Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-03 / 79. szám
4 Fókuszban: Schmitt Pál lemondása 2012. ÁPRILIS 3.. KEDD MKü Lemondásra kényszerült államfők 2003. augusztus 11. Átadta a hatalmat Charles Taylor libériái elnök, hogy lehetővé tegye a polgárháború sújtotta országban a béke helyreállítását. Taylor Nigériába távozott, majd 2007-ben háborús bűncselekményekért és emberiesség elleni bűnökért a hágai különleges bíróság elé állították. 2003. október 18. Lemondott tisztségéről Gonzalo Sánchez de Lozada Bustamente bolíviai elnök, miután a szabadpiaci gazdaságpolitikájával elégedetlen tüntetők és a rendőrség több hete tartó összecsapásaiban több tucatnyi ember vesztette életét. 2003. november 23. Bejelentette lemondását Eduard Sevardnadzegrúz elnök, miután ellenzéki tüntetők a parlamentbe behatolva szétkergették az újonnan választott törvényhozás alakuló ülését. 2004. április 6. Litvániában az alkotmányos vádeljárás keretében megtartott szavazáson feltételezett maffiakapcsolatai miatt a képviselők kétharmada elmozdította tisztségéből Rolandas Paksas államfőt. 2005. március 24. Elhagyta Kirgizisztánt Aszkar Akajev elnök, miután a fővárosban, Biskekben a választási csalások ellen tiltakozó, lemondását követelő tüntetők rohamozták meg a kormány épületeit. Moszkvában írta alá lemondását. 2006. június 24. A fiatalítás jegyében Hanoiban lemondott a vietnámi állam három legmagasabb rangú vezetője, Phan Van Khai miniszterelnök, Tran Duc Luong államfő és Nguyen Van An, a nemzetgyűlés elnöke. 2007. június 29. Hivatalosan is benyújtotta lemondását Móse Kacav izraeli elnök, aki ellen nemi erőszak gyanúja miatt indult eljárás. 2008. február 18. Kubában a súlyos beteg Fidel Castro párt- és állami vezető végérvényesen lemondott az államtanács elnöki (államfői) tisztségéről és a főparancsnoki posztról. 2010. április 15. Miután Kirgizisztánban véres összecsapások után az ellenzék átvette a hatalmat, az ország déli részére menekült Kurmanbek Bakijev elnök aláírta lemondólevelét és Kazahsztánba távozott. 2010. május 31. A modern német történelemben példátlan módon azonnali hatállyal lemondott Horst Köhler államfő, akit bírálatok értek egy Afganisztánnal kapcsolatos nyilatkozata miatt. 2010. szeptember 27. Lemondott Fatmir Sejdiu koszovói elnök, miután az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy egyszerre nem tölthet be államfői és pártelnöki tisztséget. 2011. február 11.18 napon át tartó, egyre nagyobb tömegeket utcára vivő tüntetéssorozat után lemondott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. 2011. május 22. Ali Abdalláh Száleh jemeni elnök pártjának és kormányának vezetői Szanaában aláírták az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) által kidolgozott megállapodást az államfő harminc napon belüli lemondásáról. 2012. február 17. Lemondott Christian Wulff német államfő, miután a hannoveri ügyészség indítványozta a törvényhozásnál mentelmi joga felfüggesztését. Wulff vitatott lakásvásárlási hitele és üzletember barátaitól elfogadott szívességek miatt került támadások kereszttüzébe. Több új szabály is szól az államfő lemondásáról A január 1-je óta hatályos alaptörvény nem változtatott lényegesen a szabályokon. Budapest. Sonnevend Pál alkotmányjogász szerint új elem a szabályozásban, hogy a köztársasági elnök jogállásáról szóló sarkalatos törvény szerint a parlament lemondási szándékának megfontolására kérheti az államfőt. Tágult a helyettesítési jog Sonnevend Pál kifejtette: ha megbízatása megszűnt, a köz- társasági elnök hatásköreit az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja, ő azonban nem ideiglenes elnök, ilyen megnevezés nincs a magyar közjogban. Korábban államfői jogkört átmenetileg gyakorló házelnök nem élhetett a köztársasági elnök vétójogával, tehát nem küldhetett vissza törvényt a parlamentnek megfontolásra, és nem fordulhatott előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz. Korábban az államfői jogkört gyakorló házelnök kegyelmezési jogköre is korlátozott volt, és az Országgyűlést sem oszlathatta fel. Az új alaptörvény ezeket a korlátozásokat nem tartalmazza, vagyis a helyettesítési jog tágult - magyarázta a szakértő. MTI Olyan megnevezés, hogy ideiglenes elnök, nincs a közjogban. SONNEVENDPÁL íogy Harminc napon belül kell megválasztani az új elnököt Schmitt Pál lemondásának hivatalossá válása után egy hónap alatt kell megválasztani az új elnököt. BUDAPEST. Schmitt Pál a parlamentben jelentette be, hogy lemond államfői megbízatásáról. A vonatkozó szabályok értelmében a lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az új köztársasági elnököt az elődje megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani. A hizelnök helyettesíti A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. A parlament tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köz- társasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. A törvény kimondja azt is: „a köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg”. Ha az Ország- gyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, az államfő megbízatása Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélget az Országgyűlés ülésén, miután bejelentette, hogy lemond államfői hivataláról az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg. Abban az esetben, ha a köz- társasági elnök megbízatása megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke ország- gyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait a Ház által kijelölt al- elnök látja el. Ötödük ajánlhatja Az alaptörvény rögzíti az államfő megválasztásának szabályait. A köztársasági elnöElsőre kell a kétharmad Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. Ennek során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú támogató voksot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. FOTÓ: MTI, BELICZAY LÁSZLÓ köt az Országgyűlés öt évre választja, államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harminc- ötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Az államfőt elődje megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köz- társasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a parlament az államfőt titkos szavazással választja meg. A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden ország- gyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen. MTI Mi jár a távozó köztársasági elnöknek?- A volt köztársasági elnöknek akár egy hivatalban töltött nap esetén is élete végéig a mindenkori köztársasági elnököt megillető tiszteletdíjnak megfelelő mértékű pénzbeli juttatás jár.- A volt köztársasági elnököt - kérelmére - megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. E jogosultság a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti. A lakást és annak fenntartását a Köztársasági Elnöki Hivatal biztosítja.- Személyes gépkocsi használat is jár, amelyhez személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosit. Emellett élete végéig valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Köztársasági Elnöki Hivatal megállapodása szerint. Párhozamos interjú Schmitt Pál lemondásáról Gyömöre Máté és Juhász Attila politikai elemzőkkel Gyömöre Máté, Magyar Progresszív Intézet Az ország megítélése szempontjából mit jelent az államfő' lemondása? Schmitt Pál olyan döntést hozott, ami nemcsak a köztársasági elnöki intézmény, hanem Magyarország tekintélye szempontjából is minimális veszteségekkel lezárhatja az ügyet. Főleg úgy, hogy az elmúlt hónapokban, Németországban is hasonló botrányok láttak napvilágot, melyek után az érintett politikusok végül mind benyújtották lemondásukat. Juhász Attila, Political Capital Schmitt Pál helyzete teljesen tarthatatlan volt, ha posztján maradt volna, akkor az növelte volna Magyarország nemzetközi elszigeteltségét. Ebből a szempontból kedvező az államfő lemondása, és így a továbbiakban nem mondható az, hogy a Schmitt Pál nevéhez kötődő botránynak nincs következménye. A pártok erőviszonya szempontjából mit jelent a lemondás? A Fidesznek mindenképpen Schmitt Pál gyors és önként való távozása jelentette a legjobb megoldást. Ellenkező esetben ugyanis könnyen ráéghetett volna a nagyobbik kormánypártra a köztársasági elnök tekintélyvesztése, arról nem beszélve, hogy az elmúlt években éppen a Fidesz bírálta morális alapon a szocialistákat. A lemondás valószínűleg nem gyakorol jelentős hatást a pártok közötti erőviszonyokra. A Fidesz az utóbbi napokban távolította magától az ügyet, nem kritizálták, de nem is támogatták túlzottan, hogy az államfő posztján maradjon, csak azt üzenték, hogy a kérdésben elfogadják az elnök döntését. A Fidesz tehát igyekezett megszabadulni a korábban általuk megszavazott Schmitt Pál bukásának felelősségétől. Ki döntött így? Maga az államfő, vagy az őt támogató Fidesz? Közjogi értelemben csak a köztársasági elnök dönthetett lemondásáról. Természetesen arról voltak különböző sajtóhírek, hogy konzultált a miniszterelnökkel is, és mivel Schmitt Pál a Fidesznek korábban alelnöke és EP-képviselője is volt, ezért elképzelhető, hogy döntése meghozatalakor figyelembe vette jelölő pártja érdekeit is. Erről csak sajtótalálgatások láttak napvilágot, de kétlem, hogy Orbán Viktor tudomása nélkül ebben a kérdésben dönteni lehetett. A legvalószínűbb, hogy pénteken Orbán Viktor időt adott Schmitt Pálnak arra, hogy megvédje magát a nyilvánosság előtt, de mivel vasárnap estére kiderült, hogy Schmitt maradási szándéka visszaüthet, meggyőzték arról az államfőt, hogy le kell mondania. Az MSZP Sólyom Lászlót javasolja államfőnek. Van-e esély erre? Arra kevés az esély, hogy a parlamenti többség olyan köztársasági elnököt válasz- szón, akit nem a Fidesz javasolt, ezt sajtóhírek szerint Orbán Viktor sem szeretné, és a nagyobbik kormánypárt eddigi gyakorlata is azt igazolná, hogy saját jelöltjük legyen. Ráadásul Sólyom László kellően autonóm ahhoz, hogy a Fidesz ne támogassa jelöltségét. Nincs, mert a 48 MSZP-s, a 15 LMP-s és a 10 DK-s képviselő még ha maga mellé állítaná a 4 magát sehová sem soroló független parlamenti képviselőt, akkor is csak 77- en volnának - márpedig köz- társaságielnök-jelöléshez 78 képviselőre van szükség. Ma nehezebb már doktorálni Debrecen. A rendszerváltozás előtt létező három tudományos címet - kisdoktor, tudományok kandidátusa és tudományok doktora - 1993-tól a phd-képzés váltotta, amely azonban nem volt egyenértékű a kisdoktorival, csak eseti eljárások engedték átkonvertálni, viszont a kandidátusok automatikusan kérvényezhették ezt - mondta dr. Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a doktori dolgozatok változásait firtató kérdésünkre. A kisdoktori és a phd megszerzésének feltétele között alapvető a különbség, ugyanis az előbbihez nem tartozott képzés, hanem a nyelvismeret és a szakmai felkészültség igazolását követően önálló tudományos eredményt kellett benyújtani az intézményhez, majd a kijelölt szigorlati bizottság meghatározta a tananyagot, amelyből a vizsgázó önállóan készült fel. A phd-hallgató ellenben három éven keresztül az egyetemihez hasonló képzésben vesz részt, majd az abszolutórium birtokában jelentkezhet a fokozatszerzésre, s tehet doktori szigorlatot - mondta a rektorhelyettes. Egyébként ő maga is kisdoktorit szerzett anno, majd az előrehaladás okán újra és újra mérlegre tették a teljesítményét - ez a lényege a fokozatoknak, ékn
