Kelet Magyarország, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-11 / 85. szám

2012. ÁPRILIS 11., SZERDA Mindenfelől Jegyzet Gergely Caramel és az irodalom Április ll-e József Attila születésnapja, ekkor tartjuk minden évben a magyar köl­tészet napját. Ezen a napon országszerte előadásokat, versmondó versenyeket ren­deznek a költő tiszteletére. Nem túlzás állítani: József Attila akkor született meg or­szágosan elismert költőként, amikor kiállították róla a hiva­talos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá: milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak „jó költő”-ként számon tartott posztumusz fölfedezett zseni. Ha már költészet napja, ha már irodalom. Javában folyik a Nemzeti Alaptanterv véle­ményezése, ahol a kardinális kérdés az, hogy mely írókat, költőket nevezzen nevén a szöveg. A „küzdelem” jelen állása szerint Wass Albert és Kertész Imre egyaránt „befu­tónak” látszik, ami finoman szólva is megosztja a közvéle­ményt. Hiszem, irodalmi nagy­ságaink így vagy úgy helyet követelnek majd maguknak a könyvespolcunkon. Bár, ha arra gondolok, hogy a mai fiataloknak Molnár Ferencről csak és kizárólag Caramel jut az eszükbe (és ezzel nem az énekest minősítem), akkor az előző kijelentésemben már nem is vagyok annyira biztos... gergely.tamavolgyi@inform.hu Korodi Attila, az RMDSZ jelöltje lett a miniszter BUKAREST. Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke lett Ro­mánia új környezetvédelmi minisztere, miután kedden Traian Basescu, államfő alá­írta a kinevezéséről szóló ren­deletet. Korodit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta a tisztség­re, amely Borbély László ed­digi tárcavezető lemondása nyomán üresedett meg. MTI Korodi Attila fotó: net Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt 900 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Nagy Imrét, Eger volt polgár- mesterét első fokon az Egri Törvényszék. A döntés nem jogerős. A vád szerint Nagy Imre 2005-ben úgy igényelt az államtól 8 millió forintot a pedagógiai szakszolgálati ellátás működtetésére, hogy a megjelölt időpontban nem kezdte meg működést. mti Áprilisban megválasztják az államfőt Budapest. Pénteken tájékoz­tatja a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki képviselőcsopor­tokat az új köztársasági elnök megválasztásának eljárásáról. Lázár János ezt kedden kö­zölte az államfőválasztásról tartott, pártok közötti egyez­tetés után. A találkozó utáni ellenzéki nyilatkozatokból az derült ki, hogy az április 23-i héten választhat elnököt az Országgyűlés. MTI A tulajdonjog megmarad Csak a fenntartás fel­adata fog átkerülni az államhoz. BUDAPEST. Az általános isko­lák 2013. január 1-je után is önkormányzati tulajdonban maradnak, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kap­csolódó feladatokat veszi át. Más célokra Is Farkasné Gasparics Emese, önkormányzati helyettes ál­lamtitkár elmondta, az álta­lános iskolai ellátáshoz kap­csolódó vagyon továbbra is az önkormányzati rendszer ré­sze marad, ám azokat a jövő­ben a települések más célokra is használhatják. A helyettes államtitkár sze­rint így az iskolák épületeit, az eddig kizárólag oktatási célokat szolgáló ingatlanokat, Vagyontárgyakat - oktatási időn kívül - az önkormány­zatok közösségi, sport, kul­turális, turisztikai célokra is hasznosíthatják. Jogi megoldásként az állam és az önkormányzatok várha­tóan üzemeltetési szerződé­seket kötnek egymással. A fenntartást veszi át az állam, az épületek maradnak az önkormányzatoknál (illusztráció) FOTÓ: ÉKN Elmondta, a jelenlegi ál­lami oktatási normatívában épületüzemeltetési költség és a gyermeknevelési, köz­nevelési feladatok ellátásával összefüggő költség is van. A jövőben várhatóan már az ön- kormányzatoknak kell kimu­tatniuk az oktatáshoz kapcso­lódó üzemeltetés költségeit. A helyettes államtitkár el­mondta, a jövőben egyfajta „településmenedzsment­szemléletet” várnak el az ön­kormányzatoktól. A váltás szükségessége A változtatások szükséges­ségét indokolva kitért arra is, az önkormányzatoknál az elmúlt húsz évben olyan mennyiségű állami feladat halmozódott fel, hogy inkább állami feladatmegoldó intéz­ményeknek számítottak. Közölte, ezért szabályozták újra, illetve választották szét az állami és önkormányzati feladatokat. Úgy vélte, ennek egyik első lépése, a hivatásos katasztrófavédelem állami átvétele viszonylag zökkenő- mentes volt. MTI Az államfői posztra Kö­vér László és Áder János is kiváló jelölt, mindket­tejüket bará­tom­nak tudha­tom. POKORNI ZOLTÁN Akik a mocskos munkát végezték varsó. Az Egyesült Államok­ban nem engedélyezett a kínzás, ezért az amerikai Köz­ponti Hírszerző Ügynökség (CIA) Lengyelországban tar­tott foglyokat, és „a mocskos munkát a lengyelekkel vé­geztette” - mondta Philippe Sands, nemzetközi jogi szak­értő a Gazeta Wyborcza című varsói baloldali liberális na­pilap keddi számában közölt interjújában. A íondoni University Coll­ege kutatója szerint meg kel­lene kérdezni a lengyel kor­mányt, mit tudott 2002-ben a lengyelországi titkos börtön­ben alkalmazott eljárásokról, mert a nemzetközi törvények a kínzás engedélyezését is tiltják. MTI Megmaradhat a cseh kormány PRÁGA. Nagy valószínű­séggel hivatalban marad a hárompárti cseh kormány, mert a gazdasági miniszte­reknek sikerült megállapod­niuk a következő két év költ­ségvetési intézkedéseiben, amelyek minden fél számára elfogadhatóak. MTI Lapszemle A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) konzervatív lap A világ sok országa között címmel közölt össze­állítást az európai romák helyzetéről keddi számában. A szerző, Reinhard Olt bécsi keltezésű írásának alcímében kiemelte: „Magyarország élen jár a cigányok sanyarú helyzetének javításában”. Kifejtette: „a sokat szidalmazott” ország a romákat sújtó hátrányok megszüntetésében „elvál­lalta az éllovas szerepét Európában”. A Deutschlandfunk című német közszolgálati rádióadó Pandora Budapesten címmel közölt kétrészes műsort a magyarországi változások­ról. A közszolgálati rádió kifejtette: Magyarországon „átnevelés figyelhető meg". Ennek eleme egyebek között az, hogy „utcákat neveznek át”, illetve „szobrokat hurcolnak el” és „bátor rádióadókat némítanak el”. Mind­eközben antiszemita megnyilvánu­lások is jelentkeznek, de „lassanként ellenállás" is formálódik a „jobboldali populista" kormány hivatalba lépése óta kibontakozott tendenciákkal szemben. Devizaárfolyam (2012.04.10.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 296,17 +0,70 USA dollár 226,29 +0,17 Svájci frank 246,34 +0,53 Angol font 358,92 +0,57 Román lej 67,76 +0,22 Ukrán hrivnya 28,21 +0,06 Horvát kuna 39,61 +0,11 Lengyel zloty 70,94-0,15 ^ gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB 21 milliárdra pályázhatnak Czomba Sándor: indul a kiegészítő bérkompen­zációs pályázat. BUDAPEST. Indul a 21 milliárd forint keretösszeggel meghir­detett kiegészítő bérkompen­zációs pályázat, amelyen a Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM) várakozása szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bérki­egészítéshez - jelentette be Czomba Sándor, az NGM fog­lalkoztatásért felelős államtit­kára kedden sajtótájékozta­tón, Budapesten. A 21 milliárd forint pályázati keretből azok a cégek pályáz­hatnak vissza nem térítendő támogatásra, amelyeknek gondot okoz az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012- ben - mondta az államtitkár. Czomba Sándor közölte: „a pályázat beadására 30 nap, az elbírálásra további 30 nap áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók júliusban hozzájuthatnak az igényelt kompenzáció 70 százaléká­hoz, a további 30 százalékhoz pedig szeptemberben”. A „nehézségek” ellen A bérkompenzációs rendszer bevezetését az indokolja, hogy a többkulcsos adó­rendszerből az egykulcsos rendszerre való átmenet nehézséget okoz a vállalko­zásoknak, mivel 10-19 száza­lékos többletbér kifizetésére segítség nélkül nem képesek - magyarázta Czomba Sán­dor. Hozzátette: január 1-je óta már működik a bérkom­penzáció első lépcsője, az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő össze­get visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból. MTI A pályázat beadására harminc nap áll rendelke­zésre. CZOMBA SÁNDOR Még elemzi a bizottság a magyar válaszokat Brüsszel. Még elemzi az Eu­rópai Bizottság azokat a vála­szokat, amelyeket a magyar hatóságoktól kapott a köte- lezettségszegési eljárások keretében küldött levelekre - jelentette ki az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testüle­tének szóvivője kedden. Olivier Bailly megerősítet­te, hogy a testület az április 7-i határidőre megkapott minden választ, benne „min­den szükséges információt, amelyet kért”. Hangoztatta, a végrehajtó szervnél most azon dolgoznak, hogy a lehe­tő leggyorsabban elemezzék a válaszokat. Bailly reményét fejezte ki, hogy szilárd jogi alapokon álló értékelés szüle­tik, és az alapján a bizottság a következő hetekben döntést hozhat a kötelezettségszegési eljárások ügyében. Az Európai Bizottság még januárban indított kötelezett­ségszegési eljárást Magyaror­szág ellen három témában. Ezek közül kettőben - a bírák nyugdíjazásával és az adatvé­delmi hatóság függetlenségé­vel foglalkozóban - március elején továbblépett, és a vá­laszadásra április hetedikét szabta határidőnek. MTI Maszúd Barzani tárgyalásai Budapest. A Mól kurdisztáni szerepvállalása is szóba ke­rült Orbán Viktor, miniszter- elnök és Maszúd Barzani, az iraki kurd régió elnökének keddi budapesti találkozó­ján. A megbeszélésről kiadott közleményében Szijjártó Péter, a magyar kormányfő szóvivője egyebek mellett azt írta: a tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az együttműködést mind a gaz­daság, mind pedig a kereske­delem területen szükséges lenne kiszélesíteni, amelyhez jó alapot ad a magyar kabinet kiegyensúlyozott külpoliti­kája és a Mól kurdisztáni sze­repvállalása. MTI Orbán: megvédünk Budapest. A kormány min­den, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást visz- szautasít - jelentette ki Orbán Viktor, miniszterelnök ked­den a parlamentben, mielőtt az Országgyűlés úgy döntött: tárgysorozatba veszi azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely állandó etikai bizott­ságot hozna létre a képvise­lők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcio­nálásukra. A kabinet „garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban él­het. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is” - mondta a kormányfő. Az indítványt végül 300 igen, 45 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Nem­mel hét fideszes politikus és a Jobbik-frakció voksolt. A két tartózkodó szavazatot fideszes képviselő adta le. Meghosszabbítják április végéig a felmentett kormány- tisztviselőknek indított Kar­rier Híd program jelentkezési határidejét - közölte az Or­szággyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága Ellen­őrző albizottságának keddi budapesti ülésén a Karrier Híd programiroda vezetője. Barta Zsuzsanna tájékoz­tatójában elmondta: az ere­deti, március 30-i határidőig a januárban felmentettek közül 1 441-en regisztráltak a programra, a több mint négy­ezer elbocsátott 35 százaléka. Közülük 232-en már elhelyez­kedtek, döntően a verseny- szférában. MTI Az Országgyűlés keddi ülésén FOTÓ: MTI, KOVÁCS ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents