegrálódni Dr. Siskáné Edit másfél éve még az utcán tengődött, most boldogan meséli ta­pasztalatait, és nem győz hálálkodni a rajta segítők­nek. - Másodszori nekifu­tásra sikerült bekerülnöm a programba, és nagyon bol­dogan vágtám bele, hisz így lehetőségem nyílt kisza­kadni abból a nem túl kelle­mes élethelyzetből, amibe korábban önhibámon kívül kerültem. Lelkiekben és anya­gilag is támogattak minket, az pedig, hogy szakmát sze­rezhettünk és munkába áll­hattunk, biztosan segít visz- szaintegrálódni - nyilatkozta lapunknak. KM-SS Két cseresznye-, egy alma- és körtefa jutott családonként fotó: a szerző Nyolcszáz gyümölcsfa csemetét osztottak szét Nézőpont László Óvó néni a szekrényben Egy fővárosi anyuka meséli, hogy magánóvodába kellett íratni a gyereket több okból. Egyrészt, mert nem tudta benyomni állami oviba, másrészt bevallotta őszintén: úgy gondolta, hogy ott jobb helye lesz. (Ma már nem gondolná így.) A magánovi ára igen húzós volt: kereken százezer havonta. Lassan kiderült a némi üzleti vénával és tapaszta­lattal megáldott anyuka számára, hogy az oviban sok min­den abszolút feketén megy. Például maguk az óvó nénik jelentős része nincs bejelentve. Olyannyira, hogy amikor belefutottak egy ellenőrzésbe, az egyik illegális óvó nénit a vezetőnő egyszerűen bezárta a szekrénybe, amíg tartott a rajtaütés. Az ovisokat nem vetették alá kínvallatásnak, így megúszták a dolgot. Nem tudom, emlékeznek-e arra a rendkívül nevetséges országos televíziós reklámkampányra, amit abból az okból indítottak, hogy adjunk számlát, kérjünk számlát mindig. Odáig persze rendben van, hogy az elmélet így fest: ha rendben mennek a dolgok, azaz mindenki szépen adó­zik, minden legális, akkor végül is az mindannyiunknak jó, mert több adóbevétel több munkahelyet, erősebb szoci­ális védőhálót teremt. És ez nem is jelent sok papírozást, mert élénken él az emlékezetemben a vorarlbergi taxis arca, amikor számlát kértem, majd írt nekem valamit egy papírra, amin vicces kis grafika is volt egy taxiról, benne egy integető sofőrrel. Nálunk egyelőre teljesen ellenkező irányba mennek dolgok: az állam szorít­ja a prést, az emberek menekülnek, amerre látnak. Afféle fogócska ez, macska-egér harc. Kialakult mára egy teljesen szürke vagy fekete zónában mozgó szolgáltatás-termelés szövevény az autószereléstől az élelmiszer előállításon át sok egyéb szolgáltatásig. Gyanítom, ha nem lenne, sokkal közelebb lennénk a társadalmi robbanáshoz, mert ez a jö­vedelem tart el milliókat. Jelenleg ez a szomorú igazság. És persze az is, hogy így jutnak extra profithoz azok, akiknek amúgy is van belőle. Mindennek az alapja a tapasztalatokon alapuló abszo­lút bizalmatlanság. Senki nem hiszi el - teljes joggal -, hogy az állam jól használná fel a becsülettel bepengetett adómilliárdokat. Majd szépen elfüstölik valahova és ennyi. Ettől még annak a családnak, aki úgy-ahogy, némi fekete jövedelemre támaszkodva él, nem lesz jobb egy milliméterrel sem, sőt, tuti a csőd. Ha meg az állam enged a présből, mindenki úgy gondolja: ez nekem már régen jár, na még szép, hogy zsebre teszem, és marad minden a régiben. A választásokon a szavazatmennyiségeket hajlamosak a pártok a bizalom jeleként értékelni. Annyiban igaz is, hogy a győztes ígéreteiben jobban bízunk, mint a vesztesében. De valódi bizalomról addig szó sincs, amíg azt gondoljuk, hogy az állam egy, a zsebünkben kotorászó, gátlástalan gépezet, amelyikre rábízni a napi boldogulásunkat enyhén szólva kockázatos. Ezt megváltoztatni csak úgy lehetne, ha elkezdődne valami, ami nincs Magyarországon: választási ciklusokon, pártokon átnyúló, azok felett álló, közmeg­egyezéses gazdaság- és társadalompolitika. laszlo.kiss@lnform.hu Kelet kvíz 1730-ban a Zsarolyánra való Tóth Borkát boszorkányságért megégették. Ki írta meg az esetet híres művében? * a) Gvadányi József b) Katona József c) Vörösmarty Mihály d) Karinthy Frigyes A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Senki nem hiszi el - teljes joggal hogy az állam jól hasz­nálná fel a becsü­lettel bepengetett adómilliárdokat. tyúkod. A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány orszá­gos programjának keretében csütörtökön a rászoruló sze­gény családoknak nyolcszáz gyümölcsfa csemetét osz­tottak szét. Két cseresznye-, egy alma- és körtefa jutott családonként a közel kétezres nagyközségben.- Tavaly 14 158 halmozot­tan hátrányos helyzetű család vett részt a programokban, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek 300 kistelepülé­sére meg is érkezett a várva várt táplálék vagy segélyfor­rás - mondta el Hegedűs Zsu­zsa, az alapítvány kuratóriu­mának elnöke.- Az elmúlt évben annyi kis- haszonállatot, illetve vetőma­got kaptak a családok, amiből bőségesen, fenntartható mó­don tudták (ki)szolgálni a kis közösségek ellátását: húsból, tojásból és zöldségfélékből is került az otthoni asztalokra. Az őszi eredmények azt mu­tatták, hogy 13 ezer családnál annyi baromfi maradt meg, hogy a tojások, valamint a szárnyasok számát meg le­hetett kétszerezni az idén. A pozitív mutatót elérő közsé­gek kiemelkedően teljesítet­tek, persze ehhez kellett az is, hogy az önkormányzatnál legyen olyan személy, aki sa­ját szívügyének érzi a projekt fontosságát. Az alapítvány idei program­jára már jelentkezett 200 tele­pülés 12 180 családja. Mint az előző évben, vetőmag oszta­nak számukra, s a kisállatok adományozása is folyamat­ban van. SZÉLES SZABOLCS Megkérdeztük Ön mire költené lakóhelye helyi adóbevételeit? ÉLES NIKOLETTA: A HORVÁTH FERENCNÉ: MAGYAR KRISZTIÁN: fiatalok SrOlnének egy Van, ahol megoldatlan a Pócspetrlben az utak Igényes mozinak. szennyvíz-probléma. állapota nem túl jó. NAPKORI FANNI: TObb SZŰCS FERENC: Nincs ZÁMBOR ÉVA: Mun­üzletre, szórakozóhely- lehetőség a sportolásra kahelyteremtésre és re lenne szükség. sem. játszótérre fordítanám. Éles Nikoletta (Kállósemjén): - A semjéni lakosok jó néven vennének egy szép parkot, a fiatalok örülnének egy igényes szórakozóhelynek, mozinak, a gyerekek pedig egy játszó­térnek. Ha tehetném, ezeket az álmokat váltanám valóra - mondta Niki. Horváth Ferencné (Nyíregyháza): - Alapvetően elégedett vagyok a megyeszék­hely arculatával, tetszik a vá­roskép. A felszín alatt azonban háborog a mély: a lányomék a Kéményseprő utcán laknak, ahol a kismillió ígéret ellenére máig megoldatlan a szenny­víz-probléma! Magyar Krisztián (Pócspetri): - A település köz- úthálózatára ráférne egy ala­pos fejlesztés! Sok a földút, az aszfaltutak állapota sem túl jó - válaszolta Krisztián. Napkori Fanni (Érpatak): - Felráznám a falut, hogy ne legyen szürke és unalmas. Több üzletre, szó­rakozóhelyre lenne szükség, vendégcsalogató nagyrendez­vényekre. Ehhez viszont pénz kell... Szűcs Ferenc (Cigánybo­kor): - A cigánybokori bekötő­utat nem győzik foltozgatni, rendbe kellene tenni végre! A helyi fiataloknak sem szórako­zási, sem sportolási lehetősége nincs, ezen is változtatnék. Zámbor Éva (Tiszatelek): - Én munkahelyteremtésre, játszó­térre és a kulturálódási lehe­tőségek bővítésére fordítanám a rendelkezésre álló összeget Tiszateleken. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents