Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-16 / 89. szám
2012. ÁPRILIS 16., HÉTFŐ KELET Fókuszban: A köztársasági elnök-jelölés 5 Morvái Krisztina, Áder János, Kövér László, Iványi Gábor ás Sólyom László. Öt személy, akiket - ilyen-olyan fórumokon - összefüggésbe hoztak a köztársasági elnöki poszttal. FOTÓ: ÉKN-ARCHiV, INTERNET Májusig van lehetőség az új elnököt megválasztani Áder János lehet a jelölt? Ki költözhet be a Sándor-palotába? fotó: intetrnet Az Alkotmány részletesen rögzíti a köztársasági elnök megválasztásának szabályait. BUDAPEST. Április 2-án a Parlamentben jelentette be Schmitt Pál, hogy lemond államfői megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez szükséges országgyűlési elfogadó nyilatkozat aznap megszületett. Lemondás után 30 nap Az Alaptörvény rögzíti az államfő megválasztásának szabályait. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harminc- ötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Az államfőt elődje megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés Nyolc nap után... A megválasztott köztársasági elnök a korábbi államfő megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, ezt megelőzően pedig az Országgyűlés előtt esküt tesz. elnöke tűzi ki, a Parlament az államfőt titkos szavazással választja meg. A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez, a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen. Elsőre kétharmad kell Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartam. Ennek során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú támogató voksot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. ékn-szb A tervek szerint ma este nevezi meg államfőjelöltjét Orbán Viktor miniszterelnök. BUDAPEST. „Hétfő este ismerteti az új államfő személyére vonatkozó javaslatát Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök a Fidesz-KDNP- frakciószövetséggel” - közölte a kormányfő szóvivője pénteken, a Fidesz elnökségi ülése után. Szijjártó Péter akkor hozzátette: Orbán Viktor az ülésen a jelöléshez szükséges konzultációt folytatta le az elnökségi tagokkal. A Magyar Távirati Iroda információi szerint azonban a Fidesz elnöksége egyöntetűen foglalt állást Áder János fideszes európai parlamenti képviselő államfővé jelölése mellett, aki - mint kiderült - előzőleg már igent is mondott a felkérésre. Korábban Kövér László házelnök - ideiglenes köztársasági elnök - neve is felmerült a Fidesz, illetve a miniszterelnök jelöltjeként. A pénteki ülésről távozóban azt mondta, hogy van olyan jelölt az államfői posztra, aki vállalná « A Magyar Szocialista Párt már a Schmitt Pál lemondása előtti napokban azt kezdeményezte, hogy a köz- társasági elnöki tisztség méltóságának és tekintélyének helyreállítása érdekében az összes demokratikus parlamenti párt közösen állítson a tisztséget. Nevet azonban nem mondott a Fidesz választmányi elnöke, de azt közölte, őt hivatalosan nem kérték fel a posztra. Kell-e közvetlen választás? Kövér László egy csütörtök esti televíziós beszélgetésben nem titkolta, hogy az ő jelöltje az államfői posztra Áder János. „Azt gondolom, ő egy kiváló ember, alkalmas lenne jelöltet. Mesterházy Attila, az ellenzéki párt elnöke és frakcióvezetője nevet is mondott, szerinte Sólyom László korábbi államfő alkalmas közös jelölt lehet. Az érvek között szerepelt az is, hogy „rá már egyszer a Fidesz is szavazott”. ennek a pozíciónak a betöltésére, és én, amennyiben ő ezt adott esetben vállalná, szívesen támogatnám” - mondta a házelnök. Ellenzéki oldalon elsőre többen is azt szorgalmazták, hogy állítsanak közös elnökjelöltet. És szabálymódosításokkal szerették volna elérni, hogy könnyítsenek a jelölésen. A Jobbik azonban nem ment bele a közös jelölésbe, sőt a közvetlen elnökválasztást szerették volna neveztetni. Kövér László, az Ország- gyűlés elnöke egy interjúban arról beszélt, hogyan válasz- szanak köztársasági elnököt, illetve, hogy az ellenzék közvetlen választást javasol, kifejtette: „nincs szükség változtatásra, a nép által választott képviselők választják meg a köztársasági elnököt, ez ahhoz a közjogi berendezkedéshez, ami jelenleg van, illeszkedik, és nincs is értelme ezen sokat vitatkozni.” A Jobbik bejelentette, hogy Morvái Krisztinát, a párt európai parlamenti képviselőjét és Für Lajos volt országgyűlési képviselőt jelöli a köztársasági elnöki posztra. Utóbbit nem sokkal a bejelentést követően visszavonták, mert Für Lajos jelezte, semmiképpen nem vállalja el a jelöltést. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője ismertette, hogy a Jobbik három szempontot vett figyelembe a kiválasztásakor: álljon pártpolitikai keretek fölött, legyen közéletileg feddhetetlen és a „valódi nemzeti sorskérdések” iránt legyen benne kellő szándék az aktivitásra. „Német” mintára jelöltek A Demokratikus Koalíció Iványi Gábor lelkészt, az egyházijogállását március l-jével elveszítő Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét javasolta államfőnek. Varjú László pártigazgató elsősorban Iványi Gábor szociális érzékenységével, feddhetetlenségével és függetlenségével indokolta választásukat, ami szerinte a jobboldaliaknak is elfogadható. Emlékeztetett arra, hogy Németországban a közelmúltban a demokratikus pártok egyetértésével választották államfővé Joachim Gauck evangélikus lelkészt. Elmondta, előbb a demokratikus ellenzéki pártoknak, majd a kormánypártok figyelmébe ajánlják Iványi Gábort, akivel már egyeztettek szándékukról. ékn-mti Egy korábbi lehetne az új ? Párhozamos interjú A köztársasági elnök jelöléséről Gyömöre Máté és Szomszéd Orsolya politikai elemzőkkel Gyömöre Máté, Magyar Progresszív Intézet Szomszéd Orsolya, Nézőpont Várhatóan milyen típusú embert jelöl a miniszterelnök a köztársasági elnöki posztra? Olyan köztársasági elnökre van szüksége a kormánypártnak, aki Schmitt Pálhoz hasonlóan nem gátolja a törvény- hozás menetét. Az is érdeke a Fidesznek, hogy az államfő kiálljon a magyarországi alkotmányos berendezkedés mellett, ami miatt arra lehet számítani, hogy egy, a párthoz szorosan kötődő elnököt jelöl majd Orbán Viktor. A Fidesz egy hozzá lojális, a támogató elnöki szerepfelfogást képviselő személyt keres, hiszen ez szolgálja érdekét. Ugyanakkor abban lehet változás, hogy a jobboldalhoz köthető jelölt milyen karri- erúttal bír, milyen karaktert jelenít meg. Egy pártpolitikus-jelölt is lehet később akár autonómabb államfő, ha a rendelkezésére álló eszközök használata során jelzi önálló véleményét, amely el is térhet az őt jelölők álláspontjától. Mi a jó, ha a kormányzópárthoz közeli politikus tölti be a tisztet, vagy ha egy köztiszteletben álló, független személy? Tekintélyét nézve a legfontosabb közjogi méltóság a köztársasági elnök, azonban politikai súlya csekély. Éppen ezért az ország nemzetközi megítélésén érdemben nem változtatna, ha egy független személy helyett pártpolitikus államfőt választana az Ország- gyűlés. Schmitt Pál esetében sem az egyértelmű pártkötődés okozott problémát. Az aktuális politikai helyzet mindig rányomja bélyegét az államfő személyének kiválasztására. Ám az adott szituáció, a jelölt politikai háttere, beállítódása nem determinálja eleve későbbi elnökségét. Különböző gyökerekkel rendelkező, eltérő habitusú államfők is kivívhatnak maguknak széles társadalmi elismertséget, népszerűséget és bizalmat. Mi lenne az igazi feladata a köztársasági elnöknek? A köztársasági elnöknek alapvetően reprezentatív funkciója van, amit az Alaptörvény 9-14- cikkei is alátámasztanak. Érdemi politikai lehetősége csupán a törvényhozás lassítása. A magyar államfőnek alkotmányos és politikai vétója nyújt tágabb lehetőséget a politika befolyásolására, de a legvégső döntést itt sem az elnök hozza. Az államfő ellensúlyozó szerepe tehát csekély, és mivel nem önálló hatalmi ágról van szó, erre a szerepre nem is vállalkozik. Az Alkotmány szerint a köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét”, ezért ellensúlyozó szerepe helyett inkább konszenzusteremtő funkcióra predesztinált. Kell-e figyelnie arra a miniszter- elnöknek, hogy olyan személyt jelöljön, aki feddhetetlen és kikezdhetetlen? A miniszterelnök elsődleges politikai érdeke, hogy olyan személyt javasoljon, aki közel áll a kormány politikájához, és a későbbiekben sem válik autonóm, a kabinettel vitatkozó, azzal egyet nem értő személlyé. Azonban fontos, hogy az államfő múltja mentes legyen a Schmitt Pálhoz hasonló könnyen kikezdhető eseményektől. Az estleges párthovatartozás, politikai orientáció persze befolyásolja a jelölt majdani államfői tevékenységét, ám arra elnöki szerepfelfogása van legnagyobb hatással. A köztársasági elnök tényleges politikai tevékenysége, aktivitása elsősorban annak a függvénye, miként értelmezi az államfő alkotmányos jogaiból következő hatáskörét, pozícióját, és milyen szerep- felfogás jellemzi. Az április 23-án kezdődő héten lehet a választás BUDAPEST. Várhatóan az április 23-án kezdődő parlamenti héten választanak új köztársasági elnököt - derült ki a ház- bizottság április 12-i ülésén. Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke elmondta: a ház- bizottság ülésén Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnöke arról tájékoztatta a frakciókat, hogy bár pontos időpontot nem tud közölni, de várhatóan az április 23-i héten lesz esedékes az államfőválasztás. Lezsák Sándor közölte: akkor határoz majd meg pontos időpontot a köztársasági elnök választására, ha a képviselőcsoportok a jelöléssel kapcsolatos előkészületeket megtették. Mint ismeretes, akár két napos is lehet a szavazási folyamat. Az első szavazásnál kétharmados többség szükséges. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani, de az egész semmiképpen nem tarthat két napnál tovább. MTI
