Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-14 / 88. szám
KELET 2012. ÁPRILIS 14., SZOMBAT Keller László tárgyalása a bíróságon Budapest. Keller László egykori szocialista közpénzügyi államtitkár bíróság elé állt a hivatali visszaélés bűntette vádjával indult büntetőperén, a Fővárosi Törvényszék épületében. A vádirat szerint a vádlott a közpénzügyi állam- titkárság vezetőjeként 2004 márciusában jogellenesen adatokat gyűjtött a Somogy megyében 2001-től történt vadászatok ügyében. mti Keller László fotó: mti Felmentették az eljárás alatt álló tábornokot Budapest. Hivatali működésével összefüggő bűn- cselekmény gyanúja miatt indult büntetőeljárás a belügyminiszter által pénteken felmentett Dömény Sándor büntetés-végrehajtási tábornok ellen. Pintér Sándor belügyminiszter visszavonta Dömény Sándor vezetői megbízását, és a bv-tábornokot rendelkezési állományba helyezte. MTI Öt magyar honvéd földi maradványait temették újra pénteken a Don fennsíkján, a rudkinói II. Magyar Központi Katonai Temetőben. Az ökumenikus szertartáson jelen lévő Hende Csaba honvédelmi miniszter búcsúztató beszédében köszönetét mondott mindazoknak, akik elkötelezett munkával ápolják a Donnál elesett magyar honfitársak emlékét. mti Orbán: az illeték nem lehet több egy ezreléknél FOTÓ: MTI, ILLYÉS TIBOR A miniszterelnök a tervezett pénzügyi tranzakciós adóról. Budapest. A miniszterelnök szerint a tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehetne több egy ezreléknél. Orbán Viktor ezt pénteken mondta az MRi-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, ahol beszélt arról is, hogy hamarosan létrejön egy agrárbank. Messze még a döntés A kormányfő hangsúlyozta, a tranzakciós adóról még nincs döntés, „attól nagyon messze vagyunk”. Jelezte továbbá, hogy év közben nem szabad az adókat módosítani, csak súlyos kényszer esetén, és ilyen szerinte most nincs. Arra viszont van lehetőség - folytatta a kormányfő -, hogy a 2013-ra szóló költségvetésben megjelenjen az a gondolat, hogy minél kevesebb legyen a munkát terhelő adó, és azokat inkább „áttereljék” a fogyasztás, a forgalom irányába. „2013-ban nagy valószínűséggel ez megjelenik majd”, de erről a parlamentnek kell döntenie, mert adókat nem a kabinet vet ki, hanem az Országgyűlés - közölte. Orbán Viktor a rádió stúdiójában Az esetleges pénzügyi tranzakciós adó mértéke legfeljebb egy ezrelék lehetne - mondta Orbán Viktor, aki ezért azt üzente a vállalkozásoknak és az embereknek, hogy emiatt „egy percig se fájjon a fejük”. A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról, legalábbis az MTI e témában feltett kérdéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán azt válaszolta, hogy a kabinet döntése előtt nem tudnak részletes tájékoztatást adni. Az origo.hu szerdai írása szerint a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával jövőre 50-100 milliárd forint bevételt remél a kormány. Agrárbank A pénteki rádióinterjúban a miniszterelnök beszélt arról is, hogy belátható időn belül létrejön a kormány részvételével egy agrárbank, amely mezőgazdasági tevékenységekhez nyújt majd hitelt. A pénzintézet dolga az lesz, hogy a már létező hitelek mellé új, könnyebb feltételekkel elérhető kölcsönöket biztosítson az agráriumnak - részletezte, megjegyezve, hogy „a másik irány, ami felé el kellene mozdulnunk, a kertészet”, ott mindig van vita, vagyis a vita nélküli földbérbeadás illúzió. MTI ■ Újra a Tiszán Több éves szünet után újraindult a menetrend szerinti személyhajózás a Tiszán Szegednél. fotó: mti Devizaárfolyam (2012.04.13.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 297.39 +0,03 USA dollár 226,12-0,07 Svájci frank 247,45 +0,04 Angol font 360,03-0,13 Román lej 68,03 +0,01 Ukrán hrivnya 28,19-0,02 Horvát kuna 39,79 +0,05 Lengyel zloty 71,18-0,02 ^ gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Vasárnap lép életbe az új szabálysértési törvény. Budapest. Vasárnap lép életbe az új szabálysértési törvény, amely bevezeti a közérdekű munka fogalmát, a helyszíni bírság kötelező mértékét, a fixbírságot és új rendelkezés az ismételt elkövetés szankcionálása is; az április 15. előtt elkövetett szabálysértésekre még a korábbi szabályozást kell alkalmazni. Közérdekű munka A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásokról szóló törvényben az egyik legfőbb változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy módosul a szabálysértés fogalma. A törvényben az eddigi 183 tényállásból 86, elsősorban a közrend és köz- biztonság elleni szabálysértés marad, míg a kikerült szabályszegések egy részénél a jövőben nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírság lesz kiszabható. Új elem, hogy bevezetik a közérdekű munka fogalmát, amely 6-tól 180 óráig terjedhet. Ennek alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha az eljárás alá vont ebbe beleegyezik. Kincses Ildikó szerint ez kiválthatja a bírságot befizetni nem tudókkal szembeni hosszadalmas végrehajtási eljárást. A törvény szerint 5 ezer forint 6 óra közérdekű munkának felel meg. Elzárás A legsúlyosabb szankció az elzárás, amely 60 napig, halmazat esetén 90 napig terjedhet, fiatalkorúak esetén 30, illetve 45 napig tarthat. Az általános büntetés azonban változatlanul a pénzbírság, amely 5 ezer forinttól 150 ezer forintig, elzárással is sújtható esetekben 300 ezer forintig terjedhet. Az egyes tényállásoknál azonban nem rögzítették a kiszabható felső határt, csupán a generális maximumot. Egyes közlekedési szabály- sértéseknél bevezetik a helyszíni bírság kötelező mértékét, vagyis a fixbírságot. Ennek mértékének kétszerese egyezik meg a szabálysértési eljárásban kiszabott bírsággal. Például egy záróvonal átlépése esetén a fixbírság összege 15 ezer forint, szabálysértési eljárásban 30 ezer forint. A szabálysértési eljárásban kiszabott bírság magasabb összegét a dandártábornok az eljárás lefolytatásának költségeivel indokolta. Új rendelkezés az ismételt elkövetés szankcionálása, e szerint szigorúbban bírálják el, ha valaki fél éven belül harmadszor követett el nem közlekedési szabálysértést. Ez azonban csak az április 15. után elkövetett szabálysértésekre vonatkozik. mti Sokba kerülhet egy szabálysértés illusztráció: ékn Vendégkommentár Dr. Besenyei Lajos Dilemmák Napjainkban a társadalom legszélesebb rétegeiben beszédtéma az oktatás s ezen belül a felsőoktatás, pro és kontra álláspontok alakulnak ki a helyzetértékelésben, a jövő megítélésében, szakmai és politikai színtéren folyó csaták középpontjában áll az új felsőoktatási törvény. Van-e objektív mérce a vita eldöntéséhez? Elvi vonatkozásban egyértelműen van, nevezetesen az, hogy a hazai felsőoktatási programok megfelelnek-e a nemzetközi fejlődési irányzatoknak, a XXI. századi tudásalapú gazdaság és társadalom elvárásainak, szolgálják-e azt az evidenciának tűnő, szinte már szlogenné vált követelményt, hogy egy ország erejét és jövőjét a „szürke állomány mennyisége és minősége” határozza meg. Ma egy ország gazdagságának mércéje nem a föld nagysága, nem az ásványi anyagok mennyisége, hanem a tanult emberek száma és minősége. A legnagyobb hátrány ma az, ha valaki tanulatlan, károsabb és veszélyesebb, mint az anyagi javak hiánya. Ebből a nézőpontból sajnos azt a megállapítást lehet tenni, hogy az elmúlt évtizedekben kormányokon átívelő gondot és problémát jelent az oktatás ügyének háttérbe szorítása az éppen aktuális gazdasági problémák kezelése miatt. Napjainkban, a gazdasági válság időszakában, ez a szemléletmód még erősebb táptalajt kapott. A jövő szempontjából nagy veszélynek tartom a felsőoktatásban tanulók arányának tervezett csökkentését, hiszen a jelenlegi kedvezőtlen, európai átlag alatti mutatónkat - 30 százalék - tovább csökkentjük - becslések szerint 20 százalékra. Nem előre, visszafelé haladunk tehát! (Ezt erősíti az a demagógia, hogy az országnak nem diplomásokra, hanem jó szakmunkásokra van szükség, vissza kell tehát fogni a felsőoktatást, sok pénzt lehet ezzel megtakarítani. Az egyértelműen helyes álláspont az, hogy jó diplomások és jó szakmunkások kellenek, így együtt, egymást feltételezve.) Fontos elvi és társadalompolitikai kérdés az oktatás piaci jellegének megítélése. Hamisnak és károsnak tartom azt a leegyszerűsített felfogást, amely szerint a diploma csupán egy közönséges áru, amelynek az árát meg kell fizetnie annak, aki megszerzi, hiszen egyéni karriert és boldogulást biztosít. A diploma, a tudás azonban különleges, a közjót gazdagító, a nemzet erejét növelő és a versenyképességet erősítő különleges „termék” amely az egyénen keresztül a nemzet jólétét is biztosítja. Megszerezhetőségéhez egyenlő esélyt kell adni minden tehetséges embernek - anyagi helyzetétől függetlenül. Ez az elv látszik veszélybe napjainkban a tandíjak - nevezzük bárhogyan - kötelezővé tételével, nagysága komoly problémákat vet fel, a társadalmi mobilizációt drámaian fékezheti. (Mondják, az egyik egyetem informatikai karán egyetlen hátrányos helyzetű és fizikai munkát végző családból származó hallgató sincs.) A Miskolci Egyetem vonzáskörzetében, Észak Magyarországon ezen döntésnek várhatóan tragikus következménye lehet - elsősorban a szegény családok tehetséges fiataljaira s ezen keresztül magára, az egyetem egészére vonatkozóan. Ezen kérdéshez kapcsolódik természetesen az a reális követelmény, hogy aki valamit kap, azért fizessen is, a lehetőséget kemény munkával meg kell hálálni. Nem elfogadható állapot az, hogy az egyetemi évek nem kemény munkával telnek el, szinte büntetés nélkül el lehet tölteni 5-8 évet úgy, hogy nem történik komoly felelősségre vonás. Általánosságban azt lehet mondani, hogy reformok, változtatások, korszerűsítések kellenek, azokra szükség van - az egyes intézkedések társadalmi, tudományos és gazdasági hatásait azonban alaposan vizsgálni kellene, a hosszú távú stratégiai céloknak alá kell azokat rendelni, a tudományos és szakmai véleményeket ki kell kérni és meg kell hallgatni. E vonatkozásban nem kevés mulasztás történt. Ma egy ország gazdagságának mércéje nem a föld nagysága, hanem a tanult emberek száma és minősége. Szerzőnk rektor emeritus, a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetségének elnöke Lapszemle Tulassay Tivadar, a budapesti Semmelweis Egyetem rektora csodálatraméltó bátorságot mutatott a magyar vezetéssel szembeni kiállásával - írta Schmitt Pál volt köztársasági elnök doktori címének visszavonásáról közölt rövid ismertetőjében a Nature című, Nagy-Britanniában szerkesztett nemzetközi tudományos szakfolyóirat. A magazin szerint sok közép-európai országban a tudományos fokozat megszerzése határozott előnyt jelent a politikai karrier szempontjából. A Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap pénteki kiadásában interjút közölt Radoslaw Markowski politológussal, aki bírálta Jaroslaw Kaczynskit, amiért a magyar kormányfő választási stratégiáját követi. Markowski szerint a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság elnöke Orbán Viktor miniszterelnök példáját fogja követni, aki a magyarországi „választásokat megelőző néhány évben folyamatosan mindent megkérdőjelezett, tömegeket mobilizált.
